Keresés: „önkormányzat” (466 találat)

Sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt évi tevékenységét Martonné Adler Ildikó, a 9. számú választókörzet önkormányzati képviselője. Elmondta: többek között megoldódott az Északi Sporttelep vízelvezetése, mely eddig sok gondot okozott, felújították a Cifrakapu úti járdát, új játékok kerültek a játszótérre, illetve támogatta a felsővárosi kulturális programokat is.

A képviselő elmondta: a következőkben a Balassi Bálint Iskola felújítása és a körzetben egy rendőrőrs létrehozása lesz a legnagyobb feladat.

A Parlament november 7-én, hétfőn este elfogadta a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló törvényjavaslathoz Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és Habis László egri polgármester által benyújtott két módosító indítványt. A törvényjavaslat zárószavazása várhatóan jövő hétfőn lesz.

A két országgyűlési képviselő a javaslatok benyújtása után, október 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Egerben. Itt Horváth László hangsúlyozta: Heves megye helyzete speciális a már zajló adósságrendezési eljárás miatt, az eredeti törvényjavaslat viszont egységesen kezeli valamennyi megyét és a fővárost. Ha a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatot nem módosítják, Hevesben december 31-ig nem tudnák előkészíteni a 2012. január 1-jével esedékes átadás-átvételt. Ezért az egyik módosító indítvány arra irányul, hogy november közepéig, amikor várhatóan megtörténik a törvény kihirdetése, meg kell szüntetni az adósságrendezési eljárást. A kormánymegbízott hozzátette, ez egyúttal azt is jelenti, hogy december 31-ig már nem lehetne újabb adósságrendezési eljárást indítani, s a törvény erejénél fogva Heves megye mintegy 7,5 milliárd forintra rúgó teljes adósságállománya bekerül az országos „közös nagy kalapba”, az állam átveszi ezt a terhet. Ennek pedig leginkább a hitelezők örülhetnek, mert így bizonyosan hozzájuthatnak a kintlévőségükhöz.

Habis László a sajtótájékoztatón elmondta: országszerte több társulási formában fenntartott intézmény van, ahol önmagában a megyei önkormányzat tagsága nem indokolja a társulás teljes vagyonának állami tulajdonba kerülését, különös tekintettel az európai uniós támogatással létrejött és kötelező fenntartással terhelt vagyonelemekre. A másik módosító indítvány benyújtásának oka az volt, hogy a jogszabály tervezete nem foglalkozott a társulásos formák jövőjével. Ezt kívánták orvosolni, egyértelmű helyzetet teremtve 4-5 hasonló megye és megyei jogú város számára is.

A város úttörő szerepet szeretne vállalni a városok klímatudatos gondolkodásában, ezért megszavazta a Klíma- és energetikai divízió létrejöttét.

Az Európai Unióban a klímaváltozás ellenében több stratégiát fogalmaztak már meg- mondta el Rátkai Attila Eger főépítésze a pénteki témaszüreten. Nem csak az EU-nak, de a városoknak is lépniük kell a klímaváltozás ellen. Úgy látjuk, hogy az önkormányzat költséghatékonyan egy erre szakosodott divízióval tud fellépni. A feladata, hogy előkészítse az energiatakarékos és megújuló energiákkal kapcsolatos teendőket.  Új energiatermelési rendszernek, decentralizált energiagazdálkodásnak kellene kialakulni - emelte ki a főépítész. A Városgondozáson Eger Kft-n belül hoztuk létre ezt a divíziót, melynek működésére 1 millió Ft-ot különítettünk el  a 2012-es költségvetésből.
Eger úttörő abból a szempontból, hogy odafigyel a klímaváltozásra, ezzel ösztönzi a csatlakozásra a többi települést és segíti az emberek pozitív gondolkodását- emelte ki Rázsi Botond alpolgármester.
A város már több klímavédelmi szervezethez is csatlakozott, és tervezi már kialakulóban, futóban lévő programokhoz való társulást is. Az elgondolások között szerepel az önkormányzati épületek napenergia ellátása, esetleg az Eger patak vizének energetikai hasznosítása is.

Forrás: Egriszín

Eger MJV önkormányzata a maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy széles körben megismertesse az egri borokat, élénkítse az egri nedűk iránti keresletet a városban, országos és nemzetközi viszonylatban is. A „Magisztrátus Bora” megválasztásával is az egri nedűk hírének emelése a cél, hiszen a megvásárlandó 500 palackot az önkormányzat magas rangú vendégek kínálására, megajándékozására, városmarketing célokra használja fel - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Négy évvel ezelőtt választott először bort a közgyűlés, s azóta minden évben kiválasztják a „Magisztrátus Borát”, mely címet az elmúlt évek során dr. Gál Lajos, Juhász Péter és Simon József nyerte el. 2011-ben - Rázsi Botond alpolgármester javaslatára - a képviselők már nemcsak egy Egri Bikavért, hanem mellé egy Egri Csillagot is kiválasztanak vakbírálattal azon borkülönlegességek közül, melyek a májusban megrendezett Egri Borvidéki Borversenyen kategóriájukban az első öt hely valamelyikét érték el. Október 27-én - a napirendek megtárgyalása után - sorrendben négy Egri Csillag és öt Egri Bikavér került a képviselők asztalára. Tarsoly József hegybíró vezetésével, az Egri Borbarát Hölgyek Egyesületének közreműködésével a képviselők anonim módon pontozták a nemes nedűket.

A legjobb három a két kategóriában:

Egri Bikavér:
Egri Korona Borház – Egri Bikavér 2008, St. Andrea Pincészet – Merengő Egri Bikavér 2009, Gajdos Pincészet – Egri Bikavér 2008.

Egri Csillag:
Varsányi Pincészet – Egri Csillag 2010, Tóth és Tóth - Egri Csillag 2010, St. Andrea Pincészet Napbor 2010 – Egri Csillag.

A közgyűlési döntés szerint Habis László polgármester a városatyák értékelése alapján az első három helyezett pincészet tulajdonosával kezdi meg a tárgyalást a borok megvásárlásáról.

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

Közös törvényjavaslatot nyújtott be október 14-én, pénteken a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló (T/4659-es) törvénytervezethez Horváth László megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz) és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője (KDNP). A törvényt hétfőn a Parlament napirendre tűzte, kedden pedig elkezdődött az általános vita.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben tudatta, hogy a közgyűlés legutóbbi, soron kívüli ülésén elhangzott álláspontját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének október 12-i nyilatkozata is megerősíti. Ennek értelmében a kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az önkormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűlés elé kerülő sarkalatos törvényekre.

A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja, vagyis megteremti a cselekvés feltételeit. Ezzel szemben a most a kormányhivatalhoz forduló dr. Nagy Imre csak a konstruktív munkát akadályozza erőltetettnek tűnő kifogásaival.

A szocialisták szerint törvénysértő az a megállapodás, amely a Magyar Köztársaság Kormánya és a Heves Megyei Önkormányzat között jött létre, a megyei önkormányzat saját és intézményi ingó és ingatlan vagyonának 2012. január 1-jével történő állami tulajdonba vételéről. Dr. Nagy Imre pénteken egy levelet nyújtott át Horváth László kormánymegbízottnak, melyben a Heves Megyei Közgyűlés MSZP frakciója azt kéri, indítsa el a törvényességi ellenőrzést.

Dr. Nagy Imre a pénteki sajtótájékoztatón elmondta: Szabó Róbert a megállapodás aláírásakor figyelmen kívül hagyta a pénzügyi gondnok hatáskörét, valamint a közgyűléstől sem kapott felhatalmazást, s ezzel törvényt sértett. Továbbá a megállapodás ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló törvénnyel, ezenkívül súlyosan sérti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit is.

A sajtótájékoztatót követően a Megyeházán dr. Nagy Imre átnyújtotta a levelet Horváth László kormánymegbízottnak.

Forrás: Egriszín