Keresés: „Erk” (451 találat)

Romlott hús és fertőtlenítő szag terjeng egy egri társasházban. A kellemetlen „illatokat” egy idős hölgy idézi elő, aki az erkélyén tárolja a lejárt szavatosságú ételeket. Az önkormányzat tehetetlen, a lakók nem bírják elviselni a szagokat, a hőség ellenére zárt ablakkal kell aludniuk.

Nyolcvan család életét „fűszerezi” meg egy egri társasház idős lakója. A hölgy közel 6 éve kezdte gyűjtögetni a lejárt szavatosságú húsokat, zöldségeket, különféle ételeket. Ezeket a közeli boltokban szerzi be, majd a vásárlás után a saját erkélyén tárolja.  A társasházban többen panaszkodtak a szagokra, illetve az idős nő gyűjtögetési mániájára.

Keller Miklós, aki a hölgy lakása fölött lakik elmondta: már több éve húzódik az ügyük, a hölgy vagy az erkélyen tárolja az ételeit vagy a konyhapadlóra rakja le a húsokat. Ez nem csak nyáron, a közel 40 fokos hőségben okoz gondot, de a téli időszakban is nyitva kell hagyniuk a folyosói ablakokat az elviselhetetlen bűz miatt. A tűrhetetlen állapotok miatt többször fordultak már az önkormányzat felé is, a társasházban többen tettek bejelentést. Ruby István, aki a 4. emeleten lakik, a hölgy lakása alatt, szintén a folyamatos bűzre panaszkodott: nem csak a szag terjeng a lakásában, de a felső erkélyről gyakran folyik le érdekes szagú folyadék. Ez legtöbbször öblítő szer, de előfordult már, hogy savanyú káposzta leve csorgott az alsó szomszéd erkélyére.

Az 5. emeleten lakó hölgyet kerestük, ott jártunkkor nem sikerült beszélnünk vele. A lakók közül többen állítják: a hölgy erkélyen található hűtőszekrények elromlottak, azonban a sokadik felszólításra sem tesz semmit a „Sárga Címkés Hiéna” néven emlegetett lakó.

Megkerestük Dr. Bánhidy Pétert, az egri önkormányzat aljegyzőjét is, aki hangsúlyozta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet. Bírságolások történtek, azonban nem tehetnek egyéb lépéseket, ha a hölgy nem engedi be őket. Bár havonta több alkalommal is járnak a lakóhoz felügyeletre, más lépésekre egyelőre nem kerülhet sor.

Az egri társasházban több alkalommal járt már a tűzoltóság, a rendőrség, azonban a szakemberek a hatósági jogkör hiánya miatt nem folyamodhattak további intézkedésekhez. Bár megkérték a hölgyet az erkély megtisztítására, kényszertakarítás elrendelésére nincs joguk.

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Oklevélátadó díszünnepséget tartottak pénteken a Hotel Egerben. A 2011-2012-es tanév tavaszi félévében 1570 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán.

Közülük mesterképzésben 519-en, alapképzésben 613-an tettek záróvizsgát az elmúlt hetekben. Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 58 hallgató, szakirányú továbbképzésben 135 fő szerzett szakképzettséget.

Felsőfokú szakképzésben 245 hallgató zárta le tanulmányait a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át július 6-án a Hotel Egerben megrendezett oklevél- és bizonyítványátadó ünnepi szenátusülések keretében.

Az intézmény a végzős hallgatóinak két ünnepség keretében adta át az végzettséget igazoló okleveleket és bizonyítványokat. 10.00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar végzett hallgatói vehették át okleveleiket, 16.00 órai kezdettel pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzősei.

Az intézményben először avattak doktort az oklevél- és bizonyítványátadó ünnepség keretében.

(fotó: ektf.hu)

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Tovább erősödött az együttműködés Eger város és az Eszterházy Károly Főiskola között. Több képviselő kezdeményezte már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A város sietteti a főiskola egyetemmé válását, a hatályba lépés előtti módosítást szeretnék elérni.

Közel 250 évvel ezelőtt, gróf Eszterházy Károly egy egri székhelyű egyetem megalapítását álmodta meg- mondta dr. Ternyák Csaba egri érsek. - Ez a cél azonban a mai napig is csak álom, hiszen az EKF még mindig a főiskolai titulust viseli.

Az egri főiskola képzése azonban veszélybe kerülhet, ha nem fogadják el a nemzeti felsőoktatási törvényről szóló törvényjavaslatot.

Habis László, polgármester és dr. Lukács Tamás, országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be, melyben kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel programjába módosító javaslatukat, mellyel a terület egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét védhetik meg.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a főiskolai intézmények nem folytathatnak doktori képzéseket, a mesterképzést pedig korlátok közé szorították.

Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: megrendültünk a törvényen, hiszen korlátozták a nem egyetemi ranggal működő felsőoktatási intézményeket. A főiskola kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a területen, így nagyon fontos, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény.

Habis László, Eger Város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: az EKF Eger legfontosabb oktatási intézménye, így, ha a jövőbe tekintünk, fontos cél, hogy a város őrizze meg iskolavárosi szellemét. Ehhez azonban a törvény azonnali módosítására van szükség.

Az Új Széchenyi Terv keretében a kormány mintegy 1,5 milliárd forint európai uniós támogatást juttatott „Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” elnevezésű pályázathoz. Az önerőt az állam biztosítja a központi költségvetésből. Az 1.746.402.035 Ft összköltségű turisztikai projekt támogatási szerződését a napokban írta alá Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, ezzel megkezdődhet a fejlesztés.

A számos új attrakciót tartalmazó fejlesztés megváltoztatja, javítja, erősíti az egri vár arculatát, gazdagítja kínálatát. 2014-re egy interaktív, mozgalmas, sokszínű látványosság jön létre, melynek falai között mindenki találhat a maga igényeinek megfelelő látnivalót, programot - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője hangsúlyozta: a támogatói szerződés aláírása mérföldkő, amely most már belátható közelségbe hozta a projekt megvalósulását. Az attrakciós elemek sokszínűvé, élménydússá teszik majd az egri várat.

Az aláírás kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a most induló program kiemelkedően fontos, mivel az egri vár több mint 340 ezer évi látogatójával vitathatatlanul Heves megye legfontosabb turisztikai látványossága.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója szavai szerint a következő két év alatt a Dobó István Vármúzeum szakemberei felkészülnek arra, hogy egyre több vendég érkezik a várba újabb és újabb igényekkel.

(Fotó: Nemes Róbert)

A hétvégi viharok rengeteg kárt okoztak országszerte. Tiszanánán egy kéménybe csapott bele a villám. A ház tetőszerkezete megsérült, közel fél milliós a kár. Nem történt személyi sérülés.

A hétvégi viharok sok munkát adtak a tűzoltóknak. Heves megyében számos esetben hívták őket, legtöbbször fák dőltek az útra.

Tiszanánán egy családi ház kéményébe csapott bele a villám, ami ennek következtében szétrobbant és a szomszédos házak tetejére, illetve az útra is került a darabokból.

A házban lakó család az erkélyen volt, amikor belecsapott a hátsó kertnél található kéménybe a villám. Antal Erika, a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: a tűzoltókat a szomszédban levő házból értesítették, szerencsére nem történt személyi sérülés.

A család összes elektronikai készüléke elromlott a villámcsapás következtében, a hétvégére meleg víz nélkül maradtak. A tetőre esett kéménydarabok súlyosan megrongálták azt, a hátsó szobák beáztak a heves esőzések miatt. Közel fél millió forintos az anyagi kár. Tűz nem keletkezett a villámláskor.

Több éves hagyománya van a rendezvénynek, amelyet minden évben más település általános iskolája szervez meg. Az esemény egy játékos sportvetélkedő, amelyben az iskola diákjaiból és a település körzeti megbízottjából álló csapatok mérik össze tudásukat, erőnlétüket, ügyességüket, emellett a diákok megismerkedhetnek a rendőri munkával. A vidám vetélkedést megelőzési tanácsokkal és bemutatókkal teszik színessé.

Az értékes díjakon kívül a vándorserleget megnyerő iskola rendezheti a következő évi versenyt is.

Csütörtök hajnalban tűzesetről érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra. Egy véletlen folytán vették észre a tüzet a bentlakó idős emberek. A rendőrség illetve a tűzoltóság azonnal a helyszínre sietett, személyi sérülés nem történt.

Csütörtök hajnalban érkezett bejelentés a Hevesi Rendőrkapitányságra, egy idős pár családi házának a tetőszerkezete kapott lángra. A házban lakók a világosságra lettek figyelmesek, azt hitték, hogy a lámpa maradt égve. A tüzet azonban a villanyóra okozta, ami hirtelen gyorsasággal terjedt a tetőszerkezetre is. Egy odaérkező autós értesítette a rendőrséget illetve a tűzoltókat, a kiszivárgó füstre lett figyelmes. A bejelentést követően azonnal a helyszínre érkeztek a tűzoltók és a rendőrök. A gyors beavatkozásnak köszönhetően nem történt súlyosabb személyi sérülés. A kiérkező rendőröknek három személyt kellett kimenekíteni a házból, közülük ketten idősebbek.

Ficsór Csaba, a Hevesi Rendőrkapitányság rendőr törzsőrmestere elmondta: a tűz nagyon gyorsan terjedt, a rendőrség és a tűzoltók azonban egymás munkáját segítve azonnal elhárították a veszélyt. Miután kihozták a személyeket a házból, elzárták a gázcsapot, így a tűzoltók zavartalanul folytathatták a tűz oltását.

A hevesi tűzoltó őrs egységei egy fecskendővel és egy vízszállítóval érkeztek a helyszínre. Azonnal áramtalanítottak, majd megkezdték a tűz oltását. A gyors beavatkozásnak köszönhetőn a ház nem vált a tűz martalékává, a villanyóra feletti részt illetve az ajtót érinti a kár. A tűzesetben közel háromszázezer forint anyagi veszteség keletkezett. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget.