Keresés: „Mátra” (290 találat)

Egy, csak bakancsot és zoknit viselő férfi mutogatja magát meztelenül a Gyöngyös és Mátrafüred közötti bicikliúton.

Már több, mint egy éve bokorból előugró bakancsos szatír rémisztgeti a Gyöngyös és Mátrafüred között magányosan kocogó, bicikliző fiatal lányokat. Több szemtanú elmondásából is kiderül, hogy a férfi bejáratott útvonalon közlekedik, általában bakancsban, és a bozótból előugorva dobja le magáról a ruháit.

Az utat használó gyalogosok és biciklisek azt mesélik, hogy félnek erre felé menni.

A szülők féltik gyermekeiket, de már a felnőttek sem szívesen járnak az egyébként közkedvelt úton.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy büntetőeljárás nincs folyamatban a gyöngyösi szatír ügyében.

– Azért nem folyik nyomozás, mert nem érkezett ilyen ügyben eddig állampolgári feljelentés, azonban a rendőrség tudomására jutott információk alapján jelenleg adatgyűjtés végez a Gyöngyösi Rendőrkapitányság – tette hozzá a szóvivő.

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.

A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.

Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.

A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.

Hogy még emlékezetesebb legyen a nap, és hogy a gyerekek a természetben is kipróbálhassák tudásukat, mindenki egy-egy pólóval, hátizsákkal és egy jengával térhetett haza. A szervezők remélik, hogy a gyerekek élményekkel gazdagon térnek haza, és a most tanultakat egy-egy kiránduláson, vagy a pályaválasztásuk során kamatoztatni tudják. Talán néhány év múlva, mint kollégákat üdvözölhetik majd őket!

Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.

Az eredményektől és a pályázaton való részvételtől függetlenül várnak mindenkit az 1 nap az erdésszel programunkra szeptemberben Egerben, ahol újabb ismereteket szerezhetnek az érdeklődők, és testközelből is megtapasztalhatják az eddig tanultakat, és az Erdőmester játékukban szerzett ismereteket.

Bükkszék polgármestere úgy határozott, saját kezével ültet muskátlikat azokba a kátyúkba, amelyek megkeserítik a településre érkező autós turisták életét.

Zagyva Ferencné így hívja fel a figyelmet arra: akár négyszáz virágot is kiültethetnének a kátyúkba azon a nyolc kilométeres szakaszon, amely a kis üdülő falut köti össze az Egerbe vezető főútvonallal.

A polgármester azért határozta el magát a rendhagyó kertészkedésre, mert a decemberben, másfél milliárd forint megépült új fürdő vendégei sokat panaszkodnak, hogy rosszak a településre vezető utak. Véleménye szerint elsősorban a külföldiek nehezményezik ezt, a magyarok „már megszokták”, hogy autóikra veszélyes a közlekedés az egész Mátra-környékén. Az új fürdőben a hétvégén ingyenesen kapnak nyugtató-, gyógyteát azok a vendégek, akik  autóval  érkeznek Bükkszékre. Ezzel szeretnék együttérzésükről biztosítani a településre érkező „ideges” turistákat.

Idén a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek 10,4 kilométernyi közút rekonstrukciójára van lehetősége Hevesben, erre 1,35 milliárd forint a keret.

A jóváhagyott program szerint ez év végéig megújul a Verpelét-Sirok összekötő út 2,6 kilométere, amely a nagyközség határától Tarnaszentmáriáig vezet. A szintén rendkívül kátyús, Bükkszékre vezető rész kimarad. Fölújítják ezen kívül a Gyöngyös-Verpelét-Eger összekötő út két szakaszát – a 3-as főúttól Abasárig tartó pár kilométert, s a Verpelétről Egerbe vezető útszakasz egy részét –, összesen 7,8 kilométer hosszon.

A közútkezelő szerint törekednek a leromlott állapotú útszakaszok minél szélesebb körű felújítására, de ezt csak a rendelkezésre álló keretig tudják megvalósítani. Az év végéig futó uniós pályázati forrásokat már lekötötték, újabb utakat nem tudnak rendbe tenni.

Forrás: HEOL

Több, mint száz napja tart a szezon a mátraszentimrei síparkban. A kiváló adottságokkal rendelkező pályán ma is esett a hó. Nem is akár hogyan: március végén szokatlanul, délelőtt hóvihar érte el a parkot.

A centrum vezetői elmondták: a pályát kiváló minőségű hó borítja, reményeik szerint még kitart egy ideig, a sízők örömére.

A szezon századik napján 100 forintért síelhetnek a sport szerelmesei a mátraszentistváni síparkban. Az akciónak nagy sikere van, az ország minden részéről érkeznek a látogatók. A napok óta tartó hóesés jót tett a pályának.

A sípark vezetői bíznak a további jó időben, Húsvétra újabb meglepetéssel várják a látogatókat.

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

Balázs József országgyűlési képviselő legutóbbi sajtótájékoztatójának helyszíne korántsem véletlen, hiszen a felső-mátrai Sípark is jelentős bevételkiesést és műszaki károkat könyvelhetett el a visszatérő mátrai áramszünetek kapcsán. A Mátrában további nagy turisztikai szolgáltatók is panaszkodnak az áramellátás egyenetlenségére, beleértve a sícentrumokat és a szálláshelyeket.

Az idei téli szezonban már több alkalommal okozott fennakadásokat a turizmusban egy-egy tartós áramszünet a Mátra nagy részén. A mátrai sícentrumok közül Kékestetőn egy alkalommal, a mátraszentistváni Síparkban négy alkalommal álltak le a síliftek és az elektromos berendezések áramszünet miatt. A Sípark a síbérletek árainak visszatérítéséből, továbbá a berendezések javításából származó kára meghaladja a tízmillió forintot.

Az eddigi információk szerint a legnagyobb mátrai szálláshelyek is megszenvedték a szolgáltatás kimaradását mind presztízsben,' mind gazdasági értelemben. A mátraházai Lifestyle Hotel Mátra esetenként naponta többször is áram nélkül maradt, ezért tőlük csalódott vendégek mentek haza, akiket természetesen kárpótolnia illett a szállodának. Ugyanerről panaszkodik a Hotel Ózon Residence is. A mátraszentimrei Hotel Narád & Park szálloda vezetői azt mondják, ha esik a hó, máris készülnek, hogy esetleg ismét el fog menni az áram, de a nyári viharok után is elégtelenné válik a szolgáltatás. Csak a legutóbbi időszakot tekintve itt is a milliós tételt közelíti az az anyagi kár, amelyet a szálloda berendezéseinek javítása és a vendégek kárpótlása jelent — itt például gyertyafényes vacsorákkal. A sástói kemping építkezését szintén több alkalommal akadályozta az áramkimaradás.

Balázs József országgyűlési képviselő a turisztikában érdekelt helyi vezetők egyetértését bírva mielőbb választ szeretne kapni arra, mi okozza a sorozatos áramkimaradásokat, és megkeresni a megoldást legalább a következő téli szezonra. Ehhez haladéktalanul egy asztal mellé kell ültetni a probléma elhárításában illetékes vezetőket, hiszen a hibák kiküszöbölése az ott élő lakosok és a Mátra vendégein túl a turisztikai szereplők, az ott működő vállalkozások közös anyagi és ellátás-biztonsági érdeke.

Sok a por és nagy a zaj - panaszkodnak a lakók Mezőnyárádon. Mindezért a szomszéd településen található lignitbányát okolják. Egy férfi perben áll a bányatársasággal, tiszta levegőt vagy új házat követel.

Asztalos Sándor 10 éve költözött ide. Ő is a bánya alkalmazottja volt, míg egy napon nem volt hajlandó szénport szállítani, és elbocsátották. Azóta áll munkaügyi perben a bányával. Állítása szerint az egész család egészségi állapota megromlott a szénpor miatt, az orvos is azt javasolta, hogy a kislánya érdekében költözzenek el a településről. A férfi kártérítést követel.

Több helybélit megkérdeztünk, ők is ilyen súlyosnak ítélik-e meg a port. Van, aki szerint ez természetes, és máshol is ilyen a helyzet. Mások szerint viszont ez már elviselhetetlen, és többen asztmásak miatta a családban.

Mata Tibor a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi lignitbányájának igazgatója elmondta, hogy a légszennyezést és a zajszintet is többször mérte már tőlük független társaság, és minden eredményük a határérték alatt volt. Több intézkedést is megtettek annak érdekében, hogy megelőzzék a kellemetlenségeket.

A igazgató elmondta, hogy kezdetektől fogva probléma volt Asztalos Sándorral, folyamatosan követelésekkel és fenyegetésekkel állt elő. Ők is a sajtóból értesültek róla, hogy jelenleg egy másik lakást szeretne kapni, őket ezzel kapcsolatban nem kereste meg.

Mindkét fél hajlik a kompromisszumra és a békességre, csak az álláspontok egyenlőre nem közelítenek.