Keresés: „utas” (316 találat)

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

Két személyt szállítottak a mentők kórházba abból a balesetből, amely szombat délelőtt történt Eger és Kerecsend között a 25-ös úton.

Az Eger felé haladó Honda vezetője valószínűleg megcsúszott és elvesztette uralmát a kocsi felett, így az út menti árokba csapódott. Szerencsére a manőverek során más járművel nem ütközött, bár a kocsi megpördült.

Úgy tudjuk, az utóbbi időben gyakoriak ezen a szakaszon a balesetek, mert könnyen csúszóssá válik az aszfalt, gyakori a szennyeződés, az út íve pedig nem tűnik veszélyesnek.

Információink szerint a kocsi utasai könnyű sérüléssel megúszták a balesetet.

A mentés idejére a 25-ös utat teljes szélességében lezárták.

Frissítés: A rendőrség közlése szerint 1 fő súlyosan sérült, a másik személy nem igényelt orvosi ellátást. 13 óra után a korlátozást feloldották.

A Lehet Más a Politikai Heves Megyei Területi Szervezetének nyílt levele Mirkóczki Ádámnak, a Jobbik országgyűlési képviselőjének:

Tisztelt képviselő Úr!

Megkaptuk levelét, amelyben tárgyaló asztalhoz hívja a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnökét, a megyegyűlés elnökét, a megyei rendőrfőkapitányt és a megyei parlamenti pártok képviselőit, köztük minket az LMP képviselőit is, hogy kezdjünk egyeztetéseket „a cigány-magyar együttélés eredményes és békés rendezéséről”.

A probléma súlyát mi is érzékeljük és ellentétben az Ön sajtótájékoztatóján elhangzottakkal, nem folytatunk „struccpolitikát” ebben az ügyben, hiszen a helyzet kezelésére kidolgoztuk saját javaslatainkat:

(http://lehetmas.hu/upload/57/57/201004/LMP_romaprogram.pdf)

Látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő társadalompolitikája kudarcot vallott és ezért a kudarcért egyaránt felelősek a korábbi és a jelenlegi kormányzó pártok.

A tartós munkanélküliség a képzetlen munkavállalókat és családjukat – így a roma családok jelentős részét is – mélyszegénységbe taszította. Ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kormányok nem tudtak változtatni. Nem álltak elő hosszú távú programokkal, nem teremtették meg azok pénzügyi fedezetét és nem hallgatták meg az érintetteket. Az utóbbi időszakban ráadásul nem hogy a szegények helyzete nem javult, de a többség helyzete is drámaian romlott. Állampolgárok ezrei veszítették el munkahelyüket, otthonaikat. Ezért ma sokan igazságtalannak és kilátástalannak érzik a helyzetüket.

A társadalom jogos sérelmeit azonban Önök gátlástalanul kihasználják! Korábbi megnyilvánulásaik alapján kezdeményezésüket teljesen hiteltelennek tartjuk, hiszen pártjuk jelentős részben annak köszönheti megerősödését, parlamentbe kerülését, abból tudott politikai tőkét kovácsolni, hogy egy álságos diskurzusba terelték és gerjesztették azokat az indulatokat, amelyek ebben a kérdésben felszínre törtek. Ennek alapján tehát úgy véljük, hogy a Jobbik nem a probléma megoldásában, hanem fenntartásában és kiélezésében (vö. Gyöngyöspata) érdekelt. Ehhez azonban mi nem asszisztálunk, meghívásukat tehát visszautasítjuk!

Eger, 2013. január 24.

Az LMP Heves megyei választmánya nevében:

Tóth Norbert

LMP Heves megyei koordinátor

Egy menetrend szerinti autóbusz és egy pénzszállító autó ütközött össze a 24. sz főúton Recsk és Sirok között. A busz vezetője szerint az autó nagy sebességgel érkezett, átcsúszott a másik sávba, ő már nem tudta elkerülni az ütközést.

A  kocsiban ketten ültek, mindkettőjüket kórházba szállították: úgy tudjuk az utas koponyacsont-törést szenvedett, tűzoltók szabadították ki őket az összeroncsolódott kocsiból. A pénzszállító dolgozott: a  pénzt a rendőrök segítségével vitték el a helyszínről. A busz utasai nem sérültek meg. A helyszínelés idejére a 24. számú főutat teljes szélességében lezárták, az autósok egy mellékúton próbáltak tovább menni.

Korábban egy másik személyautó is balesetet szenvedett: Kerecsend előtt a 25. számú főúton egy Eger felől érkező kocsi csúszott meg: átszakította a szalagkorlátot és a temető melletti árokba csapódott. Úgy tudjuk a kocsiban tartózkodó két személy nem sérült meg komolyabban, a kocsi elhelyezkedése miatt ők a hátsó ablakon keresztül hagyták el a kocsit.

Talán még ma is élne az a féléves tarnabodi kislány, akit szülei 41 fokos lázzal szállítottak az ügyeletre. A vizsgálat után az orvos azonban hazaküldte a kiütéses, lázas kislányt. A csecsemő másnap reggel meghalt a kórházban. Az ügyben feljelentést tettek a szülők, akik nem nyugszanak gyermekük elvesztése miatt.

Váradi Amandát 41 fokos lázzal küldték haza az egri városi ügyeletről. Előzőleg már számos helyen elutasították a megvizsgálását, a hevesi ügyeletről is negatív visszajelzést kaptak a szülők. A féléves kislányt végül az egri ügyeletre hozták be a szülei, ahol egy orvos megvizsgálta, majd gyógyszereket írt fel neki és hazaengedte szüleivel. Az apa szerint az orvos nem vizsgálta meg alaposan a csecsemőt, akin az agyhártyagyulladás jelei voltak láthatóak.

Váradi Gyula, a csecsemő édesapja elmondta: kislányát bágyadtsággal és 41 fokos lázzal vitték be Egerbe, az orvosi ügyeletre. Az ügyeletben levő orvos vírusfertőzésre és torokgyulladásra azonnal felírt a csecsemőnek gyógyszereket, illetve fájdalomcsillapító injekciót adott a kislánynak. Mindeközben a szülei kiütéseket vettek észre a lányukon, a csecsemőt vizsgáló orvos pedig egyből a rovarcsípésre gondolt a kislányon megjelent foltok alapján. A vizsgálat után az ügyeletes orvos hazaküldte a családot. Az édesapa hiányolta a további vizsgálatokat, amik talán megmenthették volna gyermeke életét, aki másnap belehalt a kórházban a betegségébe.

A szülők feljelentést tettek az ügyben, úgy gondolják, hogy műhiba történt, keresik a felelősöket. Úgy vélik , hogy az ügyeletes orvosnak fel kellett volna ismernie ezeket a tüneteket, amik miatt kislányuk meghalt.

Magyar István, az egri ügyeleti szolgálat szakmai vezetője szerint az ügyeletben lévő orvos megfelelően járt el.  A tünetek alapján ugyanis nem lehetett beazonosítani a csecsemő betegségét, hiszen a kiütések számos megbetegedés alapjai lehetnek. Elmondta: az a betegség, amiben a kislány elhunyt tehát nem az agyhártyagyulladás, csak a halál előtt pár órával jelentkeznek, így ezeket a tüneteket az ügyeletben levő orvos nem is fedezhette fel.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűntette miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen szakértő bevonásával – mondta el Képes Ágnes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Az Egri Rendőrkapitányság eljárást folytat, miszerint 2012. augusztus 3-án 10.35 órakor menetrend szerinti autóbusz Eger irányából Salgótarján irányába közlekedett, mikor Recsk Hunyadi János úton az úttest menetiránya szerinti jobb oldalán várakozó tehergépkocsi kikerülése során a busz vezetője későn észlelte a vele szemből közlekedő személygépkocsit és az ütközés elkerülése érdekében erőteljesen fékezett melynek következtében a busz középső részében álló utas elesett.

A rendőrség kéri azon utasok jelentkezését, akik a baleset időpontjában látták a szemből nagy sebességgel érkező gépjárművet, mely miatt az autóbusz vezetője hirtelen fékezésre kényszerült jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztályán, vagy telefonon az 522-111/1066-os melléken.

A legutóbbi közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi koordinátor szólt hozzá közérdekű témában. A dr. Misz Mihálytól kapott válaszra nem reagálhatott, most nyílt levélben utasítják vissza a vádakat. A levelet alább olvashatják.

Tisztelt Tanácsnok Úr!

A folyó év december 6-i közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi szervezetünk koordinátora szólt hozzá közérdekű témákban. A felszólalás első részében ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy a közgyűlés megvonta a közgyűlési felszólalás jogát az egri lakosságtól. A második részében az ellen tiltakoztunk, hogy az ún. „Székhelyi ügy” kapcsán elhíresült egri képviselőt, Orosz Lászlónét bizottsági tagi tisztségre való választással rehabilitálják.

Ön Tanácsnok úr az alkalmat arra használta fel, amit már többször megkísérelt, hogy az Oroszné által kavart szennyes ügyet megnyugtatóan lezártnak, befejezettnek, és elfelejtendőnek nyilvánítsa. Tiltakozásunkra reagálva, Ön Tanácsnok Úr, elragadtatottságában az elhangzott szavakat úgy értelmezte, hogy azok az egész egri FIDESZ-KDNP frakciót antiszemitizmussal vádolják, és a hozzászólást aljasságnak minősítette. Szó szerint idézve Ön ezt mondta: „A Fidesz-KDNP frakció nevében pedig kellő tisztelettel, nagy nyomatékkal, határozottan visszautasítom, hogy bárki, bármikor antiszemitizmussal gyanúsítson meg bárkit ebben a csapatban. Mi az emberi méltóság tiszteletén alapuló egyesület vagyunk, mi senkit, se vallása, se bőrszíne, se semmi alapján soha meg nem különböztetünk. A szükséges lépéseket pedig megtettük, amikor arra volt szükség! Még egyszer visszautasítom, aljasság ilyennel vádolni ezt a frakciót!"

A közmeghallgatás sajátos – legkevésbé sem fair – szabályai szerint a megszólított képviselők időkorlát nélkül reagálhatnak a felszólalásra, de a közmeghallgatottnak viszontválaszra nem adnak lehetőséget.  Ezért aztán – bármennyire is szeretné Ön Oroszné ügyét meg nem történtté tenni – e nyílt levélben vagyunk kénytelenek az Ön vádaskodását cáfolni és visszautasítani, valamint követelni, hogy a decemberi közgyűlésen, illetve nyilvánosan vonja vissza, igaztalan, gyalázkodó kijelentését!

Oroszné bizottsági taggá való jelölés kapcsán az alábbiakat állítottuk, egyetértve hozzánk forduló egri választók véleményével:

„(A hozzánk fordulók…) elmondták, mi egyetértünk vele, hogy a hétköznapi antiszemita gondolkodás, közbeszéd térnyerésének oka többek között a politikusok, közszereplők passzív, el nem utasító magatartása, sőt aktív megnyilatkozásaik. A közelmúlt parlamenti és azon kívüli antiszemita megnyilvánulások fényében negatív üzenetértéke miatt elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, aki a korábbi bizottsági ülés hanganyaga alapján, megnyilvánulásával, jelentősen erősíthette egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.”

Az idézetből nyilvánvaló, hogy a felszólalásban az Ön frakcióját nem „vádoltuk” antiszemitizmussal. Orosz Lászlóné, mint az a vonatkozó vizsgálati anyagból és saját megnyilatkozásaiból kiderül, számos szempontból bizonyította alkalmatlanságát az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság vezetői posztjára. A Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja korábban a nyilvánosság előtt fogalmazta meg egyértelmű álláspontját arról, hogy miért tartja alkalmatlannak Orosznét lényegében bármilyen köztisztségre: „Úgy tűnik a jegyzőkönyvből, hogy Várkonyi György az ülésen a valós indokait igyekszik feltárni annak, hogy a Fidesz-KDNP-s bizottsági tagok miért nem kívánják Székhelyi Józsefet Egerben látni. Ismerheti gondolkodásukat, nyilván ezért szembesíti őket a szerinte valós motivációval, feltételezi, hogy a bizottság politikai döntéshozói „SZDSZ-es büdös zsidónak” tartják Székhelyit. Oroszné megkönnyebbülten kacarászik, amiért a gyalázatos gondolatokat nem neki kellett szavakba öntenie. Nincs tiltakozás (…) Az egyetértő némaság sokat mond, de elhangzanak a „Te mondtad” szavak is, olyan hangsúllyal, mely leginkább egyetértést fejez ki, megkönnyebbülést, hogy gondolataikat, valódi érzéseiket másvalaki mondja ki.” (A Szolidaritás álláspontjának teljes szöveg itt olvasható: http://www.egriugyek.hu/velemeny/722-lista-uegy-a-szolidaritas-egri-csoportja-koezli-allaspontjat.html)

Tisztelt Tanácsnok Úr! Mielőtt az antiszemita megnyilvánulás makulányi gyanúját is lesöpri az Oroszné fémjelezte esetről, kérem, gondolkodjon el azon, hogy vajon az eset után miért érezte kötelességének – helyesen  -  Habis László polgármester/képviselő, dr. Lukács Tamás  és dr. Nyitrai Zsolt egri országgyűlési képviselő, hogy a Székhelyi József melletti szolidaritási rendezvény helyszínén, a budapesti, Dohány utcai zsinagógában találkozzon a színművésszel, valamint Izrael Magyarországra akkreditált nagykövetével?

Tisztelt Tanácsnok úr!

Visszautasítjuk az Ön szavait, melyekkel aljasnak minősítette közérdekű hozzászólásunkat, melyben egri választó polgárok véleményét tolmácsoltuk a közmeghallgatáson. Fenntartjuk, hogy szavainkkal nem vádoltuk az Ön frakcióját antiszemitizmussal. Fenntartjuk a közmeghallgatáson elmondottakat: elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, mert a korábbi bizottsági ülés dokumentumain hallható megnyilvánulásával, mint városvezető jelentősen erősíthette az antiszemitizmust, egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.

Eger, 2012.12.16.

Tisztelettel:

a Magyar Szolidaritás Mozgalom

Egri Csoportja

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

Eredményes hétvégét tudnak maguk mögött a siroki MFS Spotlövő SE versenyzői.

Batki György Rodoszon az Apollo Open nemzetközi pisztoly szituációs lövészversenyen utasította maga mögé a mezőnyt. Három nap alatt 30 pályát kellett teljesíteni, Standard divízióban Batki 100%-os teljesítménnyel hozta haza a győzelemért járó serleget.

Szászi Csaba a szegedi  IPSC országos bajnokságon vett részt. A versenyen 90 sportlövő 7 pályán mérte össze a tudását 140 minimum lövésszámmal. A magyar viszonylatban nehéz pályákon folyó küzdelemben a siroki sportlövő standard divízióban a dobogó második helyére állhatott fel.

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.