Keresés: „ló” (3162 találat)

Egerben rendezik meg a VII. Uszonyos és Búvárúszó Világkupát február 25-e és 26-a között. A versenyen közel 340 élsportoló méri össze tudását vízfelszíni, víz alatti, egy- illetve kétuszonyos úszásban a Bitskey Aladár Uszodában.

A verseny lebonyolítására Hódmezővásárhely, Kecskemét és Miskolc is pályázott, az elnökségi döntés értelmében azonban Eger nyerte el a rendezés jogát. A héten tartott sajtótájékoztatón Dr. Nyíri Iván, a Magyar Búvár Szakszövetség elnöke elmondta: a két nap során közel 340-en versenyeznek majd egymással; az európai versenyzőkön kívül Ausztráliából, Új-Zélandról, Indonéziából és a Fülöp-szigetekről is érkeznek Egerbe sportolók. Hozzátette: reményeik szerint a februári versenyen hazai sikerek is születnek, hiszen Magyarország komoly nagyhatalomnak számít a búvárúszásban, a nemzetek között a 4-5. helyet birtokoljuk.
A verseny ideje alatt a Búvár Világszövetség városunkban tartja 176. elnökségi ülését, melyen Dr. Nyíri Ivánt, a Világszövetség jelenlegi alelnökét választhatják a szövetség elnökévé.

Forrás: Egriszín

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezte ki a színház gazdasági helyzetének vizsgálatára a múlt heti közgyűlés képviselőtestülete.

Habis László elmondta, fontos, hogy a színház stabil állami támogatású konstrukcióba kerüljön, ezért most egy intenzív munka vette kezdetét, melyben intézkedési javaslatokat és produkciós költségeket várnak. Vannak ügyek, amikbe még mindig nem látnak tisztán és vannak nyitott kérdések a színházzal kapcsolatban, amikre nem akarnak utólag magyarázatot keresni.
Sós István alpolgármester javaslatára, Csathó Csabát önkormányzati biztosnak nevezték ki, hogy segítsen megtalálni a legmegfelelőbb gazdasági formát a színház számára. A szakember feladata, hogy különböző változatokat dolgozzon ki és optimalizálja a költségeket, irányítsa és felülvizsgálja a feladatokat.

Forrás: Egriszín

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A jelenleg is működő idősek ápoló-gondozó otthona 50 férőhelyes, ám jelen állapotában már csak 40 fő elhelyezésére alkalmas, igen szűkös körülmények között. A gondozottak életkorának előrehaladtával egyre több a szellemi leépülésben szenvedő, demenciával küszködő lakó. A számukra biztonságot nyújtó, elkülöníthető gondozási részleg egyelőre hiányzik az intézményből.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

Mentőhelikopterrel szállították el a mai, M3-as autópályán történt baleset sérültjét.

Egy Budapest irányába közlekedő nyerges vontatóba rohant bele egy Suzuki típusú autó. A kamion vezetője elmondta: kb. 80km/órás sebességgel közlekedett a külső sávban, amikor egy ütődést érzett a kocsiban, hátulról. Amikor a tükörbe nézett, akkor látta, hogy a Suzuki nekiment. A két jármű összeakadt, a személyautót métereken keresztül vonszolta magával a teherautó.

A kisautó utasai valószínűleg nem voltak bekötve. Információink szerint a vezető kisebb sérülésekkel úszta meg a balesetet, utasát helikopterrel vitték kórházba.

A sérült kiemelésében a katasztrófavédelem szakemberei is segítettek.

Az adóhatóság 2011. november 15-től december 31-ig terjedő időszakban, a kereskedelmi forgalom várható növekedésére tekintettel összehangolt ellenőrzéssorozatot folytatott, melynek során az adóigazgatóságok adóellenőrei és végrehajtói pénzügyőrökkel, rendőrökkel, valamint a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveinek munkatársaival közösen léptek fel az adókikerülő magatartásformák ellen.

A fókuszban a bevásárló központok, piacok, vásárok, közterületek, rendezvények álltak, ahol hétvégi, délutáni, éjszakai időpontokban is megjelentek a revizorok. Kiemelt figyelmet fordítottak a jövedéki termék-forgalmazás, valamint a fenyőfa árusítás szabályszerűségének vizsgálatára. Jellemzően a nyugta-, számlaadási kötelezettség betartásának, a forgalmazott árucikkek eredetének és a foglalkoztatás szabályszerűségének ellenőrzésére került sor, de a játékgépek, pénznyerő automaták működtetését is érintették a revíziók.
Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság munkatársai a régió három megyéjében, 85 különböző helyszínen közel 700 vizsgálatot folytattak le, számos alkalommal a társhatóságokkal közös akció jellegű, egy területre, vagy egy eseményhez kapcsolódó koncentrált hatósági fellépés keretében.
A vizsgálatsorozat tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak bejelentése tekintetében javult az adózói fegyelem, ugyanakkor a lefolytatott nyugtaellenőrzések harmadában került megállapításra valamilyen mulasztás. Változatlanul érvényes, hogy az ünnepekhez közeli napokon, főként a délutáni időpontokban és hétvégén az átlagosnál nagyobb gyakorisággal érhető tetten szándékos jogsértés.
A feltárt hibák, hiányosságok 19 millió Ft-ba kerülnek a mulasztást elkövető vállalkozóknak, emellett 11 üzlet 12 napos lezárását is elrendelte az adóhatóság. A szándékos adókikerülők a szankciókon túl utólagos ellenőrzésekre is számíthatnak. – tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programokon és sikeres táncversenyen van túl az Egri Kulturális és Művészeti Központ, de további színes programokat kínálnak februárra is.

A pályázati szakasz lezárásáig, vagyis 2012. április 1-ig Kovács Katalin lett a kinevezett intézményvezető az EKMK élén. Az igazgató hétfőn délelőtt, sajtótájékoztató keretében számolt be arról, hogy az éves munkatervüket a kulturális bizottság jóváhagyta, viszont a költségvetést még nem. Ettől függetlenül már több sikeres program lebonyolításán vannak túl, és konkrétak a februári tervek is.

Rendkívül népszerű és sikeres volt a hétvégén megrendezett VII. Országos Ifjúsági Szólótáncverseny, ahol 20 ezüstpitykés és 19 gyöngygalléros címet adományoztak a versenyzőknek, valamint nyolc különdíjat osztottak ki. A verseny egy gálaműsorral zárult- mondta el Kovács Katalin.

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Házban az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével tartották a városi díszünnepséget. Szintén ehhez kapcsolódva Erkel Ferenc és Liszt Ferenc barátságának állít emléket január 23-án 18 órától szervezett zongoraest. Az elhangzó műveket Kassai István Liszt-díjas művész játéka mellett a Cantus Agriensis Kórus előadásában hallható. A koncert egyben a 20 éves Cantus Agriensis jubileumi hangversenysorozatának része.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az intézmény csatlakozik a február 17-19-ig tartandó országos programsorozathoz, melynek a „Kultúrházak éjjel-nappal” címet adták. Az országos program célja, hogy a kultúra teremtés és terjesztés házai, a benne dolgozó szakemberek és elsősorban az alkotó, kreatív közösségek teremtsenek egy olyan alkalmat, melyben közösen dolgozva hívják fel a figyelmet azokra a kulturális, közművelődési értékekre, amelyek ezekben az intézményekben, szervezetekben, közösségekben születnek és kerülnek nyilvánosságra. A programok között található Ady-est, kiállítás, nosztalgia bál, farsangi görkoris party és táncház is, de ezen a hétvégén megismerkedhetnek a látogatók a Forrás GYIH alkotó és művészeti közösségeivel is.

Reményeink szerint, a két nap alatt olyanokkal is sikerül megismertetni az intézményünkben folyó sokszínű munkát és színvonalas kulturális eseményeket, akikhez eddig üzeneteink nem értek el- emelte ki az igazgató.

Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, szombaton éjjel végleg elhagyta a földi színpadot és a Gárdonyi Géza Színházat Gróf Gyula, műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf, az Ibusár, a Camille, az Alkoholisták, illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben, a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly, és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága. A színházban élt. Hiányozni fog.

pcs