Keresés: „köd” (687 találat)

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.

Öt évvel ezelőtt, húsz évvel a rendszerváltás után tűnt el a sorompó Magyarország és Szlovákia között. Nemcsak a fizikai hatások, hanem a féltés és a féltékenység lelki hatásai is lebontásra kerültek.

Így lett a senki földjéből a lehetőségek földje öt évvel ezelőtt.

Ma már a két ország határa nem elválaszt, hanem összeköt. Korábban hatalmas kerülőt kellett megtenni, 160 km-t utazni, hogy a szomszéd településen élő rokonok találkozhassanak.

Szörnyű hozadéka volt a magyar történelemnek, amikor a XX. sz. elején Magyarország 400 év után először újra önálló állam lett. Az önállóság viszont együtt járt azzal, hogy új határok keletkeztek. Azok a határok elválasztottak  magyart és magyart, családokat, barátokat, de kilencven  év távlatából ezek a falak öt évvel ezelőtt leomlottak.

Demokratikus Magyarország és Szlovákia csatlakozott Európa demokratikus közösségéhez. Ez nem kárpótlás ugyan az elveszett történelem egy darabjáért, de legalább gyógyír a fájdalmakra. Nagyon sok a tennivaló, hogy a régió ne határrégió, hanem Európa közepe legyen. Magasabb életszínvonallal, több munkalehetőséggel és több barátsággal.

Ez fejlődési lehetőség  a Pétervásárai kistérség, a Gyöngyösi régió, Medvesalja, Cered, Tajti lakosságának.

Az évente sorra kerülő Bükkszéki polgármesteri, önkormányzati találkozók ezer fős résztvevői köre jól jelképezi az együttműködést…..

Korózs Lajos                                                             Czene Árpád                                                 Dr Sós Tamás

MSZP országos                                                              Cered                                                        Országgyűlési

elnökségének                                                           polgármestere                                                 képviselő

tagja

Eger Önkormányzata szakértő egri síoktatókkal, helyi vállalkozásokkal és Ždiar községgel együttműködésben 2013 március 1-je és 3-a között megrendezi az immár VI. Eger Városi Síbajnokságot.

A város félmillió Ft-tal járul hozzá a hétvégi program rendezéséhez, de amellett, hogy a sportalapból finanszírozza az eseményt, minden évben szponzorokat is felkeres. Így, az egriek összefogásával lehetséges, hogy a megközelítőleg 400 résztvevő nagyon jutányos áron pihenhessen és sportolhasson a Tátra egyik kiváló síterepén – jelentette be sajtótájékoztatón hétfőn Rázsi Botond, Eger alpolgármestere.

Petrovai József főszervező kiemelte: egészen január 18-ig lehet nevezni a hétvégére, és aki nevez a március 2-án, szombaton 10.00 órakor kezdődő hivatalos versenyre, a rajtszám leadásakor 5 €-t visszakap a részvételi díjból. Ezzel is motiválni szeretnék a Ždiarba utazókat, hogy próbálják ki magukat az óriás műlesiklás-versenyben is. A helyszín a tavalyi pálya, tehát a Bachledova Dolina a szlovákiai Ždiar községben.
A tapasztalt sítábor-szervező hangsúlyozta, hogy ilyen kedvezményes áron sehol másutt nem lehet sítáborban részt venni, a helyiek igen olcsón adják Egernek a szállást és a síbérletet is, a bérlet 37 €, a szállás félpanzióval 40 €.
A helyszín szakmailag is kiváló, azok, akik a tavalyi hétvégén részt vettek, nagyon jó visszajelzéseket adtak. A lengyel határhoz közel fekvő Ždiarban minden adott a jó időtöltéshez. A jelentkezéseket a már megszokott 14 kategóriában várják, egyedül a VIP-kategóriát törölték a kevés jelentkezés miatt. Most is lesz külön versenyzési lehetőség a snowboardosoknak.

Fejes Péter, a viadal technikai részleteiről beszélt. Amennyiben kicsit kedvezőbb lesz az időjárás, mint a 2012 márciusában rendezett V. Városi Síbajnokságon volt, úgy hosszabb, 500 méteres pálya kitűzésében reménykednek a résztvevők. Hozzátette, hogy az időjárás sajnos évről évre szélsőségesen változik, így már nem lehet tudni, hogy melyik az ideális síelési szezon. Akár márciusban is lehet friss hó. A szakember szerint ugyanakkor előny, hogy márciusra már biztosan minden, a síelésért rajongó sportember töltött valamennyit havon, s így jobb versenyre lehet számítani.
A szlovák síklub mesterei igen jártasak a szervezésben, évente számos viadalnak adnak otthont. Fejes Péter leszögezte: bíznak benne, hogy tavalyhoz képest többen részt vesznek az egyfutamos óriás műlesiklásból álló megmérettetésen, hiszen a 3-400 fős résztvevői szám évek óta állandó, ám igazán jó vetélkedést legalább 100-120 fős nevezési szám mellett lehet rendezni.

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

Tizenegy tantárgyból készített táblagépeken használható interaktív tananyagokat a Nemzeti Tankönyvkiadó,  az Eszterházy Károly Főiskola és a Szinva Net Informatikai Kft. A fejlesztéssel lehetővé válik, hogy Magyarországon először egy új, digitális tananyagra alapozott oktatási módszertan keretében tanuljanak a diákok. Az új módszert az idei tanévtől kezdve elsőként az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 8 D osztályában alkalmazzák a pedagógusok.

„A kísérletünk azt vizsgálja, hogy miként alkalmazhatók a táblagépek a mindennapi oktatásban, a digitális tananyagok milyen módon integrálhatóak a jelenlegi tanmenetbe, interaktív lehetőségeik hogyan segítik a jelenleg megszokott tanulási módszertanokat” – mondta el Dr. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola rektorhelyettese.

Összesen 11 tantárgyból - köztük matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz – készültek el az interaktív tananyagok.  Tímár Miklós, a Nemzeti Tankönyvkiadó projektmenedzsere elmondta: „Az iBook Author program lehetőségeit kihasználva a hagyományos tankönyveket új formában jelenítettük meg, interaktív feladatokkal, animációkkal, önellenörző tesztekkel kiegészítve, melyeknek köszönhetően könnyedebbé, élvezhetőbbé válik a tanulás.” A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés egy szoros partneri együttműködés keretein belül jött létre, amelyhez a tankönyveket a Nemzeti Tankönyvkiadó, a digitalis-interaktív tartalomfejlesztést az Eszterházy Károly Főiskola szakemberei, míg a fejlesztésekhez szükséges kereteket és gyártói támogatást a Szinva Net Informatikai Kft. biztosítja.

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

A fenti helyszíni vizsgálatok a folyamatos jelenlét biztosításával közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.

A szociális és a gyermekvédelmi ágazatban dolgozó munkatársait köszöntötte a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) a szociális munka napja alkalmából.

Az egri Megyeháza dísztermében tartott csütörtöki ünnepségen Benedek István, a HMIK vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: fontos ráirányítani a figyelmet a szociális területen dolgozók munkájára, hiszen  ők azok, akik a legnemesebb cél, a rászoruló embertársaik segítése érdekében tevékenykednek nap mint nap. Köszönetét fejezte ki a működtetett megyei szociális intézmények elhivatott szakembergárdájának.
Jelenleg közel 900 fő dolgozik a HMIK fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1574 fő ellátásáról gondoskodnak.
Az ünnepi összejövetelen elismerő oklevelet és emlékplakettet kaptak az intézmények kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkatársai.

Kiemelkedő munkájáért, példamutató emberi magatartásáért oklevelet vehetett át:

Medvéné Pethő Rozália (Csányi Idősek Otthona)
Erdélyi Andrásné (Vámosgyörki Idősek Otthona)
Bíró Irén (Egri Idősek Otthona)
Papp Sándorné (Hatvani Idősek Otthona)
Csorba Magdolna (Parádi Idősek Otthona)
Erdélyi Gáborné (Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthona)
Pécsiné Dudás Mária (Andornaktályai Fogyatékosok Otthona)
Ivanics Jánosné (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete)
Mészáros Róbert (Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona)
Antalné Kovács Márta (Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ)

Az elismerések átadását ünnepi műsor követte, fellépett az Egri Gyermekotthon Terra-kotta zenekara, a füzesabonyi intézmény Moliére színjátszó csoportja, az andornaktályai intézet Color Rock együttese, a Pétervásárai Gyermekotthon Keglevits úti lakásotthonának lakói, valamint a Csányi Idősek Otthona egyik dolgozója, Gulyás Natália.