Keresés: „TEK” (3546 találat)

Időseket raboltak ki ismeretlenek február 20-án, az éjszakai órákban: egy 79 éves egercsehi nő házába mentek be. A maszkot viselő elkövetők a sértetteket életveszélyesen megfenyegették, majd készpénz átadására szólították fel, akik ennek hatására át is adták az otthon lévő pénzt. Az ismeretlenek ezt követően távoztak a helyszínről.

Az egri nyomozók az elvégzett alapos adatgyűjtésnek köszönhetően 2013. február 28-án elfogtak és előállítottak három férfit.

R.Gábor és P.Viktor helyi lakosok részben beismerték a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését ellenük - őrizetbe vételük mellett - rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság,  a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásukat.

A férfiak otthonában tartott házkutatás során az intézkedő rendőrök lefoglalták a bűncselekményhez használt maszkokat és kesztyűket.

Az elfogott harmadik férfi kihallgatása során kiderült, hogy a február 20-án történt cselekményben nem vett részt, azonban beismerte, hogy 2012.december 14-én hasonló módszerrel követett el rablást Egercsehiben. Ellene is eljárást indított a rendőrség.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát - tájékoztatta portálunkat egyik olvasónk. Levelében azt írta: egy tanuló biztosítószeg nélküli éles kézigránátot vitt be az iskola épületébe.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy az elsődleges információk szerint az egyik tanuló egy gránátnak látszó tárgyat vitt be az épületbe. Jelenleg a rendőrség biztosítja az épületet és a tűzszerészek úton vannak a helyszínre.

Az iskolát kiürítették. Az épületet 163 gyereknek és 13 felnőttnek kellett elhagynia, őket a művelődési házban helyezték el - tette hozzá a szóvivő.

12:10:

Olvasónk újabb elmondása szerint a tűzszerészek időközben elvitték a gránátot, amely elsődleges vizsgálatok szerint nem volt éles.

12:45:

A HMRFK szóvivője is megerősítette olvasónk információját. A kiérkező készenléti rendőrség és a tűzszerészek elhagyták a helyszínt, a gránátot elvitték a helyszínről.

13:00:

Munkatársunk elmondása szerint egy gyermekkorú tanuló vitte be az iskolába a kézigránátot, amit az osztálytársától kapott még előzőleg, aki nagypapája fészerében talált a gránátra.

A tanuló a kapott tárggyal osztályfőnökéhez ment, aki azonnal értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy gyakorló kézigránátról van szó, amit el is szállítottak.

Szabó Ferenc a település polgármestere elmondta, hogy a gyerekek nem voltak veszélyben. Az iskola vezetése szakszerűen reagált a történtekre. A tanítás folytatódhat.

Menet közben lángra kapott egy kamion pénteken délután Hatvan közelében az autópályán.

Kigyulladt egy vasúti talpfákat szállító kamion az M3-as autópálya Budapest felé vezető oldalán az 59. kilométerszelvényénél, Hatvan közelében pénteken délután.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő kérdésünkre elmondta, hogy a helyszínre a hatvani tűzoltók vonultak, akik eloltották a tüzet. Az eset során személyi sérülés nem történt. A forgalom a belső sávban halad.

Az egri strandon található 250 éves platán lett az év európai fája szavazás nyertese 14205 szavazattal. A második helyezett lengyel fa 13898 szavazatot kapott.

A fáról és a versenyről itt láthatnak részleteket.

Kigyulladt egy 60 négyzetméteres családi ház Hatvan belvárosában,  szerdán este. A tűzoltókat az egyik szomszéd értesítette, aki észrevette a lángokat . A házban - mint kiderült - nem lakott senki: a tulajdonos költözési raktárnak használta. Az épületben az egyik ismerősének  berendezési tárgyait voltak. Néhányan úgy tudják, hogy a házban és környékén hajléktalanok jelentek meg, akiknek távoltartása miatt rácsot is felszereltek. Feltételezik, hogy akár bosszúból fel is gyújthatták az épületet. A ház közvetlen szomszédait a tüzet felfedezők alig bírták felébreszteni: nem nagyon zavarták őket a mellettük dolgozó tűzoltók sem.

A házban tárolt értékek megsemmisültek, az anyagi kár jelentős.

A tűz okait vizsgálják.

A készenléti rendőrök fogták el a kutya elől menekülő betörőket

A Készenléti Rendőrség és a Hevesi Rendőrkapitányság rendőrei járőrszolgálatuk ellátása közben, 2013.február 26-án éjszaka Tarnaszentmiklós belterületén arra lettek figyelmesek, hogy egy lakóingatlan udvari kapuja nyitva van, és azon kiszaladt egy kutya.

Ezt követően négy személyt vettek észre az utcán, akik a járőrautó láttán szaladni kezdtek, és többszöri felszólítás után sem álltak meg.

Rövid üldözés után a rendőrök mind a négy személyt elfogták, akikről megállapítást nyert, hogy az említett ingatlan udvarára lopási szándékkal hatoltak be a kertkapun keresztül, azonban az ott lévő kutya megzavarta őket, így elmenekültek a helyszínről. Ekkor fogta el őket a rendőrség.

 H.Tamás, L.Erik hevesi valamint K.Tibor és R. János tarnaszentmiklósi lakosok ellen lopás kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Hevesi Rendőrkapitányság.

Az elmúlt éjszaka során továbbá a Készenléti Rendőrség megerősítő erői igazoltatás alá vontak egy tiszanánai fiatal férfit, aki ellen lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt országos körözés volt érvényben. A férfit előállították a Hevesi Rendőrkapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki.

Pál György – önkormányzati képviselő:

Folyik a sikerpropaganda minden szinten, így az önkormányzatok szintjén is.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy az önkormányzat finanszírozása csak rosszabb lett, mint az elmúlt évek bármelyikében.

Az adósságcsapda továbbra is veszély, nem szűnt meg, legfeljebb mérséklődött, hiszen így is évi 1 milliárd forint körüli adósságteher van az egri költségvetésen.

A költségvetés új szerkezete most már a kevésbé hozzáértők számára is világosan mutatja, hogy a város a kötelező feladataira nem kap megfelelő pénzeszközt, hiszen a kötelező feladatok finanszírozására 3 Mrd forinttal kevesebbet ad az állam, mint amennyi szükséges lenne. Eben benne van az is, hogy a város a ma már államosított iskolarendszerre továbbra is rákölt 700-800 millió forintot, amihez egy fillér támogatást nem kap.

Ezek mellett, látható, hogy közel 1,2 milliárd forinttal un. közhatalmi bevétellel gazdálkodhat a város az előző évekhez képest. A helyzet, hogy a következő években folyamatosan hiányzó milliárdok helyett kapott a város 1 milliárdot idén. Ez így, fenntarthatatlan.

Korózs Lajos – Eger választókörzeti megbízott:

Olyan ez teljesen, mint a magánnyugdíjpénztár elvétele. Egyszer jól jött, de mi lesz a következő évekkel?

A Fidesz nagyon szeret konzultálni az emberekkel, jó sok pénzért. Az egri Fideszes képviselők is meghallják a szavazóik hangját, ha jól ismert művészek fellépését kell meghiúsítani. Mi most azt várjuk el az egri Fidesztől, hogy ne ál-módosító indítványokat tegyen a költségvetéshez, hanem végre törődjön az egri emberekkel. Az államtól kapott 1 milliárd forintot ne szórja szét, helyezze tartalékba, majd kezdjen széleskörű konzultációt az egri emberekkel, hogy mire költsék ezt a pénzt.

Ez már az nagyságrend, amivel érezhető változásokat lehetne elérni akár az önkormányzati lakásállomány tekintetében, de gondolhatunk a munkahelyteremtésre is, vagy arra a közgyűlési határozatra, amelyben Eger vezetése egyszer még kórházat is akart üzemeltetni.

Ha a Fidesz nem teszi ezt meg, nem áll szóba az egriekkel, akkor a szocialisták el fogják kezdeni ezt a munkát, és olyan javaslatot fognak letenni az asztalra, amely megpróbálja Egert egy fenntartható pályára állítani.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI