Keresés: „program” (768 találat)

Áder János köztársasági elnök is részt vett a 3. Eger Nagydíj triatlonfesztivál vasárnapi jótékonysági versenyén, amelyen váltója tagjaként közel két kilométer futás várt rá.

Több versenyszámban összesen közel 1500 induló állt rajthoz a pénteken kezdődött háromnapos egri eseményen.

A sportág egyik legnagyobb, egyben szezonnyitó rendezvényének egyik kiemelt programja a zárónapra meghirdetett jótékonysági váltóverseny volt, amelyen Áder János mellett számos sportoló és közismert ember fogott össze, hogy futásban, úszásban vagy kerékpározásban megmérettesse magát a sportág népszerűsítéséért, valamint a paratriatlon versenyzők támogatásáért.

A köztársasági elnök csapattársa Biros Péter háromszoros olimpiai bajnok egri vízilabdázó és Bátorfi Béla, a fesztivált szervező dr. Bátorfi Team-Agria KTK elnöke volt. Birosnak 300 méter úszás, Bátorfinak 10 kilométer kerékpározás, míg Áder Jánosnak közel 2 kilométer futás volt a penzuma.

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.

A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.

Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.

A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.

Hogy még emlékezetesebb legyen a nap, és hogy a gyerekek a természetben is kipróbálhassák tudásukat, mindenki egy-egy pólóval, hátizsákkal és egy jengával térhetett haza. A szervezők remélik, hogy a gyerekek élményekkel gazdagon térnek haza, és a most tanultakat egy-egy kiránduláson, vagy a pályaválasztásuk során kamatoztatni tudják. Talán néhány év múlva, mint kollégákat üdvözölhetik majd őket!

Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.

Az eredményektől és a pályázaton való részvételtől függetlenül várnak mindenkit az 1 nap az erdésszel programunkra szeptemberben Egerben, ahol újabb ismereteket szerezhetnek az érdeklődők, és testközelből is megtapasztalhatják az eddig tanultakat, és az Erdőmester játékukban szerzett ismereteket.

Bükkszék polgármestere úgy határozott, saját kezével ültet muskátlikat azokba a kátyúkba, amelyek megkeserítik a településre érkező autós turisták életét.

Zagyva Ferencné így hívja fel a figyelmet arra: akár négyszáz virágot is kiültethetnének a kátyúkba azon a nyolc kilométeres szakaszon, amely a kis üdülő falut köti össze az Egerbe vezető főútvonallal.

A polgármester azért határozta el magát a rendhagyó kertészkedésre, mert a decemberben, másfél milliárd forint megépült új fürdő vendégei sokat panaszkodnak, hogy rosszak a településre vezető utak. Véleménye szerint elsősorban a külföldiek nehezményezik ezt, a magyarok „már megszokták”, hogy autóikra veszélyes a közlekedés az egész Mátra-környékén. Az új fürdőben a hétvégén ingyenesen kapnak nyugtató-, gyógyteát azok a vendégek, akik  autóval  érkeznek Bükkszékre. Ezzel szeretnék együttérzésükről biztosítani a településre érkező „ideges” turistákat.

Idén a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek 10,4 kilométernyi közút rekonstrukciójára van lehetősége Hevesben, erre 1,35 milliárd forint a keret.

A jóváhagyott program szerint ez év végéig megújul a Verpelét-Sirok összekötő út 2,6 kilométere, amely a nagyközség határától Tarnaszentmáriáig vezet. A szintén rendkívül kátyús, Bükkszékre vezető rész kimarad. Fölújítják ezen kívül a Gyöngyös-Verpelét-Eger összekötő út két szakaszát – a 3-as főúttól Abasárig tartó pár kilométert, s a Verpelétről Egerbe vezető útszakasz egy részét –, összesen 7,8 kilométer hosszon.

A közútkezelő szerint törekednek a leromlott állapotú útszakaszok minél szélesebb körű felújítására, de ezt csak a rendelkezésre álló keretig tudják megvalósítani. Az év végéig futó uniós pályázati forrásokat már lekötötték, újabb utakat nem tudnak rendbe tenni.

Forrás: HEOL

Ezen a hétvégén rendezik meg Egerben és környékén az Eger Rallye-t, mint az országos bajnokság nyitófutamát. A versenyre 220-an adták le nevezésüket, a látványos nyitó ceremónia péntek este lesz a Dobó téren.

Szerdán a szervezőcsapat vezetője, Lakatos Róbert, és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón számolt be a tervekről. Habis László kiemelte: „Eger a borok városa és iskolaváros, kulturális élete pezsgő és színes, és Eger sportközpont is: a sportrendezvények szervezői szeretik a megyeszékhelyet, sokirányú kapcsolatot ápolunk a legkülönbözőbb sportszervezetekkel”. A polgármester szerint Eger letette a névjegyét a rallye-ban is, nagy szívfájdalmunk volt, hogy sok év után 2012-ben a rengeteg munka és erőfeszítés ellenére is elmaradt a futam, ám annál jobban örülünk most, hogy visszatért hozzánk a hazai és szlovák sorozat kezdő viadala.
„A város most 1,8 millió Ft-ot biztosít az Eger Rallye megrendezéséhez, tudjuk, hogy a több száz versenyző és a szervízcsapatok tagjai, valamint a sok ezer látogató érkezése Eger szolgáltatói számára is nagyon fontos ez az esemény” – hangsúlyozta Habis László.

Lakatos Róbert kiemelte: tizedik éve tartozik Egerhez a nyitófutam, a tavalyi szünet miatt ez a kilencedik verseny, amely a barokk városban és környékén zajlik. Leszögezte, hogy az autósport a gazdasági nehézségek ellenére él, fejlődik, azonban a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger Önkormányzatának hathatós támogatása nélkül lehetetlen lett volna megrendezni a versenyt.

Az Eger Rallye-ra 220-an adták le a nevezésüket, az április 5-én, 6-án és 7-én esedékes viadalon a hazai I. osztály, a Szlovák Nemzeti Bajnokság, valamint historic, rallye II és rallye túra autók is felzúgnak majd. Igyekeztek rapid programokat kínálni a nézőknek, pénteken gépátvétel, pályabejárás, este egyedülálló helyszín a Dobó tér, ahol a hivatalos nyitó ceremóniát tartják. 18.30-kor indul az első autó, 19.30-tól az I. osztály vonul fel, várhatóan 22.00-ig.

Szombaton délután indul a viadal, különlegesség, hogy a pilóták egy 28 km-es gyorsaságit teljesítenek összesen három alkalommal, s az utolsót már sötétben, 19.50-es kezdéssel. A másodosztály tagjai egy gyorsaságit mennek, ám ők éjszakai futamként, ami komoly kihívás és igazi csemege a rajongóknak. Vasárnap már a hagyományosabb száguldás vár a mezőnyre, látványos versenyt ígér a hétvége.

Az Eger Rallye-t 1500 forintos belépőjegy megváltásával mindhárom napon látogathatják a benzingőzösök, és ez a tikett a szervizparkba is érvényes.

Miután a futam közutakon zajlik, a rajt előtt két órával lezárják az érintett szakaszokat, és ez így is marad, egészen a takarítás végéig. A versenyhez igazodva az Agria Volán is módosította egyes járatainak menetrendjét. A lezárásokról plakátokon, szóróanyagokon tájékoztatják a közlekedőket, illetve tudakozódni lehet a www.egerrallye.hu oldalon is.

Forrás: Egriügyek

Fotó: rvo.hu

A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány az idén 7535 családot segít talpon maradni. A programba bekerült 83 új településen lakókkal együtt 35269 családnál hozhatják létre a mini háztáji lehetőségét.

A 2013-as program Kömlőn kezdődött, ahol átadták a rászorulóknak azokat a magokat, mellyel kiskertjüket alapozhatják meg.

A későbbiekben folytatódik a korábban is sikert aratott kisállat program is.

Az intenzív havazásra és a hideg, kedvezőtlen időjárásra való tekintettel a Nemzeti Ünnep egri programja módosul!

A 11.15-kor a Gárdonyi Géza Színházban kezdődő városi díszünnepség kiegészül a Petőfi térre tervezett esemény egyes programelemeivel, így például a szónoki beszédíró verseny győztese is a színházban mondja el szerzeményét.

Azok a szervezetek, amelyek az ünnepséget követően el szeretnék helyezni koszorúikat a Petőfi szobornál, megtehetik ezt, de a Petőfi téren nem lesz hagyományos értelemben vett Március 15-i megemlékezés.

A Városgondozás Eger Kft. a havazás miatt meghosszabbította téli ügyeletét és mindent megtesz azért, hogy az általa karbantartott utakon biztosítsa a biztonságos közlekedést.

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Az elmúlt évben és az idén 18 vidéki mozi kapott, illetve kap lehetőséget a digitális átállásra az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesen 200 millió forintos támogatása nyomán - mondta L. Simon László kedden Egerben, felavatva az Agria Mozi új vetítőberendezését.

A digitális átállást az teszi szükségessé, hogy megszűnt a korábban általános 35 milliméteres kópiák sokszorosítása, vagyis az átállás híján filmek nélkül maradna a vidéki Magyarország filmkedvelő közönsége. A kulturális kormányzatnak az a célja, hogy az ifjúságot a kortárs művészeteket befogadni képes nemzedékké nevelje, amelynek az egyik legjobb eszköze a film. Ugyanakkor ez csak akkor sikerülhet ha az izgalmas és értékes filmek a modern technika segítségével jutnak el a közönséghez - mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Közlése szerint az év végére immár valamennyi art mozi megfelelő technikával rendelkezik majd a minisztériumi program nyomán.
A politikus kiemelte, hogy a program újbóli meghirdetésére törekszik, véleménye szerint 2014-ben azokat a vidéki "kereskedelmi" mozikat kell segíteni, amelyek vállalják művészfilmek bemutatását.

Habis László, Eger polgármestere felidézte, hogy a városban éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1913-ban kezdte meg a működését a ma is üzemelő Uránia Mozi.
A város évtizedeken át otthont adott a Filmművészeti Nyári Egyetemnek és díszpolgára Illés György, a magyar filmművészet iskolateremtő operatőre. Vagyis a város és polgárai mindig is fogékonyak voltak a mozi, a filmművészet iránt - mondta a polgármester.

Az önkormányzati tulajdonú Agria Film Kft. 9 millió forintot nyert a tárca pályázatán a digitális technika kiépítésére, a város 6 millió forinttal támogatta a projektet.

Forrás: MTI