Keresés: „orvos” (308 találat)

A Heves Megyei Védelmi Bizottság mai, Abasáron tartott kihelyezett ülésén döntött a mátrafüredi, pálosvörösmarti és abasári ivóvízhálózatok ideiglenes összekapcsolásáról, valamint az abasári volt honvédségi kutak üzembe helyezésének megkezdéséről. Mint elhangzott, a településen jelenleg csak korlátozott célra használható vízben a szennyező anyagok koncentrációja rövid időn belül valószínűleg nem csökken, ezért szükséges alternatívákat keresni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tél közeledtével a mostani, lajtoskocsikkal biztosított ivóvízellátás csupán időleges megoldás.

Mint ismert, a községben végzett korábbi hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén határérték feletti jelenlétét igazolta az ivóvízben. A szerda esti korlátozás értelmében a vezetékes víz továbbra is csak tüzivízként, wc-öblítésre, illetve a fűtési rendszerek feltöltésére használható.

A vízszolgáltatók bevonásával zajlott ülésen kiderült: az abasári volt honvédségi kutak bevizsgálása és a hálózatba történő bekapcsolása, valamint Mátrafüred, Pálosvörösmart és Abasár vízhálózatának összekapcsolása jelentheti a leggyorsabb megoldást. Mindez a földfelszín feletti csatornahálózat kiépítésével ideiglenes vízellátást biztosít Abasár számára. Az egymással párhuzamosan létesítendő vezetékrendszerek két szolgáltató, a Heves Megyei Vízmű Zrt., valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. együttműködésével épülhetnek meg. Kétszer háromszáz méter új vezetékszakaszra lesz szükség. Ennek révén a település 400 m³/nap körüli vízszükséglete teljes mértékben kiszolgálhatóvá válik.

A két említett technikai megoldás kivitelezése egymástól függetlenül körülbelül két napba telik. Az üzembe helyezést követően megtörténik az új, illetve a régen használt vezetékszakaszok teljes fertőtlenítése és a vízrendszer teljes átöblítése. A víz az ezt követő kémiai és biológiai laborvizsgálatok eredményeinek ismeretében nyilvánítható csak használhatóvá. Ezek a lépések és a kötelező vizsgálatok további néhány napot vesznek igénybe.

A községben a vízvételezési lehetőség a munkálatok teljes ideje alatt is biztosított.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos az ülésen beszámolt arról, hogy a szomszédos Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon, Halmajugrán, Markazon, Pálosvörösmarton és Visontán elvégzett hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén jelenlétét nem igazolta, a településeken a víz egészséges, iható. Ezzel egyidejűleg megtörtént lakossági ásott kút laboratóriumi vizsgálata is. Ezek használata az eredmények alapján az egyéb szennyeződések (férgek, gombák) miatt nem javasolt.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a védelmi bizottság döntéseiről és az új fejleményekről ma 18 órakor lakossági fórumon tájékoztatják az abasáriakat.

Eger, 2013. október 10.

Vasárnap kora délután történt motoros baleset, mondta el Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. – Az eset Szilvásvárad külterületén, egy földúton történt. Jelenleg vizsgáljuk a baleset körülményeit, a budapesti illetőségű férfi ellen büntetőeljárás indult.

Úgy tudjuk, a baleset akkor történt, amikor a helyben élő fiatal nő kamerával rögzítette a motoros bemutatóját.

A fiatal nő sérülései életveszélyesek voltak, ezért érkezett mentőhelikopter is a helyszínre, ám a gondos orvosi ellátás ellenére hétfőn a kórházban belehalt sérüléseibe.

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

Súlyos betegségeket terjeszthetnek a régióban is nagy számban megtalálható kullancsok.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kullancsok 12%-a fertőzött: a fiatal példányok 1-2%-a, míg a kifejletteké akár 20%-ban.

Kirándulás alkalmával könnyen felszedhetjük a vérszívót, ezt megelőzhetjük a megfelelő öltözködéssel, kullancs riasztó szerek alkalmazásával.

A belénk telepedő élősködőt minél hamarabb távolítsuk el, később figyeljük a helyét és ha kell forduljunk orvoshoz.

Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

Ez a madár is kóborlásba kezdett, hogy kedvezőbb táplálkozási lehetőségeket találjon, és talált is a Tisza közelében. A legyengülés okát nem ismerjük. Amint a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai megállapították, a madárnak sérülése nem volt, viszont a mérgezést nem lehet kizárni – főleg, hogy az e tekintetben az ország leginkább „fertőzött” területén került kézre.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

Az Egri Rendőrkapitányság arról tájékoztatja a lakosságot, hogy a téves információkkal ellentétben a harci kutyákat jelenleg nem lehet örökbefogadni.

 Mint ismert, az Egri Rendőrkapitányság eljárást folytat állatkínzás bűntette és tiltott állatviadal szervezés bűntette miatt, melynek során több harci kutyát találtak egy telephelyen.

A több internetes portálon, illetve közösségi oldalon megjelent téves információkkal ellentétben az Egri Rendőrkapitányság tájékoztatja a lakosságot, hogy a kutyákat a hatóság lefoglalta, azok - az eljárás jelen szakaszában - nem adhatók ki.

A bevont igazságügyi állatorvos szakértők szakvéleményének függvényében, a későbbiekben a kutyák esetleges „örökbefogadásának” lehetőségéről a nyomozó hatóság hivatalos honlapján fog tájékoztatást adni. A rendőrség, civil szervezetek és állatorvosok bevonásával folyamatosan gondoskodik az állatok megfelelő ellátásáról - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.

Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.

Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.

Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.

Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.

Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.

Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.

– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.

Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók

Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.

A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.

Forrás:HEOL

Foró:AS

Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.

Veres László közleménye

2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.

Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.

A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent  számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták  és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak  nem történtek.  Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.

Császár Zoltán közleménye

Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit az egerszalóki tragédiával kapcsolatban. 

Mint arról korábban hírt adtunk, május 20-án a kora reggeli órákban egy egerszalóki családi házba ismeretlen személy vagy személyek behatoltak, majd az ott élő idős házaspárt megkötözték. Az épületben kutatást végeztek, ezt követően elmenekültek a helyszínről. A házaspár férfi tagja a helyszínén életét vesztette, a feleségét a mentőszolgálat orvosi ellátásra elszállította. A rendőrség alapos, közel 30 órán át tartó helyszíni szemlét folytatott le - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

- Ezzel párhuzamosan a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi szakemberei azonnal megkezdték a tanúk felkutatását, amely során több mint száz személyt hallgattak ki a tragédiával kapcsolatban.

A minden részletre kiterjedő nyomozásnak köszönhetően, 2013. május 27-én az esti órákban őrizetbe vettek egy egerszalóki férfit, aki az eddig rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság P. Péter ellen halált okozó testi sértés bűntett és rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A mai napon - a nyomozó hatóság kezdeményezése alapján - az Egri Járásbíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását - tette hozzá a szóvivő.

Információink szerint az elkövető közeli rokona (az unokája) volt a sértetteknek. A bűncselekmény kapcsán a falubeliek azt beszélik, hogy az elkövetőnek volt egy tettestársa is, illetve, hogy a kábítószer is szerepet játszhatott abban, hogy e szörnyű tragédia megtörtént.

Hétfőn, a kora reggeli órákban érkezett bejelentés  a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint egy egerszalóki családi házba ismeretlen személy vagy személyek behatoltak, majd az ott élő idős házaspárt megkötözték. Az épületben kutatást végeztek, ezt követően elmenekültek a helyszínről.

A házaspár férfi tagja a helyszínén életét vesztette, a feleségét a mentőszolgálat orvosi ellátásra elszállította.

Úgy tudjuk, az idős házaspárt brutálisan összeverték, reggel az ápolójuk talált rájuk.

A hozzátartozók elmondták: sok pénzt nem zsákmányolhatott az elkövető.

A szomszédok szerint nemrégiben egy közeli házat fosztottak ki, szerencsére ott senkit sem bántalmaztak.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nagy erőkkel megkezdte a helyszíni szemlét és az elkövetők felkutatását.

Az Egerszalókon 2013. május 20-án a reggeli órákban ismertté vált bűncselekmény helyszínén jelenleg is tart a helyszíni szemle. Egyelőre nem ismert, hogy a holtan talált 84 éves férfi halálát mi okozta. Ugyancsak nem tisztázott, hogy az ismeretlen elkövető vagy elkövetők eltulajdonítottak-e, s ha igen, milyen értékeket az ingatlanból. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az ezekben a kérdéskörökben megjelenteket találgatásnak minősíti.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Kötelességszegéssel és üzletszerűen, hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntett vádja miatt állt a bíróság elé két, a beutaltak leszázalékolását végző korábbi orvos szakértő hétfőn Egerben.

Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.

Az első- és a másodrendű vádlott - akik a tárgyaláson nem ismerték el bűnösségüket - korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén, és a vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében kenőpénzért cserébe megállapították a leszázalékoláshoz szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást.

Forrás: MTI