Keresés: „ház” (2486 találat)

A múltért lobogtak ma este  a mécsesek lángjai. A már magukat kórházépítőknek nevező kórházvédők megemlékeztek a 2 évvel ezelőtti kórházátadásról. Hegyaljai Judit felidézte az átadáskor történt eseményeket. Hangsúlyozta: gondoskodni kell a még állástalan kórházvédőkről. Politika mentesen, embert próbáló szakmai küzdelemmel szeretnék ismételten a kórház renoméját visszaszerezni.

A közel 100 fő emlékező előtt a Megyei közgyűlés elnöke Horváth László  is szót kapott, aki megköszönte a kitartást és igéretet tett a felelősök elszámoltatására. A munkát jövő héten már el is kezdi az arra kinevezett Vizsgáló Bizottság. A kórházat az eljátszott bizalom szimbólumának nevezte, Dr. Fűtő Lászlót az újonnan kinevezett igazgatót garanciaként tüntette fel, aki nagyban hozzá fog járulni a kórház ismételt felemelkedéséhez.

Dr. Misz  Mihály képviselő reményt lát az újjáépítésre  Habis László és Horváth László segédletével, a hosszú száműzetés után  jó kórházat szeretnének létrehozni. "Nincsenek megbízható, rendes  régi munkatársak" -mondta. Ezzel a Kórházépítők szerepét helyezte előtérbe, akikkel  a szakmai hátteret fogják  megalapozni. A megemlékezést a Himnusz eléneklésével zárták.

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Lengyel Pált, a Harlekin Bábszínház vezetőjét. Ez alkalomból Eger város nevében Orosz Ibolya tanácsnok asszony a ma délutáni előadáson köszöntötte az igazgató – főrendezőt.

A jelenleg az intézményben zajló hatodik alkalommal megrendezett "Szomszédolás" elnevezésű Nemzetközi Kortárs Bábművészeti Fesztivál sikere is részese annak az elismerésnek, amelynek eredményeképpen Lengyel Pál magas rangú állami kitüntetésben részesült, hangsúlyozta köszöntőjében Orosz Ibolya tanácsnok.

Az érdemrendet olyan személyeknek ítélik oda, akik a tudomány, a művészet terén, vagy saját szakterületükön az ország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében példamutató tevékenységet folytattak.
Lengyel Pál elmondta, hogy számára maga a kitüntetés is nagy meglepetés volt, ilyet nem nagyon szoktak kapni ebben a műfajban. Köszönetet mondott a munkatársaknak és mindazoknak, akik a bábszínházat támogatják. Az igazgató szerint a díj a bábművészet és a többi bábszínház elismerése is:
„Valakit most kiemelnek, és azt mondják, hogy na, akkor téged most jól kitüntetünk. Hát ez történt, és én ennek szívből tudok örülni. Köszönöm.”

Forrás :Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

15 éves fennállását ünnepli a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Ez alkalomból szakmai konferenciát rendeztek az Agria TISZK és a KVISZ közreműködésével ma délelőtt a Megyeháza Dísztermében. A téma a gyakorlatorientált képzés volt.

A szakmai tanácskozás előtt Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mutatta be a dinamikusan fejlődő intézmény 15 évét. Elmondta, hogy a központi helyen a gyakorlati képzés áll, a diákok az első perctől fogva valódi üzletekben, vendéglátó egységekben dolgoznak, ahol maximálisan ki kell szolgálniuk a vendéget. Az igazgató véleménye szerint, amit gyakorlatban meg lehet tanítani, azt nem szabad elméletben. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a diákok az összes szakmai megmérettetésen nagyon jól szerepelnek.

A konferencia további részében a szakemberek több nézőpontból is vizsgálták a konferencia központi témáját, az előrehozott szakképzés és a kétéves szakképzés indításának feltételeit, a felvetülő problémákra megoldási lehetőségeket kerestek. Felszólalt Dr. Bihall Tamás alelnök, a szakképzésért felelős MKIK képviselője, valamit iskolaigazgatók és szakmai vezetők is szót kaptak: Kóbor Zoltán, a Gundel Szki. Budapest igazgatója, Szalai Imre, a Kereskedelmi Szki. Tatabánya igazgatója, valamint Keveiné Mészáros Erika, a Hansági Szki. Szeged igazgatónője.

Ezután a tanulókat foglalkoztató vállalkozók szempontjából vizsgálták meg az előrehozott szakképzést és a 2 éves szakképzési rendszert, majd Gyetvainé Vitkóczi Marianna, képzési irodavezető és Kósa László alelnök hozzászólását hallgathatták meg a jelenlévők a Heves megyei Iparkamara képviseletében szakképzés, szintvizsgák és szakvizsgák témában.

Forrás: Egriszín

Az íróra emlékeztek és az adományozókat köszöntötték a Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének ma délelőtti átadásán. A Gárdonyi Géza Emléknapon kiállítással és irodalmi teadélutánnal várja az érdeklődőket a Dobó István Vármúzeum.

Az 1952 óta emlékhelyként működő Gárdonyi ház kedvelt célpontja az idelátogató turistáknak. Az épületnek a Dobó István Vármúzeum viseli a gondját, többször végeztek műszaki felújítást rajta. Az idei beavatkozással a tavaszi szélsőséges időjárás miatt megbillent kerítést állították helyre közadakozásból, a Dobó István Vármúzeum  és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület valamint támogatók segítségével.  A Gárdonyi emléknap alkalmából Zsigmond Mihály vállalkozó adta át jelképesen a kapukulcsot Király Júliának, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusának.

Szécsényi Orsolya a vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület 2000 óta ünnepli meg a Gárdonyi Géza Emléknapot, mely iránt komoly érdeklődés mutatkozik a az írót tisztelők körében.
Az Egerbe látogatók 60 %-a, az Egri csillagok regény hatására keresi fel a várat és az emlékhelyeket.
A hagyományosan minden évben megrendezett Gárdonyi Géza Emléknap a gyerekeknek szóló program mellett a felnőtteket is várja a nap folyamán a „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és a novellaíró Gárdonyi témában rendezett tudományos emléküléssel. Az emléknap egyik legnépszerűbb eseménye az irodalmi teadélután, melyet ma délután 17 órakor tartanak a Dobó-bástyában.

Forrás: Egriszín

Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Magyarországon élő iskoláskorú sérült, halmozottan sérült és egészséges gyermekek részvételével az Országos Nonverbális Diáktalálkozót Egerben október 29 és 31 között.

Az alternatív kulturális, művészeti fesztiválon melyet az Egri Kulturális és Művészeti Központ idén a Bartakovics Béla Közösségi Házban rendez meg minden korosztály számára, olyan egyéni és csoportos, zenei, tánc, pantomim, báb, képzőművészeti produkciók szerepelnek, amelyek segítik a fiatalok integrálását. A komoly hagyományokkal rendelkező rendezvényen az alkotás szintjén elmosódnak a határok sérült, fogyatékos, vagy ép gyermek között.
Az ünnepélyes megnyitón pantomim játék, azt követően este bál, majd szombat este az Experidance 69:09 című táncjátékot tekinthetik meg a diákok.
A szervezők várják azokat érdeklődő gyermekeket, akiket a szülők, vagy a testvérek elhoznak a rendezvényre. Remélik, hogy a  látott produkciók után kedvet kapnak a jövőben ahhoz, hogy ők is részesei lehessenek ennek a fesztiválnak. A fellépő csoportokon kívül kiállítást szerveznek, melyre a gyerekek különböző munkáit várják.

A rendezvény programja:
Október 29.
14.00 Ünnepélyes megnyitó
15.00 Csoportok előadásai
19.00 Színházi előadás
Október 30.
9.00 - 17.00 Csoportok bemutatkozásai
19.00 Ismerkedési est
Október 31.
9.00 - 11.00 Csoportok bemutatkozásai
12.00 Fesztiválzárás
Helyszín: EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

A Néprajzi Múzeum aulájában Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket a köztársasági elnök és a nemzeti erőforrás miniszter megbízásából október 23-án. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára.

A Testnevelési és Sporttudományi Intézet igazgatója, aki egyben a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) alelnöke, nagy megtiszteltetésnek tartja ezt a kitüntetést, már csak azért is, mert elég ritkán kerül testnevelő tanárok mellére. „Tulajdonképpen majdnem 40 éves tanári és vezetői munkámat ismerték el ezzel, ami meglepetés volt számomra, ugyanakkor nagyon jól esett – mondta portálunk érdeklődésére dr. Honfi László. Úgy gondolja, hogy egyrészt a főiskola, másrészt a Sporttudományi Intézet elismerése is a kitüntetés. Hozzátette, hogy azokat a dolgokat, amiket sikerült megvalósítani egyedül nem tudta volna, mindenképpen kellett hozzá a főiskola menedzsmentje, a kollégák, akiknek munkáját rajta keresztül is elismerték. Dr. Honfi László 37 éve került az Eszterházy Károly Főiskolára, 24 éve dolgozik tanszékvezetőként.

Forrás: Egriszín

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín