Keresés: „vonat” (242 találat)

Javult a közlekedésbiztonság Egerben

· Kék hírek

Az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén a  sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma augusztus hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent, 2 esettel történt kevesebb.

A sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma augusztus hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent, kilenc esettel történt kevesebb. Halálos baleset nem történt, súlyos négy, könnyű kilenc esetben történt.

2010. augusztus hónapban bekövetkezett baleseteket többségében gépjárművezetők okozták. A sérüléses baleset nagyobb hányada – hétszer – a sebesség nem megfelelő megválasztása miatt következett be. Egy alkalommal elsőbbségi jog meg nem adása, háromszor kanyarodási szabályok megszegése,  és egy esetben egyéb ok is szerepet játszott. A balesetszám további csökkentése érdekében fokozott ellenőrzésekre lehet számítani a közeljövőben.

A személyi sérüléses balesetek vonatkozásában négy könnyű és egy súlyos sérüléssel járó baleset esetén ittas volt az okozó – áll a rendőrség közleményében.

Járható utak, munkahelyek, olcsóbb város - Bemutatták az MSZP programját

· Belföld · Politika

„Történelmi város - új feladat!” – ezzel a jelmondattal mutatta be választási programját az MSZP Eger Városi Szervezete ma délelőtt, a MSZP irodában. Az olcsóbb várost, munkahelyteremtést és idegenforgalmi fellendülést megcélzó elképzeléseket Nagy István polgármesterjelölt és Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke ismertette.

A programban a polgármester-jelölt kitér arra, hogy Egerben a rossz beruházáspolitika és az előnytelen szerződések miatt drágák a közszolgáltatások. Megválasztása esetén vállalja, hogy csökkenti a távhő, a szemétszállítás, a parkolás díját, a vízdíjat, a buszjegyek árát.
A polgármester-jelölt hangsúlyozta, hogy az általuk megvalósítandó fejlesztések a közösség egészének szólnak, „minden Egrinek, hiszen a város mindannyiuké!”

„Szeretem Eger hangulatát, hagyományait, értékeit. Mindig gyönyörködöm a belvárosban, de tudom, hogy a város nemcsak ez a néhányszáz négyzetméternyi terület. Eger értékei a Felsővárosban, a Lajosvárosban éppúgy ott vannak, mint a Maklári hóstyán. Mert ennek a városnak a legnagyobb kincse, a polgárai. Mi, Önök, akiknek most támogatását kérem, hogy az elkövetkezendő négy évben polgármesterként szolgálhassam Egert. Olyan polgármesterként, aki a város egészéért akar tenni, és nem csak egy szűk érdekcsoportot képvisel. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat feladata Eger polgárainak segítése, a város fejlesztése, és a gyors, hatékony ügyfélközpontú munka.” – fogalmazott tájékoztatójában Nagy István.

Nagy István kijelentette, hogy négyéves járdaprogramot indítanak, aminek eredményeként jó minőségű járdákon közlekedhetnek az emberek, nemcsak a belvárosban. A MSZP újraindítaná a panelprogramot, az ígéret szerint a felújítási költség egyharmadát az önkormányzat átvállalja. A gyermekek jövőjére gondolva fontos feladatnak tekintik, hogy „az egri oktatás biztosítson esélyt a leszakadóknak a felzárkózásra és adjon lehetőséget a tehetségeknek a kiemelkedésre”
Fontosnak tartják a civil önrendelkezést, ezért a politikai döntéshozataltól teljesen független Civil Alapot, az elkövetkezendő négy évben a duplájára emelnék.
Munkahelyteremtő beruházásokhoz Vállalkozás-fejlesztési Alapot kívánnak létrehozni. Elképzelésük szerint az önkormányzat saját cégeinek fejlesztésével több száz új munkahely teremthető.
A feladatok között Nagy István hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell nyerni az elmúlt években megkopott turisztikai presztízst. A leglátogatottabb turisztikai célpontok listáján az elmúlt négy évben Eger a 3. helyről a 13. helyre esett vissza. Programjukban ezt a hanyatlást szeretnék megállítani, újra vonzóvá kívánják tenni a várost, ahogy Nagy István nevezi: „Magyarország egyik legszebb borvidéki központját”.

Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke a választókörzeti fejlesztések kapcsán kijelentette, hogy képviselőjelöltjeik mindegyike jól ismeri körzetét és elkészítették az adott körzet probléma térképét, kikérve az ott lakók véleményét. Ebből a térképből a megoldandó feladatok listáját is összeállították.
Véleménye szerint a jelenlegi városvezetés nem fordított elég figyelmet az emberek közvetlen lakókörnyezetének a megóvására, fejlesztésére.
A minden körzetre érvényes feladatokra az elkövetkező 4 évre szóló városi ütemtervet hoztak létre. Ez vonatkozik például a ma még fedett váróhely nélküli buszmegállókra, amely során 2014-re minden buszmegálló rendelkezni fog fedett várakozóhellyel, és ütemezett tervük van a járdák járhatóvá tételére is 2014-re, jelentette ki Pál György.
Pótolni szándékoznak a hiányzó utcabútorokat, szemétgyűjtő edényeket.
A képviselőjelölt fontos feladatnak tartja a játszóterek létrehozását és felújítását, a füves, fás területek megfelelő rendezését, amihez be kívánják vezetni a rendszerváltás előtt működő a parkőri rendszert.

Forrás: Egriszín

Autó nélkül Eger ünnepén

· Szabadidő

Második alkalommal rendezi meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban működő civil szervezetekkel közösen az Európai Mobilitás Hét keretében az Autómentes Napot szeptember 18-án, ezúttal a felsővárosi Balassi Bálint Általános Iskolában. Az idei programban kerékpártúra, ügyességi verseny, repülő modell bemutató, kézműves műhely várja az érdeklődőket.

„Autó nélkül Eger Ünnepén” Ez a mottója az Európai Mobilitás Hét keretében megrendezett Autómentes Napnak. A rendezvény igyekszik felhívni Eger és környéke lakosságának figyelmét a klímaváltozás problémájára, a személygépjárművek üvegházhatást kiváltó és így az éghajlatváltozást felgyorsító hatására.
A gépjárművek által kibocsátott gázok meglehetősen rossz hatással vannak a lakosság egészségügyi állapotára és életminőségére.

Az Agria Speciális Mentők, a Baba-Mama Alapítvány, a Dobó István Nyugdíjasklub, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület, a Forrás DSE, a Lenkei János DSE, a Sirály Modellező Klub, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és a Bringaut Közhasznú Egyesület öszzefogásában létrejött rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy az emberek megismerhessék a fenntartható életmód lehetőségeit, valamint a városi természet- és emberbarát közlekedési módokat. A környezetvédelmi szándék egyaránt vonatkozik a települések miliőire és az emberek egészségét, életminőségét befolyásoló tényezőkre, a levegő minőségére, a zajra, a közúti biztonságra, az utcák tisztaságára, a parkok állapotára.

A Mobilitási Hét programját minden évben szeptember 16 és 22 között rendezik meg. Az esemény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy felhívja a figyelmet a városi közlekedésben a túlzott autóhasználat helyett a környezetbarát alternatívákra, a szokások megváltoztatásának szükségességére. A szervezők célja, hogy fenntartható közlekedési stratégiák kidolgozására ösztönözzék a döntéshozókat. Az akció alkalmat ad arra is, hogy az emberek elgondolkodjanak életmódjukról, hogy valójában mire is szolgálnak a városi utcák, hogyan fejlődik a közlekedés. A szakemberek feladata a jövőre nézve, hogy megvitatassák a városok előtt álló kihívások konkrét megoldási módjait.

Az Autómentes Nap programja

Az év szlogenje:   Közlekedj okosabban, élj egészségesebben
Ideje: 2010. Szeptember 18. ( szombat )  9-13 óráig.
Helyszíne:  Felsőváros, Balassi Bálint Általános Iskola, Eger, Malomárok u. 1.
9.00-9.15 Megnyitó

Szakmai programok:
9.15-10.45     Kerékpáros ügyességi verseny
10.00-10.45     Kerékpáros kressz TOTO
10.45-11.00     Kerékpártúrát megelőző bemelegítő torna
11.00-13.30     Kerékpár túra Almárba a Pálos Kolostos romhoz
A TOTO-t kitöltő, a kerékpáros ügyességi versenyen, a túrán résztvevők apró ajándékot kapnak
Kiegészítő programok:
9.15-12.00     Hagyományos utcai játékok, rajzolda
- ugró iskola, ugráló kötél
- karika, roller, labda
9.30-10.45   Repüllő modell bemutató, papír modell készítés
9.30-10.45   Csiribiri Kézműves Műhely

A Magyar Dal Napja Egerben

· Belföld · Kultúra · Szabadidő

Hét helyszínen, több mint 30 előadó várja a közönséget szeptember 12-én a Magyar Dal Napján. Eger ebben az évben a Magyar Dal Fővárosaként csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, melynek részleteiről a szervezők számoltak be ma délelőtt, a Forrás Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

2008-ban rendezték meg először a Magyar Dal Napját a Szigeten. Presser Gábor ötletéből mára országos fesztivál kerekedett, melynek tiszteletbeli fővárosa idén Eger. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ több intézmény mozgósításával, rendkívüli kínálattal készül az ünnepre. A város hét pontján szólnak a magyar dalok, amelyek között mindenki találhat ízlésének, zenei világának leginkább megfelelőt.
A kulturális értékeket felvonultató, és párhuzamosan gasztronómiai élményt kínáló esemény utat nyithat az intézmények közötti, további hatékony munkához, hangsúlyozta tájékoztatón Ponyi László az EKMK igazgatója, aki kiemelte, hogy a rendezvényen többféle zenei világ, műfaj jelenik meg és a produkciók minden korosztályt meg tudnak szólítani.

Szabó Attila a Csík zenekar tagja elmondta, hogy az eredeti elképzelés a Csík zenekar és Presser Gábor együttműködése kapcsán fogalmazódott meg, s így Eger mint helyszín rögtön felmerült.
A program hátterét több hónapos szervezőmunkával az Egri Kulturális és Művészeti Központ teremtette meg, a pénzügyi feltételeket pedig az FHB biztosítja. A pénzintézet Egerben is fontosnak tartja a magyar dalkincs támogatását.

A nem mindennapi zenei esemény fő helyszíne a Bikavér Színpad a Dobó téren, ahol a hivatalos megnyitón Presser Gábor lép közönség elő a Csík zenekar társaságában. Őket Pál Pista bácsi műsora, Ferenczi György és a Rackajam, a Gajdos Zenekar, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó, a Csík Zenekar és az este fénypontjaként a Kiscsillag.
A Kis-Dobó tér színpadán a Magyar Dal Napján délelőtt várja a klasszikus zene kedvelőit. A Cantus Agriensis hangszeres kísérettel magyar bordalokat, reneszánsz és középkori énekeket ad elő reneszánsz öltözetben, majd a Zenélő Iskolák nevű gyermekkórus fakad dalra.
A Minorita templomban egy hagyományos magyar misét tartanak, amelyen Seiben Mátyás Missa Brevis című művének hangjai csendülnek fel.
A Rádió Eger 16 éve ad ritmust a városnak, és veszi fel Eger tempóját. Nemcsak a zenében, hanem a fontos közhasznú információkban is. Így tesz a Magyar Dal Napján is, amikor műfajokon átívelő programmal készülnek,

Vasárnap a Dal főutcájává alakul a széchenyi utca. A fellépők sorát délelőtt 10 órakor a helyi fiatalokból alakult Ethnofil zenekar indítja, majd Huzella Péter és barátai, Agria Voices következnek. Délután a Popdaráló című műsor egyik vokálosával Büdi Szilárddal karaokézhatunk, majd a Rejtező zenekar, Hetedhét zenekar, Cabaret Band, Team Rock Band, a Shapat Terror és a Buszkasi következik. Az estét a NemJuci zárja.
Az egyik helyszín a már másfél évtizedes múltra visszatekintő Egal klub, aminek léte a magyar dal körül forog, jelentette ki Juhász Mihály, a klub vezetője. A helyszínen vasárnap 0 órakor kezdődnek az unplugged koncertek a Plusz Jel, a Superego és a Feeling Sheep közreműködésével. A klub programjában ez alkalomból szerepel a Magyar zenék háza is.

Különleges helyszínnek ígérkezik a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye, ahol „Presser Gábor és egri kortársai” címmel nyílik kiállítás, melynek anyagát az egri városi könyvtár olvasói, a zenei könyvtár tagjai, valamint a város közművelődési intézményei segítségével a zenei könyvtár állította össze. Régi hanglemezek, kották, fotók, vendégkönyvek, archív anyagok szerepelnek a válogatásban. A zenei programban közreműködik a Magyar Dal Napjára alakult egri formáció két fiatal duettje, Kabai Rozi és Jacsó Erik.. Repertoárjukon LGT, Quimby, Cseh Tamás dalok.  Őket egy szintén erre a napra létrejött alakulat a Hársfai-Fazekas-Hubay Trió Magyar musicalt és operett előadásaik követi, majd az Extázis zenekar: Unplugged koncertje zárja a könyvtári programokat. A Könyvtár Dobó téri sátrában a Magyar Dal Napja totó helyes megfejtői egy éves tagságot vehetnek át.

A szervezők a kisgyerekes családokra is gondoltak, egész nap játszóházak, gyermek műsorok, kézműves foglalkozások várják a kicsiket az Agria Parkban, ahol gyermekdalokat énekel a Dongó Együttes, majd a Kaláka és Farkasházi Réka lép fel.

A város egész nap a magyar dalt ünnepli, a zene mellett finom étkekkel és kiváló egri borokkal. A finom falatokat reggeltől estig az Excalibur Középkori Lovag étterem garantálja, a finom borokat pedig Gál Lajos és az Egri Bormíves Céh Egyesület borászai.
az eseményhez kapcsolódik a Magyar Dal Bora, amelyet kizárólag ezen a napon és csakis Egerben lehet megvásárolni a Dobó téri EKMK sátorban.
A „Magyar Bor Dalát” is ezen a napon hallhatja először a közönség. A közönséget a Zenevonat szállítja  a színpadok között.

Forrás: Egriszín

Nemzeti stratégia és kórházi ellátás az Idősügyi Tanács ülésén

· Belföld

Soron következő ülését tartja ma a Heves Megyei Idősügyi Tanács Egerben. A napirenden három téma szerepel: az Országgyűlés 81/2009. X. 2. sz. Idősügyi Nemzeti Stratégiájáról szóló határozat, valamint a 2010-2012. évre vonatkozó cselekvési terv ismertetése, az idősek utazási kedvezményiről szerzett tapasztalatok és a Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása az idős emberek ellátásról.

A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>


Kezdetét veszi a szemétszüret az egri borvidéken

· Szabadidő

Az elmúlt években indított programok folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét szemétszüretet szerveznek az egri borvidéken, amely során 14 helyszínen számolják fel a feltárt illegális hulladéklerakásokat.

Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.
Az akciók előreláthatólag 9.00 órától – 14.00 óráig tartanak. A tervezett helyszínre minden alkalommal autóbusz indul reggel 8.30 órakor a Dr. Nagy J. utcából /Barkóczy utca közelében/. Az autóbusz oldalán fel lesz tüntetve a program elnevezése. A takarítási munkálatokhoz a munkaeszközöket és a védőkesztyűt a szervezők biztosítják.







A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, amelyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére, és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot. A Vécsey-tetőn lévő illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánunk kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében továbbra is tervezzük a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken. A szervezők ezúton kérik, hogy minél többen csatlakozzanak a program sikeres megvalósításához. Várnak minden tenni akaró városlakót az első alkalommal, augusztus 26-án csütörtökön reggel 8.30-órakor  a Dr. Nagy J. utcában, ahonnan autóbusz szállítja a részt vevőket a Galagonyás-dűlőben lévő helyszínre.

Forrás: Egriszín

Tanévnyitó szakmai tanácskozás Egerben

· Oktatás

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Társy József, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője zárásként arról beszélt, hogy a szakképzés tekintetében megcélzott feladatok a gazdaság működését alapoznák meg. A foglalkoztatáspolitika megreformálása következtében bekövetkezik a gazdasági növekedés, ezáltal emelkedik az életszínvonal.

Forrás: Egriszín

Politikai lejáratás a Laeder-pénzek kapcsán

· Politika

Hazugságnak, politikai lejáratásnak nevezte a Hír Televízió „Célpont” című műsorában elhangzottakat Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke. A politikus jogi lépéseket tervez az MSZP-t és személyét érintő ügy kapcsán.

„Hazugság, és a közélet kriminalizálása az a politikai célú lejárató támadás a Magyar Szocialista Párt és személyem ellen, amit a Hír Televízió 2010. augusztus 13-i Célpont című műsora sugall” – reagált a műsorban elhangzottakra Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke közleményében. Az elnök szerint az említett műsor azt sugallja, hogy az Észak- heves megyei LEADER- közösség "pénzszivattyúként" működött az MSZP számára.

„A LEADER - szervezet önállóságát tiszteletben tartottam és tartom. Döntéseiben nem vettem és nem veszek részt, így nincs tudomáson a riportban elhangzott működtetéssel kapcsolatos megbízatásokról sem. Magam is kezdeményezem a most tudomásomra jutott információk alapján a LEADER- szervezet vezetőjénél, elnökségénél valamint közgyűlésénél, értékeljék a kialakult helyzetet, és amennyiben indokolt, hozzák meg a szükséges intézkedéseket a felelősségre vonásra vonatkozóan.
Leghatározottabban visszautasítom a hamis vádakat a Magyar Szocialista Párttal és személyemmel kapcsolatban!
Az üggyel kapcsolatban bírósághoz fordulok, jogi úton kívánok elégtételt venni. Feljelentést teszek az MSZP-t és személyemet ért aljas rágalmakkal kapcsolatban.” – fogalmaz közleményében Sós Tamás.

A helyi értékek mentén…

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

PANKKK-pánik

· Kultúra

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín