Keresés: „időjárás” (275 találat)

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

Szikrázó napsütés és kellemes időjárás fogadta a XIV. Apolló Repülőnapra érkezőket. A programot töretlen sikerrel rendezték meg az egri Apolló Repülőtéren, ahol különféle színpadi programokkal, látványosságokkal várták az érdeklődőket.

Idén 14. alkalommal rendezték meg az Apolló Repülőnapot az egri Apolló Reptéren. A helyszínre érkezőknek kedvezett az időjárás, a repülős találkozó napsütésben és szép időben zajlott le.

A programon számos érdekességgel várták a látogatókat. Horváth Tibor, a Repülős Találkozó főszervezője elárulta: a Repülőnapon különféle érdekességgel várják az odalátogató vendégeket. Számos külföldi repülő érkezett az egynapos programra, többek között Ausztriából és Szlovákiából is. A repülés megszállottjai különböző helikoptereket, könnyűgépeket, motoros sárkányokat tekinthettek meg a repülőtéren.

Az elszántabbak akár fel is ülhettek a repülőkre, ahonnan csodás kilátás nyílt Egerre.

Az aszályos időjárás miatt naponta ötszáz versenymedencényi vizet engednek le a Tisza-tó vízszintjéből. A Tisza Kőrös-Szolnok felé tartó szakaszának apadása miatt volt erre szükség.  A szakemberek szerint ez nem veszélyezteti a tó élővilágát, a horgászok szerint azonban sokkal kevesebb a hal, nehezebb a fogás is.

Az aszályos időjárás miatt naponta egy-másfél millió köbméter vizet engednek le a Tisza-tóból. A fokozatos csökkentésre a Tisza Kőrös-Szolnoki szakaszának vízpótlása miatt volt szükség. Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnökség vezetője elmondta: a Tisza-tó vízkészlete több célt szolgál. Egyrészt mezőgazdasági célból tartják fenn, másrészt pedig a tízévente előforduló aszályok idején a Tisza-tóból pótolják a hiányzó vízkészletet.  Elmondása szerint ez a napi csökkenés körülbelül 500 versenymedencényi víznek felel meg, ami azonban már nincs hatással az élővilág életére, a költési időszak lejárta miatt.

Bár a vízkészlet csökkenése szabad szemmel alig észrevehető, a környéken horgászók szerint sokkal nehezebb a fogás, a halak mélyebbre húzódnak. Inkább szórakozásnak tartják a horgászást, bár a sekély Tiszában ott jártunkkor már kifogtak egy közel 9 kilogrammos amurt, ami egy ilyen aszályos időben igazi dicsőség.

Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgászat igazgatója reméli, hogy a tó vizének csökkenése, illetve a folyó apadása nem szegi kedvét a horgászoknak. Elmondása szerint a Tisza-tó vízkészlete elegendő, hiszen a tavaszi időszakban körülbelül 10 centiméterrel több vizet hagynak a tóban. Ez a csökkenés így nem lesz hatással az élővilágra, a Tiszából most óriási halakat fognak ki a horgászok.

Míg az ország egy részén az időjárás miatt kevesebb szőlőre számítanak a termelők és áremelésre készülnek, addig Egerben és környékén kimagasló minőséget várnak a borászok. Bolyki János szerint, ha továbbra is marad a jó idő, akkor hamarabb beérik a termés és jobb lesz a szőlő minősége is. Ehhez azonban az is kell, hogy ritkítással segítsék a növényt.

Óriási viharok pusztítottak Heves megyében. A hirtelen szél és az azt követő esőzések számos problémát okoztak. Felsőtárkányban több méteres fákat csavart ki a szél, számos lakóház tetőszerkezete megsérült a tornádó szerű viharban.

Megrongálódott háztetők, letört gallyak: ilyen és ehhez hasonló pusztításokat végzett a tegnapi vihar Heves megyében. Felsőtárkányban este 10 óra után kezdődtek el a hirtelen széllökések, a helyiek elmondása szerint nem volt még ekkora vihar a községükben. Az éjszakai szélvihar a vasút, illetve a tó környékén szedte „áldozatait”. Ezen a területen számos ház tetőszerkezete megsérült.

Vásárhelyi Gyuláné, akinek a házában milliós károkat okozott a vihar elmondta: csupán pár percig tartott a „tornádó”, viszont pillanatok leforgása alatt lebontotta a közeli tetőket. Nagy zúgásra lettek figyelmesek, majd fehérséget láttak- mondta. Bár számítottak esőre, nem gondolták, hogy ekkora vihar lesz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadik fokozatú, piros riasztást adott ki Heves megyére, akkorra azonban már végigsöpört a megyén a vihar.

A község polgármestere azonnal segítséget nyújtott a károsultaknak, a beázás miatt már az éjszaka folyamán elkezdték a tetőszerkezet javítását.

A szélvihar nem csak a háztetőkben tett károkat, de a közeli tónál is idős fákat döntött ki. Bajzát Zoltán, a felsőtárkányi Szikla Forrás Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: a vihar pillanatok alatt érkezett az Egeres-völgy felől a községbe. Egy közel 100 méteres sávban pusztított a tornádó, amely rövid 5 perc alatt végigsöpört Felsőtárkányon. Ebben a pár percben rengeteg fa esett áldozatául az időjárásnak. Öt fa teljesen kidőlt, több pedig megsérült, derékba tört. A pénteki nap folyamán a fadarabokat kézi erővel szedték ki a tóból, a mentéshez darus kocsit is hívtak. Erre azért volt szükség, mert a tó alját fólia fedi, féltek, hogy az nehogy megsérüljön.

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

A Városgondozás Eger Kft. a közterületeken álló vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres védekezést - a rajzások figyelembe vételével - 2012. június 27-e és július 6-a között, az éjjeli órákban (22.00 – 3.00 óráig) végezzük, időjárási tényezők függvényében.

A gesztenyefák védelmében felhasználandó szerek (Topas 100 EC, Dimilin 25 WP, Silwet) vizekre igen, méhekre nem veszélyesek, élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 18 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje nincs

A vegyszeres beavatkozás időpontjában az érintett helyszíneken, gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a fák alá ne parkoljanak és a fák közvetlen környezetében lakók éjjelre zárják be az ablakaikat.

Bogácson ültették el fáikat a Nemzet Színészei. Az idén harmadszorra megrendezett eseményen Haumann Péter, Sztankay István,Tordy Géza fái kerültek a földbe.

Újabb színészóriások fáival bővült a Színészliget Bogácson. A ötlet megálmodója, Hanák Zsolt 2009 nyarán vetette fel a faültetés gondolatát, amikor egy, a községről szóló verseskötetet tartott a kezében. Ekkor döntötte el, hogy Bogácson valósítja meg ezt a tervét, mellyel az ország színészeit tiszteli meg. Az idei év különlegessége, hogy a liget mellett egy fakeresztet helyeztek el, így tisztelegve a már elhunyt színészeknek, színésznőknek.

Hajdú Imre, a kereszt megálmodója elmondta: fontos pártolnunk a művészetet. A kultúra nem egy ruhadarab, amit néha felveszünk. Ünnepi beszédében kiemelte: az első faültetés kuriózum volt, a második érdekesség, a harmadik azonban már hagyomány.

A szeles időjárás miatt az ünnepséget a helyi kultúrházban tartották, később innen mentek tovább a Cserépi úti pincesoroknál található Színészligethez, ahol Haumann Péter, Sztankay István és Tordy Géza is elültette a  saját facsemetéjét. A színészek vagy  hozzátartozóik piramistölgyeket ültettek el. A  ceremónián külön fát ültettek Hanák Zsoltnak, aki megálmodta és kivitelezte a Színészligetet.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Rügyező faágak és hózáporok. Erre a két szélsőséges jelenségre lehettek figyelmesek a Galyatetőn élő emberek. Húsvétvasárnapra több mint 9 cm-es hó lepte el a Mátrát. A helybéliek szerint szokványos ez az időjárás, évekkel ezelőtt is előfordult, hogy március végén, április elején még havazott. A hó nem okozott fennakadásokat a közlekedésben. Ahogy  a helyiek fogalmaztak: bár az előjelzések szóltak havazásról, nem gondolták, hogy a húsvétot hóviharban fogják eltölteni. Bár a szokottnál nagyobb hó lepte el Galyatetőt is, a közelben található vendéglátóegységek nagy része tele volt az ünnepekkor. Kovács Tamás étterem-tulajdonos elmondta: a vendégek a teraszon, a hóban fogyasztották el az ételeket, a gyerekek örömmel fogadták a havazást. Az emberek többsége hitetlenkedve fogadta ezt a szélsőséges időjárást, sokan már a tavaszias napsütésre és a forróságra várnak.