Keresés: „Kál” (444 találat)

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

A Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a férfiakat az adácsi horgásztónál.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán információ merült fel két, bírósági elfogatóparancs alapján körözött személy tartózkodási helyére vonatkozóan.

A két férfit jogerősen börtönbüntetésre ítélte a bíróság, egy 2007 márciusában elkövetett rablás bűntett miatt, amely során fegyvernek látszó tárggyal megfenyegették és bántalmazták egy jobbágyi benzinkút alkalmazottjait.

A férfiak a kiszabott szabadságvesztés büntetés letöltésére nem vonultak be Büntetés-végrehajtási Intézetbe, hanem Adács település külterületi részén bujkáltak a hatóságok elől.

Tekintettel az általuk elkövetett bűncselekmény súlyára, valamint arra, hogy lehetett számítani a férfiak agresszív magatartására, - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság felkérésére - a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2014. június 19-én a kora esti órákban elfogta J. János 36 és Zs. Zsolt 40 éves jobbágyi lakosokat az adácsi horgásztó közelében.

A Gyöngyösi Rendőrkapitányság járőrei előállították a férfiakat a rendőrkapitányságra, ahol őrizetbe vételükről határoztak, majd a Büntetés-végrehajtási Intézetbe történő szállításukról intézkedtek.

Kigyulladt egy száznegyven négyzetméteres csarnoképület tetőszerkezete Eger felnémeti városrészében szombaton reggel.

Az egri hivatásos tűzoltók két gépjárművel és egy vízszállítóval vonultak a helyszínre, továbbá a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is segíti a munkálatokat. A tűzoltók kihoztak az épületből egy gázpalackot, valamint több hordó lakkot és hígítót.

A kétszáz négyzetméteres csarnoképületben lévő fűrészpor és a tetőszerkezet égett. Mostanra az egri tűzoltók a lángokat megfékezték. Az utómunkálatok elvégzése érdekében a csarnok tetőszerkezete felett lévő vezeték áramtalanítására volt szükség, így Eger egy része és Felsőtárkány maradt áramszolgáltatás nélkül, amely 2500 fogyasztót érint.

Az elsődleges megállapítások szerint valószínűsíthető, hogy egy elektromos kapcsolószekrény okozhatta a tüzet.

Az anyagi kár jelentős.

Habis László jelenlegi polgármester a Fidesz egri csoportjának polgármesterjelöltje – ezt jelentette be Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol a helyhatósági választáson induló jelölteket mutatták be. Hét szervezet hozott létre széleskörű választási szövetséget – emelte ki. Habis László azt mondta: szükség van az elmúlt években a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására.

2014. a választások éve. Várhatóan októberben arról döntünk: immár öt esztendőn keresztül kik képviselik az érdekeinket helyben – mondta Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke. Beszámolt arról: széles körű választási szövetséget alakítottak. Hét szervezet állít közös jelölteket: a KDNP, az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma, a Fidelitas, az Egri Lokálpatrióta Egylet, a Lungo Drom, a Nemzeti Fórum és a Fidesz. Nyitrai Zsolt szerint az, hogy ilyen korán sikerült jelölteket állítaniuk, azt mutatja: Egerben erős jobboldali, nemzeti-konzervatív szövetség jött létre. Nyitrai kiemelte: három dolog miatt döntöttek úgy, hogy Habis László lesz a polgármesterjelöltjük: szakértőként rendben tartotta a város gazdálkodását, komoly fejlesztések kezdődtek, eredményes összekötő kapocs lehet Eger és a kormányzat között. Habis László megtiszteltetésnek tartja, hogy a Fidesz támogatta a jelölését. Úgy fogalmazott: ahogy országosan másodszor is stabil többséget szerzett a Fidesz, hite szerint Egerben is szükség van a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására. Bemutatták a képviselőjelölteket is. Nyitrai Zsolt elmondta: az átlagéletkor 46 év, a jelöltek negyede nő, 85 százalékuk felsőfokú végzettségű. A 12 egyéni képviselőjelölt: Misz József, Szucsik György, Bátori István, Flaskay István, Kovács Cs. Tamás, Csákvári Antal, Orosz Lászlóné, Gál Tibor, Martonné Adler Ildikó, Lombeczki Gábor, Gál Judit és Rázsi Botond.

Forrás: Fidesz.hu

Kigyulladt egy hatvan négyzetméteres faszerkezetes melléképület Feldebrőn szerdán délután.

Nagy erőkkel vonultak a tűzeset helyszínére az egri hivatásos tűzoltók, a munkálatokat a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is segíti. A melléképületről a lángok átterjedtek a szomszédos lakóépületre is. Jelenleg a tűzoltók három vízsugárral dolgoznak a tűz oltásán.

A tűzeset során hat darab kétszáz literes és nyolc darab hatvan literes olajoshordót hőterhelés ért, amelyet a tűzoltók vízsugarakkal hűtöttek vissza. Az egységeknek közel háromnegyed óra alatt, három vízsugár segítségével sikerült a lángokkal megküzdeni. A munkálatok idejére az útszakaszon félpályás útlezárás volt érvényben.

A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat tűzeseti helyszíni szemlét folytat le, a tűzeset körülményeinek a feltárására pedig vizsgálat fog indulni.

Aprócska őz és szarvas a gyöngyösi állatkert legújabb lakója.

A gondozók elmondták: nagyos sokszor kirándulók fedezik fel az apróságok búvóhelyét, azt hiszik, hogy anyjuk elhagyta őket. A legtöbbször azonban az anya táplálékot keres, addig bújtatja a kicsinyét.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy legtöbbször akkor tesznek jót a kicsivel, ha nem mennek a közelükbe. Ha az anya megérzi, hogy valaki piszkálta kicsinyét, ott hagyja.

Ezeket az állatokat cumival etetik a gondozók, ők már annyira hozzá szoknak az ember közelségéhez, hogy soha többé nem engedhetők vissza a természetbe, hiszen barátságosan oda mennek még a vadászhoz is.

Egerben a Balassi Bálint iskola előtt dőlt ki két, évtizedes fenyő.

Az iskola bejáratánál, oldalfalnak esett előbb egy, kis idő múlva egy újabb fenyő a csütörtöki viharban. Szerencsére a falak mentén épp nem járkált senki, így baleset nélkül úszták meg az incidenst.

A két nagy méretű fenyő gyökerestől fordult ki a felázott talajból.

Az Eger patakban csövek sérültek meg az északi lakótelepen, a bicikli utat ismét elöntötte az ár.

A Magyar Akkreditációs Bizottság több hónapos vizsgálat után értékelte az EKF akadémikus életét.

 „A főiskola életében az elmúlt időszak is sok munkával telt” – hangsúlyozta Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes, ezzel utalva a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) főiskolánkon tett látogatására.

 A hattagú bizottság – egy három hónapos munka után – a napokban értékelte az Eszterházy Károly Főiskola akadémikus életét. A munkát intézményi és kari szintű önértékelés előzte meg, amely egyebek közt az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a minőségbiztosítás területeire terjedt ki. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a záró megbeszélésen a hattagú bizottság nagyra értékelte a főiskolán folyó munkát” – tájékoztatott a rektorhelyettes. Dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora korábban úgy fogalmazott, hogy „egyetemközeli állapotban vagyunk”. A bizottság elnöke a zárórendezvényen pedig elmondta, hogy bizonyos karaink már messze túlhaladnak a MAB által felállított, az egyetemi szintet meghatározó feltételein.

 A főiskola vezetősége bízik abban, hogy két kart, a Tanárképzési- és Tudástechnológiai, valamint a Bölcsészettudományi Kart egyetemi karként akkreditál a bizottság. A Természettudományi Kar pedig egy doktori iskolai törzstag regisztrálásával szintén megfelelhet majd a kritériumoknak. Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy az Eszterházy Károly Főiskola egy olyan – a régióra szellemileg is ható – felsőoktatási intézmény, egyetem kíván lenni, amely minőségi oktatást folytat, s amely számára a hallgatói a legfontosabbak. A rektorhelyettes végezetül köszönetet mondott az intézmény előző vezetésének is a kitartó munkáért.

Forrás: palettaonline

Súlyos betegség miatt elhunyt életének 64. évében Perl Márton, a Népújság és a Heves Megyei Hírlap fotóriportere.

Többé már nem láthatja senki, ahogy akkurátusan a szemeidhez emeled a fényképezőgépedet, a jobb karodat könyöknél a csak Rád jellemző szögbe hajlítod, hogy biztosan álljon a szemüvegedhez illesztve, és  – varázsolj. Megmutasd az embereknek a maga egyediségében a való világot. Eredeti, csak a Tőled elvárható látásmóddal láttasd az arcokon az érzelmeket, a ráncokat, a tekinteteket, amelyek önmagukban, kísérő szöveg nélkül is életsorsokról meséltek, gondolatgazdagon.

Azon sem álmélkodhatunk már, ahogy váratlanul magad elé kapod a masinádat, hogy megörökítsd a gyorsan elmúló pillanatokat, a fura, ám csodás élethelyzeteket, amelyeket csakis Te vettél észre, más halandónak fel sem tűntek. Nem borzonghatunk már bele, miféle „őrültségekre” is képes vagy egy-egy PerlMarcis fotó kedvéért, mint amikor a visontai erőmű 50 méternél magasabb kéményét is megmásztad, csakhogy minél különlegesebben tárd elénk azt a tájat. Művészi szépségű ikonjaid pedig a sokoldalú tehetségedet igazolják.

Nem figyelhetjük ezentúl – kicsit irigykedve –, hogy mennyire könnyen teremtesz kapcsolatot az emberekkel, legyen az ősz szakállú, morgós halász, avagy gondterhelt szövetkezeti  vezető, mosolyra álló szájú politikus, netán csibész tinédzser. Mindenkivel megtaláltad a hangot, hogy cserébe örök emléket adj nekik az újságban, több kötetben.

Mert a Lap, legfőképp a Népújság, számodra szent volt. Nem számított, nappal vagy éjszaka van-e, pihenő- vagy ünnepnap, ha a téma kedves volt, már válladra is vetted a fotóstáskádat, és siettél a helyszínre. S persze akkor is, amikor kötelező volt a fotózás. Benned ugyanis megvolt az újság és az olvasói iránti alázat, hogy minél színvonalasabb, érdekesebb lapot vehessenek kezükbe. S hogy nagyon magas nívón tetted a dolgod, bizonyítják az elismerő szavak egész Heves megyében, ahol szinte mindenki ismert, s Te is csaknem mindenkit ismertél, kitűnő fotóriporterhez méltóan.

Ős dorogiként különösen nagy szó, hogy a mi szép vidékünkön évtizedeken át szívesen látott, kedvelt, s megbecsült személyiségként éltél, munkálkodtál. S iparkodtál a nejednek, Évának, lányodnak, Virágnak, fiadnak, Máténak megteremteni mindazt, ami csak erődből tellett.

Szomorú, nagyon fájdalmas a búcsú Tőled. Csak az vigasztalhatja a Téged rokonként, barátként, munkatársként, s ami fontos: újságolvasóként szeretőket, hogy emlékezetünkben örökké él a neved. Te vagy, leszel mindig számunkra „a Perl Marci”!

Forrás: HEOL

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL