Keresés: „építés” (221 találat)

A megyeszékhely városképét alapvetően átalakító tervek és döntések ellen tiltakoztak a nemrégiben megalakult Egri Városvédő Polgárok nevű szervezet tagjai. A beruházások felfüggesztését kérik.

Dér Béláné Farkas Erzsébet emlékművénél gyűltek össze az Egri Városvédő Polgárok tagjai csütörtökön délelőtt a megyeszékhely belvárosában, az Erzsébet-udvaron. Mint mondták, jelképes a helyszín, hiszen ő volt az az építész, aki részt vett annak megakadályozásában a szocializmus idején, hogy újabb sebeket ejtsenek a barokk belvárosban.

Szabó Pál hangsúlyozta: agresszív az a téralakítás, ami városfejlesztés címen kezdődött Egerben. Szervezetük ezért szeretné befolyásolni a folyamatot. A napokban levelet küldtek Habis László polgármesternek, amelyben közmeghallgatást kérnek, hiszen ilyen mértékű átalakítás csak a civilek bevonásával történhet. Azt kérik a város vezetésétől, amíg ez a párbeszéd nem jött létre függesszék fel az előkészületeket. Céljaik között kiemelten szerepel, hogy megakadályozzák, hogy a Dobó tér alatt mélygarázs épüljön. Szeretnék elérni, hogy a lovas szoborcsoport a helyén maradjon, az Ifjúsági Ház pedig megmaradjon a közösségi művelődés színterének.

Kelemen Csaba színművész a kulturális programot hiányolta a tervezésből. Elmondta: Egernek 1998 óta nincs kulturális koncepciója. Az átalakítás egyik fontos sarokpontjának tekintette az Ifjúsági Ház ügyét. Szerinte az EKMK telephelyei jól ellátták a feladatukat, ha az egykori kaszinó elveszti funkcióját, azt az Agóra - a jelenlegi tervek szerint - nem fogja pótolni.

A Magyarok Szövetségének Heves Megyei elöljárója, Szűcs Lajos úgy fogalmazott: az egri politikusok most le akarják rombolni azt, amit az egriek felépítettek, és az egri hősök megvédtek. Futurisztikus szörnyűségeknek nevezte a városi terveket, amelyek teljesen idegenek a hagyományoktól, s amelyek szétverik a szakrális tereket. Szerinte ez nem a város megújulása, hanem a város teljes átalakítása.

Dr. Pócs Alfréd elmondta, hogy szeptemberre tudományos konferenciát szerveznek, melynek témája "A jövőnek megartandó város" lesz. Az eseményre filmet is szeretnének forgatni, Sebek a város testén címmel.

};
(function() {
var e = document.createElement('script'); e.async = true;
e.src = document.location.protocol +
'//connect.facebook.net/hu_HU/all.js';
document.getElementById('fb-root').appendChild(e);
}());
Forrás: Heol

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Eger Megyei Jogú Város a Dobó téren és környékén több mint 4,5 milliárd forintos felújítási projektet valósít meg uniós támogatásból és saját forrásból 2011-2013 között. A lakók véleményét is várják a város honlapján.

A projekt célja a Dobó tér, az Eger patak belvárosi szakasza és a belvárosi térsor megújítása. A projekt részét képezi a többek között a Dobó tér - dísztér és rendezvénytér kialakítása, a Minorita templom homlokzat felújítása és kilátó kialakítása, a Kis Dobó tér közösségi tér kialakítása, az Irgalmasok Kápolnája és néhány védett épület homlokzatának felújítása, új tér kialakítása a Centrum parkoló (volt Halpiac) helyén, a Buttler ház környezetének megújítása, a Szúnyog-köz patakpartján új tér kialakítása, a Kis Zsinagóga mellett új híd építése, kerékpár út kialakítása a belvárosban és új parkolóház építése a piac mellett. 

Az önkormányzat az eger.hu honlapon egy kérdőíves felmérést készít, melynek célja, hogy az egri lakosok, és ezen belül a belvárosban élők közterületekkel kapcsolatos problémáiról, igényeiről és elképzeléseikről minél pontosabb információik legyenek. Olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy önök hová helyeznék át a lovas szobrot, milyen rendezvényeket látogatnának a jövőben a belvárosban, vagy, hogy mely turisztikai látványosságok felújítását sürgetnék még?

A kérdőív kitöltése névtelenül történik, a válaszadás semmiféle személyes adatszolgáltatást nem igényel. A kérdőívet kitölteni és elküldeni legkésőbb 2010. július 23-ig lehet az Egri Városfejlesztési Kft. részére (3300 Eger, Dobó tér 8.)

Forrás: Egriszín

·         A Deák Ferenc utcában a jelzőlámpás csomópontok felújítása folyamatban van. A Deák-Klapka úti csomópontban kisebb szünetekkel már az új rendszer üzemel, a Grónay úti csomópontban a beüzemelés július 20. körül várható. A gépjármű forgalom egy-egy forgalmi sávban folyamatosan biztosított. A gyalogos forgalom elől a járda szakaszosan, egy-egy oldalon lezárásra került, a közlekedők a másik oldali járdát vehetik igénybe.

·         Vízvezeték rekonstrukciós munkálatok folynak a Bródy Sándor utcában, melynek során az utca alsó szakasza ideiglenesen le lett zárva a gépjármű forgalom elő. A gyalogos forgalom folyamatosan biztosított. A lezárt útszakasz előreláthatóan július 19-én hétfőn lesz a közúti forgalom előtt ismét megnyitva.

·         Hírközlő kábel fektetés kezdődött a Rákóczi u. 17 - 45/a épületek mögötti területen. A munkálatok zöldterületen folynak. A munkagépek mozgása miatt kisebb forgalmi akadályok előfordulhatnak a Kővágó tér déli részén, és a Harangláb utcában.

·         A zárt csapadékcsatorna építés miatt 2010. május 3-án a Tetemvár utca lezárásra került. Az átmenő gépjármű forgalom az utcából, illetve a környékbeli kis lakóutcákból teljesen ki lett tiltva! A gyalogos forgalmat a területen az Önkormányzat igyekszik mindvégig biztosítani. A csatornaépítésre vonatkozó eredeti ütemtervet a rendkívül intenzív csapadékos időjárás miatt a kivitelező tartani nem tudja, ezért a beruházás a tervezettől később fejeződik be. Előreláthatóan a Tetemvár utcát legkorábban szeptember hónap elején lehet a közúti forgalomnak visszaadni. Az észak – déli forgalom ez idő alatt teljesen átterelődik a 25. számú főútra, itt nagy torlódások, fennakadások kialakulása várható.

·         Folytatódik a Vécseyvölgy úton a nyílt árok rekonstrukció. A kivitelezés kisebb torlódásokat, fennakadásokat okoz. Teljes lezárás közúton nem szükséges.

·         A Barkóczi utcai buszmegállótól az Expressz étteremhez vezető lépcsősor a felújítása során alkalmazott anyag minőségi problémái miatt megrongálódott, ezért a gyalogos közlekedés itt fokozott figyelmet igényel. Az elemek cseréjéről a hivatal megkezdte a tárgyalásokat, a lépcsősor javításáig kérjük a lakosság megértését, és az óvatos közlekedést.

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Július 12-től– július 18-ig több helyen is forgalomkorlátozásra számíthatnak az autósok Egerben és Heves megyében.

A 21. számú Hatvan-Somoskőújfalu elsőrendű főúton a 7+850 – 9+750 km szelvények  között Lőrincinél valamint a 15+060-16+530 km szelvények között Apcnál  előzési szakasz építési munkák miatt  jelzőőrös irányítás ,félpályás lezárás mellett 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben.

A 2111.számú Verseg-Hatvan összekötőúton a 11+850-12+250 km szelvények között körforgalmú csomópont építése miatt Hatvannál 40 km/h sebességkorlátozás, 60 km/h sebességkorlátozás, útszűkület, úton folyó munkák és előzni tilos jelzőtáblák vannak érvényben

A 2504. számú Eger – Bogács összekötőúton 0+950-1+720 km szelvények között Egerben a Vécsey - völgy úton nyílt árok rekonstrukció miatt útszűkület, előzni tilos, 30 km/óra sebességkorlátozás , úton folyó munkák jelzőtáblák érvényesek, a    0+350- 0+950 km szelvények között zárt csapadékcsatorna építése miatt Egerben a Tetemvár utcai szakasza zárt csapadékcsatorna építés miatt teljes lezárásra kerül, a forgalmat a 25. számú Kerecsend – Eger-Bánréve II rendű főút felé terelik,torlódásra kell számítani (várhatóan  a  munkák szeptember hónapig tartanak)

A Magyar Közút Zrt. Heves Megyei Igazgatósága kéri a közlekedők fokozott figyelmét a fenti útszakaszokon.

Forrás: Egriszín

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

A történelmi vigasságok és Eger idegenforgalmával kapcsolatos, csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a szervezők beszámoltak a Debrecen várossal történő együttműködésről, mely során a Virágkarnevál néhány kocsija Egerben is látható lesz.

Orosz Ibolya, Eger MJV Idegenforgalmi és Marketing Bizottságának elnöke beszédében elmondta, hogy céljuk megvalósítani a vonzó európai kép megszilárdítását. Az idegenforgalom csökkenéséről statisztikákban adott hírt. Felméréseik szerint a külföldiek több éjszakát tartózkodnak nálunk, mint honfitársaink, amin változtatni szeretnének széles körű programok szervezésével. Hozzátette, hogy a helyi lakosokra is számítanak, hiszen a rendezvények bázisát ők adják. Ezt segítve idén a Dobó téren tartandó Középkori Piactér megtekintése ingyenes lesz a korábbi évekkel ellentétben.

A Dobó téri piactér idén is remélhető hangulatát Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft. ügyvezető igazgatója ecsetelte. A belváros történelmi hatását középkori ruhába öltözött, több mint tíz egyesület tagjai biztosítják majd, akik hagyományőrző és harcászati bemutatókat is fognak tartani. Az idei újdonság az egész napos zenei programok utáni nagyszínházi előadások lesznek. Közülük is kiemelte Boccaccio Dekameronját, az Irish Dance és Catherine Gallagher tánc-showját, a Pannon Várszínház előadását és Sass Sylvia koncertjét a Minorita templomban, amely az egyetlen fizetős program.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kht. kulturális menedzsere arról számolt be, hogy alig egy hét múlva Debrecen városa Egerbe látogat, elhozva a virágkarnevál hangulatát. Látható lesz néhány kocsi díszítése, építése és lebontása, mely izgalmas látványnak ígérkezik. Az együttműködés majd tovább erősíti a két város közötti kulturális kapcsolatot, segítve egymás munkáját az országos nyilvánosság terén.

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságokat, melyről Dr. Veres Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazgatója  tartott előadást. Hangsúlyozta a Dobó téren felállított Középkori Piactérrel való együttműködést, mely segíti a pályázati források megszerzését. A hétköznapi műsorokat elsősorban a családosoknak ajánlja a várban. A programok közül fontosnak vélte megemlíteni a már országos szintűvé vált rangos íjászversenyt, a sportegyesület szervezésében pedig a Magyarországon egyedülálló bástyamászó versenyt, amelyet idén egy új szerkezet segítségével nehezíteni fognak a rutinos hegymászóknak.

Forrás: egriszín

Eger múltját és jelenét állítja párhuzamba Molnár István Géza fotóművész kiállítása, mely tegnap délután nyílt az Imola Galériában. A fiatalok számára különleges utazást kínáló archív felvételek elgondolkodtatják a mai városlakót, sőt az építészt is.

Fantasztikus kontraszt a negyven évvel ezelőtti belváros képét böngésző fiatal mai lányok látványa Pista bácsi kiállításán. A különleges találkozásokra jó alkalmat kínáló kiállításmegnyitón méltatták a cégcsoport kulturális missziónak számító tevékenységét, amelynek köszönhetően immár második alkalommal találkozhatunk neves művész kiállításával az Imola Galériában.
Molnár István Géza értéket hordozó munkássága minden bizonnyal a helyi kulturális örökség szerves része, akár tudomást vesz erről a város, akár nem.
A fény és az árnyék összefüggéseiben kiteljesedő fotóművészet értékteremtő vizuális képességéről H. Szilasi Ágota művészettörténész beszélt, a modern látásmódot képviselő fotós munkásságát a fotográfia különleges művészeti szerepén keresztül bemutatva.
Molnár István Géza mára felhagyott az analóg fényképezéssel, a digitális technikát használja, mint mindenki más. Legfőbb témája az ember, most mégis egy olyan tárlatot láthat a közönség amely a városról, az épített környezetről szól. A városról, amelynek az emberhez hasonlóan van sorsa. Nem lehet kihagyni belőle az lakókat, a viszonyokat, közelítéseket. Mindezek pontos megjelenési formái a város építészettörténetének. A párhuzamba állított múlt és jelen kontrasztja, vagy megfelelése egyszerre dokumentum, emlék és tűnődés.

Forrás: Egriszín

A város és a megye vezetői jelenlétében ma délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a Hotel Eger Park új konferenciatermét. A 330 milliós beruházással az ország egyik legjelentősebb konferenciaközpontja valósulhat meg Egerben.

Megnőhet a konferenciaturizmus szerepe Egerben, hiszen a ma délelőtt felavatott nagyszabású beruházás eredményeként jelentősen nőtt a befogadóképesség a városban. Az „Eger-Park Hotel Konferencia- és kiállítóterem bővítése” beruházás során 1500 m2-rel bővült a konferencia kapacitás.
Az épületrész ünnepélyes átadóján Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Harmati László igazgató, Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke és Habis László országgyűlési képviselő, Eger polgármestere vágta át a szalagot.

A konferenciaközpont építés kitűnő gondolat, hiszen sok feladatot és munkát adhat a helyi vállalkozásoknak, borászoknak, idegenforgalmi szakembereknek, hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében. A városvezető kiemelte, hogy a beruházásnak kisugárzó hatása van olyan piaci szegmensre, ami Egert Magyarország egyik legfontosabb konferenciaközpontjává teheti.
Az öt hónapig tartó beruházás jelentős lépéseit Harmati László igazgató ismertette, áttekintve a szálloda történetét.
A mai átadással megmutatták, hogy bíznak a jövőben, jelentette ki Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében. Kiemelte az Európai Unió szerepét és a fejlesztés kapcsán közös stratégiát és fejlesztési irányok kitűzését szorgalmazta. A beruházás túlmutat önmagán, ezt jelenti a vidék talán legnagyobb konferenciaközpontja, hangsúlyozta az államtitkár.
A fejlesztéssel a régió lehetőségei felértékelődnek, ami több milliós bevételt jelent, emelte ki Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Évente 200-250 milliós többletet hozhat a vállalkozás.
Dr. Ternyák Csaba egri érsek a működtetésben rejlő hasznos szándékra kérve áldotta meg az új létesítményt.

A legújabb hang és videotechnikával felszerelt új plenáris terem színházi elrendezésben 1000 fő befogadására alkalmas. A fejlesztés teljes nettó költsége 330.010.045 forint, amiből 82.505.525 forint a saját forrás. ÉMOP vissza nem térítendő támogatás 148.504.520 forint, Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitel 99.000.000 forint.

Forrás: Egriszin