Keresés: „Mátra” (290 találat)

Akadozó áramellátás miatt berendezések mentek tönkre a Mátraszentistváni Síparkban és az étteremben is.

 Milliós nagyságrendű károk keletkeztek a felső-mátrai falvakban szerdán az akadozó áramellátás miatt. Már délelőtt akadozott, a közlemény kiadásával egy időben pedig még mindig szünetel az áramellátás a Mátraszentistváni Síparkban. A étteremben és a sípályán is tönkrementek berendezések, a kár felmérése még zajlik, az azonban valószínűsíthető, hogy milliós nagyságrendű lesz - tudatta közleményben a Mátraszentistváni Sípark.

Mint azt Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban rendkívüli mennyiségű, úgynevezett tapadó hó esett a Mátra 600 méternél magasabban fekvő területein. A lerakódó hó fákat döntött ki, amelyek elektromos vezetékekre, villanyoszlopokra dőltek, megszakítva a terület áramellátását. A szolgáltató szakemberei folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán, ugyanakkor a kialakult helyzetért nem a cég a felelős. Az erdőtörvény ugyanis előírja a gazdák számára, hogy a vezetékek közelében ritkítsák, gallyazzák a fákat, azonban ezt nem teszik meg - mondta a szóvivő.

A Felső-Mátrában tavaly is volt hasonló eset, akkor légvezetékek szakadtak le több helyen is az erdőben az ónos eső és havazás miatt.
A áramkimaradás nem sodorja veszélybe az ország legnagyobb havas, családi rendezvényét a Hófesztivált. A programok csütörtökön kezdődnek és a hét végéig tartanak, a szolgáltató ígértet tett, hogy legkésőbb szerda estig helyreállítja a áramszolgáltatást - tájékoztatott Erbeszkorn Tamás a Sípark Mátraszentistván sajtószóvivője.

Forrás:HEOL

A hirtelen jött, nagy mennyiségű hónak köszönhetően a vidéki fürdők többségében jelentősen csökkent a vendégforgalom, volt olyan fürdő, amelynek 70 százalékkal csökkentek a bevételei egy átlagos téli naphoz képest. A hazai fürdőkben a hóhelyzet okozta bevételkiesés csak tízmilliókban mérhető. – nyilatkozta Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke.

A Magyar Fürdőszövetség elnöke szerint a turisztikailag fontos településeken, a fürdőkben érdemes volna ilyen helyzetekben úgynevezett forródrótot üzemeltetni, amelyeken indulás előtt a vendégek információt kérhetnek arról, milyen is a hóhelyzet az adott környéken, hol és milyen akadályokra számíthatnak.  Vancsura szerint: ehhez a turisztikai szakembereknek szorosabb kapcsolatot kellene ápolni a közutak kezelőivel, az önkormányzatokkal, a katasztrófavédelemmel foglalkozó szakemberekkel és az Országos Meteorológiai Szolgálattal is.

Ilyen forródrót kialakítását elsőként az egy hónapja, Heves megyében átadott Bükkszéki Gyógy-és Strandfürdő tervezi. Itt a polgármesteri hivatal naponta értekezik a környékbeli szakemberekkel arról, milyen is a közlekedési és a hóhelyzet az átlagosnál is csapadékosabb Mátra, Északi-középhegység közelében. Az időjárással, utazással kapcsolatos információkat naponta közlik az Új Széchenyi Terv keretében, 1.5 milliárd Ft értékű beruházással megvalósult, helyi fürdő vezetőivel is, így naprakész információkkal szolgálhatnak azoknak, akik a Slavus vízre alapozott gyógyhelyre akarnak eljutni rendkívüli időjárás esetén. Zagyva Ferencné, a település polgármestere újságírói kérdésre azt is elmondta:  Ausztriában és a szomszédos Szlovákiában, nemcsak a hó nagyobb, nemcsak közutak kezelői rutinosabbak a hó helyzet kezelésében, de maguk a turisták is felkészültebben indulnak útnak a téli hidegben. Az átlagos magyar utazók jelentős része nem készíti fel autóját a téli viszonyokra, az óvatosabbja ilyenkor otthon marad, de sok olyan vakmerő autós is van, aki ennek ellenére indul útnak.

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

Súlyos baleset történt Ivád külterületén a 23-as úton egy tehergépkocsi elgázolt egy férfit.

Egy 41 éves mátramindszenti férfi gyalogolt Ivád külterületén a 23-as út mentén, amikor elütötte egy külföldi rendszámú tehergépkocsi.

A cseh rendszámú teherautót vezető férfi a rendőröknek elmondta: a sötétben ugrott elé a gyalogos, esélye sem volt megállni. Az elsődleges megállapítások szerint a kocsi szabályosan közlekedett.

Információink szerint a gyalogost súlyos koponya- és láb sérülésekkel szállították kórházba.

A helyszínelés idejére az utat lezárták, a rendőrség vizsgálja az eset körülményeit.

Eredményesnek mondható-e a feloszlatott megyei „ad hoc bizottság” munkája?

Az ad hoc bizottság néven elhíresült grémium idén, az első őszi közgyűlésen a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) módosításának nyomán vetett véget munkájának, melynek során gyakorlatilag 10 „ügyet” göngyölítettek fel, többnyire eredmény nélkül.

A Bizottság működéséről tartott sajtótájékoztatót pénteken, az egri Megyeháza udvarán dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakcióvezetője.

-          Az immár kiüresített feladatkörrel működő Heves Megyei Közgyűlés részéről Gondos István úgy vélte: nem az a lényeg, hogy milyen eredménnyel zárultak az ügyek, hanem, hogy meg kellett vizsgálni, történt-e visszaélés ezekben. Ezzel alapvetően egyet is értettünk. A probléma azonban ott van, hogy több tíz millió forintra tehető az az összeg, amelyet az önkormányzat és a kórház fizetett a különböző vizsgálatokért, az ügyvédi irodától – akinek képviselője az Eseti Bizottság egyik ülésén elismerte, hogy megbízatása kifejezetten a hibák keresésére szól – az átvilágító cégeken keresztül – ecsetelte dr. Nagy Imre.

Az ad hoc bizottság munkája során végig érzékelhető volt a célzatosság, az ügyek média felé való színes tálalása, ezzel együtt a lakosság felé történő valódi bajok takargatása, a saját hibáik elfedése.

-          A fideszes megyei vezetés nagyrészt annak érdekében költött milliókat az adófizetők pénzéből, hogy aztán kiállhasson ezekben az ügyekben sajtótájékoztatót tartani és megvádolják az előző szocialista vezetést, személy szerint pedig dr. Sós Tamást – folytatta dr. Nagy.

Nem született eredmény a Buttler Ház, a Baktai úti raktárbázis, az üzemanyag norma, a Mátra Múzeum, a Gárdonyi Géza Színház vizsgálatainál sem.

-          Ezt a fajta eredményességet tulajdonképpen meg kell köszönni a megyei fideszes vezetésnek – zárta a szocialista politikus.

MSZP

Reagálás dr. Nagy Imre sajtótájékoztatójára

A bizottsági feljelentések egy részét lezárták, de a jegyzőkönyvek indoklásai ezen esetekben is utalnak hibákra, szabálytalanságokra a gazdálkodásban. Nem boszorkányüldözés zajlott tehát, hanem alapos vizsgálódás. Ha mindössze a gazdálkodási hibákra derült volna fény, akkor is eredményesnek tartanám a bizottság – hangsúlyozottan juttatás nélkül végzett – munkáját. Ám sajnos messze nem erről van szó.

Több ügyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van, iratbekérések zajlanak. Kiemelem, hogy a bizottság által feltárt visszásságok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt már eljárás is indult.

Azt gondolom, érthető, ha a tisztelt képviselő úr neheztel ránk az alapos vizsgálódás miatt, hiszen ne feledjük: az Egri Városi Bíróság pár hónapja hirdetett ítéletet büntetőperében, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a szocialista dr. Nagy Imrét. Az elsőfokú ítélet szerint a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá.

Sveiczer Sándor Péter

a volt eseti bizottság elnöke

Pszichikai gyakorlatot tartottak a Mátrai Erőmű létesítményi tűzoltóinak pénteken délelőtt a szőllőskei bázison.

Immár hatodik alkalommal szervez a tűzoltók részére pszichikai gyakorlatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Eger környéki, Szőllőske nevű objektumban. A négy egymást követő pénteki alkalmak első szimulált beavatkozásán a Mátrai Erőmű 16 létesítményi tűzoltójának a labirintusszerűen kialakított, füstgéppel telített és teljesen sötét földalatti létesítményben egy PB gázpalackot, egy benzines kannát és egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni.

Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a tűzoltók nemcsak elméleti, hanem gyakorlati képzést is kapjanak. A feladatokat úgy állították össze, mintha valóban éles helyzetben kellene beavatkozniuk a tűzoltóknak. A cél a tapasztalatszerzés a pincerendszerekben uralkodó körülmények közötti mentésről, a stressztűrő képesség tesztelése, a tájékozódási képesség fejlesztése, a saját és technikai korlátokkal való szembenézés.

Forrás: HEOL

Személygépkocsi merült el a Laskó patakban, a Tisza-tó mellett. Az autó egy híd mellől csúszott be a vízbe. A gépjármű vezetője időben elhagyta autóját, azonban súlyos lábsérülést szenvedett. A speciális mentőknek alpintechnikával kellett kimenteniük a sérültet a patakból.

A baleset akár valóságos is lehetne, azonban a résztvevők a Katasztrófavédelem minősítő gyakorlatán vettek részt. A gyakorlaton három megye mentőcsoportjai vizsgáztak, a Heves Megyei Mátra Mentőcsoport, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bükk Mentőcsoport és a Nógrád Megyei Palóc Mentőcsoport. A 36 órás gyakorlaton összesen 150 fő vett részt.

Antal Erika, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: az első napon Verpeléten került sor a kiképzésre és a gyakorlatokra. Ott a nagy erejű viharkárok felszámolása volt a cél a mentőcsapatoknak. Az egységek speciális autómentéseket hajtottak végre, sérülteket kutattak, kutyás személykutatásokat végeztek, fákat távolítottak el gépjárművekről.

A pénteki napon a Laskó patak torkolatánál mentettek a csapatok. A vizek kártételei elleni védekező képességeiket mutatták meg a minősítőknek az egységek, majd pedig a vízből mentési képességüket is láthatták. A vízbe borult autómentésekor alpintechnikával húzták ki a sérültet, majd pedig műanyag hordók segítségével emelték a víz felszínére a járművet. A terület feltérképezésekor egy ún. quadrocoptert is bevetettek a mentőegységek, amely a levegőből készített fényképeket, megkönnyítve a mentést.

Egy teherautó kereke lekapott az útról Galyatető közelében a 2408. számú úton. A 25 tonna zúzalékot  szállító jármű tengelyig besüllyedt a puha padkán, csak a szalagkorlát fogta meg, nehogy becsússzon a szakadékba. Az autót két másik kamionnal biztosították, amíg a segítség megérkezett és az rakományt átpakolták egy másik kocsira.

Órákra lezárták az útszakaszt, az erre igyekvőknek akár 80-100 km-t is kerülni kellett.

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

A nagy szárazság nemcsak az állatokat érinti, a természetjárók felfedezhették, az erdő elvesztette őszi színeit, mielőtt még az beköszönthetett volna. Nincsenek a megszokott izzó galagonyák, a barna minden árnyalatában pompázó levelek, haldokló fenyők jellemzik most a Mátra erdeit. Az amúgy sem őshonos fafajta még nehezebben bírja a szárazságot, több ezer hektárnyi erdőrészlet száradt már el vagy van éppen száradóban. A hegyvidék jellegzetessége a vékony termőréteg, az ott élő fák gyökérzete ezért nem tud mélyebb rétegekbe hatolni, a felszínről kell a megfelelő vízmennyiséghez hozzájutni, ami ebben az évben messze elmarad az átlagostól, ami 1000 mm-t jelentene, de ez évben csak 400 mm körüli mennyiség esett.  A folyamat januártól figyelhető meg és a nyár jelentősen felgyorsította a pusztulást. Szakemberek szerint nagyon sok időbe telik majd a fák kivágása és pótlása, de a pótlásnál már az őshonos fák telepítését teszik előtérbe.