Keresés: „vád” (236 találat)

Kötelességszegéssel és üzletszerűen, hivatalos személyként elkövetett vesztegetés bűntett vádja miatt állt a bíróság elé két, a beutaltak leszázalékolását végző korábbi orvos szakértő hétfőn Egerben.

Az Egri Törvényszéken most megkezdődött pernek további 69 vádlottja van, köztük öt orvos; utóbbiakat bűnsegédként, illetve társtettesként elkövetett hivatali visszaéléssel vádolják. A vesztegetők ellen hivatali vesztegetés bűntette a vád.

Az első- és a másodrendű vádlott - akik a tárgyaláson nem ismerték el bűnösségüket - korábban orvos szakértőként dolgozott az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet egri kirendeltségén, és a vád szerint 2010-ben a hozzájuk forduló betegek esetében kenőpénzért cserébe megállapították a leszázalékoláshoz szükséges, 50 százalékot meghaladó egészségkárosodást.

Forrás: MTI

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

K. L. idén január elejétől március 19-ig – többnyire részegen – rendszeresen közösülésre és fajtalankodásra kényszerítette az anyját.

A vádhatóság indítványa szerint a férfi még tavaly karácsony másnapján kereste fel vér szerinti szülőjét annak zagyvaszántói lakásában, s azonnal közölte vele, hogy hozzá költözik a testvérétől. Ezt december 30-án végérvényesen meg is tette, és mindjárt az első napon – a vádirat szerint – kijelentette: közösülni fog az anyjával. Ittasan megfenyegette az asszonyt, hogy alaposan ellátja a baját, ha nem engedelmeskedik. Először vetkőzésre szólította fel, majd amikor a szülőanyja félelmében levetette a ruháit, a gyermeke simogatta őt, s arra utasította, hogy kézzel elégítse ki.

– Agyonütlek, ha nem azt teszed, amit mondok! – közölte nem sokkal később nyers hangon a férfi, aki a rettegő édesanyjával közösült. Ezt követően a fiú bezárta a lakás ajtaját, és azt mondta, elvágja a sértett torkát, ha szökni próbál.

A vádindítványban az is szerepel, hogy K. L. idén január elejétől március 19-ig – többnyire részegen – rendszeresen közösülésre és fajtalankodásra kényszerítette az anyját, akit minden alkalommal életveszélyes fenyegetéssel vett rá ezekre a cselekedetekre.

Március 19-én délután is megerőszakolta K. L. az édesanyját, több pofon kíséretében. Ezen a napon ugyanakkor a férfinak fogorvoshoz kellett mennie, a rendelőbe viszont nem vihette be a szülőjét, aki az alkalmat kihasználva a váróteremből elmenekült, s a lányától kért segítséget. Ezután értesítette a vele történtekről a Hatvani Rendőrkapitányságot is. Március 20-án az asszony joghatályos magánindítványt terjesztett elő az ellene elkövetett bűncselekmények miatt.

A Hatvani Járási Ügyészség gyorsított eljárással pénteken reggel 9 órára állította a Hatvani Járásbíróság elé a szerdán délután 2 órától bűnügyi őrizetben lévő K. L.-t, akivel szemben az édesanyja sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntett és más bűncselekmények megvalósítása miatt emelt vádat.

Forrás: HEOL

Tisztelt Mesterházy Attila Pártelnök Úr!

Az elmúlt napok során számos országos sajtóorgánum által értesülhetett a hírről, miszerint jogerősen is bűnösnek találták a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét, Eger volt polgármesterét, dr. Nagy Imrét. A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét.

Dr. Nagy Imrét nem a Heves Megyei Közgyűlés, vagy annak képviselője jelentette fel, nem is a megyei testülettel kapcsolatos bűncselekménye kapcsán állapították meg jogerősen bűnösségét. Éppen ezért nekem, a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve az ügyet taglalni. Az általam vezetett testület ülései során az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva, eddig egyszer sem foglalkozott a köztudomású büntetőeljárással. Most azonban a törvényszék jogerősen meghozta ítéletét, mely etikailag új helyzetet teremt.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza.

Álláspontom szerint dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia. Éppen Ön beszélt a párt kongresszusán arról, hogy „az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat idejében kivesse magából”. Tisztelt Mesterházy úr, éppen Ön jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

Amennyiben az MSZP valóban megfogadja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjével ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekmény miatt jogerősen elítélt politikus képviselje szavazóikat, akkor ez a helyzet erkölcsi és etikai döntést kíván.

Álláspontom szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltatlan a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a megyei közgyűlési tagságra is.

A jogerős ítélet megszületése óta eltelt napok alatt sem dr. Nagy Imre, sem az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás nem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték felénk a képviselő lemondási szándékát.

Ezért kérem Önt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy kinyilvánított szándékához hűen, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján, hívja vissza dr. Nagy Imrét a Heves Megyei Közgyűlésben és annak bizottságában betöltött tisztségeiből.

Eger, 2013.02.14.

Válaszára várva, tisztelettel:

Szabó Róbert

Dr. Nagy Imre nyilatkozata:

„Sem a 6 éve folyó eljárás során, sem a bírósági tárgyalásokon egyetlen egyszer sem merült fel az, hogy nem a célnak megfelelően használta fel a kistérség az igényelt normatívát vagy bárki egyetlen forintot is saját célra fordított volna. Sőt a bíróság indoklásában kiemelte, hogy a vállalás a hátrányos helyzetű gyerekek logopédiai ellátását célozta, az igényelt normatívát erre a célra használtuk fel, a fel nem használt 102.000 Ft-ot pedig visszautaltuk.

A per mindvégig arról szólt, hogy az igénylés során jól értelmeztük-e ennek valamennyi adminisztratív szabályát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben követtünk el hibát- ezt én a mai napig vitatom. De mivel a független bíróság másképp értelmezte az akkor érvényes jogszabályokat, mint mi és a kistérség akkori elnökeként ezt az igénylést én írtam alá, ennek felelősségét nem kívánom másra hárítani és a pénzbüntetést befizetem.

Örülök a Nógrád Megyei Törvényszék döntésének abból a szempontból, hogy lezárta ezt a 8 éve húzódó ügyet és ítéletével jogerősen mentesített minden további hátrányos jogkövetkezménytől.

Külön örülök annak, hogy az egész vádaskodást elindító magánokirat-hamisítás vádja megdőlt, maga a vádemelő ügyészség látta be a vád tarthatatlanságát és vonta vissza indítványát.

Fontosnak tartom, hogy az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a normatíva felhasználása szabályos volt, a másodfok pedig úgy fogalmazott indoklásában, hogy a pénzt társadalmilag hasznos célra fordították.

Ugyanakkor ma is vallom, hogy én, a polgármester társaim és a kistérségi iroda munkatársai is a legnagyobb jószándékkal és az akkori jogszabályok szerint végeztük a munkánkat. Az ügyben nincs semmi takargatni valóm, ezért annak teljes anyagát hamarosan az interneten elérhetővé teszem.”

Sajtóközlemény

Az egész ügyről már a feljelentés pillanatában lerítt a koncepciós szándék, ami végigkíséri a FIDESZ teljes hatalomgyakorlását.

Nem versengeni akar politikai ellenfeleivel, hanem bármi áron el akarja távolítani őket.

Még inkább kilógott a lóláb, amikor az ügyben folyó vizsgálatba 2 év után vonták be Nagy Imrét. A szándék mindvégig nyilvánvaló volt: mindegy mivel, csak lejáratni a megyei szocialisták egyik legfelkészültebb, legsikeresebb volt egri polgármesterét.

Bár eredeti céljukat, hogy jogilag megbélyegezve zárják ki a későbbi politikai küzdelemből, nem sikerült elérni, hiszen továbbra is büntetlen előélettel végezheti munkáját. Ez persze nem akadályozza őket abban, hogy a jogszabályi útvesztőkből kicsiholt pénzbüntetést, mint főbenjáró bűnt állítsák be, és ezzel próbálják őt lejáratni.

A megyei MSZP kiáll az igaztalanul vádolt politikusai mellett!

Dr. Nagy Imre az egri kistérségi többcélú társulás vezetőjeként nyolc évvel ezelőtt egy oktatásfejlesztési normatíva igénylését írta alá, amiben a bíróság szerint hibáztak.

Nagy Imre, - ahogyan azt a bíróság az indoklásban is megállapította - egyetlen forintot sem fordított saját célra az adófizetők pénzéből, a Kistérség kizárólag gyermekek logopédiai, gyógypedagógiai ellátására költötte a felhasznált összeget, amellyel pontosan, határidőre, az utolsó fillérig elszámolt.

Az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy szabályosan és a fenti célokra használták fel a 8 millió forintot. A másodfok pedig indoklásában kiemelte, hogy társadalmilag hasznos célra fordították a normatívát. Azzal azonban mindmáig adós maradt a vizsgálat, hogy ki jutott az ügyben jogosulatlan gazdasági előnyhöz.

Akkor mi is a „bűne” Nagy Imrének?

Úgy gondolom, hogy ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a FIDESZ sorozatos baklövéseit, politikusai felkészületlenségét a közélet kriminalizálásával igyekszik leplezni. Ez az ügy is beleillik a megyében és országszerte is folyó koncepciós eljárások sorába.

Eger, 2013.február 14.

Dr. Sós Tamás

Megyei elnök

MSZP

 

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése értelmében személyiségi jogi pert nyert Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke a megyei önkormányzat egy fideszes bizottsági elnökével szemben - közölte pénteken a párt Heves megyei médiareferense. A bíróság ugyanakkor nem marasztalta el a Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi fideszes vezetőjét.

Az ítélet szerint Sveiczer Sándor Heves megyei önkormányzati képviselő megsértette Sós Tamás személyiségi jogait azon állításával, hogy Sós Tamás még 2010 elején a közgyűlés tudta és hozzájárulása nélkül, elnöki jogkörét messze túllépve utaltatott 160 millió forintot az egri Markhot Ferenc Kórháznak - közölte Magyar Gina.
Az ítélőtábla ezért Sveiczert eltiltotta a további jogsértéstől, elégtétel szolgáltatására és a perköltség megfizetésére kötelezte - tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy az ítélőtábla ugyanakkor nem marasztalta el Szabó Róbertet, a Heves Megyei Önkormányzat jelenlegi, fideszes vezetőjét. A bíróság szerint ugyanis Szabó Róbert név szerint nem vádolta Sós Tamást azzal, hogy köze volna egy informatikai cég 280 millió forintos követeléséhez.

Szabó Róbert a megyei önkormányzat jelenlegi fideszes elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy reagált: bebizonyosodott, hogy a "Sós-korszakra" vonatkozó korábbi kijelentése megállja a helyét.
Hozzátette ugyanakkor, az ítélet nem teszi elégedetté, mert bebizonyosodott, hogy a megye egy olyan tevékenységért fizetett ki az informatikai cégnek 280 millió forintot, amelynek tényleges értéke ennek töredéke volt.

"A mérleg egyik nyelvén Sós Tamás sértetlen hírneve, a másikon 280 millió forint kifizetett közpénz áll, melynek jó részéért nem dolgoztak meg" - fogalmazott a közleményben a politikus.

A Heves Megyei Bíróság 2011 májusában a budapesti HVL INVEST Kft. kezdeményezésére rendelt el adósságrendezési eljárást a megyei önkormányzattal szemben, 280 millió forintos kiegyenlítetlen tartozás miatt.

Forrás: MTI

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke tartott sajtótájékoztatót ma "Az MSZP gyűlöletkampánya Heves megyében" címmel.

A tájékoztatót vágatlanul adjuk közre.

Az MSZP Heves Megyei Területi Szövetségének reagálása az elhangzottakra:

A FIDESZ mai egri sajtótájékoztatóján elhangzottak is csupán azt tükrözik, hogy a kormánypártnál immár ez a vég kezdete. Mindez biztos jele annak, hogy 2014-ben el fogják veszíteni a választásokat. Tehetetlenek, vádaskodnak, a gyűlöletkeltés is a FIDESZ eszköztárának szerves része. Az pedig ma már a lakosság számára is egyértelmű, hogy tönkretették a gazdaságot, az oktatást és az egészségügyet.

Tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság két ivádi férfi ellen, akik a település külterületén egy erdős részből a tegnapi napon, fél köbméter frissen kivágott akácfát tulajdonítottak el.

A lopott fát a rendőrök lefoglalták és visszaadták a tulajdonosának, majd  mindkét férfit szabálysértési őrizetbe vették.

A legutóbbi közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi koordinátor szólt hozzá közérdekű témában. A dr. Misz Mihálytól kapott válaszra nem reagálhatott, most nyílt levélben utasítják vissza a vádakat. A levelet alább olvashatják.

Tisztelt Tanácsnok Úr!

A folyó év december 6-i közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi szervezetünk koordinátora szólt hozzá közérdekű témákban. A felszólalás első részében ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy a közgyűlés megvonta a közgyűlési felszólalás jogát az egri lakosságtól. A második részében az ellen tiltakoztunk, hogy az ún. „Székhelyi ügy” kapcsán elhíresült egri képviselőt, Orosz Lászlónét bizottsági tagi tisztségre való választással rehabilitálják.

Ön Tanácsnok úr az alkalmat arra használta fel, amit már többször megkísérelt, hogy az Oroszné által kavart szennyes ügyet megnyugtatóan lezártnak, befejezettnek, és elfelejtendőnek nyilvánítsa. Tiltakozásunkra reagálva, Ön Tanácsnok Úr, elragadtatottságában az elhangzott szavakat úgy értelmezte, hogy azok az egész egri FIDESZ-KDNP frakciót antiszemitizmussal vádolják, és a hozzászólást aljasságnak minősítette. Szó szerint idézve Ön ezt mondta: „A Fidesz-KDNP frakció nevében pedig kellő tisztelettel, nagy nyomatékkal, határozottan visszautasítom, hogy bárki, bármikor antiszemitizmussal gyanúsítson meg bárkit ebben a csapatban. Mi az emberi méltóság tiszteletén alapuló egyesület vagyunk, mi senkit, se vallása, se bőrszíne, se semmi alapján soha meg nem különböztetünk. A szükséges lépéseket pedig megtettük, amikor arra volt szükség! Még egyszer visszautasítom, aljasság ilyennel vádolni ezt a frakciót!"

A közmeghallgatás sajátos – legkevésbé sem fair – szabályai szerint a megszólított képviselők időkorlát nélkül reagálhatnak a felszólalásra, de a közmeghallgatottnak viszontválaszra nem adnak lehetőséget.  Ezért aztán – bármennyire is szeretné Ön Oroszné ügyét meg nem történtté tenni – e nyílt levélben vagyunk kénytelenek az Ön vádaskodását cáfolni és visszautasítani, valamint követelni, hogy a decemberi közgyűlésen, illetve nyilvánosan vonja vissza, igaztalan, gyalázkodó kijelentését!

Oroszné bizottsági taggá való jelölés kapcsán az alábbiakat állítottuk, egyetértve hozzánk forduló egri választók véleményével:

„(A hozzánk fordulók…) elmondták, mi egyetértünk vele, hogy a hétköznapi antiszemita gondolkodás, közbeszéd térnyerésének oka többek között a politikusok, közszereplők passzív, el nem utasító magatartása, sőt aktív megnyilatkozásaik. A közelmúlt parlamenti és azon kívüli antiszemita megnyilvánulások fényében negatív üzenetértéke miatt elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, aki a korábbi bizottsági ülés hanganyaga alapján, megnyilvánulásával, jelentősen erősíthette egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.”

Az idézetből nyilvánvaló, hogy a felszólalásban az Ön frakcióját nem „vádoltuk” antiszemitizmussal. Orosz Lászlóné, mint az a vonatkozó vizsgálati anyagból és saját megnyilatkozásaiból kiderül, számos szempontból bizonyította alkalmatlanságát az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság vezetői posztjára. A Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja korábban a nyilvánosság előtt fogalmazta meg egyértelmű álláspontját arról, hogy miért tartja alkalmatlannak Orosznét lényegében bármilyen köztisztségre: „Úgy tűnik a jegyzőkönyvből, hogy Várkonyi György az ülésen a valós indokait igyekszik feltárni annak, hogy a Fidesz-KDNP-s bizottsági tagok miért nem kívánják Székhelyi Józsefet Egerben látni. Ismerheti gondolkodásukat, nyilván ezért szembesíti őket a szerinte valós motivációval, feltételezi, hogy a bizottság politikai döntéshozói „SZDSZ-es büdös zsidónak” tartják Székhelyit. Oroszné megkönnyebbülten kacarászik, amiért a gyalázatos gondolatokat nem neki kellett szavakba öntenie. Nincs tiltakozás (…) Az egyetértő némaság sokat mond, de elhangzanak a „Te mondtad” szavak is, olyan hangsúllyal, mely leginkább egyetértést fejez ki, megkönnyebbülést, hogy gondolataikat, valódi érzéseiket másvalaki mondja ki.” (A Szolidaritás álláspontjának teljes szöveg itt olvasható: http://www.egriugyek.hu/velemeny/722-lista-uegy-a-szolidaritas-egri-csoportja-koezli-allaspontjat.html)

Tisztelt Tanácsnok Úr! Mielőtt az antiszemita megnyilvánulás makulányi gyanúját is lesöpri az Oroszné fémjelezte esetről, kérem, gondolkodjon el azon, hogy vajon az eset után miért érezte kötelességének – helyesen  -  Habis László polgármester/képviselő, dr. Lukács Tamás  és dr. Nyitrai Zsolt egri országgyűlési képviselő, hogy a Székhelyi József melletti szolidaritási rendezvény helyszínén, a budapesti, Dohány utcai zsinagógában találkozzon a színművésszel, valamint Izrael Magyarországra akkreditált nagykövetével?

Tisztelt Tanácsnok úr!

Visszautasítjuk az Ön szavait, melyekkel aljasnak minősítette közérdekű hozzászólásunkat, melyben egri választó polgárok véleményét tolmácsoltuk a közmeghallgatáson. Fenntartjuk, hogy szavainkkal nem vádoltuk az Ön frakcióját antiszemitizmussal. Fenntartjuk a közmeghallgatáson elmondottakat: elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, mert a korábbi bizottsági ülés dokumentumain hallható megnyilvánulásával, mint városvezető jelentősen erősíthette az antiszemitizmust, egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.

Eger, 2012.12.16.

Tisztelettel:

a Magyar Szolidaritás Mozgalom

Egri Csoportja

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Súlyos baleset történt Ivád külterületén a 23-as úton egy tehergépkocsi elgázolt egy férfit.

Egy 41 éves mátramindszenti férfi gyalogolt Ivád külterületén a 23-as út mentén, amikor elütötte egy külföldi rendszámú tehergépkocsi.

A cseh rendszámú teherautót vezető férfi a rendőröknek elmondta: a sötétben ugrott elé a gyalogos, esélye sem volt megállni. Az elsődleges megállapítások szerint a kocsi szabályosan közlekedett.

Információink szerint a gyalogost súlyos koponya- és láb sérülésekkel szállították kórházba.

A helyszínelés idejére az utat lezárták, a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.