Keresés: „intézmény” (418 találat)

Alapjában ellentmondásos a magyar EU-s elnökség megítélése, szakmai szempontból nem voltak bakik, erre az időre esik a romastratégia elfogadása, Horvátország EU-s csatlakozásának elfogadása, -mondta

Szabó Gyula az Európai Unió Régiók Bizottságának tagja. Az viszont kudarc, hogy a keleti partnerségi kormányfői csúcstalálkozóra nem került sor, így számos vidéki kísérőprogram is elmaradt, amely az ország jobb bemutatását segítette volna. Ez viszont hátrányosan érintette a Budapest, Gödöllőhöz közeli megyéket, idegenforgalmilag frekventált térségeket, így Heves megyét is.

A kormány láthatóan nem tett semmit, hogy az elnöksége idején enyhítse a belpolitikai szembenállást, Sőt a médiatörvény, új alaptörvény elfogadása során szembekerült az európai intézményekkel is.

A kormány nem használta ki azt a lehetőséget sem, hogy az Európai Unió működését jobban megismertesse az ország lakosságával.

Az elnökség több lehetőséget teremthetett volna az ország presztízsének növelésére, ehhez viszont barátságos politikai környezetre volna szükség.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.

A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.

Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.

Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.

Forrás: Egriszín

Taroltak az egri általános iskolai (zömében felső tagozatos) diákok a különböző országos tanulmányi, zenei, művészeti versenyeken. A sikeres tanulók teljesítményét Eger önkormányzata június 16-án oklevéllel ismerte el azon a rendezvényen, melyet a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezett a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

A megyeszékhely önkormányzata által fenntartott intézmények 60 tanulója és több mint 40 felkészítő pedagógusa kapott elismerést Rázsi Botond alpolgármestertől. A sikerek kovácsaiként Eger, Gyöngyös és a Heves Megyei Önkormányzat képviselői összesen 171 tanulót és 107 pedagógust köszöntöttek.

Rázsi Botond az esemény kapcsán hangsúlyozta: a város nagyon büszke arra, hogy fiataljai a legkülönbözőbb - szépkiejtési, matematikai, nyelvi, háztartástani, vagy éppen rajz - megmérettetéseken értek el kiemelkedő helyezéseket.
Eger önkormányzata elkötelezett abban, hogy az oktatói munkát a pedagógusok a legmagasabb színvonalon láthassák el, s a gyermekek a legkorszerűbb eszközök használatával tanulhassanak, ehhez többek között sikeres TIOP pályázattal is hozzájárult. Rázsi Botond hozzáfűzte: biztos abban, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt szükségessé vált intézményrendszeri átalakítások ellenére Egerben folytatódik az évek óta tartó nagyon szép sorozat.
Gyöngyös és a Heves Megyei Önkormányzat képviselői összesen 171 tanulót és 107 pedagógust köszöntöttek.

Az „Informatikai infrastruktúra fejlesztése Eger Város oktatási intézményeiben” című projekt zárórendezvényét tartották szerdán Egerben, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában.

A zárórendezvényen Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: napjainkban komoly jelentősége van az informatikai tudásnak, hiszen a munkaerőpiacon igen nehezen lehet érvényesülni enélkül. Hozzátette: az egri önkormányzat fontos lépést tett azzal, hogy uniós támogatással felszerelte oktatási intézményeit a legkorszerűbb eszközökkel.

Rázsi Botond, Eger MJV alpolgármestere korábbi intézményvezetői tapasztalataira utalva rámutatott: az eszközök megléte kulcsfontosságú a színvonalas oktatáshoz, s míg néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt az ilyen technikai színvonal, mára az iskolák hozzájuthattak a berendezésekhez. A program és az önkormányzat támogatásával a pedagógusok továbbképzéseken is részt vesznek. Ballagó Zoltán projektmenedzser ismertetőjében elmondta: közel 200 millió forintot nyert pályázaton Eger város önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében oktatási intézményeinek informatikai fejlesztésére. Május végéig négy általános iskola és hét középiskola kapott 119 iskolai tananyagcsomagot, interaktív táblákkal, notebookokkal, kivetítőkkel, iskolai PC-kel. Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója az intézményvezetők nevében köszönetet mondott a pályázat adta lehetőségekért, s az önkormányzat támogatásáért, mellyel a program költségvetésén felül további többmilliós forrást biztosított bútorok, kiegészítők vásárlására. Az ünnepélyes rendezvény résztvevői a program zárásaként a gyakorlatban is megismerhették az eszközök működését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola harmadikosainak bemutató óráján.
A projekt főösszege: 195 552 000 Ft.
A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.

Remek eredményeket értek el a 2010/11-es tanévben az egri középiskolai tanulók – a sikeres diákokat és felkészítő tanáraikat köszöntötte péntek délelőtt díszoklevéllel Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezésében tartott ünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház díszterme adott otthont.

Habis László az esemény kapcsán kiemeli: immár sokadszorra is bebizonyosodott, hogy milyen magas színvonalú nevelő-oktató munka folyik az egri középiskolákban, hiszen a díjazottak 80%-a - 123 tanuló - egri székhelyű intézményben tanul. Elmondható, hogy a fiatalok a legnívósabb országos megmérettetéseken értek el kiváló eredményeket. Ahogyan a városvezetés azt korábban is hangsúlyozta: Eger iskolaváros jellege az átszervezésekkel együtt megmaradt, az itt tanuló fiatalokat magas színvonalon oktatják, amit a számos, büszkeségre okot adó eredmény is bizonyít. Az eredményes szakmai munkát a különböző profilú iskolákban, többféle tematika alapján végzik a pedagógusok, gazdag képzési kínálat, intézmények széles palettája várja a középiskola előtt álló egri és környékbeli gyermekeket.

A diákok produkciójára, eredményeire méltán lehet büszke minden oktató és szülő, köszönet és hála jár a felkészítő tanároknak, akik áldozatos munkával járultak hozzá tanítványaik sikeréhez.

Az ünnepségen az egri székhelyű közoktatási intézmények tanulói és felkészítő tanárai részére Habis László, a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények tanulói részére Szabó Róbert Heves Megye Közgyűlésének Elnöke, a gyöngyösi székhelyű közoktatási intézmények tanulóknak pedig Bozsik István Gyöngyös Város Alpolgármestere adta át az elismerő okleveleket.

A Heves Megyei Kormányhivatalban hétfőn 62-en vettek részt az első kormánytisztviselői véradó napon, amelyet az Önkéntesség Európai Éve 2011. nemzeti program részeként szerveztek meg. Nyáron kevesebben adnak vért, ilyenkor megcsappannak a készletek, ezért választották június első hetét az országos akcióra.

A közigazgatásban dolgozók országszerte hét minisztériumi helyszínen és a megyeszékhelyeken segíthettek önkéntesen és önzetlenül embertársaikon. A Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai – a törzshivatal és a 15 szakigazgatási szerv dolgozói – Egerben, a Megyeháza Barkóczy termében tarthatták tű alá karjukat. Rajtuk kívül a Heves Megyei Önkormányzat, a megyei intézmények és a Magyar Államkincstár munkatársai közül is többen jelentkeztek donornak. A rendezvény sikeres lebonyolítását az OVSZ Eger Területi Vérellátó biztosította. A szakemberek az adatok felvétele után az ujjból vérmintát vettek, majd elvégezték az orvosi vizsgálatokat, egyebek mellett vérnyomást mértek. A véradóktól 4,5 deciliter vért vettek le, mert ez az a tartalék, amelynek hiánya az egészséges szervezetet nem terheli meg.
Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és dr. Vagner Mátyás, az OVSZ Eger Területi Vérellátó Intézet vezetője köszönetet mond a résztvevőknek az önzetlen segítségért.

"NE FÉLTSÉK A SZOCIALISTÁK A DEMOKRÁCIÁT!
REAGÁLÁS AZ MSZP MAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRA

Egyik oldalról megmosolyogtató, másrészt azonban arcátlan kijelentések sorozata hangzott el a szocialisták mai, egri sajtótájékoztatóján. Bármely nyitott szemmel járó egri polgár sorolni tudná a korábbi években kifejezetten pártérdekből vezetői székbe ültetett emberek neveit. Ismételten hangsúlyozzuk: a sajtótájékoztatón kifogásolt intézményvezetői kinevezéseknél szabályos pályáztatás történt és szakmai szempontok érvényesültek. Ahol több alkalmas jelölt is volt a posztra, ott az iskola működtetésében a vezetőváltástól új szemléletet, dinamizmust várunk. Groteszk, hogy éppen azok beszélnek az 50-es, 60-as évek kísérteteiről, akik az említett fekete időszak alapjaira építettek klientúrát, és az elmúlt esztendőkben ismét a tönk szélére juttatták hazánkat.

AZ ÓVODÁKRÓL

Az önkormányzat az óvodák esetében természetesen figyelembe veszi a 950 egri szülő véleményét. A tervezett struktúraváltásról előbb írásbeli kritikát kértünk az érintettektől, majd nyilvános szülői fórumot szerveztünk. A nevelési-oktatási átalakítás részleteinek kidolgozása során észrevételeiket lehetőség szerint figyelembe vesszük. A prekoncepciók ideje lejárt, szeretnénk most már a szakmai munkára koncentrálni, viszont ezzel kapcsolatban továbbra is állunk az építő szándékú vélemények elé. Az átalakítás teljes mértékben szükséges és indokolt: fő pozitívuma, hogy a tagóvodavezetők ettől kezdve sokkal inkább a szakmai munkára figyelhetnek, és rengeteg tehertől mentesülnek.

AZ ÚJ ALAPOKMÁNYRÓL

Az ellenzék elhallgattatásáról szó sincs, hiszen a képviselői hozzászólás, véleménynyilvánítás lehetőségét továbbra is megadja az Új Alapokmány. Kiemelt fontosságú ügyekben továbbra is fennmarad az időkeret nélküli - ám emiatt sokszor parttalan - vita lehetősége is. A közszemlére bocsátott Új Alapokmánnyal csupán határt kívánunk szabni az utóbbi időben elszaporodott, végeláthatatlan és a lényegtől gyakran elkanyarodó felszólalásoknak. Nem engedhetjük, hogy a képviselői hozzászólások szócsővé, politikai homokozóvá silányítsák a helyi demokrácia legfontosabb döntéshozó testületének munkáját. Európában egyébként általánosan elfogadott szokás, hogy a politikusok tömören, a lényegre korlátozzák mondandójukat, kétségtelen azonban, hogy ehhez fel kell készülni.

Kevésbé felelős, inkább érdekes ellenzéki magatartás, hogy a napirendek tárgyalása közben, olykor nagy sebbel-lobbal, csapot-papot otthagyva távozik a teremből egy-egy képviselő. Kérjük a testületi tagokat, hogy a demagóg, populista megnyilvánulásokat tartogassák pártrendezvényekre. Bizonyára egyetértünk abban, hogy a közgyűlés nem adhat teret az ilyen vitriolos viselkedésnek."