Keresés: „emlék” (296 találat)

A mobiltelefónia mérföldkövei

· Szabadidő

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

Horváth László az idősek otthonáról

· Politika

A mátraházai idősotthon helyzetével kapcsolatban adott ki sajtóközleményt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, amit a mai rendkívüli közgyűlésen ismertetett.

Elszomorító, hogy váratlan helyzetekkel, a megye előző vezetése által folytatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel vagyunk kénytelenek szembesülni nap, mint nap, ám azt mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy e felelőtlenségnek a mátraházai otthonban élő idős emberek is az áldozatául essenek.

Elhatározásunkban megerősített bennünket Szabó Róbert alelnök úr hétfői, az intézményben tett személyes látogatása, amikor is világossá vált, hogy az idősotthon lakói számára a költözés rendkívül nagy lelki megrázkódtatást okozna, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartják, hogy másutt, más környezetben éljenek.
Hiába tárgyaltunk Visonta polgármesterével nemrég arról, hogy közösen egy új idősotthont építünk a településen, az elmúlt hetekben kiderült: a tervezett fejlesztésre egész egyszerűen nincs pénz. A beruházáshoz szükséges több,mint 600 millió forint nem áll a megye rendelkezésére. A megyei önkormányzat 6 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik.
A helyzet tehát a következő volt: fejlesztésre pénzünk nincsen, a Mátrai Állami Gyógyintézetben pedig az előző megyei vezetés által kötött szerződés értelmében nem maradhat az intézményünk december végénél tovább. Ha nem vagyunk tekintettel a szerződés lejártára, napi 100 ezer forint kötbért – azaz éves szinten 36,5 millió forintot - kell fizetnünk egy egyébként amúgy is magas szolgáltatási díjakkal működő idősotthon után. Ezért, az intézmények jogutód nélküli megszüntetése esetére törvényben foglalt 45 napos határidőre is figyelemmel, múlt héten pénteken a közgyűlés bizottságai elé kellett terjeszteni azt a javaslatot, amely az otthon megszüntetésére vonatkozott, s amely eredetileg a mai rendkívüli ülés napirendjei között is szerepelt.
Mindeközben a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt segítségért fordultam dr. Szócska Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárához. Megpróbáltuk pár nap alatt elérni azt, amit a korábbi megyei vezetésnek évek alatt sem sikerült: azt jelesül, hogy a mátraházai idősotthon az eddigi helyén, a Mátrai Gyógyintézetben maradhasson, s az idős embereknek most ne kelljen költözniük.
A kormányzat szerencsére nagyon pozitív, humánus, emberi módon állt hozzá ehhez a számunkra rendkívül fontos ügyhöz, így lehetőség nyílt arra, hogy a megszüntetésre vonatkozó javaslatot levegyük a mai ülés napirendjéről.
Mindennek fényében határozottan állíthatom – s itt utalnék vissza a szocialisták emlékezetes, tántoríthatatlan HospInvestes kórházi ámokfutására –, hogy a mi döntéseinket nem a presztízsszempontok vezérlik. Nem a problémák, hanem a megoldások emberei vagyunk.

Eger, 2010. november 10.

Horváth László
Elnök
Heves Megyei Közgyűlés

Az egri Kolping család történelme

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

A mai városi közgyűlés élőben, percről percre

· Politika

Ma reggel kilenc órától másodszorra ül össze az új összetételű Városi Közgyűlés. Az eseményeket élőben követhetik portálunkon. Tárgyalják a Dobó tér - Egerpatak - Belvárosi térsor funkcióbővítő rehabilitációját, valamint az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházásokat is.

9.05 Gyülekeznek a képviselők.

9.16 Míg várakozunk, Habis László polgármester interjút ad.

9.25 15 képviselő jelentkezett be, a Közgyűlés határozatképes.

9.26 Császár Zoltán, független képviselő kíván szólni a rendőrséghez. Pozitív tapasztalait sorolja: az iskolások gyalogátkelőkön való védelme és a Mindenszentekkor való jelenlétüket is köszöni a Bűnügy-osztályvezető parancsnoknak. A polgárőröket azonban hiányolta a temetők környékéről. Csontos Ambrus tűzoltóparancsnokot is köszönti a kórház előtt nyújtott segítségéért a lehetséges közlekedési katasztrófák megelőzésében.

9.31 A rendőrség képviselője reagál Császár Zoltán észrevételeire, védve a polgárőröket.

9.33 Császár Zoltán bejelentette, hogy az alpolgármester úrral szeretne arról tárgyalni, milyen szobor kerüljön a Bacchus-szobor helyére a Szépasszony-völgyben, hogy ne essen a vandalizmus áldozatául.

9.35 Habis László bejelentette, hogy 16 képviselő van jelen.

9. 36. Saárossy Kinga társadalmi megbízatású alpolgármester napirend előtt emlékezik meg 1956 november 4-ről.

9.37 Egy perces felállással emlékeztünk meg az eseményekre.

9.38  Bognár Ignác (Jobbik) képviselő hívja fel a figyelmet a délutáni megemlékezésekre.

9.40 Tóth István és Bognár Ignác jobbikos képviselők a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak támogatására ajánlja fel elsőhavi tiszteletdíjukat. Kéri a képviselőtársakat, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz.Külön kéri a  FIDESZ-KDNP képviselőit erre, mert Orbán Viktor is azt kérte, hogy mindenki lehetőségei szerint segítsen.

9.42 Habis László polgármester elmondta, hogy a Városházában elhelyezett urnába tettek adományokat, s a frakció valamennyi tagja adakozott.  Kinek-kinek lehetőségeire bízza, hogy milyen adományokkal járul hozzá a katasztrófa enyhítéséhez. Véleménye szerint az egri vállalkozások, civil szervezetek már nagyon sokat tettek, a város közvéleményét komolyan foglalkoztatta az ügy.

9.44 Császár Zoltán kér szót. Egy évvel ezelőtti borsodi példát említ, s a Bibliából idéz. Véleménye szerint a legnagyobb adományozó az, aki nem kamerák előtt jelenti be eme szándékát.

9.47 A Napirendet 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.48. Flaskay Mihály, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság külsős tagja esküt tett.

9.51 Az első napirendi pont Rázsi Botond alpolgármester felmentése a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója pozícióból mandátuma megszerzése miatt. 16 igennel egyhangúlag elfogadták.

9.54 Habis László polgármester köszönetét és elismerését fejezi ki Csonros Ambrus tűzoltó ezredes úrnak az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokaként végzett munkájáért. Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy Csontos Ambrus tűzoltó ezredes urat a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaztóság igazgatói feladatainak ellátásával kívánja megbízni. A jelenlévők egyhangúlag elfoglalták a határozati javaslatot.

9.58 A rendelet-tervezetek következnek

10.00 Dr. Estefán Géza az állandó bizottságok feladatairól és hatásköreiről nyújtott be javaslatot. 15 igen és egy tartózkodás mellett elfogadták.

10.02 A negyedik napirendi pontot is elfogadták, ami az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, az alpolgármesterek költségátalányáról és a társadalmi megbízatású alpolgármester hivatali munkarendjéről szólt. Hozzászólás nem volt.

10.06 Csákvári Antal tanácsnok ismerteti a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról szóló javaslatot. Szeretné emellett, ha cégek, vállalkozások is támogatnák a diákokat, akiknek fontos, hogy Egerben minél több jó szakmunkás tegye le a szakmát, s maradjanak is itt Egerben. 16 igennel egyhangúan elfogadták a rendelet-tervezetet.

10.09 Ficzere György tanácsnok a Károlyváros Városrász Szabályozási Tervének módosításáról szóló javaslatot ismerteti. Egyhangúlag elfogadta Közgyűlés a rendelet-tervezetet.

10.12 Ficzere György tanácsnok úr az árvízi szintjelzőtáblák helyi védelem alá helyezését kéri. Császár Zoltán, független képviselő fájlalja, hogy őt nem kereste meg a tanácsnok úr, mert kihagyták a tervezetből a Patika Múzeumnál lévő táblát. Javasolja, hogy ezt a táblát is vegyék fel a listára.

10.15 Sós István alpolgármester kér szót, véleménye szerint nem kérdőjelezhető meg a Ficzere úr jó szándéka a táblákkal kapcsolatban.

10.17 Ficzere György szerint mellékletként felkerülhet a tábla a listára, van kiegészítési lehetőség, nem kell mindig rendeletet módosítani. 16 igennel a rendelet-tervezetet 30 napos közszemlére tették.

10.20 Az előterjesztések következnek. Az Egri Kistérség Többcélú Társulásában az önkormányzatot képviselő polgármester helyettesítésének rendjéről egyhangúan elfogadták a határozati javaslatot.

10.21 Elfogadták az előterjesztést önkormányzati bérlakás tekintetében fennálló bérlőkijelölési jog megszűnésére, valamint önkormányzati tulajdonú külterületi ingatlanok tulajdonviszonyainak rendezéséről, egyhangúlag.

10.23 Csathó Csaba tanácsnok ismerteti az előterjesztést a siófoki 7452 hrsz-ú ingatlan tulajdoni illetőségére érkezett vételi ajánlatról. Kéri a Közgyűlést, hogy támogassa a javaslatot. 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadták.

10.26 Csathó Csaba tanácsnok korábbi közgyűlési határozat visszavonását kéri, az X-Pen Kft. nem tudja vállalni az Ifjúsági Házban lévő üzlete helyett biztosított magasabb fenntartású ingatlan költségeit. A rendeletet elfogadták, kisebb helyiséget kaphat a Kft.

10.30 Habis László polgármester a belváros rehabilitációjáról szóló előterjesztést ismerteti. Arról döntenek, mely szervezetekkel alkotnának konzorciumot (Heves Megyei Önkormányzat, Konventuális Ferences Minorita Rend, Egri Református Egyházközség, Egri Római Katolikus Érsekség, Heves Megyei Vízmű Zrt., Egri Városfejlesztési Kft., Agria Parkoló Kft.). Habis szerint különösen fontosak ezek a projektek, számos műemlék újul meg, s viszonylag közel állnak már a megoldáshoz.

10.32. Pál György (MSZP) képviselő nem látja akadályát az előterjesztés elfogadásának, de véleménye szerint a Centrum áruház alá kellene kisebb mélyparkolót építeni, valamint megoldást tartani a Centrum áruház szebbé tételére.

10.39 Császár Zoltán a műemlékek állapotáról szóló aggályait ecseteli. Örülne, ha megvalósulnának a rekonstrukciók, de szeretné meg is élni azt. Kíváncsi arra, mire lesz kilátás a Minorita-templomból, szerinte a Főiskola tetején csodálatos a körpanoráma, oda építene például kávézót. Összességében jónak tartja a Dobó tér - Eger patak - Belvárosi térsor funkcióbővítő javaslatát, de azt javasolja, hogy körültekintően végezzék a munkát, és csak ameddig a pénztárcájuk bírja.

10.45 Habis László szeretné a létesítményeket konzerválni, a romokat restaurálni, s a közönség elé tárni a látványosságokat. Azt állítja, hogy mozgó célpontra lőnek, mert folyamatosan változnak a feltételek. Megkíséreltek kompromisszumos megoldást találni, de elképzelhető, hogy túl nagy kockázatot vállalnának a projekt néhány pontjának vállalásával. Létrejön egy egységes térrendszer, amit a föld alatti létesítmény hivatott kiszolgáltatni. Raktárokat, közlekedő tereket, nyilvános illemhelyeket tartalmaz, s fontos, hogy megépüljön. A kiszolgáló funkciók biztosítása tehát adott. A Centrum áruház kérdése bonyolult és kényes, még sok tárgyalást folytatnak ez ügyben.

Császár Zoltánnak a polgármester elmondta, hogy pár száz millió forint megtakarítás is várható. Az Irgalmasok kápolnájának a homlokzatfelújítására a műemlékvédelemmel egyeztetéseket folytatnak, annak érdekében, hogy annak műszaki tartalma, lehetővé tegye a rendelkezésre álló forrásokból történő felújítást. A Minorita templom felső panorámájáról pedig rendelkezésre áll fotóanyag a csodálatos kilátásról.

10.56 Bognár Ignác (Jobbik) szerint a vele tárgyaló emberek szemében ellenszenvet váltanak ki a változtatások. Azt mondja, bárcsak akkor ne lett volna pénz, amikor a Centum áruházat építették meg. Neveket szeretne hallani, hogy kik engedték állami tulajdonból magántulajdonba a Centrum áruházat, ami miatt most szinte cselekvőképtelenek.

10.59 Császár Zoltán szerint egy város életében nagyon fontos a kockázat elkerülése. Egy rossz döntés miatt is el lehet adósodni. Azt javasolja, hogy addig takarózzunk, ameddig a takarónk ér, s az is kényelmes legyen. Szerinte a Centrum áruháznak nincs helye a Dobó téren. Nem tudja milyen áron lehet kivásárolni, de véget kell vetni az áruház torz képének a belváros szívében. A látogatók a történelmi értékek, a látnivalók és a jó borok miatt jön.

A független képviselő szerint le kell venni a Dobó téri lovasszoborról a politikai hámot.

11.05 Dr. Csarnó Ákos (LMP) segítséget szeretne segítséget kérni, pártjával szeretne a szakmai programokban részt venni.

11.06 Sós István (FIDESZ-KDNP) kiemelte, hogy ez egy most is változó projekt, de mindenkit a jószándék vezérel. Állítása szerint még hónapjaik vannak, hogy kikristályosítsák a részleteket. Úgy gondolja, hogy túl sok ez a két szobor a Dobó térre.

11.08 Csathó Csaba (FIDESZ-KDNP) szerint az összes résztvevő szebbé és jobbá akarja tenni a város képét. Bár a módról eltérnek a vélemények, de egyre közelednek az álláspontok. Úgy gondolja, hogy az értékeket megőrizve kell újszerűvé varázsolni a Dobó teret. Elsősorban a többség véleményét kell figyelembe venni.

11.11 Pál György (MSZP) Csarnó Ákos kérésére reagálva azt javasolja, hogy a dokumentumokat bocsássák az összes képviselő részére nyomtatott formában. Sós úr hozzászólását örömmel nyugtázta, szerinte is szükség van az egriek véleményére a változtatásokkal kapcsolatban.

11.13 Császár Zoltán szeretne pár szót szólni építő jelleggel. Egert egy ékszerdoboznak tartja, s kéri, hogy szét ne pakolásszanak mindent.

11.16 Saárossy Kinga szerint törekedni kell arra, hogy az egriek jól érezzék magukat, s hozzátette, hogy nagyon jól mutatna a szobor a Centrum áruház helyén.

11.17 Habis László óvná magukat attól, hogy 20-30 évekkel ezelőtti állapotokhoz ragaszkodjanak a visszaállítás során. Jelzi, hogy a napirendnek ez a téma nem volt tárgya, a projektlista és a konzorciumi listáról kell ma szavazniuk.

A polgármester elmondása szerint a Centrum áruházat állami vállalatok privatizálták, a városnak nem volt elővásárlási joga.

A sétálózónákat és a közlekedési területeket igényes anyaghasználattal fogják megvalósítani.

11.24 A projektlisták módosítását 14 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadták. A konzorciumi partnerek listáját ugyanebben az arányban fogadták el.

11.25 Habis László a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról szóló előterjesztést ismerteti. Évente kétszer díjmentesen törleszthető a hitel.

11.27 Pál György (MSZP) arra kíváncsi, hogy 4 év alatt miért duplázódott meg az Önkormányzat hitelállománya, mik valósultak meg ebből?

11.29 Habis László szerint Eger ebben az évben 500 millió forinttal kevesebb támogatást kap, mint 4 évben. A városnak igen jelentős amortizációs pótlási-kötelezettsége is volt. Az adatok rendelkezésre állnak, minden hatósági rendszer kritikáját kiállja a közlési rendszerük.

11.35 Pál György (MSZP) szerint a polgármester gyakran említi a Líceumot és az Érseki Palotát, mint rekonstrukciókat,melyekhez költségekben vajmi kevés köze volt a városnak.

11.37 Habis László nem kíván Dr. Nagy Imre, korábbi polgármester felelősségében osztozni. Szerinte Eger városa az egyik legjobb gazdálkodó a Megyei Jogú Városok tekintetében. A közoktatás normatív finanszírozását említi példának, nem zártak be iskolákat.

11.40 Dr. Gál János, Eger Megyei Jogú Önkormányzat könyvvizsgálója kér szót. Rámutat, hogy negyedévenként készít kimutatásokat. Akinek problémája van a költségvetéssel kapcsolatban, kéri forduljon hozzá.

11.43 14 igen, 1nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták az előterjesztést a fejlesztési célú kötvénykibocsátásról.

11.44 Habis László polgármester ismerteti az AGORA AGRIA projekt keretén belül megvalósuló beruházások kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárásról szóló előterjesztést.

11.45 Dr. Csarnó Ákos (LMP) azt kérdezi, indokolt-e a pályázat?

11.46 Pál György (MSZP) javasolja, hogy szavazzák meg az előterjesztést, hogy ne kelljen a városnak 60 millió forintot visszafizetnie, bár azt látja, hogy ez így nem felel meg a saját rendelkezéseiknek sem.

11.48 Habis László polgármester elmondja, hogy jelen álláspontuk szerint a projekt megvalósításához szükséges a jelenlegi műszaki tartalom felülvizsgálása. Túl rigorózusnak tartja a műszaki tartalmat. 2 hete derült ki, hogy ez módosítható: építési, épületgépészeti és anyagfelhasználási változások is lehetségesek.Kevés vállakozás képes komplex ajánlatot adni. Ezért másféle közbeszerzési eljárásban gondolkodnak: minél több egri vállalkozást szeretnének bevonni a munkálatokba, felosztanák tehát a műszaki részt a beruházás kivitelezésében.

11.51 16 igennel egyhangúan fogadták el a határozatot.

11.54 Habis László ismerteti az előterjesztést az Egri Vízilabda Klub rendkívüli működési támogatásáról. 9 millió forint támogatást adnának a Klubnak a jó eredményekre hivatkozva.

11.55 Császár Zoltán kiemeli, hogy egyedülálló értéke a vízilabdacsapat, de ezt az egyedülállóságot fájlalja, mert korábban jó futballcsapatunk, kézilabdacsapatunk volt, Szerinte más sportágakat is kellene támogatni. A turizmusra is jó hatással lenne, ha jönnének a mérkőzésre a turisták.

11.58 Dr. Csarnó Ákos (LMP) is kéri a Közgyűlést, hogy más sportklubokat is támogassanak.

11.59 Habis László kiemeli, hogy az elmúlt években folyamatosan növelték az élsport támogatását, egy rendkívül nehéz időszakban. Császár Zoltánnak elmondja, hogy a diáksportot, az utánpótlás nevelését  is fontosnak tartják.

12.02 16 igennel egyhangúlag támogatják a határozati javaslatot.

12.05 Az előterjesztést Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata intézményei és Polgármesteri Hivatala 2011. évi ellenőrzési tervének megállapításáról 13 igen szavazattal egyhangúan elfogadták.

12.06 A tájékoztatók következnek.

12.07. Elfogadták a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottság, illetve a Polgármester 2010. III. negyedében saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseinek végrehajtásáról szóló tájékoztatót 13 igennel.

12.08. Elfogadták a tájékoztatót a "Közlekedésfejlesztés megvalósítás Eger városban a Deák Ferenc utcában" című projekt fizikai megvalósulásáról 12 igennel, egyhangúlag.

12.09 Elfogadták a tájékoztatót a 2010. évi idegenforgalmi nagyrendezvényekről. Orosz Lászlóné tanácsnok nincs jelen.

12.10 Elfogadták a tájékoztatót a TÁMOP 3.2.11/10-1 Nevelési-oktatási intézmények tanórai,tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatására kiírt pályázatok eredményéről 13 igennel egyhangúan.

12.13 Dr. Misz Mihály (FIDESZ-KDNP) kér szót. Véleménye szerint Dr.Sós Tamás tönkretette Heves megye minden kórházát. Egy tollvonással tönkre lehet tenni mindent, de újjáépíteni nagyobb idő. Elmondta, hogy miután Fűtő László igazgató úr kezet fogott a városi polgármesterrel és a megyei elnökkel, így végre megkezdődhet az érdemi munka. Az elmúlt két év egy szörnyűség volt Dr. Misz Mihály szerint.

12.16 Habis László alátámasztotta Dr.Misz Mihály hozzászólását, valóban megtörtént az összefogás.

12.17 Dr, Csarnó Ákos (LMP) átmeneti korcsolyapálya-lehetőséget javasolt.

12.18 Habis László felhívja a figyelmet, hogy a távhő szempontjából nagyon körültekintően kell kezelni az ügyet, keresik a megoldásokat.

12.20 Megkezdődtek a lakossági felszólalások. Az Egri Est Café hányattatott soráról van szó: nincs fűtés az egykori Ifjúsági Házban, ahol az Egri Est Café jelenleg működik, a bérleti díjat pedig ugyanúgy ki kell fizetni. Időpontot szeretnének kérni, hogy mikor tárgyalhatnak.

12.23 Habis László polgármester szerint az Egri Est Cafénak számos lehetőséget ajánlottak fel, de túlzottak az elvárásaik. Igyekeznek elfogadható megoldást találni.

12.25 Gondolkodj okosan' országos versenysorozat. Nagy magyarok témakörben

12.29 Szabó Pál két témában szól. Kérdezi, hogy a közbeszerzések elbírálása módosul-e. Habis László polgármester szerint a gyakorlat nem változik, minden tiszta és áttekinthető. A közmeghallgatást decemberre időzítik.

12.36 A hozzászóló hiányolja a város lakóit, szerinte reagálniuk kellene a felvetült témára. Úgy gondolja, hogy a lovasszobor nem árt senkinek. A Táncpalotát is azoknak kellene kifizetni, akik igényt tartanak rá. A felszólaló a nyolcadik percben már a személyes ügyeit taglalja.

12.43 Legközelebb november 25-én lesz közgyűlés, a további pontokat zárt ülésen tárgyalják.

Forrás: Egriszín

Emlékoszlop a fertálymesterek tiszteletére

· Belföld

Az elhunyt fertálymesterek emlékére, Fertálymester emlékoszlopot avattak ma délelőtt a Bazilika előtti téren. A testület tagjai és Habis László polgármester részvételével rendezett eseményen, Buda Péter atya szentelte föl a faragott oszlopot.

A Mindenszentek alkalmával felavatott emlékoszlop jelzi a Fertálymesteri testület erejét, hogy nem feledkezünk meg egymásról, fogalmazott köszöntőjében Várkonyi György, az Egri Fertálymesterek főkapitánya. A kopjafa mint szimbólum, elsősorban azt jelenti, hogy tudunk emlékezni azokra a társakra, akik már nincsenek közöttünk, hangsúlyozta a főkapitány.
Az emlékoszlopot Kovács Imre elképzelése, ötlete alapján Kiss József fafaragó készítette el, melyen 23 név szerepel. Az elmúlt évben hat tagjától búcsúzott a testület, mely jelenleg 195 fővel bír.

Egerben a fertálymesteri intézményt, a török hódoltság megszüntével, a XVII. század végén alakult ki. Az akkori körülmények szükségessé tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere, aki tudjon írni és olvasni, s akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. Az akkori latinos elnevezés a „d e c u r i ó”-ból eredt (tizedes), és ez az idők folytán „f e r t á l y m e s t e r” lett.

Sok évi szünet után, a hagyományőrzésre helyezve a hangsúlyt, 1996-ban éledt újjá a mozgalom. A negyedmesterek Várkonyi Györgyöt választották a testület elöljárójának, azaz főkapitányának.

Forrás: Egriszín

Politikamentes kórházépítés - Kórházvédők megemlékezése

· Politika

A múltért lobogtak ma este  a mécsesek lángjai. A már magukat kórházépítőknek nevező kórházvédők megemlékeztek a 2 évvel ezelőtti kórházátadásról. Hegyaljai Judit felidézte az átadáskor történt eseményeket. Hangsúlyozta: gondoskodni kell a még állástalan kórházvédőkről. Politika mentesen, embert próbáló szakmai küzdelemmel szeretnék ismételten a kórház renoméját visszaszerezni.

A közel 100 fő emlékező előtt a Megyei közgyűlés elnöke Horváth László  is szót kapott, aki megköszönte a kitartást és igéretet tett a felelősök elszámoltatására. A munkát jövő héten már el is kezdi az arra kinevezett Vizsgáló Bizottság. A kórházat az eljátszott bizalom szimbólumának nevezte, Dr. Fűtő Lászlót az újonnan kinevezett igazgatót garanciaként tüntette fel, aki nagyban hozzá fog járulni a kórház ismételt felemelkedéséhez.

Dr. Misz  Mihály képviselő reményt lát az újjáépítésre  Habis László és Horváth László segédletével, a hosszú száműzetés után  jó kórházat szeretnének létrehozni. "Nincsenek megbízható, rendes  régi munkatársak" -mondta. Ezzel a Kórházépítők szerepét helyezte előtérbe, akikkel  a szakmai hátteret fogják  megalapozni. A megemlékezést a Himnusz eléneklésével zárták.

Lakóház az Árpád-korból

· Kultúra

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Megújult kerítés a Gárdonyi Emléknapon

· Kultúra

Az íróra emlékeztek és az adományozókat köszöntötték a Gárdonyi ház közadakozásból felújított kerítésének ma délelőtti átadásán. A Gárdonyi Géza Emléknapon kiállítással és irodalmi teadélutánnal várja az érdeklődőket a Dobó István Vármúzeum.

Az 1952 óta emlékhelyként működő Gárdonyi ház kedvelt célpontja az idelátogató turistáknak. Az épületnek a Dobó István Vármúzeum viseli a gondját, többször végeztek műszaki felújítást rajta. Az idei beavatkozással a tavaszi szélsőséges időjárás miatt megbillent kerítést állították helyre közadakozásból, a Dobó István Vármúzeum  és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület valamint támogatók segítségével.  A Gárdonyi emléknap alkalmából Zsigmond Mihály vállalkozó adta át jelképesen a kapukulcsot Király Júliának, az egri Dobó István Vármúzeum irodalomtörténész-muzeológusának.

Szécsényi Orsolya a vármúzeum igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület 2000 óta ünnepli meg a Gárdonyi Géza Emléknapot, mely iránt komoly érdeklődés mutatkozik a az írót tisztelők körében.
Az Egerbe látogatók 60 %-a, az Egri csillagok regény hatására keresi fel a várat és az emlékhelyeket.
A hagyományosan minden évben megrendezett Gárdonyi Géza Emléknap a gyerekeknek szóló program mellett a felnőtteket is várja a nap folyamán a „Gárdonyi a világháborúban” című kiállítással és a novellaíró Gárdonyi témában rendezett tudományos emléküléssel. Az emléknap egyik legnépszerűbb eseménye az irodalmi teadélután, melyet ma délután 17 órakor tartanak a Dobó-bástyában.

Forrás: Egriszín

EKF-EKMK Együtt az értékek mentén

· Kultúra

Az Eszterházy Károly Főiskola az Egri Kulturális és Művészeti Központtal együttműködve UNICULT összefoglaló címmel sorozatot indított, melyben a főiskola művészeti értékei kívánják bemutatni. A sorozatban az ének-, zene-, tánc- és színházművészeti közösségek szerepelnek az őszi félévben.

Az együttműködés alapja, hogy megismertesse a város művészetbarát közönségével mindazt az értéket, mely a főiskolához kapcsolódik. A művészeti tanszékek mellett, részben tőlük függetlenül is, létrejöttek olyan alkotó közösségek, melyek nem csupán városunkban, de a magyar felsőoktatás palettáján is értéket képviselnek. Ezek az értékek pedig a nemzetközi pódiumokon is sikerrel képviselték már a magyar kultúrát. Mindezek Eger város művészetbarát közönsége előtti megismertetésére bizonyult jó partnernek az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

A sorozat első előadására a főiskola Agria Voces együttese vállalkozott egy új koncerttel.
A  zenekar 2008 szeptemberében alakult az Eszterházy Károly Főiskola Ének – zene Tanszékének hallgatóiból és tanáraiból. Tagjai mai napig a főiskola tanulói, vagy azóta már végzett zenetanárok. Az együttes számos külföldi és hazai fesztiválon, koncerten szerepelt nagy sikerrel. Repertoárjának gerincét az ismert külföldi és magyar musicalek betétdalai alkotják, de stílusától nem idegen a klasszikus magyar rockzene slágereinek előadása sem. Műsorukkal legutóbb a Magyar dal napján találkozhattunk, a Széchenyi úti színpadon arattak sikert.
Október 27-én, szerdán este 7 órától a legnépszerűbb musicalekből, a magyar klasszikus rockzenéből válogatnak  koncertjükön a Bartakovics Béla közösségi ház színháztermében.

A főiskola Egres Néptánc Együttese az EKMK Lajtha László Néptánc Együttesével kezdte el a közös műsorokat 7 évvel ezelőtt. Azóta sikerrel szerepeltek már a hazai színpadok mellett Lengyelországban, Litvániában Nemzetközi Egyetemi Fesztiválon, táncot tanultak Erdélyben, a Gyimesben. Repertoárjukat kizárólag a magyar tájak tánckultúrájából gyarapítják;  Sárközi Karikázó, Sárpilisi-, Moldvai-, Szatmári-, Mezőségi-, Somogyi-, Bagi-, táncok, Magyarbődi karikázó, Kalotaszegi legényes, Széki férfi táncok szerepelnek műsorukon. Az UNICULT keretén belül Egyetemi Táncszínház sorozatot indítanak, első vendégük november 10-én a Nyíregyházi Főiskola Néptánc Együttese lesz. A közös műsor után a két Együttesvezető fergeteges táncházat igér a Magos zenekarral, ahol a táncosok a saját vidékük; palóc-, szatmári-, nyírségi táncaira tanítják a közönséget.,

A rajz tanszék kiemelkedő szellemiségű vezetője volt egykor Nagy B. István Munkácsy díjas festőművész. A család – többek között a Főiskola támogatásával – a közelmúltban jelentette meg életművét átfogó albumját.  Róma beszélő szobrai címmel rendeznek november végén kamara kiállítást a Forrás Galériában, amikor a  könyvet is bemutatják.
Ez év júniusában egy országos kortárs művészeti szemlén nyert ezüst minősítést a főiskola Szuszogó Színháza, akik ebben a tanévben lettek ötévesek. Ebből az alkalomból többször is közönség elé lépnek korábbi műsoraikkal és új bemutatójukkal.
Érdekes és értékes színházi csemegének igérkezik  egy tatai vendégjáték. Pulika János gyimesközéploki prímás emlékére Nyírő József művei alapján állították össze „Az én népem” című produkciót, melyben a veretes szöveg mellett a zene-,tánc- és énekkultúra 10 tételben mutatja be ezt a páratlanul egyedi, értékes kultúrát.

Az EKMK és a főiskola szakemberei a tapasztalatok alapján alakítják a következő félévi UNICULT programot további értékes művészeti területeket – ének-zene, pódiumművészet, -  bemutatva, többek között egri költő, Kálnoky László nevét viselő nemzetközi egyetemi versmondó verseny megrendezésével.

Állami kitüntetést kapott Bókai Mária

· Kultúra

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztjével ismerték el a Gárdonyi Géza Színház örökös tagja, Bókai Mari munkásságát az október 23-i állami ünnepen.

Ötvenhatos forradalmunk évfordulóján, a Néprajzi Múzeumban Halász János parlamenti államtitkár adta át a soros állami kitüntetéseket.

A népszerű színésznő már a 60-as években Egerben játszott, majd 1987-ben alapító tagja lett az állandó társulatnak. Egyike azon színészeknek, akik remek alakítást nyújtottak zenés és prózai szerepben egyaránt. A közönség ma is emlékszik az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Görkorcsolyapálya, A Csárdáskirálynő vagy a Marica grófnő című előadásokban játszott szerepeire. Szívesen tanított a színház stúdiójában, tanítványai közül többen ma is a Gárdonyi Géza Színház művészei.

Az egri színpadon 1998-ig – nyugdíjba vonulásáig - játszott, azóta Budapesten tanít, játszik és rendszeresen szinkronizál. Nem szakadt el az egri társulattól, figyelemmel kíséri a színház munkáját: rendszeres vendége a bemutatóknak, társulati üléseken találkozik az egykori kollégákkal. 2008 óta a társulat örökös tagja.

„Ehhez a pályához nem elég a tehetség, hanem szerencse is kell. Meg kell tanulni, az ember mire képes, ezért harmóniában kell élni. Szeretni kell, amit csinál az ember. És ez meglátszik, hogy jól érzi-e magát benne” – nyilatkozta nemrég egy interjúban.

Forrás:Egriszín