Keresés: „emlék” (296 találat)

Az ünnepség 10 órakor szentmisével kezdődik a Bazilikában, majd 11 órakor a Gárdonyi Géza Színházban folytatódik a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés, ahol köszöntőt mond Habis László polgármester.

Ezután „Karthágói harangok” címmel irodalmi műsor látható a színház művészeinek előadásában. Közreműködnek: Balogh András, Fehér István, Horváth Ferenc, Hüse Csaba, Nádasy Erika, Szívós Győző, valamint az Andornaktályai Falukórus, Vámosi László vezetésével.

12.00 órától térzene szól a Petőfi-szobornál a Felsőtárkányi Fúvószenekar jóvoltából, majd 12.30-tól a középiskolai szónoki beszédíró verseny győztesét, Varga Gergőt, az EKF Gyakorló Áltanos Iskola tanulóját hallgathatja meg a közönség. A rendezvény koszorúzással ér véget.

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Egész napos programmal készültek a  Kossuth  Zsuzsa  Gimnázium és Szakközépiskola  diákjai és pedagógusai az intézmény névadója  tiszteletére  és a Rák Világnapjának alkalmából  rendezett  ünnepségre.  A rendezvényt   koszorúzással  és rövid megemlékezéssel  nyitották meg, ahol az iskola diákjain kívül a kórház dolgozói is elhelyezték a megemlékezés virágait.

A  Magyar Rákellenes Liga képviselői előadást tartottak „Az alkohol és a rákbetegség összefüggései” címmel, Prof. Dr. Simon Tamás beszélt a megelőzés szerepéről és a már kialakult betegség gyógyíthatóságáról, Dr. Szigethy  Anna  főorvos, a fiatalok alkoholfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe.

A rendezvényhez kapcsolódóan az iskola rajzpályázatot írt ki, díjakkal jutalmazták a munkáikat benyújtó diákokat.   A mai napon az iskola számítógép parkja is jelentősen megnövekedett, az  ÉRÁK  a kollégium informatikai termét, a Raiffeisen Bank pedig a gimnázium nyelvi laborját szerelte fel  megfelelő minőségű és mennyiségű informatikai eszközzel.

A programsorozat folytatása képpen Egészségnapi programok kerültek megszervezésre az iskola termeiben, előadásokat hallgathattak az allergiáról, a dohányzás  megelőzéséről , pszichológus  és  nőgyógyász  segített problémáik megoldásában, vetélkedőkön, bemutatókon, állapotfelméréseken vehettek részt a tanuló és vendégeik.

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Február 11-e a Magyar Köztársaság Rendőrségének hivatalos véradónapja.

Ezen neves nap alkalmából ma délelőtt Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban az egyenruhásokat és a segíteni szándékozó civilek véradással tisztelegtek.

Három évvel ezelőtt ezen a napon halt hősi halált Borbély Zoltán posztumusz hadnagy Esztergom-Kertvárosban. Az önkéntes akcióval az ő, s valamennyi szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőr emléke előtt tisztelegtek az akció szervezői és résztvevői. A kezdeményezés egyben néma tiltakozás is volt az erőszak ellen. Ma szerte az országban 61 kapitányságon rendeztek pénteken, vagy az elmúlt napokban egy alkalmas, kiszállásos véradást. A megyeszékhelyen 56, a gyöngyösi kapitányságon 39, a hatvanin pedig 30 jelentkező adott vért. Zömmel rendőrségi dolgozók és már nyugállományba vonult rendőrök tartották tű alá a karjukat, de civilek is szép számban vettek részt az akcióban – tudtuk meg, Soltész Bálint megyei szóvivőtől.

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Egerben több oktatási intézmény diákjai tartanak fáklyás felvonulással egybekötött megemlékező rendezvényt.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

A február 9-ei rendezvény programja: 16.00-16.15   Gyülekező a Kossuth Zsuzsa Gimnázium bejáratánál 16.15- 16.35  Köszöntők – Matúzné Nagy Ildikó igazgató, Rázsi Botond alpolgármester, Gortva József megyei igazgató 16.35- 16.55  Fáklyás levonulás a Dobó térre 17.00 - 17.15  Lobbanás Egyesület tűzzsonglőreinek és dobosainak műsora 17.15 – 17.30  Átvonulás a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolába 17.30 -            „zsíroskenyér-party”, játék

Újabb támogatással érné el az egri önkormányzat, hogy a helyi fiatalok tanulmányaik befejezését követően a megyeszékhelyen helyezkedjenek el. A képviselők erről is döntöttek csütörtökön. Az idei esztendőben először ülésezett a Városháza dísztermében a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése. Az eseményen napirend előtti felszólalásában Tóth István (Jobbik) képviselő kérdőre vonta az egri rendőrkapitányt, hogy a január 13-án tartott koszorúzásuk során miért kellett a rendezvényre hét rendőrt kivezényelni, akik kamerával is rögzítették a teljesen  békés eseményeket. Dr. Petrovics András r. ezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője válaszában hangsúlyozta: azért vonultak ki, mert olyan információkat kaptak, hogy a már betiltott Magyar Gárda is képviseltetni szeretné magát a megemlékezésen. A mai tanácskozás során többek között a testület bővítette a már korábban alapított Eger Város Ösztöndíjasa címmel járó támogatási lehetőségeket. Az Egerben végzett friss ifjúságkutatás tapasztalatait felhasználva döntöttek arról, hogy azok, a korábban már az ösztöndíjjal segített fiatalok, akik eredményesen teljesítik tanulmányaikat és azt követően Egerben is helyezkednek el, egyösszegű pályakezdési támogatásban is részesülhetnek.

Ennek kapcsán Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: ez a lépés önmagában nem csodaszer, de a város gazdasági helyzetét figyelembe véve jelentős kezdeményezésnek mondható. Dr. Csarnó Ákos (LMP) a napirendi pont kapcsán kifejtette: nagy előrelépés a fiatalok támogatása, de az igazi megoldás az egyre szélesebb körű munkahelyteremtés lenne.

A városatyák az ülés további részében megszavazták az önerő biztosítását a Vécseyvölgy út - Gárdonyi Géza utcai csomópont korszerűsítésére és a 25. számú főút három gyalogos átkelőhelyének felújítására beadott pályázathoz. Előbbi 34,8, utóbbi esetében pedig 1,5 millió forintot kell saját forrásból biztosítania a városnak.

A Verőszala utcában történt újabb partfalomlást követően az önkormányzat 5,2 milliós vis major tartaléktámogatást igényel, mindezeken túl pedig a testület határozott arról is, hogy 2,5 millió forinttal támogatják az Egri Szimfonikus Zenekart.

Forrás: HEOL

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Gyászol az egri iskolai és sport társadalom. Elhunyt Szabó Péter, a Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium korábbi igazgatója, a kézilabda sport legendás egyénisége. Iskolaigazgatóként három évtizeden át szolgálta intézményét. Döntő szerepe volt abban, hogy mai formájában működik az iskola. A középiskola élén végzett több évtizedes oktatásszervező tevékenységéért 2008-ban Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel jutalmazták. A Wigner elődjeként a GMSZ fellegvára volt az egri kézilabda sportnak. Nem kis szerepe volt ebben Szabó Péternek, aki akkor mérnök tanár volt, később az iskola igazgatója lett. Mivel, maga is kiváló kézilabdás volt, kapus, és a junior válogatott keret tagságig vitte mindig is szívügyének tekintete a kézilabdát. Edző volt, később sportvezetőként, támogatóként segítette a megyeszékhely kézilabdáját.

Szabó Péter kiváló szakember volt az oktatásban és a kézilabdázásban is. Szellemi atyja volt a Wigner udvarán kialakított szoborparknak, amely a magyar Nobel díjasoknak állít emléket.

Szabó Péter búcsúztatója 2011. január 15-én 10.00 órakor volt a Wigner Iskola aulájában.
Nyugodjon Békében!

Forrás: Agria Press