Keresés: „Apc” (739 találat)

Az elmúlt napokban Gyöngyösön és Egerben 5 aprócska őzgidát mentettek meg jóindulatú emberek.

A gyöngyösi állatkertben jelenleg 4 Bambi nevelkedik. Volt amelyiket egy bokor alatt találtak meg, volt amelyiknek az anyját kutyák támadták meg és segítség nélkül elpusztult volna. Az állatkert dolgozói elmondták: van már egyébként is őzük, így a jövevények jó helyen lesznek náluk. A szakemberek szerint ezek a jószágok kicsi korukban hozzá szoknak az emberek közelségéhez, ezért a természetben sem éreznének félelmet.

Egerben a Vidám Mancsok Állatvédő egyesülethez érkezett egy nagyon rossz állapotban lévő őzi. Egy bokorban találták nagyon legyengülve. Botka Tímea állatvédő szerint, az állat állapotát látva a szakemberek már le akartak róla mondani. Ők is felvették a kapcsolatot a gyöngyösi állatkerttel és a hozzáértők tanácsa szerint ápolgatták az apróságot. Ma, néhány nappal később már sokkal jobban van az egri Róbert Gida, aki egy nyolcadik emeleti lakásban él még néhány napig, majd később egy családi házban nevelkedik, hogy később egy állatpark lakója lehessen.

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit az egerszalóki tragédiával kapcsolatban. 

Mint arról korábban hírt adtunk, május 20-án a kora reggeli órákban egy egerszalóki családi házba ismeretlen személy vagy személyek behatoltak, majd az ott élő idős házaspárt megkötözték. Az épületben kutatást végeztek, ezt követően elmenekültek a helyszínről. A házaspár férfi tagja a helyszínén életét vesztette, a feleségét a mentőszolgálat orvosi ellátásra elszállította. A rendőrség alapos, közel 30 órán át tartó helyszíni szemlét folytatott le - tájékoztatott Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

- Ezzel párhuzamosan a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi szakemberei azonnal megkezdték a tanúk felkutatását, amely során több mint száz személyt hallgattak ki a tragédiával kapcsolatban.

A minden részletre kiterjedő nyomozásnak köszönhetően, 2013. május 27-én az esti órákban őrizetbe vettek egy egerszalóki férfit, aki az eddig rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság P. Péter ellen halált okozó testi sértés bűntett és rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

A mai napon - a nyomozó hatóság kezdeményezése alapján - az Egri Járásbíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását - tette hozzá a szóvivő.

Információink szerint az elkövető közeli rokona (az unokája) volt a sértetteknek. A bűncselekmény kapcsán a falubeliek azt beszélik, hogy az elkövetőnek volt egy tettestársa is, illetve, hogy a kábítószer is szerepet játszhatott abban, hogy e szörnyű tragédia megtörtént.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított egy egri férfi ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2010 nyara óta folyamatosan, több fiatalkorú lánnyal létesített szexuális kapcsolatot, valamint tudtuk és belegyezésük nélkül pornográf tartalmú felvételeket készített róluk.

 Továbbá megalapozottan gyanúsítható azzal is, miszerint az egyik fiatal lányt megfenyegette, hogy ha nem folytatja vele a kapcsolatot, akkor nyilvánosságra hozza a felvételeket.

 A nyomozók a napokban házkutatást hajtottak végre Sz. Attila egri otthonában, melynek során különböző adathordozókon pornográf felvételeket, illetve több helyen rejtett kameráknak kialakított üregeket találtak.

Az eljárás során a férfitól lefoglaltak az intézkedő rendőrök egy engedély nélkül tartott vadászfegyvert és éles lőszereket is.

 A 43 éves féri ellen tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntett, kényszerítés bűntett és lőfegyverrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A nyomozó hatóság a gyanúsítottat bűnügyi őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet az Egri Járásbíróság tegnap el is rendelt.

Idén ünnepelte megalakulásának 65. évfordulóját a mentő szervezet. Az évforduló kapcsán gyűltek össze a megyeháza dísztermében.

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Sajtótájékoztatón mutatta be Blaskó Balázs igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház 2013/2014-es évadának műsortervét. Habis László polgármester kifejtette, fontos, hogy a városnak szerethető, pozitív kisugárzású színháza legyen, s ebben jó úton jár a társulat.

Előadásainkkal egyre nagyobb nézőszámra törekszünk, idén 20%-kal többen váltottak bérletet, ezt a tendenciát szeretnénk követni. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk – fogalmazott Blaskó Balázs.

Két, sokak érdeklődésére számot tartható musicalt tűzünk műsorra: Bal József rendezésében színpadra kerül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, melyhez fiatal, tehetséges zenekart keresünk, s ismét látható lesz A padlás- ezúttal Halasi Imre rendezésében. Láthatja majd a közönség a Hippolyt, a lakáj c. zenés vígjátékot, a Hajmeresztő című interaktív bűnügyi játékot Besenczy Árpád rendezésében és vendégjátékával, s Vörösmarty Mihály klasszikusát, a Csongor és Tündét is, amelyben a földi és az égi világ ábrázolását segítik majd a táncművészek is. A Gárdonyi évhez kapcsolódva a 150 évvel ezelőtt született író Annuska című színműve kerül bemutatásra. A gyerekeket várja még Grimm klasszikus mesehőse, Holle anyó is, az előadás a Babszem Jankó Gyermekszínházzal közösen készül, Baráth Zoltán rendezésében .

A stúdiószínpadon az egri színház számára írt Kocsis István dráma: A fény éjszakája ősbemutatójára készülünk, melyet Beke Sándor rendez, a darab Németh Lászlóról és hőseiről szól. Itt kerül még színre Leonard Gershe A pillangók szabadok című színműve, s egy táncjáték is, amely Moliere A képzelt beteg című műve alapján készül. Emellett a Balassi Intézettel közösen Gárdonyi felolvasó- maratont szervezünk, s októberben újra lesz Stúdiószínházi Táncfesztivál.

A Bitskey Aladár uszodában rendezett kisdöntőben csak az elején, egyszer vezetett az Eger, a görögök gyorsan egyenlítettek (1-1). A folytatásban már rendre náluk volt az előny, hol egy, hol két góllal ők álltak jobban. Olykor beérte ugyan riválisát a magyar bajnok, az egál állásokat követően azonban képtelen volt előnyhöz jutni. Egészen 8-8-ig tartott ez az állapot, amikor a görögök még magasabb fokozatba kapcsoltak, és elléptek 12-8-ra. Innen már nem volt visszaút, a Vuliagmeni magabiztosan szerezte meg a Final Four harmadik helyét, az Egernek be kellett érnie a negyedik pozícióval.

Eredmény, Bajnokok Kupája, Final Four, a 3. helyért:
Vouliagmeni (görög) - ZF-Eger 13-10 (6-4, 1-3, 1-1, 5-2)    A női vízilabda Bajnokok Kupáját spanyol Sabadell nyerte, miután az egri Final Four döntőjében két góllal győzött az orosz Kirisi ellen.

Bajnokok Kupája, Final Four, döntő:
Sabadell (spanyol)-Kirisi (orosz) 13-11 (4-2, 5-2, 1-4, 3-3)

Forrás: MTI

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az esettel kapcsolatban annyit közölt a honlapján, hogy a bejelentés csütörtökön 17 óra 30 perc körüli időben érkezett, miszerint egy nagyfügedi ingatlanon életellenes bűncselekmény történt. A körülmények tisztázása és a helyszíni szemle megkezdődött.

Gyilkosság történt Nagyfügeden.

Úgy tudjuk, hogy egy 20 éves helyi fiú megölte az apját. A fiatal egy baltával vágta fejbe, majd az emésztőgödörbe tette a holttestet. A településen lakók azt mesélték, hogy a fiút egyébként példás jellemű embernek ismerték meg, az apja vélhetően ivott, emiatt történhetett a tragédia.

Információink szerint a helyi férfi miután apját megölte, a holtestet az emésztőgödörbe rejtette.

A szomszédok szerint a férfi és édesapja között folyamatosan feszült volt a viszony. Az apa rendszeresen ivott folyamatosan bántalmazta családját, mindenbe belekötött. Az ő hangjától zengett az utca, ilyenkor  trágár szavakkal illette környezetét.

A falubeliek elmondták, hogy a családfő régen szorgalmas, rendes ember volt. Jó szakmája volt, jó anyagi körülmények között éltek. Az alkohol miatt aztán elbocsátották munkahelyéről. Egyre többet ivott, ilyenkor teljesen kifordult önmagából. Agresszív, kötekedő  emberré vált, ezzel teljesen megmérgezve családja, fia életét.

A szomszédok elmondása alapján józanul barátságos, kedves ember volt. Olyankor végezte a ház körüli teendőit, fiával hétvégén is együtt veteményeztek.

A falubeliek döbbenten állnak az eset előtt, sajnálják a fiút.

Az este folyamán rendőrség megkezdte a helyszínelést. A házhoz két szippantós autó érkezett, hogy az emésztőgödör tartalmát eltávolítsák és utána a tűzoltók kiemelhessék a halottat.

A rendőrség az esettel kapcsolatban a helyszíni szemle után, péntek délelőttre ígért tájékoztatást.

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.