Keresés: „vidék” (269 találat)

Életbe lépett a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) rendelete, amely szabályozza, hogy LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) címmel 2011. december 31. után kizárólag egyesület rendelkezhet. A tisztújításról és a korlátozásoktól mentes tagfelvételről szóló jogszabályi változtatás célja, hogy az akciócsoportokhoz bárki szabadon csatlakozhasson, és részt vehessen a helyi fejlesztések tervezésében, megvalósításában.

A módosítás azért is indokolt, mert a Magyarországon működő 96 HACS közül mintegy nyolcvan egyesületi formában működik. A többi, nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett akciócsoportnak 2011. december 31-ig kell egyesületté alakulnia, és alapszabályát úgy módosítania, hogy a csoporthoz korlátozásmentesen lehessen csatlakozni.

A rendelet az akciócsoportok eddig nem szabályozott működési kérdéseit is rendezi. A HACS-ok az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. tengelyének falumegújítás és -fejlesztés, illetve vidéki örökség megőrzése intézkedéseit és a LEADER Programot hajtják végre. A gazdasági vagy más okból működésképtelenné vált akciócsoport területén a feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) veszi át. A megszűnt HACS területén az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) felhívásban kezdeményezi egy új akciócsoport létrehozását.

A Helyi Akciócsoportok gazdasági, társadalmi és környezeti problémák helyi megoldásában vesznek részt, és maguk dönthetnek arról, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Forrás: kormany.hu

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu

Csapadékvíz elvezetést elősegítő árkot építettek a Vécsey-tetőn, ez a meglévő vízelnyelő gyűrűbe vezeti a szőlők felől lefolyó csapadékvizet. A csapadék így már nem a város felé, hanem keleti irányba, a park alatt folyik el a szőlőterületeken. Ez a munka a Vécsey-völgyet érintő csapadékvíz elvezetés utolsó momentuma volt, többé nem fordulhat elő, hogy a sár ellepi a területet – mondta Csákvári Antal képviselő a kedd délelőtti sajtótájékoztatón.

A beruházáshoz a városatya körzeti képviselői keretéből 500 ezer forintot használtak fel, és a forrást kiegészítették a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ!” pályázati programban elnyert összegből.
A Vécsey-tetőn, a repülőtérrel szemben illegális hulladéklerakót számoltak fel a Zöld Kommandó munkatársai, helyén pedig pihenőparkot és nyársaló helyeket alakítottak ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fent nevezett pályázatán nyert forrásból, 300 ezer Ft-ból, a Vécsey-tetőn tehát a mai napon 850 ezer forintos fejlesztést adtak át. A sajtótájékoztatón elhangzott: a pihenőparkot mintaprojektnek tekintik.
Habis László polgármester az eseményen elmondta: Egerben az elmúlt évek során rendszeres civil takarítási akciókat is tartottak, s a külterületeken rendszeres a Zöld Kommandó munkája. 2009 óta munkatársaik - széles körű civil összefogás kíséretében - felszámolták a nagy kiterjedésű illegális hulladéklerakókat, összesen 600 tonna szemetet szedtek össze, két pihenőt alakítva ki az egykori ormótlan képződmények helyén. A polgármester hangsúlyozta: a környezetünk olyan, amilyenné mi magunk tesszük. Kisebbfajta csoda történt: a várost övező egyik legszebb területen, nyugodt környezetben, pazar panoráma tárul elénk a szeméthegyek helyett. Hasonló parkot alakítottak ki már Almárban is, s a tapasztalatok szerint a rendezett, ápolt környezet a legnagyobb visszatartó erő: ezekre a helyekre már nem visznek hulladékot a szabályszegők.

Ketten tettek állampolgári esküt csütörtökön délután a Városháza dísztermében. Az új jogszabálynak köszönhetően jóval egyszerűbben intézhető a honosítás, emiatt egyre többen döntenek  mellette.

 A már húsz éve városunkban élő hölgyet és a Délvidékről származó topolyai fiatalembert Habis László köszöntötte, majd elmondta: különleges pillanatként éli meg, ha állampolgári esküre kerül sor, amikor az ország, a haza új állampolgárokkal gazdagodik. Hozzátette: az új jogszabálynak köszönhetően jóval egyszerűbben intézhető a honosítás, emiatt egyre többen döntenek a kettős állampolgárság mellett.

Forrás: Egriszín

Alapjában ellentmondásos a magyar EU-s elnökség megítélése, szakmai szempontból nem voltak bakik, erre az időre esik a romastratégia elfogadása, Horvátország EU-s csatlakozásának elfogadása, -mondta

Szabó Gyula az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja. Az viszont kudarc, hogy a keleti partnerségi kormányfői csúcstalálkozóra nem került sor, így számos vidéki kísérőprogram is elmaradt, amely az ország jobb bemutatását segítette volna. Ez viszont hátrányosan érintette a Budapest, Gödöllőhöz közeli megyéket, idegenforgalmilag frekventált térségeket, így Heves megyét is.

A kormány láthatóan nem tett semmit, hogy az elnöksége idején enyhítse a belpolitikai szembenállást, Sőt a médiatörvény, új alaptörvény elfogadása során szembekerült az európai intézményekkel is.

A kormány nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy az Európai Unió működését jobban megismertesse az ország lakosságával.

Az elnökség több lehetőséget teremthetett volna az ország presztízsének növelésére, ehhez viszont barátságos politikai környezetre volna szükség.

A Regionális Idegenforgalmi Bizottság volt szakemberei szerint az utóbbi egy évben megrekedtek a Tisza- tavi turizmus fellendülését célzó fejlesztések – fejtette ki véleményét csütörtök délutáni egri sajtótájékoztatóján Godó Lajos és Kerekes László a RIB volt elnöke és alelnöke. A tájékoztatón részt vett dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő is, aki kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 1 év során csak azok a turisztikai fejlesztések folytak és fejeződtek be, amelyek még a Bajnai, vagy Gyurcsány-kormány alatt megítélt támogatásokat élvezték.

• A Tisza-tó fejlesztését követően a Mátra vidékének – elsősorban infrastrukturális – fejlesztése a következő cél, hiszen az utak rendbehozatala ez idáig kimaradt, és hosszabbtávon jelentős idegenforgalmi bevételt jelentene Heves megyének – fejtette ki álláspontját dr. Sós Tamás.

Godó Lajos elmondta, hogy egy évvel ezelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy levélben mentette fel a Regionális Idegenforgalmi Bizottság vezetőit és bizottsági tagjai, az új vezetői és bizottsági helyek betöltésére pedig azóta sem érkezett javaslat. A RIB volt elnöke szerint gazdátlanná kezd válni a turizmus Magyarországon.

• Kevesebb a vendég a Tisza-tónál, ez főként a RIB bizottság működésének hiánya miatt van, hiszen nincs összefogva a szolgáltatói rendszer. Nincs például szúnyogirtás, mert az önkormányzatok nem képesek önerőt biztosítani erre a védelemre, de a vállalkozásokat sem szólítja meg senki – emelte ki Godó.

Godó Lajos és Kerekes László hozzátették, hogy egy Tisza- tavi Baráti Kör megalakítását tervezik, amelynek céljai között szerepel a korábbi programok átbeszélése, és a különböző pályázati lehetőségek ajánlása a vállalkozások, a térség számára.

Aki merész volt és bátor egy estén akár 265 bort is megkóstolhatott Vinicán, ahol a borverseny eredményhirdetését tartották. Ennyi borral nevezetek ugyanis a gazdák a május 6-i borversenyre. Mielőtt a kedves olvasó megdöbbenne a nagy számon, elmondom, tavaly ilyenkor több, mint 300 bor vett részt a megmérettetésen. Amikor a helyieket erről faggattam, nagyon egyszerűen így fogalmaztak: itt van 500 ház, 500 pince és 500 szőlőterület.

Vivicán, azaz Ipolynyéken a XV. századtól termesztenek szőlőt és készítenek bort. Az itt élő gazdák nemesítették például a Teszeki Leányka szőlőt. A klíma és a talaj elsősorban fehér szőlő termesztésére alkalmas, de kék szőlőket is találunk a határban.

Hinnünk kell magunkban! - vallja Zsigmond Gábor, a rózsaillatú Tramini kínálása közben. Gyorsan hozzáteszi, én a saját boromat készítem, nem akarok senkit utánozni. Családi gazdálkodásuk az évi 40 ezer palack bor készítésével a közepes nagyságúak közé tartozik. A 90 hektáros területen 15 szőlőfajtát termelnek, ezek 70%-a fehér, a többi kék szőlő. Zászlós boruk a Rajnai Rizling, ami a mostani borversenyen ezüst érmet kapott. Emellett két arany, két ezüst és nyolc bronzérmet kaptak.

Csodálatos rejtély...- véli a szőlőtermesztésről és a borkészítésről Lukács László kistermelő. Másfél hektáron gazdálkodik, évente 70-80 hektó bort készít. A versenyre három bort nevezett, mindegyik kapott érmet. 2005-ös Chardonnay bora a szlovák legjobb 100 fajtabor között szerepel.

200 tőke kék szőlővel kezdtem- mondja ifj. Csernus Károly, aki az édesapjától kapta ajándékba  első ültetvényét. Az Ő nevéhez fűződik a borvidéken az első siller és rozébor elkészítése. Az alkotás, az új cél és a siker ösztönzi. Azt mondja, szép lenne, ha Sauvignon Blanc -t és Pinot Noir-t ültethetne, 500 tőkét. Határozottsága és elszántsága, a szőlő és a bor tisztelete, szeretete sugárzik róla. A budapesti Boregyetemen tanul, szeretné elvégezni a Nemzetközi Borakadémiát.

Egy szekeret húzunk! - fogalmazott Hrubik Béla polgármester. Azt mondja, van perspektívája a településnek, bérlakás programot indítottak, aminek köszönhetően a fiatalok nem mennek el a faluból. Folyamatosan fejlesztenek, szépítik Ipolynyéket.

A versenyről:144 fehér bort neveztek, ebből 116 száraz, 28 édes bor, a 102 vörösborból, 17 rozé. Összesen: 27 arany, 82 ezüst, 93 bronzérmet adtak ki. A vörösborok közül 19 arany, 38 ezüst, 33 bronz fehérek közül: 8 arany, 44 ezüst, 60 bronz.

Ipolynyék első írásos említése 1125 -ből való. Augusztus utolsó hétvégéjén kétnapos szüreti fesztivált rendeznek, átadják a tájházat. A nyitott pincék meglátogatását az erre a célra készülő bortérkép segíti A vendégek bebarangolhatják a környéket a turistaösvényen és a dűlőket: Zsobrák, Nagyhegy, Bodony, Vágány, Malommege, Őrhegy - alja, Pacso, Patincsa, ahol minden pincében finom ételekkel is várják a borszeretőket.

Dorkó Zsuzsanna

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Az Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az elmúlt évtizedekben igyekezett maradéktalanul valóra váltani a Könyvhét ötletadójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit. A könyvvásár elismert személyiségek felvonultatást is megvalósítja, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvhét jelentőségét. A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye ugyanis nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, hanem több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.A megnyitón beszédet mondott Ballagó Zoltán Eger MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője,. aki kiemelte: A könyv szeretetéről az olvasás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. az olvasás a személyes szabadság kulcsa, általa könnyebb a világban való boldogulás. Olvasásszociológiai vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos értékek, mint a tolerancia, a kreativitás és az úgynevezett harmonikus személyiségjegyek nagyobb valószínűséggel fedezhetők fel az olvasó emberek körében. Ezekre a tulajdonságokra, és a rendszeres olvasásra mindnyájunknak szüksége van. Erre kiváló lehetőséget nyújt az ünnepi könyvhét gazdag kínálata. Külön öröm az Egriek és az Egerbe látogató turisták számára, hogy néhány év kihagyása után ismét szabadtéren, a régi hagyományokat felelevenítve a Bazilika és a Líceum közötti parkban köszönthetjük az ünnepet. Esterházy Péter Kossuth díjas író a következő szavakkal nyitotta meg a 82. Könyvhetet: Ha bármit meg kell nyitnom könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerül-e?! Nem úgy értem, hogy meg tudom-e írni tisztességesen a megnyitóbeszédet, nem is arra, amire mostanában gondolni kell, hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra barátok esetleg széjjel kiabálják a megnyitó beszédet. Úgy értem a „sikerülnit”, hogy tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. A könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg.

Kerecsenden 10 ezer paradicsom, paprika palántát osztottak szét azok között, akik vállalkoztak arra, hogy saját kertjeik megművelésével családjuk számára termelnének zöldség- és gyümölcsféléket. Az Eger Vidék Kincsei segítségével pályáztak erre a lehetőségre. A közel száz hátrányos helyzetű helyi lakos, először elméleti oktatáson vett részt, hogy a zöldségtermesztés alapjait elsajátítsa.

A mai napon az így megszerzett tudást gyakorlatba is átültették. Sári László polgármester elmondta: a faluban nagyon sok szegény család él, nagy a munkanélküliség és a képzetlen romák száma is igen magas. A növénytermesztés lehetőséget ad arra, hogy a számukra megvásárolhatatlan primőrök is felkerülhessenek ételeik sorába. Az elmúlt esztendőben létrehozott óvodai konyhakert adta az ötletet a saját konyhakertek létrehozására. A pályázat lehetőséget adott, hogy az oktatásban résztvevők növénytermesztői szakvégzetségre tegyenek szert. A palánták szétosztásával nem fejeződött be a program, a munkafolyamatok rendszeres figyelemmel-kisérésével, igény szerint további segítséget nyújtanak a romáknak.

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Az „Aranytőke Borszemlét” hatodik alkalommal rendezik meg a 2011-es évben. A helyszín most is az egyre szépülő egerszóláti Brezovay kastély.

A nehezedő gazdasági feltételek közepette az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend hat település hegyközségével és önkormányzatával együtt azért kezdeményezte a verseny életre hívását, hogy a kistelepülések szűk körű megmérettetésein túl a „hívatásos” borkészítők mellett a kistermelők is fórumot találjanak boraik összehasonlítására. Az Aranytőkén ösztönzést és tanácsokat is kaphatnak annak érdekében, hogy minél jobb minőséget produkáljanak. 

A résztvevők köre az elmúlt évek során folyamatosan bővült, tavaly már a teljes Egri Borvidék területéről érkeztek nevezések. A borok minősítését május 13-án végzik el neves borászok és borbírálók, a szakmai munkát dr. Lőrincz György irányítja, aki 2009-ben elnyerte az „év bortermelője Magyarországon”címet. Az ünnepélyes eredményhirdetés a Demjéni Falunapon lesz, augusztus 13-án.

A sikeres munka garanciáját a borkészítés csodája iránt elkötelezett dr. Lőrincz György, dr. Gál Lajos, Sike Tamás, Hagymási József, Hangácsi Csaba, Rabóczki Attila és Simkó Zoltán szakértelme jelenti, az Egri Borvidék hegybírói, a kistérség polgármesterei is nagyban segítik a seregszemle megrendezését, szervezését.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Mintákat küldhetnek be bortermelő vállalatok, egyéni bortermelők és kereskedő szervezetek. A verseny rendezőjéhez benevezett boronként 3 db, minimum 0,75 l-es palackban kell a mintát eljuttatni május 3-a és 6-a között, 8.00-tól 15.00 óráig. A minták átvételének helye: az Egri Borvidék Hegyközségi irodákban és a hegybíróknál.

A bormintán az alábbi adatokat kell feltüntetni: résztvevő neve és címe, a bor megnevezése (származási hely, fajta, évjárat), édesség (száraz, félszáraz, félédes, édes) és szín (fehér, rosé, vörös) szerinti kategóriák, nevezési kategória (Olaszrizling, Verseny Fehér borok, Verseny Rosé borok, Verseny Vörös borok, Kistermelői Fehér borok, Kistermelői Rosé borok, Kistermelői vörös borok.) 

A bírálóbizottságok száma a versenyen résztvevő borok mennyiségétől függ. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történik.

Az Aranytőke Borszemlén két kategóriában lehet versenyezni: •              Versenybor kategória (forgalmi borok) •              Kistermelői kategória

A kategória-győztes borok különdíjban is részesülnek. A Nagy Arany Érmet elért kategória-győztes bor elnyeri az ARANYTŐKE CHAMPION címet. A Versenybor kategóriában a benevezett boroknak – a nemzetközi standardoknak alapján - max. 1/3 kaphat elismerést.