Keresés: „egészség” (342 találat)

Az LMP az ország tucatnyi városában kezdett aláírásgyűjtő kampányba csütörtökön a megszorítások ellen, a Zöld Fordulatért. Véleményük szerint az igazságtalan, egykulcsos adórendszer nem pörgette fel a gazdaságot és óriási lyukat ütött a költségvetésben. A Fidesz emiatt az elmúlt 20 év legdurvább megszorításaiba kezdett. Ez zsákutca, amiből csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot - hangzott el a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón.

Szilágyi László országgyűlési képviselő elmondta: a Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy a  családok, gyermekek jövője érdekében azonnal cselekedjen.
Az országgyűlési képviselő hozzátette: Mostanra teljesen világos lett, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája csúfosan megbukott. A Fidesz képtelen teljesíteni ígéreteit - nem csökkent a munkanélküliség, szinte áll a gazdaság, sokszázezer ember fizetése csökkent. A kormány kapkod és minden lépésével egyre nagyobb bajt okoz.
Elhangzott továbbá: Rövid idő alatt kiderült, hogy az egykulcsos adórendszer zsákutca. A gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, miközben az ország több száz milliárd forinttól esett el. Emiatt a kormány brutális megszorításokba kezdett. Nem jut pénz az iskolákra, az orvosok és tanárok fizetésére, a kórházakra, az utak kátyúzására és árvízvédelemre.
A Fidesz meg akarja változtatni a munkatörvénykönyvét. A képviselő véleménye szerint ez a tervezet azokat bünteti, akik becsületes munkával akarnak egyről a kettőre jutni.
Hozzátette: a Fidesz az oktatáson is spórolni akar. Iskolákat zár be,  felére akarja csökkenteni a középiskolába és az ingyenes felsőoktatásba járó diákok számát. Pedig aki az oktatást rövidíti meg, az a jövőt éli fel. Megfelelő oktatás nélkül nem lesz gazdasági fejlődés, viszont végzetesen szétszakad az ország, képzett gazdagokra és képzetlen szegényekre.
Véleményük szerint a Fidesz a devizahiteleseken sem tud segíteni. Javaslatai nem segítik érdemben a bajba jutottakat. Azokat, akiket végrehajtás és kilakoltatás fenyeget, a végtörlesztés lehetősége nem menti meg.
Az LMP szerint ezért azonnali fordulatra van szükség. A zsákutcából csak egy gyökeresen új program vezetheti ki az országot. Az LMP végiggondolta és kiszámolta, hogy ez miképpen valósítható meg. A Zöld Fordulat a becsületes munkából élők helyett a tőkét és a környezetterhelést adóztatja - vagyis radikális változás megszorítások és az államadósság növelése nélkül is elérhető.

Az LMP Zöld Fordulatának legfontosabb elemei:
- egy igazságos, többkulcsos adórendszer bevezetése

- Nemzeti Ingatlanalap felállítása és kamatplafon bevezetése a bajba jutott devizahitelesek számára

- 4%-os járulékcsökkentés a munkahely-teremtésért
- jövőbiztos, új zöld munkahelyek létrehozása
- béremelés és befektetés az oktatásba, az egészségügybe
- a családi pótlék emelése, az óvodai és bölcsödei férőhelyek számának növelése
- egy biztonságosabb Magyarország érdekében közösségi rendőrség felállítása
- egy egészségesebb Magyarország érdekében a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése
Az LMP a következő hetekben ezekhez az intézkedésekhez gyűjt támogató aláírásokat az ország számos városában. Petíciónkat az utcai kitelepüléseken, és a lehetmas.hu weboldalon is aláírhatják azok, akik úgy érzik, hogy a változást már nem lehet tovább halogatni. Egyúttal felszólítják a kormányt, hogy a családok, gyermekek jövője érdekében, az ország érdekében azonnal cselekedjenek!

Az idősek világnapja alkalmából ma délelőtt ünnepi rendezvénnyel és műsorral köszöntötték a szép korúakat a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban.

A rendezvényre a megye településeiről érkeztek meghívott idős emberek, akik megtöltötték a Körcsarnokot. A Farkas Ferenc Zeneiskola és a Gárdonyi Géza Színház színészeinek műsora után az 50. házassági évfordulójukat ünneplő párokat köszöntötték.

A rendezvényen Szabó Róbert a Megyei Idősügyi Tanács elnök a következőket mondta: Át kell alakítani a társadalom életkorhoz való viszonyulását, mert sajnos leértékelődött az idős kor. Harmincöt éves kor után mindenki titkolja korát és fiatalabbnak akar látszódni. Ne küzdjünk az idősödés ellen, fontos a szép korú emberek szerepe, hiszen a tudást, a bölcsességet tőlük kapjuk- emelte ki az elnök. A társadalom problémája nem az, hogy sok az idős ember, hanem az, hogy kevés gyerek születik. Sós István alpolgármester a városvezetés részéről köszöntötte az megjelenteket. Az egészségügy fejlődése, az urbanizáció, a szociális háló lehetővé teszi, hogy az emberek nagyon hosszú ideig éljenek.  Ez jó. Az idős kor megítélése megváltozott a mai világban, pedig fontos lenne, hogy számukra is kínáljon a társadalom hasznos elfoglaltságot, segítse képességük kibontakozását. Gondoskodni kell az öregekről, hisz ők ép olyan értékesek, mint bármelyikünk- fejtette ki az alpolgármester.

Forrás: Egriszín

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas hétvégi programot nyújt Egerben, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő Eger Ünnepe. A már nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény célja, az Egerben működő civil szervezetek bemutatása. Az Egri Civil Kerekasztal, mint központi szervező nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az évek múlásával a programok egyre kiterjedtebbek és tartalmasabbak legyenek. Ne csak a város lakói, hanem az idelátogató turisták is megismerhessék Eger külső és belső értékeit, a városban kialakult közösségi életet és az arra szerveződött 3 napos program után vihessék jó hírét az itt élő és munkálkodó embereknek.

Az Eger Ünnepén fellelhető programok, mindenki számára ingyenesen látogathatók, 17.-én szombaton az egriek díjmentesen pancsolhatnak az egri strandon.  Kiállítások, koncertek, táncbemutatók, versenyek és számtalan egyéb szórakoztató program várja a látogatókat a Dobó téren és a legfőbb helyszínen az Érsekkertben.  A rendezvény nem titkolt célja az egészség megőrzés, az ide látogatók ingyenes szűréseken és tanácsadásokon vehetnek részt. Az adományokat és felajánlásokat is szívesen fogadják a szervezők. Akik viszont elkötelezettséget éreznek, csatlakozhatnak is bármely civil szervezethez. Ezen a népünnepélyen 90 civil szervezet teszi nyüzsgővé , tartalmassá a hétvégét.

A X. Európai Mobilitás hét keretében kerékpáros ügyességi versenyen vehetnek részt a gyerekek, valamint lehetőségük lesz egy Felsőtárkányi kerékpártúrán is részt venni az arra vállalkozóknak.

Gasztronómiai különlegességek, tortacsodák, vetélkedők,  díjátadók  és számtalan felsorolhatatlan program várja az idelátogatókat.

Az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyközség területén termelt

Cserszegi fűszeres, Leányka, Muscat ottonel, Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját

legkorábban 2011. szeptember 1-jében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy a 102/2009. FVM rendelet értelmébenaz Egri Védett Eredetű klasszikus minőségi kategóriához:

Cserszegi fűszeres, Muscat ottonel fajták esetében minimálisan 16Mm°,

Leányka és Rizlingszilváni fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

Eger, 2011. augusztus 30.

                                                                Az Egri Hegyközség Választmánya

Második világháborús bombát találtak szerdán délelőtt a Hibay Károly utcában, a területet 300 méteres körzetben lezárták, kiürítették. A 250 kg-os, majdnem egy méter hosszú és negyven centiméter átmérőjű szerkezetre egy magántelek kitakarítása során bukkantak a tulajdonosok.

A lőszer biztonságos kezeléséhez, hatástalanításához speciális eszköz szükséges, amely a 15:30-as adatok alapján már megérkezett Budapestről, a tűzszerészek megkezdték a vizsgálatot - mondta Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A kiürített lakóházakban élő polgárok a Lenkey János Általános Iskolában hűsölhetnek, ott juthatnak vízhez és számukra tisztálkodási lehetőséget is biztosít az önkormányzat.

16 óra körül 400 méteres sugarú körben megkezdődött a kiürítés a Hibay Károly utcában szerdán délelőtt talált 250 kg-os bomba miatt.

Plachi Péter, Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta: a Gólya utca, Almagyar köz, Petőfi Sándor tér, Hibay Károly utca, Eszperantó sétány, Dobó tér, Dobó utca, Szúnyog köz, Mecset utca, Markhot Ferenc utca, Vécsey utca, Jókai és Egészségház utca szakaszokat ürítik ki.
A délelőtt folyamán talált bomba egy 250 kg-os, II. világháborús, német, elektromágneses gyújtóval szerelt repeszbomba, melynek ölőhatása 300-400 méter. Plachi Péter elmondta: a környéken élőknek kötelező elhagyniuk a területet. Hozzátette: a bombát szállítani nem lehet, a gyújtót megpróbálják a helyszínen kiszerelni belőle. Hogy a munkálatok pontosan meddig tartanak, jelenleg nem lehet tudni. A környéken élő polgároknak az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve a Bartakovics Béla Közösségi Házban biztosítanak ideiglenes tartózkodási lehetőséget.

Röviddel este 7 óra után a tűzszerészek elszállították a bombát.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

Övön aluli ütésnek értékeli az LMP a kormány újabb rendeletét, amely a méztermelőket sújtja. Az LMP felszólította az Orbán-kormányt, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy ne tegyék lehetetlenné a mintegy 20 ezer főt számláló magyar méztermelők munkáját. Kardeván Endre, országos főállatorvos egy uniós előírás hiányára hivatkozott, miszerint zéró toleranciát kell bevezetni a méz antibiotikum tartalmával kapcsolatban. Betiltották a magyar mézek forgalmazását 1-2 mikrogramm/kg antibiotikum tartalom esetén, miközben Európa-szerte 10mikrogramm/kg-os határt állapítottak meg a hatóságok.

Dr. Csarnó Ákos szerint a rendelkezés nem egészségügyi érdekeket szolgál, ugyanis a zsírban, húsban ennek az értéknek a tízszerese található meg, pedig ezekből lényegesen többet fogyasztunk, mint a mézből. A magyar méz egészséges –állítja. A gond abból ered, hogy a magyar mézet távoli országokból behozott, gyakran szennyezett mézzel keverve hozzák forgalomba. Az LMP követelése a kormánnyal szemben az, hogy az ilyen visszaéléseket fékezzék meg, hiszen a probléma nem egri vagy kistérségi, hanem országos gondként jelentkezik. A Magyarországon élő, méhészettel foglalkozó emberek jövője bizonytalanná vált, a rendelet betartása a magyaroknak óriási problémákat okozhat. Az LMP szerint a hosszú távra munkahelyeket teremtő zöld fordulat egyik nélkülözhetetlen eleme az egészséges,jó minőségű hazai termékek piacra jutásának elősegítése.

Az LMP fontosnak tartja, hogy a kormány biztosítson egy ún. átállási időszakot, amely lehetővé teszi az alkalmazkodást az új követelményekhez. Nyilvánvaló magyar érdek, hogy a magyar élelmiszertermelők talpon maradjanak. A párt azt várja el, hogy a szigorítások ne vezessenek a tisztességes méhészek tönkretételéhez, mert az könnyen a rosszminőségű, kétes eredetű szirupok elterjedéséhez vezethet.

Megjelent a helyi termékeket népszerűsítő Helyi Termék Magazin. Célja annak a fogyasztói rétegnek a tájékoztatása, amely már tudatosan keresi a helyi termékeket, így egy alulról építkező helyi termékfejlesztési stratégiát igyekszik kiépíteni.

A Helyi Termék Magazin szellemiségében azok a termékek számítanak helyi terméknek, amelyek magukban hordozzák egy adott település vagy tájegység jellegét, valamint létrehozásukban helyi emberek vesznek részt, többnyire helyben készített eszközökkel és helyben használatos módszerekkel. A helyi termékek értékesítéséből adódó többlet jövedelmek a helyi társadalmat gazdagítják.

A vidéki térségekben a helyi adottságokra épülő vidékfejlesztést kell kidolgozni és megvalósítani. Helyben az egyik leg¬nagyobb természeti kincs a kárpát-medencei agroökológiai, kézműipari, turisztikai, és a mikroszintekben gondolkodó, nagy innovációs képességgel rendelkező humánerőforrás. Az elkövetkezendő években erőteljes lendületet vesz egy alulról építkező termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer, amellyel az új helyi termékfejlesztési stratégiának is számolnia kell. Nagyon fontos szerepe van ebben a folyton változó struktúrában a tájékoztatásnak, az információk gyors áramlásának, amelyeket el kell jut¬tatni a fogyasztókhoz és a helyi termékek előállítóihoz egyaránt.

Ezt a szerepet vállalta magára a Helyi Termék Magazin, amelynek célja egy tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg tájékoztatása, a helyi termékek népszerűsítése és társadalmi elfogadottságuk növelése, emellett a méltányos kereskedelmet is népszerűsíti.

A fogadóképes kereslet és fogyasztói réteg megteremtése és tájékoztatása nagy kihívás, hiszen a helyi termékeket ma egyrészt helyben vásárolják meg szintén helyi emberek, másrészt kialakulóban van egy olyan tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg, akik a helyi termékeket életmódszerűen vásárolják. Számukra elsődleges szempont az, hogy az adott termék egészséges és szép, de sem a csomagolása, sem az elkészítése nem terheli a környezetet, vásárlásával helyi embereket támogatnak. Ez utóbbi fogyasztói réteg nem véletlenszerűen vagy szükségszerűen találkozik a helyi termékekkel, hanem tudatosan keresi azokat nemcsak a családi bevásárlásai során, hanem belföldi utazásai és nyaralásai során is.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Bővebben megtalálható megtalálható: www.egervidekkincsei.hu