Keresés: „iker” (624 találat)

Csütörtök déltől újra a régi rend szerint közlekedhetnek a járművek és a gyalogosok.

Egerben helyreállt a forgalmi rend a Csiky Sándor utcában. Csütörtök déltől újra a régi rend szerint közlekedhetnek a járművek és a gyalogosok. Ezt jelentette be szerdán délben Tuza Róbert, a városüzemeltetési iroda vezetője.

Ismert: két hete nagy mennyiségű csapadék hullott Egerben, s a Csiky utca alatt húzódó csapadékvíz-elvezető csatorna ezt már nem bírta el. Mivel a megsüllyedt burkolat bármikor beszakadhatott volna, elkezdték a helyreállítást.

A balesetveszély miatt mindkét irányból lezárták az autóforgalom elől a Csiky utca alsó szakaszát Egerben, és a gyalogos közlekedést is korlátozták. Az elmúlt hetekben az autóbuszok elkerülték a Csiky utca Széchenyi utca felé eső szakaszát, ezért két buszmegálló, a főposta előtti és a Tűzoltó téri kimaradt. Az észak felé haladó járatok a Barkóczy utcáról a Csikyn át a 25-ös út felé kerültek.

Molnár László, a városüzemeltetés beruházási csoportvezetője elmondta: a veszélyt a vártnál is gyorsabban sikerült elhárítani. Közel 8 millió forintból oldották meg a helyreállítást. A régi csatornát nagyobb befogadóképességű betoncsőre cserélték, befedték az üreget, a burkolatra újabb réteg került. A lezárás idején a Csiky Sándor utca ezen szakaszán kicserélték a régi csatornafedelet és az egyik tömbház csapadékcsatornáját is az utca alatt futó rendszerbe kötötték be. Hosszú távra biztonságossá tették itt a közlekedést.

Elhangzott: két, jogosnak ítélt kárigényt nyújtottak be, ezeket megtérítik. A Knézich Károly utcán is hasonló munka folyik. Ezzel várhatóan jövő hét végén végeznek.

Forrás: HEOL

Egy kétszáz négyzetméteres, felújítás alatt lévő családi ház égett teljes terjedelmében csütörtök hajnalban. A tűzoltóknak hét sugár segítségével több, mint három óra alatt sikerült megfékezni a lángokat.

Kigyulladt egy 200 m2 –es lakóház ma hajnalban Egerben, néhány utcányira a Bazilikától.

Az L alakú épület tetőszerkezete teljesen leégett, a házon belül is óriási károk keletkeztek.

A helyszínre nagy erőkkel vonultak az egri hivatásos tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat is. Egy kétszáz négyzetméteres, felújítás alatt lévő családi ház égett teljes terjedelmében. Az oltás idejére az útszakaszt teljes szélességében lezárták. A tűzoltóknak hét sugár segítségével több, mint három óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűz keletkezésekor senki nem tartózkodott az épületben, így személyi sérülés nem történt.

A tüzet kora reggelig oltották a tűzoltók, okát a szakemberek segítségével vizsgálják.

Pélyen egy épületben felrobbant egy gázpalack. A házban tartózkodó embernek sikerült kimenekülnie, de így is súlyos sérüléseket szenvedett.

Kedden hajnal háromnegyed négy előtt érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Pélyen egy lakóházban robbanás történt, melynek következtében a tető összeomlott.

Azonnal a helyszínre vonultak a hevesi és a jászberényi tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat. Az épületben a kiáramló gáz miatt egy gázpalack felrobbant, ennek következtében a negyvennyolc négyzetméteres lakóépület összeomlott. A robbanáskor az épületben egy személy tartózkodott, akinek sikerült kimenekülnie, azonban még így is súlyosan megsérült. Az egységek a veszélyes épületszerkezeteket visszabontották - tájékoztatott Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Május 20-án éjjel fél kettőkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kápolnán egy épületbe villám csapott.

Az egri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Egy 80x12 méteres istálló tetőszerkezete teljes terjedelmében lángolt, amely a villámcsapás következében gyulladt ki. A tűzoltóknak három sugár segítségével, több mint két óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűz keletkezésekor sem ember, sem pedig állat nem tartózkodott az épületben, így sérülés nem is történt. A tűzeset következtében több millió forintos kár keletkezett.

Este fél hétkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kerecsenden az ipari telepen kigyulladt körülbelül háromszáz kilogramm festék, valamint egy épület tetőszerkezete. Nagy erőkkel vonultak a helyszínre az egri hivatásos tűzoltók, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat.

A felderítés során megállapították, hogy egy száz négyzetméteres téglaépítésű üzem raktárhelyisége ég, a tűz pedig átterjedt a tetőszerkezetre. A tűzoltók két darab acetilén palackot hoztak ki az épületből, amelyeket hőhatás nem ért. Három sugár segítségével egy óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűzesetben senki nem sérült meg.

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Egy gyöngyöshalászi családi házhoz riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, melynek melléképületében tűz ütött ki hétfő este 20 óra körül.

 Egy gyöngyöshalászi családi házhoz tartozó melléképületben egy műhely gyulladt ki, eddig ismeretlen okokból. Az épületben 2 db dissou-palack is van, melynek eltávolítása balesetveszélyes a megnövekedett hőhatás miatt.

A veszélyhelyzet miatt emelték a veszélyességi szint fokozatát, ezért a hatvani katasztrófavédelem munkatársai is kivonultak. Mivel a palackokat a tűzoltók már nem tudták kihozni, ezért mesterlövészek érkeznek a helyszínre - mondta el portálunknak Antal Erika, a megyei katasztrófavédelem sajtószóvivője.

A jelenlegi helyzet szerint valószínűsíthető, hogy bizonyos körzetben a lakók ideiglenes kitelepítésére lesz szükség.

22:04:

Mint azt Antal Erikától megtudtuk, összesen négy palack volt az épületben:  dissou, oxigén, szén-dioxid és egy propán-bután. A dissou-palackot mesterlövész hatástalanította, a többit sikerült kimenteni és időben visszahűteni. A balesetmegelőzés érdekében három lakóházból összesen hat felnőtt hagyta el rövid időre otthonát. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár felmérés alatt, az utómunkálatok tartanak.

Forrás:HEOL

Hétfőn éjfél után érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Gyöngyösön egy középmagas épületben a harmadik emeleten egy villanyóraszekrény ég.

A gyöngyösi hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, kiérkezéskor megállapították, hogy egy villanyóraszekrény lángol, a lakók nagy része pedig az épületben tartózkodik. Az égő villanyóraszekrény füsttel telítette a harmadik emeletet, így tíz fő kimenekítését kellett a tűzoltóknak elvégezni. Az egységeknek egy porral oltóval sikerült eloltani a tüzet. Másfél óra elteltével a lakók visszatérhettek otthonaikba. A kiégett villanyóraszekrényhez tartozó lakás füstmentesítése nem volt megoldható, ezért két lakó elhelyezését rokonoknál kellett megoldani.

Az egységeknek egy porral oltóval sikerült eloltani a tüzet. Másfél óra elteltével a lakók visszatérhettek otthonaikba. A kiégett villanyóraszekrényhez tartozó lakás füstmentesítése nem volt megoldható, ezért két lakót rokonoknál kellett elhelyezni - tájékoztatott  Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Az egri társulat április 19-én mutatja be Csiky Gergely: Buborékok című szatírikus komédiáját Csiszár Imre rendezésében.

Igazi színész-darab, remek karakterekkel, ezért is választottam Csiky Gergely: Buborékok című szatirikus komédiáját – mondta Csiszár Imre rendező az olvasópróbán.
Hogy mi közünk van 2013-ban az 1800-as években írt figurákhoz? Ha valaki a nézők közül némi hasonlóságot vélne felfedezni mai világunk és a 200 évvel ezelőtti magyar társadalom között, talán nem a véletlen műve – mondja a rendező. A darab az adósságról, az eladósodásról, érdekházasságokról és a korrupcióról szól…véresen komoly témáról, de fergetegesen mulattatva.
Csiky Gergely élete felét papként élte le, majd hivatásos drámaíróként megreformálta a magyar drámát. Mondhatjuk, hogy ő az első hivatásos drámaíró, hiszen a Nemzeti Színház, miután sikerrel mutatta be első három darabját, évente rendelt tőle újabbat.
Most bemutatásra kerülő művében azt a pénzhajhászós életformát leplezi le, amelyben semmi más nem dominál, csak a haszon reménye. Buborékok, vagyis illúziók épülnek fel arra, hogy pénzzel az élet minden gondját meg lehet oldani.  A pénz hozza magával a befolyást, indukálja az érzelmet, szerelmet, házasságot, meghatározza a karriert, szóval mindent a pénz motivál. Ebbe aztán emberi sorsok beleroppannak, sokan öngyilkosok lesznek, mert nem bírják a terhelést, nem bírják a tempót. Néhányan, akik kellőképpen meglovagolják a lehetőségeket, megdicsőülnek. Ám a szerző éppen arra világít rá, hogy az ilyen emberek többnyire nevetségessé válnak.
-Ha ezeket a szerepeket kellő humorral mutatjuk meg a színpadon, akkor nevethetünk majd saját magunkon. Mert el kell majd gondolkodnunk azon, megéri-e feltenni az életünk talmi értékek hajhászására: hogy a feleségem jól öltözötten jelenhessen meg a társaságban, hogy a fiam a teljes vagyont eljátssza a lóversenyen? Szóval megéri-e? Teszi fel a kérdést a XIX. század közepén a nagyszerű szerző, akinek darabjait igen méltatlanul, csak nagy ritkán veszik elő a színházak. E hiányt pótolja a Gárdonyi Géza Színház társulata.

Fotó. Gál Gábor

Tegyünk együtt útjaink tisztaságáért!

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját. A Föld Napján szervezett eseményre ismét jelentkezett önkormányzatunk. A rendezvény az elmúlt években az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alkalommal szervez országos szemétgyűjtési akciót az általa üzemeltetett 30 ezer kilométeres közúthálózat és környezetének megtisztítására. Idén Verpelét Nagyközség Önkormányzata április 20-án, szombaton tartja meg szokásos tavaszi szemétgyűjtési akcióját.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap, mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az eddigi akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt nyolc alkalommal mintegy 323 ezer önkéntes csaknem 50 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

A szemétgyűjtési akció célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék elszállításáról is.

A verpeléti szemétszüret 2013. április 20-án, szombaton lesz.

Gyülekező az Erdészet előtti parkolóban. Indulás a külterületi utakra reggel 8:00-kor.

Várjuk a jó érzésű, környezetükért tenni akaró lakosokat, szülőket, diákokat, tanáraikat, mindenkit, aki érez annyit magában, hogy segítsen egy szebb településkép kialakításában!

Az esemény végén a résztvevőket egy tál főtt ételre várja az önkormányzat.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu