Keresés: „lakás” (233 találat)

A már korábban több helyütt is felvázolt programjukból adtak ízelítőt ma a polgármesteri székért küzdők a Városháza Dísztermében. Mind az öt polgármester-jelölt részt vett a vitán. A kisebb szócsatákat leszámítva kulturált és higgadt hangnemben zajlott a moderátor által vezetett esemény.

Az egri jelöltek – Bányász Róbert (EFV), Habis László (Fidesz-KDNP), Mirkóczki Ádám (Jobbik), Nagy István (MSZP) és Tarsoly József (független) – a gazdaság; sport, oktatás, ifjúságpolitika; szőlő- és bortermelés, idegenforgalom és egészségügy témákban vitáztak.

Az öt témához a jelöltek egyenként két percben nyilatkozhattak, majd egy perc állt rendelkezésükre, hogy reagáljanak a korábban elhangzottakra. Tarsoly Józsefet leszámítva minden polgármester-jelölt hozott magával egy 20 fős csapatot.

18.05: Kisorsolták az ülésrendet. A jelöltek jelenleg néhány mondatban bemutatkoznak. Mind az 5 polgármester-jelölt megjelent. Mirkóczki Ádám bejelenti, hogy tegnap született meg első gyermeke.

18.10:  Tarsoly József elmondta, hogy azért nem hozott magával szimpatizánsokat, mert annyian támogatják őt, hogy senkit nem akart megbántani azzal, hogy csak húsznak ad lehetőséget közülük.

18.15: Az első téma a gazdaság. Nagy István (MSZP) szerint az önkormányzatnak sok eszköz van a kezében, hogy segítse a vállalkozókat. A városi cégekben való aktív részvétel és azok fejlesztése kiemelten fontos feladat. Az elmúlt 4 év szerinte az elhibázott szerződések ciklusa. A szemétszállítás díja is azért ilyen magas, mert a város rossz szerződést kötött. A biomassza fűtőmű is egy olyan szerződés, amelyet nem gondoltak eléggé át.

18.18: Mirkóczki Ádám (Jobbik) egy teljes vagyonleltár elkészítését szorgalmazná. Az elmúlt 20 évet átvilágítaná a nyilvánosság bevonásával. Csak ezután válnának realitássá a gazdasági lépések – mondta. A munkahelyteremtést is fontosnak véli. A laktanya és az Egervin szerinte közel ezer új munkahelyet jelenthetne a jövőben.

18.20: Habis László (Fidesz-KDNP): Az M3-as autópálya és Eger közötti összekötő utat megvalósítja a következő választási ciklusban. Az Intermodális csomópontot is említi. Ebben a témában is jól haladnak az előkészületek. Egy helyi Széchenyi tervet is szeretnének kidolgozni. A helyi vállalkozóknak sok kedvezményt kívánnak nyújtani. A szemétszállítási helyzetet örökölték Habis szerint.

18.22: Bányász Róbert (EFV): Élhető Egert szeretne, jó közérzettel. Ezt a gazdaság fellendítésével érnék el. A munkahelyteremtés feltételeinek javítását szorgalmazná. Ezen kívül a fiatalok itthon tartását is lényegesnek tartja. Kidolgozták, hogy a rászorulóknak ingyenes legyen a szemétszállítás.

18.25: Tarsoly József (független): Szerinte túl sok a város adósságállománya. Ezt kezelni kell, s nem úgy, hogy megaberuházásokkal terhelik az egrieket. Munkahelyteremtésről azt mondta, hogy a kis- és középvállalkozásokat kell segíteni, nem a kirakat cégeket. Turizmus fellendítésével is javítana a gazdasági mutatókon.

18.24: Nagy István reagálásában elmondta, hogy a közösségeket segítené. A turizmust is fellendítené, de nem úgy, hogy 64 milliót ad filmek támogatására.

18.26: A multik és a helyi kisvállalkozások életterét felülvizsgálná Mirkóczki. Úgy véli, hogy a nagy cégek monopolhelyzetbe kerültek a városban

18.28: Habis László sajnálatát fejezi ki, hogy az MSZP lejárató kampányt indított ellene. Elmondta, hogy ők leszámoltak  az előző városvezetés szélhámosságával.

18.30: Bányász Róbert szerint be kéne fejezni néhány nagyberuházást. A humánerőforrást fejlesztené. Az egri kereskedők helyzetét segítené.

18.32:  Tarsoly József elmondta, hogy az ide települő cégeknek az elmúlt 4 évben több, mint 900 milliós adókedvezményt adott a város. Szerinte ez nem érte meg. Az Agora túl drága - modta.

18.33: Oktatás, sport, ifjúságpolitika a téma.

18.34: Mirkóczki úgy véli, az egri sportlétesítmények nem alkalmasak a tömegsportok végzésére. A városi stadion rossz állapotban van - mondta. Az oktatásban nem tartja jónak az erőltetett integrációt. Az erőszak terén zéró toleranciát  hirdetnének. Az első lakáshoz jutás segítését fontos feladatnak tartják.

18.37: Habis László tovább támogatná a sikeres sportágakat. Az utánpótlás nevelése szerinte kiváló Egerben, ezt a jövőben is segítené. Büszke arra, hogy Eger a régió szellemi központja, és hogy a megyeszékhely egy igazi iskolaváros. Lehetővé tenné, hogy Eger egyetemi város legyen. Fontosnak véli, hogy a szakképzést erősítsék.

18.40: Bányász Róbert olvassa a mondatait. Azt is akadozva. Azt mondja, hogy minden lehetőséget megragadna, hogy fejlesszék az oktatási intézményeket. Megfelelő programokat kínálna a szabadidő eltöltéséhez.

18.42: Tarsoly József úgy véli, Egerben nincs elég ifjúsági program. A szabadban eltölthető szabadidős tevékenységeket szorgalmazza, ezeket is támogatná. A környezettudatos szemléletmód kialakítását szeretné az iskolákban. A szakképzés helyzetén javítana. A fiatal szakembereknek nagyobb teret adna, és itt tartaná az ifjúságot a városban.

18.45: Nagy István szerint ciklusokon átívelő programokra van szükség. Esélyt teremtene a rászorulóknak, lehetőséget a tehetségeknek. Az oktatási intézményeket felújítanák. Szerinte az 1,7 milliárd elég az Agora megvalósítására. Ő is helyben tartaná a fiatalokat. Munkahelyet és otthont teremtene számukra.

18.47: Mirkóczki reagál: szakmai fórumokat hozna létre, amely a frissen végzett szakembereket tömöríti. Nagyobb teret adna nekik.

18.48: Habis László elmondta, hogy fejlett, kiterjedt a város ösztöndíj rendszere. De ezt tovább javítaná. Fedett jégpályát hozna létre, és a stadion futópályáját is renoválná.

18.49: Bányász Róbert olcsóbbá tenné az uszoda használatának díjait.

18.50: Tarsoly József: mindenképpen kell jégpálya, mert a mosanit eltüntette a városvezetés. A fiataloknak családbarát munkahelyeket hozna létre.

18.52: Nagy István a tömegsportra nagyobb figyelmet fordítana.

18.52: Szőlő- ás bortermelés az új téma.

18.53: Habis lászló hatékonyabb összefogást, nagyobb támogatást ígér. Az Egervinről is szól. Mindenképp megoldást fog találni a helyzet kezelésére. Kutató intézetet korábban egy politikai döntés hozta nehéz helyzetbe - mondta.

18.55: Bányász Róbert hozzászólása enyhén szólva sem összeszedett. Említi, hogy a szőlőtermelők támogatását újragondolná

18.57: Tarsoly József: Eger óriási adottságokkal rendelkezik a szólótermeléssel kapcsolatban. Az Egervinről azt mondja, hogy a város elszalasztott lehetőségei miatt jutott a már-már kezelhetetlen helyzetbe a cég.  A borturizmusban nagy lehetőség van, ezeket kiaknázná.

18.59: Nagy István is az Egervinről beszélt. Elmondta, hogy ők néhány éve szorgalmazták, hogy összefogással kezeljék a helyzetet. Az Egri Borok Gyertyás Házát a hegyközség kezelésében hagyná. Szerinte a bor vonzza Egerbe az embereket, ezért mindent meg kell tenni a szőlő- ás borágazat fejlesztéséért.

19.02: Mirkóczki Ádám úgy látja, hogy állami segítséggel meg lehetne menteni az Egervint. A Jobbik nem csupán a lobbi által előtérbe került borászokra figyelne. Újrapozícionálná az egri borok marketingjét.

19.05: Habis reagál. Állami közreműködéssel kell megoldást keresni az Egervin megmentésére úgy, hogy a város is az ügy mögé áll. Büszke arra, hogy a város külterületei rendezettek.

19.06: Bányász Róbert egy olyan céget hozna létre, amely középkategóriás borokat állítana elő, és a helyi szőlőermelők szőlőjét vásárolná meg.

19.07: Tarsoly József úgy látja, hogy minden évnek a bor évének kellene lennie. Szerinte Habis nincs tisztában a külterületi utak állapotával.

19.08: Nagy István szerint, ha a város megvenné az Egervint, nem járna rosszul.

19.09: Mirkóczki Ádám a marketingre helyezne sokkal nagyobb hangsúlyt.

19.10: Az újabb téma a turizmus.

19.10: Bányász Róbert kiemelte, hogy Eger az értékek tárháza. Mégis csökken a turisták száma. Külföldön népszerűsítené a várost.

19.13: Tarsoly József azt említette, hogy a parkolók kérdése és az alternatív helyi közlekedés fejlesztése kiemelten fontos területek a turizmus témájában. A bor, a vár, a park, a környezet külön-külön nem egyedi, de ezt jól ötvözve, komplex kínálatot kell felmutatni. Egerben most nincs jó turisztikai koncepcó véleménye szerint.

19.15: Nagy István tenni kíván a turizmus fellendítéséért. A TDM-mel kapcsolatban azt mondta, hogy a szervezetben az EVAT Zrt. dönti el a fontosabb kérdéseket a szakemberek helyett.

19.17: Mirkóczki Ádám a marketing online formáját elégtelennek tartja Eger esetében. Ezt fejleszteni kell. Egernek a legjobb pr szakembere még mindig Gárdonyi Géza. De erre az ágazatra többet kellene költeni, igazi szakembereket alkalmazni.

19.19: Habis László a meglevő értékeket újrafogalmazná. A gyógyidegenforgalom fellendítésére egy 1,8 milliárdos beruházást valósítanak majd meg. Nemzetközi rendezvényeket, konferenciákat hozna Egerbe.

19.22: Bányász Róbert kezdi a reagálást. Fejleszteni kellene a nyitvatartási időket és a lehetőségéket - hangsúlyozta. "Bizonyos változtatásokat kellene kieszközölni."

19.23: Tarsoly József szerint a beruházások nem elegendőek, hiszen az intézményeket meg kell tölteni tartalommal.

19.24: Nagy István szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Habis által említett 1,8 milliárdos beruházás meg fog valósulni.

19.25: Mirkóczki nem érzi, hogy a Kepes-hagyaték tömegeket vonzana Egerbe.

19.26: Habis László kéri, hogy a pocskondiázást fejezzék be. Eger nincs olyan rossz helyzetben, mint ahogy azt a többi jelölt mondja.

19.27: Az utolsó téma következik: az egészségügy.

19.27: Tarsoly József kettéosztaná a beteg emberek kezelését és az egészségmegőrzést. Az egri kórház helyzetét mindenképp rendezni kell. Vissza kell szerezni az emberek bizalmát, hiszen aki teheti, az nem Egerben kezelteti magát. Egészségmegőrző programokat kezdeményezne.

19.30: Nagy István is a prevenciót tartja a legfontosabbnak. Ennek legjobb eszközének a tömegsport feltételeinek javítását gondolja. Egészségesebb élelmiszereket tenne az egri boltok polcaira. Az oktatási intézményekben fejlesztené a sportolási lehetőségeket.

19.32: Mirkóczki Ádám úgy véli, hogy az egészségügy azért lehetett most téma, mert nehéz helyzetbe hozták korábban a kórházat. Visszahozná az egri egészségügyi intézményekbe a közelmúltban elvándorolt szakembereket.

19.34: Habis László az alapellátás helyzetét javítaná. Kiemeli, hogy már eddig is ezen dolgoztak, bíztató eredményekkel. A Lajosvárosban javítanák a betegellátás feltételeit a következő lépésben. Biztos abban, hogy rendezni tudják az egri kórház helyzetét.

19.36: Bányász Róbert szerint a kórház esete példátlan volt annak idején. Úgy véli, hogy rossz megoldást hozott a megye vezetése akkor, amikor engedte privatizálni a kórházat. Visszahozná a régi szakorvosokat Egerbe, akik közül szerinte sokan világhírűek. Fejlesztené a kórház műszaki felszereltségét.

19.38: Taroly József kezdi a reagálásokat.  Az idősebbeknek is kínálna aktív programokat. Fejlesztené a kerékpárút hálózatot. Polgárbarát városházát hozna létre, hogy kevesebb pszichiátriai beteg legyen Egerben.

19.39: Nagy István azt mondja, rossz döntést hozott a megyei önkormányzat a kórház ügyében anno.

19.40: Mirkóczki Ádám reméli, hogy felelősebb döntéseket hoznak majd a megye vezetői a jövőben.

19.41: Habis László elmondta, hogy hazaárulással ért volna fel, ha nem fordulnak el a megye vezetésétől a kórházügyben.

19.42: Bányász szerint az egészségügyet nem azért találták fel, hogy azt politikai célokra használják.

19.43: 2-2 percben még szólhatnak a jelöltek.

19.43: Tarsoly József: "Tarsolyban a város jövője!" - kezdi. Azt mondja, hogy a jelenlegi városvezetés stílustalan és középszerű. Pártérdekek helyett a város lakóinak érdekeit venné alapul. Össze kell fogni szerinte Egerért. Holnap koncertekkel és borkóstolóval várja a választókat délután az Eszterházy téren.

19.45: Bányász Róbert nem akar megalázó és nem emberhez méltó küzdelmeket. Az embereket akarja képviselni. Nem fognak figyelembe venni pártérdekeket a jövőben sem.

19.47: Habis László kiemeli, hogy az elmúlt négy évben mindenben arra törekedett, hogy Eger fejlődjön és jól működjön. Országgyűlési képviselőként is a város érdekeit tartja szem előtt, és ezt kívánja a jövőben is polgármesterként újra, ha megkapja a bizalmat.

19.49: Mirkóczki Ádám azt mondja, hogy a Jobbik az élő lelkiismeretet jelenti. Szerinte az igazság akkor is igazság marad, ha a tenger fenekére süllyesztik. Ők azon lesznek, hogy ezek az igazságok mindenképp a felszínre kerüljenek.

19.51: Nagy István: "Látványberuházás helyett munkahelyteremtést!" Olcsóbb közszolgáltatásokat akar Egerben, s nem csak a belvárosra koncentrálna. Felújítaná a járdákat és az utakat, és  a hétköznapi emberek érdekeit tartjaná szem előtt.

19.52: A vita befejeződött.

Forrás: Egriszín

Nagy István:

Mirkóczki Ádám:

Habis László:

Tarsoly József:

Bányász Róbert nem kívánt nyilatkozni.

Pazarlónak, átgondolatlannak és környezetszennyezőnek tartja az LMP városi szervezete az Északi városrészre tervezett biomassza erőművet. A párt az erőmű létesítésével kapcsolatos állásfoglalását ma délután ismertették az EVAT Zrt. fűtőműve előtt.

A Lehet Más a Politika örül annak, hogy Eger város Önkormányzata és az EVAT Zrt. zöld beruházásban gondolkodik a városrész energiaellátásának fejlesztését  illetően, jelentette ki dr. Csarnó Ákos az egri 7. számú választókerület képviselőjelöltje.
A városi listavezetője szerint pazarló, átgondolatlan, környezetszennyező és az egészségre ártalmas a jövőben megvalósuló beruházás.
számításaik és vitáik alapján jutottak erre az álláspontra
az egyeztetésen túl
Sajnálatosnak tartja, hogy a város és az EVAT Zrt. sem a lakossággal, sem szakértőkkel nem egyeztetett, kellő időt szánva a nagy horderejű kérdésre. A képviselőjelölt szerint megalapozott számítások nélküli az elképzelés, és tudomásuk szerint nem készült tanulmány a létesítmény környezetszennyező hatásáról és az ismert adatok alapján nem érzik, hogy az erőmű elképzelése mögött megalapozott számítások és szakmai érvek lennének a környezeti hatásokat illetően.

Ludányi Csaba, a 11. számú választókerület képviselőjelöltje hangsúlyozta, hogy az erőműről kiadott tájékoztatásban található vitatható pontok között szerepel, hogy a város éves szinten 600 tonna széndioxid kibocsátással számol, ami az ő számításaik szerint, ennek akár a hetvenszerese is lehet. Az LMP azt sem tudja elfogadni, hogy az erőmű fűtőanyagát a szomszédos védett erdőkből termelik ki. A fatüzelésre való átállásnál a légkörbe egyéb szennyezőanyagok is kerülnek.
Az évente elégetni kívánt 24 ezer tonna fa, a lakótelep közepén iskolák, óvodák, lakóházak közvetlen környezetét károsíthatja.
„Természetesen szorgalmazzuk, hogy a gázfüggőséget a város csökkentse, és a zöld energiákat használja, de az erdő nem megújuló, hanem megújítható energiaforrás.
Elsődleges szempontnak az energiapazarlás megszüntetését tarjuk. A környező távfűtéses lakások egyidejű szigetelése és az egyéni fogyasztásmérő berendezéseket szabályozó rendszerek kialakítása, valamint a fogyasztás alapú számlázás a lakosság körében jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet.” - fejtette ki a képviselőjelölt.

Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

Mátraderecskén a hétvégén negyedik alkalommal rendezték meg a Palóc Párnafesztivált.

A programok szombaton délelőtt kezdődtek a sportcsarnok pihenő parkjában, ahol palóc étkeket sütöttek-főztek a helyiek. Délután a népművészeti háznál került sor a fesztivál ünnepélyes megnyitójára, ahonnan a hagyományőrzők felvonulása is indult. A Lakásunk díszei című népművészeti tárlat a Mofettában nyílt meg, amelyen a mátraderecskei párnakülönlegességeket is kiállították.

A napot a hagyományőrzők, az iskolások műsora, később az esti órákban pedig koncertek zárták. Vasárnap kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket.

Forrás: Heol

Az anyatejes táplálás világnapján a Balassi Bálint Általános Iskolában egész napos programot tartanak a szülők számára. Az Eger város Védőnői Szolgálata által szervezett esemény célja felhívni a figyelmet az anyatej fontosságára.

1992 óta kapcsolódik Eger is az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet által indított világnaphoz, mely a csecsemők egészséges táplálását hivatott népszerűsíteni. A minden évben megrendezett programot Habis László polgármester nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy az eddigieknél is többet szeretne tenni azért, hogy Eger családbarát város legyen. Ennek érdekében az önkormányzat komoly óvoda felújításokat végzett. A polgármester a Lajosvárosban bővülő bölcsődehálózatra is felhívta a jelenlévők figyelmét. Külön méltatta azt is, hogy az egri védőnőhálózat országosan is elismert.

Habis László hozzátette, hogy a város lakás- és szociálpolitikája is azt a célt szolgálja, hogy segítsék a gyermekes családokat. Kiemelte, hogy a KDNP frakciójának tagjaként a családok megőrzését, a gyermekvállalás támogatását szorgalmazza. Feladatnak tekinti egy olyan kormányzati politika kiépítését, amelyben a gyerek valóban a középpontba kerül.

A megnyitóbeszédet követően a Katica Óvoda műsora következett, amelyben az apróságok együtt szavaltak, táncoltak és énekeltek. A „Természetesen anyatejjel” rendezvény további programkínálatában többek között baba masszázs és kelengye bemutató, anyatejes fórum és arcdiagnosztika is szerepel. A földszinti termekben  szakemberek várják az érdeklődő anyukákat elsősegélynyújtás,sal védőoltásokkal, gyermekkori fogápolással és allergiás betegségekkel kapcsolatban. A Lépésről-lépésre óvodai program képviselőivel pedig a legkisebbek lelki egészségéről lehet beszélgetni.

Forrás: Egriszín

Füzesabonyban és Egerben is ÉMÁSZ-dolgozónak adták ki magukat tolvajok, hogy pénzt lopjanak. Előbbi településen az utcabeliek fogták el a bűnözőket.

Füzesabonyban és Egerben két helyen is ugyanazzal a fedősztorival próbálkoztak trükkös tolvajok. Az elkövetők mindhárom helyszínen ÉMÁSZ dolgozóknak adták ki magukat, akik állítólag a villanyórákat jöttek ellenőrizni, túlfizetésre hivatkozva pénzt hoztak a kiszemelt áldozatoknak. Természetesen csak húszezresük volt, amiből  vissza kellett volna adni, és minden áron be akartak jutni a lakásba „további ellenőrzés” céljából.

Füzesabonyban el is érték, hogy a sértettől pénzt csaljanak ki, de a házigazdának időközben gyanússá vált a dolog és  segítséget kért a szomszédban lakó lányától, ő pedig az utcában lakóktól. Az elkövetőt még az utcában „elkapták” és visszatartották a rendőrök kiérkezéséig. A miskolci álellenőrt  a rendőrök előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Egerben két helyszínen próbálkoztak ugyanezzel a módszerrel. Az egyik sértettet meg is győzték, de neki is csak húszezrese volt, és  persze szerencséje, hogy így az „üzlet” nem jött létre, és az elkövetők a „túlfizetés” részbeni kompenzálásaként 500 Forintot hátra hagyva  eltávoztak.

A másik helyen a nyitott kapun keresztül jutottak be az udvarra és a villanyórát akarták ellenőrizni, ezt követően pedig a lakásban a konnektorokat.  Az ott lakónak gyanússá vált, hogy mindenáron be akarnak jutni a lakásba. Nem hagyta magát meggyőzni, hogy túlfizetése van, nem engedte be őket, helyette közölte az elkövetőkkel, hogy az egyik rokona rendőr. Erre a „leolvasók” sietve távoztak.

- Tiszteletreméltó az a bátorság, amit a füzesabonyiak mutattak, ahogyan az is ahogyan az egri lakos megőrizte lélekjelenlétét - mondta az esetek kapcsán Kocsis Irén Mária r. alezredes. - Továbbra is ajánljuk, hogy az ajtót, kaput akkor is tartsa mindenki zárva, amikor otthon tartózkodik. Fontos az is, hogy idegeneket - bármire is hivatkoznak - ne engedjünkbe a lakásba. Ha pedig bármi gyanúsat tapasztalunk kérjünk segítséget bátran akár telefonon is – rokontól, szomszédtól, megbízható ismerőstől, a Rendőrségtől.

Forrás: Heol

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

A polgármester és az EVAT Zrt. vezetése felé intézte a felsővárosi Biomassza üzemmel kapcsolatos kérdéseit mai sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán szocialista egri önkormányzati képviselő. Jánosi a július 26-i rendkívüli közgyűlésen szeretne válaszokat kapni kérdéseire.

Nézze meg videónkat!

Ki fizeti a révészt? – tette fel a kérdést a nemrég tervbe vett biomassza erőmű kapcsán ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jánosi Zoltán tanácsnok, aki felsővárosi képviselőként aggályát fejezte ki a város vezetése és az EVAT Zrt. vezetése felé.

A képviselő az Eger lakosságának jelentős részét érintő beruházással kapcsolatban azt kifogásolja, hogy a 15 évre megkötött szerződés részleteit nem ismerni, és az erőmű megépítését az önkormányzat cége helyett egy egynapos kft-re bízták.

A távfűtéses lakásban élő emberek kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért a nemrégiben bejelentett, a felsővárosban megépítésre kerülő biomassza erőmű különösen érdekes kérdéseket vet fel.
Jánosi Zoltán szocialista önkormányzati képviselő hangsúlyozta, hogy a beruházással kapcsolatos, 15 évre megkötött szerződés részleteiről sem a lakosságot, sem a képviselőket nem tájékoztatták. Ez az ismeretlen szerződés a városban élők jelentős részét érinti, ugyanis a távfűtés szolgáltatást igénybe vevők számára hosszú távon növeli a költségeket az, hogy a beruházást egy gazdasági vállalkozásra bízták. Így négyszer annyiba is kerülhet a lakosságnak a magánvállalkozás keretében megépülő, az egri távfűtőhálózatot működtető biomassza-erőmű.
Ha a város önkormányzati pályázat keretében valósítaná meg a beruházást, olcsóbb hitelt kapna rá és nem haszonszerzés céllal működtetné azt, míg a gazdasági társaság nyilvánvalóan hasznot akar.
A sajtótájékoztatón az is felmerült, hogy önkormányzati tulajdonú, a távfűtést működtető EVAT Zrt. választotta ki a beruházót, így övé a felelősség. Az 1,4 milliárd forint értékű fejlesztés nem került a közgyűlés elé. Az elképzelések szerint, az erőművet 2011 januárjától működtetné a városban a június végén az 500 ezer forint tőkével bejegyzett budapesti EBT Energy Kft, amely 15 évre kapta meg az üzemeltetési jogot.
Mint ismeretes nincs erre vonatkozó törvényi előírás, de a képviselő szerint etikus lett volna a képviselő-testület elé tárni az ügyet.
Jánosi Zoltán beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül a Felsőváros, s ennek egyik jelentős lépése volt a panelprogram, amelynek jól látható eredményeként korszerűsítették az épületeket. A felújítási konstrukcióban jelentősen csökkent a lakosság rezsiköltsége, 30-40 %-os megtakarítás látható a szolgáltató kimutatásából.
A jelenlegi városvezetés ezt a támogatást nem biztosítja, így a felújítások megtorpantak.
2004-ben a baloldali többség elfogadta a levegőminőség védelméről szóló rendeletet, melynek eredményeként új fogyasztók csatlakoztak a távfűtő rendszerre, aminek eredményeképpen a költségek csökkentek.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a biomassza erőművel kapcsolatos szerződést nem ismerjük, nem tudni milyen adatok, számok találhatók benne. Számára az is érhetetlen, hogy a rendelkezésre álló pályázatok közül miért nem vett igénybe egyet sem az EVAT Zrt, amikor jelenleg hat pályázati kiírás létezik megújuló energiaforrások témában.

Az ügy kapcsán ellenérvként felmerült, hogy a szakmai eljárásban semmi hiba nem történt, hiszen az önkormányzat nem képes technikailag létrehozni egy ilyen beruházást, ezért kell piaci szereplőt bevonni. Ez a kiválasztás viszont szakmai érvekkel, másfél év alatt az Evat részéről több fordulóban történt.

Forrás: Egriszín

Reagálás

Jánosi Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

Január elsejétől a jogszabályok változása miatt jelentősen emelkedik a gázmotoros erőművek költsége, emiatt volt szükség egy olyan megoldás keresésére, amellyel elkerülhető egy drasztikus, 30 százalékos hődíj-emelés. A társaság ebben a konstrukcióban az eddigiek szerint, a gázmotoros programhoz hasonlóan hőt vásárol, nincs szó privatizációról.

A tervekről az  EVAT  Zrt.  tájékoztatta a közvéleményt, a folyamat a nyilvánosság előtt zajlott, s az illetékes bizottságok tárgyalták az anyagot.

A projekt előnye, hogy megszűnik a gáz árától való egyoldalú függőség, egy helyi cég, az Egererdő Zrt. kap megrendelést a fűtőanyag szállítására, helyi munkaerőt alkalmaznak. A beruházás  nyomán  csökken a zaj- és  a szén-dioxid terhelés. 

A pályázati lehetőség kihasználásához  pedig nincs meg az EVAT Zrt. részéről  félmilliárdot meghaladó  önerő és  hosszadalmas, közel két éves a beruházási  folyamat, emiatt elkerülhetetlen lenne a jövő év eleji nagymértékű áremelés.  A szakcég hatékonyan tudja magas színvonalon nyújtani a szolgáltatást és a beruházási költség sem a város kasszáját terheli.

A konstrukció  tömeges fizetésképtelenséget, szociális válsághelyzetet akadályoz meg.

Sajnálatos, hogy az emberek valós érdekeit szolgáló, szakmailag megalapozott terveket  politikai csatározás tárgyává 

teszik, a tények figyelmen kívül hagyásával.

Habis László                                                 Várkonyi György

Eger MJV polgármestere                            ügyvezető igazgató, EVAT Zrt.

Bioüzem termeli a hőenergiát az egri lakótelepi lakások fűtéséhez a jövő év januárjától.

Várkonyi György, az EVAT Zrt. igazgatója kérdésünkre megerősítette, így a gáz emelkedő világpiaci ára nem sokkolja a távfűtött lakásokban élőket.
A cég 15 évre szóló megállapodást írt alá a befektetővel, aki 1,4 milliárd forintból építi meg az üzemet az EVAT Zrt. telephelyén.

 

A fával és mezőgazdasági hulladékkal fűtött üzem teljesítménye 12 megawatt, évente 200 ezer gigajoul, ami elég ötezer távfűtéses lakáshoz és ezer lakásnak megfelelő mennyiségű intézmény ellátásához.

Forrás: Heol