Keresés: „ház” (2486 találat)

A Tudomány Ünnepének főiskolai rendezvényeiről, a TKTK-n működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról és a nyelvtanulás új lehetőségeiről  szólt az Eszterházy Károly Főiskola Havi Hírek sajtótájékoztatója.

Dr. Csáfor Hajnalka, PR programigazgató, főiskolai docens köszöntője után dr. Mátyás Ferenc tudományos rektorhelyettes tájékoztatott a Tudomány Ünnepe programsorozatról, amely idén november 3-30-ig tart. Az Eszterházy Károly Főiskola 1997 óta rendszeresen ünnepli november 3-át, a Tudomány Napját, s az évek során csatlakozott az MTA által szervezett rendezvénysorozathoz. Dr. Mátyás Ferenc elmondta, hogy nem csak a szakma embereinek tartják a nyilvános konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat - összesen 15 tudományos rendezvényt -, ezért is törekszenek a közérthetőségre. A Tudomány Ünnepének központi megnyitója, melynek témája az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban, november 11-én, csütörtökön lesz a Városháza Dísztermében, mert a Líceum a felújítás miatt jelenleg nem alkalmas efféle plenáris ülés lebonyolítására. A hallgatók a szerdai TDK házi konferenciával csatlakoznak az eseményhez, amely 14 órakor kezdődik, s 21 helyszínen zajlik. Programfüzetet idén nem készítettek, a Magyar Tudományünnep arculatába illeszkedő honlapon lehet tájékozódni az eseményekről a következő linken:  http://www.ektf.hu/mtu/ .

A Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon működő Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Központ kutatási eredményeinek disszeminációjáról dr. Forgó Sándor, tanszékvezető főiskolai tanár beszélt. Az epednet.ektf.hu weboldalon közzétették a kutatóközpont új kommunikációs és információs anyagait, valamint a minőségirányítási megoldásokat. Céljuk, hogy az interregionális honlap a korszerű tanárképzésről szóló tudásmegosztó disszeminációs felület legyen. Dr. Forgó Sándor elmondta, hogy regisztráció után bárki hozzáférhet a nyilvános anyagokhoz.

A nyelvtanulás új lehetőségeiről az Eszterházy Károly Főiskolán Grebely Gergely, a Hallgatói Önkormányzat Elnöke tájékoztatott. Jelenleg közel 50 hallgató vesz részt a Tanárképzési és Tudástechnológia Karon szeptembertől működő kísérleti jellegű nyelvi kurzusokon. A tanfolyam összesen 160 órából áll, heti 8 óra felosztásban. A cél a diploma minőségének javítása és a nyelvoktatás hatékonyabbá tétele. A tanfolyam és a nyelvvizsga díját is átvállalja a hallgatóktól a HÖK és az EKF 50-50%-os költségmegosztásban. Grebely Gergely elmondta, hogy a kísérleti kurzusok után a főiskola rendjében megszilárduló szoros együttműködést terveznek a további tanfolyamokkal, melyet széles körben szándékoznak kiterjeszteni.

Forrás: Egriszín

Eger Ünnepi fényei címmel pályázatot hirdet Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az Egri Lokálpatrióta Egylet, az Egri Városszépítő Egyesület és az ÉMÁSZ Egri Régió. A Pályázat célja, hogy a Karácsonyi ünnepek békességét emeljék a város közterületei mellett az épületeken, kirakatokon, vendégváró helyeken is megjelenő csillogó fények, füzérek és girlandok.

Pályázhat a lakosság (házak, erkélyek, ablakok, kapuk), az intézmények, a szállodák-egyéb szálláshelyek, az éttermek és a kereskedelmi egységek is. A pályázatokat 2010.12.10-ig lehet leadni a Polgármesteri Hivatal portáján (3300 Eger Dobó I. tér 2.) elhelyezett ládába való elhelyezéssel, illetve interneten az eger1991@gmail.com e-mail címen. A pályázatnak tartalmaznia kell a pontos címet, a kategóriát, e-mail címet és telefonszámot, a kontaktszemély olvasható nevét. A borítékon kérik feltüntetni az „Eger ünnepi Fényei” feliratot.

A helyszíneket a bíráló bizottság, 2010-12-15.-én, 16.-án és 17.-én 16. 00 órától 21. 00 óráig tekinti meg. A Bírálók, kérik a pályázókat, hogy ebben az időpontban az égők, világítsanak. Az eredményhirdetésre az összes pályázó jelenlétében 2011. januárban, egy pótszilveszteri parti keretében kerül sor a városháza dísztermében. A pályázók az időpontról külön értesítést kapnak. A Bíráló Bizottság a környezethez legjobban illő és legötletesebb karácsonyi díszvilágítások közül választja ki a nyertes pályázatokat, kategóriánként.

Harmadik alkalommal rendezi meg a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a Fiatal Vállalkozók Hetét az ország 10 nagyvárosban. A nagyszabású eseménysorozathoz Eger is csatlakozik. A november 16-i rendezvény programját a szervezők ismertették ma délután.

Az országos eseménysorozat keretében, a világ 100 országához hasonlóan a fiatalokat szeretnék megszólítani a szervezők, hogy vonzóvá tegyék számukra a vállalkozói lehetőségeket. Ennek érdekében, Magyarországon közel 30 esemény várja a vállalkozó, vagy vállalkozni vágyó fiatalokat. A Fiatal Vállalkozók Hete rendezvényein Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Székesfehérváron, Békéscsabán, Nagykanizsán, Pécsen, Egerben valamint Budapesten várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozatra a világviszonylatban is elismert Global Entrepreneurship Week nemzetközi mozgalom keretében kerül sor, amelynek célja, hogy egy teljes héten át fiatalok millióit szólítsa meg, hogy vonzóvá tegye számukra a vállalkozói létet, új ötletekre és vállalkozásra sarkallja őket, és perspektívát nyújtson számukra emelte ki Kovács Patrik a FIVOSZ elnöke a szervezet feladataival, céljaival kapcsolatban
ma délután, a Gál Tibor Pincészetben.
A Fiatal Vállalkozók Napját Egerben november 16-án rendezik meg, melynek részleteiről
Zsirai László heves megyei munkabizottsági tag beszélt. A rendezvény lényege, hogy fiatalok szóljanak fiatalokhoz, ezért sikeres ifjú és nagy tapasztalattal rendelkező vállalkozók kezdeményezik a párbeszédet a találkozón, amelyet szakmai, jogi tanácsadás, kiállítás és zenés műsor kísér november 16-án, az Agria Parkban.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének munkáját, feladatait Réti Erika FIVOSZ heves
megyei alelnöke foglalta össze a tájékoztatón.
A kortárs minta bizalmat jelentő fontosságát emelte ki a rendezvény kapcsán Rázsi Botond alpolgármester, aki a város támogatásáról biztosította a jövő számára is komoly lehetőséget jelentő kezdeményezést.
A fővédnök Tóth Imre, az Imola cégcsoport ügyvezetője közel húsz éves tapasztalatának tanulságait és tanácsait is megosztja majd a fiatalokkal a rendezvényen. A sikeres vállalkozó tanácsként csak annyit javasolt a tájékoztatón, hogy a fiatalok csak önmagukban, képességeikben, tehetségükben bízzanak, másokban ne.

Forrás: Egriszín

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendez konferenciát az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája „Trianon 90 év távolából” címmel. Holnap 10 órától neves szakemberek tartanak előadást az Érsekudvarban, a Széchenyi utca 5. szám alatt.

A konferenciát megnyitja és levezeti Dr. Németh István egyetemi tanár (EKF Új- és Modernkori Egyetemes Történeti Tanszék). Az előadók közül dr. Romsics Ignác egyetemi tanár, az MTA tagja Trianon okairól, Pap József egyetemi docens az 1910-es évek Magyarországának választási rendszeréről és a nemzetiségi kérdésről fog beszélni. A magyar békedelegáció tevékenységéről és a magyar békejegyzékek érvrendszeréről Szarka László egyetemi docens, a trianoni békeszerződésről és a francia szocialistákról pedig Bartók Béla főiskolai docens előadásában hallhatnak az érdeklődők.

Forrás: Egriszín

A vakok és gyengénlátók mindennapi életvitelének javítása céllal rendezett jótékonysági bált az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete javára rendezték meg neves művészek részvételével a zenés, táncos produkciókat felvonultató jótékonysági bált, amelynek háziasszonya Habis Lászlóné a látássérült emberek élethelyzetére hívta fel a figyelmet.
Kiemelte a két rendező szervezet vezetőinek áldozatos munkáját amellyel elősegítették az esemény sikerét.
A nyitó műsorban Barog Dzegorz közreműködött szaxofonon, majd az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai léptek színpadra. A bálban a zenét a SATELIT zenekar szolgáltatta.

A világon minden percben elveszíti egy gyermek a látását. Erre a döbbenetes tényre Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. A elnökasszony köszöntőjében bemutatta a 45 éve működő, ma 500 tagot számláló szervezet munkáját, történetét. A 2005 óta ezen a néven létező egyesület elsősorban érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozik.
A rendezvényt Horváth László, a Heves megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a látás többet jelent a nézésnél, erre azok is képesek, akik elveszítették szemük világát. Akik ezt a rendezvényt létrehozták, igazán ők a látók, mert a látásra a szívüket használják, fogalmazott az elnök.

A jótékonysági bál bevételét, a vakok és gyengénlátók mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök beszerzésére fordítják. A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete 2004-eben alakult meg. Jelenleg 540 tagja van részükre heti három alkalommal ügyviteli és mentálhigiénés feladatokat teljesítenek, ellátják az őket érintő szükséges információkkal, pályázati lehetőségekről, nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, és segítséget nyújtanak az életvitelükben bekövetkezett nehézségek, problémák megoldásában is.
A tagok részére havi rendszerességgel programokat szerveznek, amelyek között szerepelnek orvosi előadások, TB tájékoztatás, valamint kulturális programok.
Évente egy és több napos kirándulásokat, Gyógyfürdő látogatásokat, természetjárást is szerveznek a tagok számára.

Forrás: Egriszín

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz - erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti - szó szerint - az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek - fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke közleményben reagált dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnökének felszólítására, melyben a politika kivonulását szorgalmazza a Markhot Ferenc kórházból.

"Enyhén szólva is arcátlan, hogy éppen az a Sós Tamás beszél az egri kórház biztonságos működésének kockáztatásáról, akiről mindenki tudja, hogy meghatározó szerepe volt az intézmény tönkretételében. Sós Tamás, a kései kórházvédő miatt alapvető ellátások hiányoztak az egri kórházból: nem volt kardiológiai osztály, gyakran fordultak elő problémák a sürgősségi ellátással, az orvoshiány okán álompénzen hoztak a hevesi megyeszékhelyre orvosokat.

Eger, 2010. november 5.

Horváth László
Heves Megye Közgyűlésének elnöke  "

Közleményben reagált dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke a Markhot Ferenc Kórházban uralkodó állapotokról. A politikus szerint kockáztatják a kórház biztonságos működését, s ellehetlenítik a jó szakemberek munkáját.

"Engedjék, hogy az orvosok, nővérek, szakdolgozók a munkájukra tudjanak koncentrálni.

A korábbi megyei közgyűlési és kórházi vezetés rendezett helyzetben adta át a kórházat. Az úgynevezett „kórházvédők” benyújtották a „számlát” Habis Lászlónak és Horváth Lászlónak. A FIDESZ megyei és az KDNP városi vezetője intézkedéseikben „foglyai” lettek a „kórházvédőknek” tett ígéreteiknek. Egyoldalú gesztusokat tesznek, ebből a helyzetből nehezen tudnak visszajönni, hogy valamennyi dolgozó érdekét tudják képviselni. Legfőképpen a betegellátásra lehessen koncentrálni…

Arról szólnak a folyosói hírek, hogy a „kórházvédők” vezetőit városi tanácsnoki, megyei egészségügyi referensi, kórházi ápolási igazgatói, főnővéri, és más általuk kinézett állásokkal, különböző megbízásokkal látják el. A szakértelem nem érdekes! Lehetetlen helyzetbe hozzák a feladatának megfelelni kívánó igazgatót. Olyanokat neveznek ki ápolási főigazgatónak, főnővérnek akik nem rendelkeznek a szükséges szakmai végzettséggel.

Az is érthetetlen, hogy úgy nevezték ki az ápolási főigazgatót, hogy a szervezeti működési szabályzatban ilyen pozíció nincs, ápolási igazgató van. Üléspontjuk megváltozásával az álláspontjuk is megváltozott. Most már nem kényesek az oly sokszor hangoztatott szakmai felkészültségre! Jó szakembereket küldenek el, mentenek fel, igyekeznek ellehetetleníteni a munkájukat. A kórház biztonságos működését kockáztatják.

A FIDESZ-KDNP politikusok kampányígéreteik ellenére a köztársasági költségvetés tervezetében nem látszik, hogy több pénz jutna az egészségügyre. A kórházfejlesztésnél az általunk előkészített, a Bajnai- kormány által eldöntött 5 milliárdos beruházást tudják megvalósítani. Az ötszáz milliós önerőből úgy tűnik, Eger város vezetése továbbra sem kíván arányosan részt venni, megszakítva a korábbi megyei –városi együttműködési gyakorlatot.

Dr. Sós Tamás"

Az Egri Lokálpatrióta Egylet legsikeresebb programsorozatának anyagából jelent meg válogatás könyv formában, melyet ma délelőtt mutattak be az Uránia Filmszínházban.
Az „Egri séták nemcsak Egrieknek” című kötetben 15 sétáról mesélnek az avatott szakemberek.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy szeretnék ha minél több fiatal kezébe eljutna a könyv és felkeltené az érdeklődést Eger múltja, jelene és értékei iránt. A tartalmas tájékozódást segítve, minden egri könyvtár, általános és középiskola kap a könyvből.
A kötetet a szerkesztő Dr. Renn Oszkár mutatta be. Utalt a két éve működő programsorozat sikerére, amelyen eddig 72 eseményen vehettek részt nemcsak egriek. Renn Oszkár elmondta, hogy a visszajelzések alapján máris népszerű kiadvány olyan témákat, helyeket, értékeket is érint szakemberek segítségével, amelyekkel csak ritkán találkozhat a lakosság. A könyv egyformán érdekes lehet az egriek és az idelátogató érdeklődők számára.
A 2007-ben indult programsorozat eseményein több mint hatezer egri polgár vett részt.
az Egri séták egrieknek sorozat rendezvényein. Idén téli sétákat is tartottak, a mostani várbeli séta pedig már a nyári sorozatot nyitotta. Tavaly a várral fejezték be, idén ezzel kezdik a sétákat. Erre a nyárra 15 sétát terveztek, mindegyik helyszínt szakember mutatja be.

Forrás: Egriszin

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín