Keresés: „vonat” (242 találat)

Mozgósító sétát indított kedden a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete. A rendezvény célja, hogy felhívja a nők figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A rendezvény kapcsán a Bartakovics Béla Közösségi Házban neves szakemberek beszéltek a rákbetegségekről: dr. Kovács Kázmér, a Markhot Ferenc Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa az "Emlőrák a XXI. században" címmel tartott előadást. Strommel Pálné, a Magyar Rákellenes Liga Lelki Segélyszolgálatának vezetője a rákbetegség lelki vonatkozásairól tájékoztatta a közönséget. A megjelentek délután a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy rózsaszínű lufijaikkal végigvonuljanak a városban. A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára. A Dobó téren egybegyűltek számára hozzáértők beszéltek a mellrák megelőzésének, felismerésének és mielőbbi kezelésének jelentőségéről. Mint ahogyan Farkasné Juhász Margit egri védőnő kifejtette: – az egészségért addig kell tenni, amíg rendelkezünk vele. A sétával jelezzük, hogy a megbetegedetteknek nem kell beletörődniük életük elvesztésébe. A Magyar Rákellenes Liga egri szervezetének elnöke, Bak Imre portálunknak elmondta, október a mellrák elleni védelem hónapja, ezért az ország számos pontján hasonló figyelemfelhívó mozgósításokat, felvilágosításokat rendeznek. Céljuk, hogy elérjék, az emberek rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, hiszen a korai felismeréssel a rák gyógyítható.

Forrás: Heol

A mellrák elleni küzdelem jegyében „Mozgósító sétát” rendez Egerben a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete, az Egri Kulturális és Művészeti Központ, az egri Esélyek Háza, az Amazonok Klubja október 12-én kedden, a belvárosban. Az Egészség Hídja Összefogás kampánya a demonstráció mellett előadásokkal, a rák elleni küzdelemre kívánja felhívni a figyelmet.

Az Egészség Hídja Összefogás Egyesület célja, hogy a társadalom figyelmét az egészséges életmód, a stressz helyes kezelése és a megfelelő táplálkozás révén a mellrák betegség elkerülésére irányítsa, egyúttal tudatosítsa a szűrővizsgálatok jelentőségét. A korai felismerés fontos, hiszen az időben felismert mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható.
Több egri egyesület, alapítvány és az ügyért tenni akaró egri nők és férfiak közösen demonstrálnak a mellrák elleni küzdelem jegyében holnap Eger belvárosában.
Üzenetüket mindenkihez igyekeznek eljuttatni. A betegség korai felismerése életeket menthet, az idejében felismert mellrák 90%-os biztonsággal gyógyítható.
A témáról előadásokkal várják az érdeklődőket kedden 13 órától a Bartakovics Béla Közösségi Házban. „Emlőrák a XXI. században címmel Dr. Kovács Kázmér a Markhot Ferenc Kórház Onkológiai osztály főorvosa tart előadást, majd Strommer Pálné a Magyar Rákellenes Liga lelki segélyszolgálat vezetője „Veszély vagy esély?” címmel a rákbetegség lelki vonatkozásairól beszél.
15 órakor kezdődik a Mozgósító séta, amelyre a Bartakovics Béla Közösségi Ház előtt, a Minaretnél várják az érdeklődőket. A séta során a Dobó téren neves szakemberek beszélnek a mellrák megelőzéséről, a szűrések fontosságáról.

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Az elmúlt önkormányzati ciklus átfogó vizsgálata, az önkormányzat átvilágítása céljából Horváth László a Fidesz-KDNP megyei listavezetője, a megyei közgyűlés elnökjelöltje felkérte Dr. Benkár József főjegyzőt a megyei közgyűlési elnöki munkakör részletes és tételes átadás-átvételének előkészítésére.

Az önkormányzati választások eredményeként a Fidesz-KDNP abszolút többséget szerzett a Heves Megyei Közgyűlésben, melynek alakuló ülését október 15-én tartják, ezen a napon vehetik át a képviselők a mandátumukat. Ezen a napon kerül sor a Heves megyei Közgyűlés elnöki posztjának betöltésére is.
Az átadás-átvétel kapcsán Horváth László ma délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy kéri a főjegyzőt, hogy az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban adjon részletes, átfogó, valós képet a megyei önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a hitelállományról, annak összetételéről és a kötelezettségekről. Tudomása szerint az elmúlt tizenkét évben nem volt valóságos átadás-átvétel a Heves Megyei Önkormányzatnál. Új korszakot nyitnak a részletes, a megye pénzügyi, vagyoni, gazdasági helyzetére vonatkozó leltár készítésével, amely tiszta képet teremt, fogalmazott Horváth László.
Az elnökjelölt kéri, hogy az eljárás során álljanak rendelkezésre az elmúlt választási ciklust érintő költségvetési koncepciók, rendeletek, beszámolók, az éves vagyonmérleg és vagyonkataszter. Az elszámoláshoz szükséges továbbá az önkormányzati társulásokra vonatkozó megállapodások, a gazdasági program, a folyamatban lévő peres ügyek, az elnök által bonyolított tárgyalások, az elnöki ügyek felsorolása, a munkáltatói jogkörbe tartozó ügyek felsorolása, a hivatali bélyegzők felsorolása, a volt elnök személyes használatára szolgáló eszközök listája.

Horváth László mai tájékoztatóján elmondta, hogy már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elkezdték a felkészülést az új megyei közgyűlés munkájának irányítására. A közgyűlés létszáma jóval kisebb lesz, negyvenről tizenöt főre csökken, ez azt jelenti, hogy változik a bizottsági szerkezetét és működési rendje.

A jelenlegi helyzetben nincs elnök hivatalban, ami a Markhot Ferenc kórház vonatkozásában kritikus időszak, hiszen az elnök tud megfelelő befolyást gyakorolni a kórház jelenlegi vezetésére.
Az elnökjelölt információi szerint a kórház vezetése, melynek mandátuma október végén lejár, olyan döntési helyzetet készít elő pályázati kiírásokkal kapcsolatosan, ami több éves kötelezettségvállalást jelenthet a következő önkormányzat számára. Horváth László kéri a kórház vezetését tartózkodjon minden ilyen lépéstől.

Forrás: Egriszín

A város többszáz millió forintos ráfizetéssel tudja majd csak megépíteni az Érsekkertbe tervezett Agorát, hiszen a beérkezett ajánlatokból kiderült, hogy a legolcsóbb beruházó is majd 2,4 milliárd forintból építené fel a kulturális központot – mondta Tarsoly József, független polgármester-jelölt mai lakossági fórumán.

Tarsoly József szerint a városvezetésnek el kellene gondolkodnia azon, hogy mennyire is kifizetődő egy ilyen megaberuházás. Információja szerint az Agorára a legolcsóbb kivitelezési ajánlat 2,4 milliárd forint, tehát 700 millióval több, mint amennyi pályázat útján az önkormányzat rendelkezésére áll. A polgármester-jelölt szerint ez már akkora terhet róna a városra, hogy az mindenképp megnehezítené az itt lakók életét.

Kiemelte a hegybíró, hogy több nagyberuházást is át kellene gondolnia Egernek. Külön kitért arra, hogy a Dobó tér mellé tervezett mélygarázs valójában több problémát okozna, mint hasznot. Hiszen oly mértékben megnövelné a belváros forgalmát, hogy az a légszennyezés, az ott élők és a turisták szempontjából sem lenne kedvező. Tarsoly úgy véli, hogy akkor, ha létrejönne az Intermodális csomópont, az így felszabaduló központi buszpályaudvart kellene parkolóvá alakítani.

A mai tájékoztatóján Tarsoly József az Eger-Szilvásvárad között közlekedő vonaton ismertette elképzeléseit. A vasúti pályaudvarról Eger-Felnémet megállóig kalauzolta az érdeklődőket, majd onnan a Dobó térig egy városnéző kisvonattal mutatta meg a város azon pontjait, amelyek szerinte felújításra vagy nagyobb figyelemre várnak.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Tarsoly József független polgármester-jelölt ma délután bemutatta hivatalos programját. A hegybíró egy élhetőbb várost akar több munkahellyel, egészségesebb emberekkel, környezettudatosabb szemlélettel és polgárbarát önkormányzattal.

Tarsoly József elmondta, hogy programjában gyökeresen szakít az eddig – általa középszerűnek vélt – városvezetési szemlélettel. Szerinte nem halogatható tovább Eger teljes megújítása, mivel a város az elmúlt években olyan utakra tévedt, amely a teljes ellehetetlenülés irányába vezet. De hozzátette, hogy még nem késő megfordítani ezt a folyamatot, viszont ehhez az egri emberek összefogása és a közös elhatározások szükségesek.

A hegybíró megválasztása esetén szakítana az eddigi pártszemléletű városvezetéssel, mivel úgy véli, hogy Eger az egymást váltó pártok küzdelmeinek az áldozata lett. Kiemelte, hogy programjának megvalósításában a párton felüli szakmaiságra és az egri lakosokra is számítana.

A város közlekedését is újragondolná, és azt a turisták és az egriek számára is kedvezőbbé tenné a polgármester-jelölt. Többek között a Putnok-Szilvásvárad-Eger vonalon közlekedő vonat egri megállóhelyeit kibővítené, felgyorsítaná a városi kerékpárút-hálózat teljes kiépítését, átgondolná a belvárosi parkolóházak kérdését és ésszerűbbé illetve kedvezőbbé tenné a parkolási lehetőségeket.

Kitért az egri turizmus helyzetére is Tarsoly József. Szerinte a város jelenleg nem tud felmutatni olyan turisztikai attrakciókat, amelyek állandóan itt tartanák a turistákat 1-2 napnál tovább. Úgy gondolja, hogy olyan komplex, egymásra épülő szolgáltatásokat kellene nyújtania a városnak, amelyek vonzóbbá, izgalmasabbá és tartalmasabbá teszik az itt eltölthető időt a vendégek számára.

Végül kitért arra is, hogy ő mindenképp polgárbarátabb önkormányzatot alakítana ki. Bevezetné a rendszeres polgármesteri fogadóórákat, lakosságbarát közigazgatást hozna létre, és szorgalmazná a negyedévente megrendezhető lakossági fórumokat Eger különböző részein.

A polgármester-jelölt programja megtalálható a www.tarsoly.net oldalon.

Forrás: Egriszín

Pál György, szocialista önkormányzati képviselő – általa hitelesnek tartott – tartott dokumentumokkal bizonyította képviselőtársa, Orosz Lászlóné cége és az önkormányzat tulajdonában álló Agria Humán Kft. közötti bérleti szerződések létezését.

Pál György az előző héten felszólította Orosz Lászlónét, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselő asszony résztulajdonában álló Szépasszonyvölgy Kft. milliókat kapott az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Agria Humán Kft.-től. A szocialista képviselő ugyan törvényesnek nevezte a két cég közötti ügyleteket, de etikátlannak Orosz Lászlóné részéről. „Egy képviselő nem húzhat hasznot a városból, el kell kerülnie még a gyanú árnyékát is” – említette a politikus.

Orosz Lászlóné közleményében reagált, amelyben hangsúlyozta, hogy a szocialisták hazugságaikkal kívánják manipulálni a választókat. Az ellene felhozott vádak kapcsán konkrétumokat nem említett, nem cáfolta és nem is erősítette meg, hogy bérel-e tőlük az Agria Humán Kft. telephelyet havi 900 ezer forintért.

Mai sajtótájékoztatóján Pál György iratokkal bizonyította mindazokat, amelyeket elmondása szerint Orosz Lászlóné a mai napig nem hajlandó elismerni. A szocialista képviselő mutatott egy bérleti szerződést, amelyen Orosz Lászlóné aláírása szerepel. A bérleti szerződés a képviselő asszony résztulajdonában lévő Szépasszonyvölgy Kft. és a már említett Agria Humán Kft. között jött létre. Továbbá Pál György ismertetett olyan cégkivonatokat és ügyvezetői jelentést, amelyek szerinte szintén bizonyítják, hogy Orosz Lászlóné hazudik.

„Azt gondolom, most bebizonyosodott, hogy nem én, nem a szocialisták hazudnak, vagy próbálnak megtéveszteni. Mindezt a képviselő asszony tette a reagálásával. Így még inkább bebizonyosodott, hogy méltatlan arra, hogy képviselő legyen. Újra felszólítom, lépjen vissza a jelöltségtől, nincs szükség ilyen képviselőkre” – mondta Pál György.

Orosz Lászlóné megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy hamarosan közleményben kíván reagálni a szocialisták állításaira.

Forrás: Egriszín

Orosz Lászlóné a következő közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

"Nem tagadtam le, hogy létezik szerződés az Agria Humán Kft. és cégem között. Az állítottam, hogy képviselő jelölt úr valótlanságokat állít, erősen csúsztat.

Az Agria Humán Kft. volt igazgatója ellen – aki különböző belső feljegyzéseket készített - jelenleg rendőrségi vizsgálat folyik, miután több vállalkozásnak nem fizetett a megrendelt szolgáltatásokért.

Ehhez a csalás sorozathoz pedig asszisztáltak a szocialista képviselők, hisz amikor az önkormányzat fel akarta függeszteni a volt igazgatót állásából, hogy több kárt már ne okozzon, ők nem-mel szavaztak.

Továbbá az Agri Humán Kft. Felügyelő Bizottságának szocialista tagjai jelzéssel nem éltek, nem tettek észrevételt korábban.

Az akreditált telephelyen nagyon sok csökkent munkaképességű ember dolgozik. Persze képviselő úr politikai választási előnyéért cserébe vállalja, hogy ezek az emberek eveszíthetik munkahelyüket.

Végezetül: vállalkozásom 20 éve működik Egerben. A város szinte valamennyi jótékonysági rendezvényén részt veszünk. Értelmi fogyatékosokat, erdélyi fiatalokat, autistákat támogatunk, mert szüleink így neveltek bennünket. Azt tanították, hogy legyünk őszinték és tisztességesek, még akkor is, ha mások megpróbálnak besározni bennünket.

Orosz Lászlóné"

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín