Keresés: „állat” (312 találat)

Bűzlő kutyatetem miatt hívták stábunkat Andornaktályáról.

Nem kizárt, hogy megmérgezték azt a kutyát, amelyet szombaton este elpusztulva találtak egy andornaktályai udvaron. Száz méteres körben orrfacsaróan büdös volt, mert az állat már legalább egy napja feküdhetett a telken, a gazdái viszont elutaztak. A környéken élők azért akarták elvitetni, mert a kutyához bármelyik kóbor állat odafért, így könnyen megfertőzhette volna az utcán játszó gyerekeket is. A tulajdonos megbízottja mindenfelé telefonált, nem sok sikerrel. Végül  a  Városgondozás Eger munkatársai biztonságos helyre szállították az elpusztult állatot.

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Aprócska őz és szarvas a gyöngyösi állatkert legújabb lakója.

A gondozók elmondták: nagyos sokszor kirándulók fedezik fel az apróságok búvóhelyét, azt hiszik, hogy anyjuk elhagyta őket. A legtöbbször azonban az anya táplálékot keres, addig bújtatja a kicsinyét.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy legtöbbször akkor tesznek jót a kicsivel, ha nem mennek a közelükbe. Ha az anya megérzi, hogy valaki piszkálta kicsinyét, ott hagyja.

Ezeket az állatokat cumival etetik a gondozók, ők már annyira hozzá szoknak az ember közelségéhez, hogy soha többé nem engedhetők vissza a természetbe, hiszen barátságosan oda mennek még a vadászhoz is.

Már megsimogathatják a látogatók a gyöngyösi oroszlánokat.

Az elmúlt héten megkapták védőoltásukat és azonosító csipjüket a gyöngyösi állatkert 7 hetes oroszlán kölykei. A védelem kialakulására 10 napot kellett várni, így péntektől megsimogathatják a látogatók is a csöppségeket.

Az érdeklődés hatalmas, sokan akarnak a fenevadak ketrecébe lépni.

Az apróságok jól bírják az érdeklődők rohamát, de gondozóik óvják őket: egyelőre 10 és 12 , valamint 15 és 17 óra között lehet az állatok pici királyait dögönyözni.

Megkapták első kötelező védőoltásukat Gyöngyösön, a SzórakoZoo Állatkert legifjabb nagymacskái, ugyanis elérték a hathetes kort az április közepén született kisoroszlánok.

Délelőtt érkeztek az orvosi rendelőbe gondozóikkal az oroszlánkölykök, akik eleinte jól viselték a vizsgálatokat, majd volt pár „hangosabb szó”, de utána hússal és tejjel engesztelték ki őket az okozott kellemetlenségekért. Ezen az alkalmon nem csupán a leggyakoribb betegségektől védő kombioltást kapták meg az állatok, hanem az azonosító chip-jeiket is.

Barcai Henrietta, az állatpark vezetője elárulta: egy hete választották el a négy kölyköt az anyjuktól, Elzától, de már megszokták a helyzetet. Jól fejlődnek, erősek és egészségesek. A tervek szerint, amint rendben letelik az oltástól számított tíz nap, a látogatók is megismerkedhetnek a kis ragadozókkal. A névadási pályázatot is akkorra hirdetik majd meg.

Forrás: HEOL 

Mint korábban beszámoltunk róla, egyedül maradt a gyöngyösi állatkert fehérpamacsos selyemmajma. Fél év búslakodás után párt kapott a Jászberényből.

Egyedül maradt a gyöngyösi állatkert törpe fehérpamacsos selyemmajma. Fél évig szomorkodott, de a napokban egy kislány érkezett hozzá párként a jászberényi állatkert jóvoltából. A találkozás szerelemvolt első látásra: a két pici majom imádja egymást, állandóan összebújva, egymást simogatva várják a látogatókat. - See more at: https://www.agriatv.hu/?p=11629#sthash.u5Z11lHq.dpuf

Találkozásuk szerelem volt első látásra, melynek néhány napja látható eredménye is lett: megszületett két apró majmocska.

A látogatók sokáig alig láthatták őket, hiszen szüleik testén tanyáztak. Néhány napja már kezdik önállóan is felfedezni a világot.

gyedül maradt a gyöngyösi állatkert törpe fehérpamacsos selyemmajma. Fél évig szomorkodott, de a napokban egy kislány érkezett hozzá párként a jászberényi állatkert jóvoltából. A találkozás szerelemvolt első látásra: a két pici majom imádja egymást, állandóan összebújva, egymást simogatva várják a látogatókat. - See more at: https://www.agriatv.hu/?p=11629#sthash.Rjc39yKD.dpuf

Ez elmúlt hét keddjén látták meg a napvilágot a gyöngyösi állatkert legújabb lakói.

Négy oroszlán-baba született. A piciket ápolóikon kívül még csak kameránk láthatta. Az apróságok és anyjuk jól vannak.

A kicsikhez nem volt egyszerű bejutni sem, hiszen anyjuk, mint egy "anyaoroszlán" védi őket. Néha azért jól esik neki egy kis mozgás a kifutóban, gondozóik is ilyenkor tudják rendbe tenni a helyüket, és megvizsgálni a kicsiket.

A tervek szerint 6 hetes korukban kapják meg a kicsik a védőoltásaikat, utána találkozhatnak velük a látogatók, akár meg is simogathatják majd a fenevadakat.

Néhány nap alatt 4 kis kecske jött világra és még kettőt várnak a gyöngyösi állatkertben. Az állatok jól érzik magukat, már be is mutatkoztak a látogatóknak. A gondozóik külön óvodát alakítottak ki számukra, így  az érdeklődők is közelebb kerülhetnek hozzájuk.