Keresés: „látogató” (268 találat)

Harmadik alkalommal rendezték meg a szarvaskői csipkebogyó fesztivált. A nagysikerű rendezvényen a látogatók megismerkedhettek a csipkelekvár elkészítésének fortélyaival és egész napos szórakoztatásukról is gondoskodtak a rendezők.

A fesztivált Szarvaskő önkormányzata és a Szarvaskőért Alapítvány finanszírozta, melyhez nagymértékben hozzájárult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyert támogatás valamint az Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Kft. segítsége is.

A Budapest Fővárosi Önkormányzat Mónosbéli Gyermekotthonában működő képzőművész szakkör munkáiból nyílt kiállítás ma délután a Bródy Sándor Könyvtárban. A tárlatot az intézmény lakóinak zenés műsora nyitotta meg.

Másnak lenni nehéz, s a mássággal kapcsolatos előítéletek lerombolásának egyik legkézenfekvőbb eszköze a művészet, fogalmazott köszöntőjében dr. Radoszáv Miklós a Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat általános igazgatóhelyettese, méltatva a nem a saját családjukban nevelkedő gyermekek munkáit.
A november 14-ig látható tárlaton a Bükk lábánál elhelyezkedő gyermekotthon intenzív művészeti életéből kap ízelítőt a látogató.
A Mónosbéli Gyermekotthon egy olyan intézmény, ahol a másságot jelentő művészetet nagyon kreatív módon használják a gyerekek nevelésére, és a társadalmi elfogadtatásra.

Mónosbélben élen jár a művészeti tevékenység, a fogalakozások és az alkotó munka része az intézmény programjának. A Bródy Sándor Könyvtár teret ad ennek a tevékenységnek és a gyermekotthon lakói évről évre elhozzák az év közben készített képzőművészeti munkáikat.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.

A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.

Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.

Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:

„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.

Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.

A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.

Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.

A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

EU-s ifjúsági csereprogram keretében Egerbe érkezett, közel 50 fős diák-delegációt köszöntött Habis László polgármester ma délután, a Városházán. Az Arezzo-ból és Macon-ból egy hétre városunkba látogató diákok a „szegénység és kirekesztettség” témában konzultálnak a helyi középiskolásokkal.

Habis László köszöntőjében Egert, mint nagy történelmi örökséggel rendelkező várost mutatta be, amely híres boráról, termálvizéről és iskoláiról. Örömmel beszélt a testvérvárosi kapcsolatokról, kiemelve a francia testvérvárost Macont, ahonnan úgy, mint az olasz Arezzóból 20 diák érkezett a Fiatalok Lendületben program keretében Egerbe.
Az európai uniós program nemcsak a problémákról, hanem a megoldásokról is szól. Az egy hetes itt tartózkodás során a diákok ismerkedéssel, csapatépítéssel, a város nevezetességeinek megismerésével töltik idejüket.
A közös tanulmányi munka során a „szegénység és kirekesztettség” témában előadásokon vesznek részt, majd egy közös konzultáció keretében, egy játékos parlamenti ülésen vitatják meg tapasztalataikat.

Forrás: Egriszín

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoztak a Magyarok Szövetsége képviselőjelöltjei ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. Az elképzeléseiket tíz pontba gyűjtötték, amivel szeretnék a várost jobbá tenni.

Értékteremtést fogalmazott meg programjában a Magyarok Szövetsége, de ennek első lépése a meglévő értékek védelme – szögezte le ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szűcs Lajos a 10. számú választókerület képviselőjelöltje. Utalt az Egervin történelmi, muzeális borkészletére melyet szerinte a felszámoló irreálisan alacsony áron kínál. Véleménye szerint az elmúlt húsz év az értékek eltékozlásáról szólt úgy Egerben, mint az egész országban. A megyeszékhely a bankok és a plázák városává vált, nyoma sincs a régi iparnak és a hagyományokhoz hű szőlő- és bortermesztésnek. Kiemelte, hogy mögöttük sem párt, sem gazdasági érdekcsoport nem áll, mégis sikerrel bonyolították le több alkalommal a Magyarok Vásárát, felállították Eger első rovásírásos üdvözlőkapuját és több mint 200 ezer látogatója volt az általuk szervezett Magyarok Országos Gyűlésének.

A Magyarok Szövetségének tíz választókerületben lesz képviselőjelöltje az önkormányzati választáson, közülük heten vettek részt a mai tájékoztatón. A jelöltek címszavakban határozták meg a legfontosabb célkitűzéseiket, melyek között szerepel többek között a közlekedés fejlesztése, akadálymentesítés, buszmegállók és járdák építése. A legproblémásabb útszakaszok között a Sas úti vasúti átjárót, a Sas út és a Kertész út kereszteződését említették. Mocsáry László a 4. választókerület képviselőjelöltje a Kertész úti hajléktalanszálló problematikájáról szólt. A lakók véleményére hagyatkozva úgy látja, hasznos lenne, ha munkaterápiával orvosolnák a gondot, vagyis olyan közmunkákat szerveznének, melyben a szálló lakói is aktívan részt vehetnek, esetleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozhatnának. Nagy Endre József az 5. választókerület képviselőjelöltje azt szeretné, ha nem csak intermodiális csomópont alakulna, hanem egész Eger egy intermodiális város lenne, ahol kerékpárral, gyalog, akár babakocsival is könnyedén lehet közlekedni. A felnémeti városrészt érintő kérdésekről Vallusné Farkas Andrea beszélt. A gondok közül a buszközlekedést és a gyermekelhelyezés nehézségeit emelte ki.

A Magyarok Szövetsége szolgálni szeretné a civil társadalmat, a várost, a nemzetet, olyan szolgálatot vállanak, amit az eddigi képviselők nem tettek – mondta Szűcs Lajos.

Forrás: Egriszín

Rekonstrukciók, rendezvényszínpad és várfalsétány is szerepel az „Egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című projekt részeként, amelyet ma délelőtt mutattak be a Megyeházán. A vár kiemelt turisztikai termék- és attrakciófejlesztés projektismertetőjén célként fogalmazódott meg a látogatók számának növelése.

Az ÉMOP-2009-2.1.1/A projekt akár egy évtizedig is eltarthat, hangzott el a tájékoztatón. A pontos tervek bemutatását hosszas előkészítő munka előzte meg. A projektben partnerként működik együtt a gesztor Heves megyei önkormányzat, Eger Megyei jogú Város Önkormányzata, a dobó István Vármúzeum.
A hosszú futamidejű programban leghamarabb 2011. januárjában kezdődhetnek meg a munkák. Az 1 milliárd 499 millió 900 000 forintos beruházás nyomán 7 új attrakciós elemmel gazdagodik a vár, 11 munkahely jön létre, és közel 94 milliós árbevétel növekedéssel számolnak.
Dr. Veres Gábor a Dobó István Vármúzeum igazgatója a vár fejlesztésének attrakcióiról, a projekt céljait ismertetve adott tájékoztatást. A fejlesztések innovatív jellege mellett kiemelte a létrehozandó infrastruktúrát, világítással, mosdókkal, ami a hosszabb nyitva tartás, az éjszakai programok feltétele.

A célok között szerepel, hogy 2016-ra el szeretnék érni az évi 511 látogatót, amihez a nyitvatartási idő meghosszabbítása és attrakciók, programok szükségesek.
A bemutatott attrakciók között szerepel a vár titkos földalatti világát bemutató fejlesztés a provizori palota és a dézsmapince rekonstrukciójával, audiovizuális kiállítással, elektronikus tárlatvezető rendszerrel. A dézsmapincében a szőlőművelés történetét bemutató kiállításon ismerkedhetnek a látogatók a bortermelő hagyománnyal.
Az északi parkolóban kialakított hatszáz fő befogadására alkalmas színházi tér létrehozása, mobilizálható színpadtechnikával, variálható mobil színpaddal és nézőtéri rendszerrel, hang- és fénytechnikai berendezésekkel, a színház kiszolgálásához szükséges helyiségekkel, önálló programstruktúra kialakítása ad lehetőséget a jövőben.
A múzeumi tanösvénnyel ellátott Várfal sétány, a nyugati és északi várfalak külső területén mind az egriek, mind a turisták számára átjárhatóságot biztosít a városrészek között.
A projekt további eleme a Szép bástya felújítása, amivel egy régi zarándokhely elevenedik meg, az Egri Csillagtúra éjszakai időutazása, és a Török-kert felújításával a gasztronómiai turizmus fellendítése a hagyományos magyar (középkori) konyhára és az egri borokra alapozott minőségi vendéglátással.

Forrás: Egriszín

A város elmúlt négy évének kulturális teljesítményéről tartott beszámolót Habis László polgármester ma délelőtt. Az eredmények rendezvényekben és sikeres pályázatokban mutatják meg a kultúra városa arculatát.

Szinte minden pályázatot megnyertünk a kultúra területén, amit meg lehetett nyerni, jelentette ki Habis László polgármester ma délelőtti tájékoztatóján. Példaértékűnek nevezte a városnak a kulturális életben elért eredményességét, melynek a szakmai szervezetek, szakemberek mellett a civil szervezetek is részesei. Az eredmények mögött gazdag kulturálisélet, sok munka és pályázati anyag van.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a város önkormányzata olyan fajta kulturális politikát igyekszik folytatni, amely lehetővé teszi, hogy egymással versengő kezdeményezések is teret kapjanak. Hozzátette, hogy a kultúra területén a megyei önkormányzattal is igyekeztek együttműködni, és e tekintetben a polgármester szerint komoly eredményeket értek el.

A tájékoztatón szó esett Eger sportéletéről is, az egészséges életmódra, sportra nevelésről annak kapcsán, hogy az Egri Városi Sportiskola országosan első lett 2009-ben. Kovács Géza az intézmény igazgatója elmondta, hogy a labdarúgás kiemelt helyet foglal el az iskola életében, és a Sportágbörze jó lehetőséget kínál az utánpótlás fontosságáról.

Az elmúlt évek kulturális teljesítményének legfontosabb eredményei közül kiemelkedik, hogy a város intézményei a legjobbnak járó elismeréseket szerezték meg országos megmérettetéseken, így a Bródy Sándor könyvtár az „Év könyvtára” lett 2008-ban. A Gárdonyi Géza Színház művészei számos szakmai díjjal büszkélkedhetnek, az intézmény elnyerte a legjobb nagyszínpadi előadásnak járó Dottore-díjat.
A képzőművészet a Zsinagóga Galériában, reprezentatív kiállítások révén van jelen Egerben, az irodalmi életbe az Agria folyóirattal kapcsolódik be a város.
A közművelődés területén Eger Város Önkormányzata a legmagasabb összegű támogatásban részesül az Agóra programban. Jelenleg a létesítmény fenntarthatóságának kritériumai tekintetében keresik a legmegfelelőbb megoldást.
Az egyik leglátványosabb eredmény a Magyar Dal Fővárosa cím elnyerése volt 2010-ben, amit az Egri Kulturális és Művészeti Központ  a város intézményeivel közösen valósított meg. Eger a megyei jogú városok kategóriájában elnyerte a kultúra Magyar Városa címet 2010-ben.
A Gárdonyi Géza Színház 2009-ben tánctagozattal bővült, ebben az évben rendezték meg a „Kárpát-medence kincsei” rendezvénysorozatot. A Történelmi vigasságok és az Agria Nyári Játékok mint fesztiválok, minősítést nyertek.
Az elmúlt időszak pályázatai és a számok:

„Összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés – Tudásdepó-Expressz”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 95 millió 423 268 Ft

„Összehangolt könyvtár-infrastruktúra fejlesztés Heves megyében”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 97 millió 931 680 Ft

„AGÓRA - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása”
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata – 1milliárd 745 millió 745 641 Ft

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért I.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 88 millió 742 864

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért II.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 99 millió 337 065

„Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 21 millió 037 739 Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 50  millió Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 96  millió 136 847 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft. – 428 millió 666 700 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ
Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért – 500 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
A Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata  – 323 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejélesztése”
Tűzoltó Múzeum
EVAT Zrt. – 215 millió 397 559 Ft

Forrás: Egriszín

A közös fejlesztési elképzelésekről, munkahelyteremtő és közlekedésfejlesztési lehetőségekről írt alá együttműködési megállapodást a MÁV Zrt. és Eger Város Önkormányzata ma délután a Városházán. Az elképzelések között szerepel a Déli iparterület, a Kistályai út, valamint helyközi vasútvonalak fejlesztése.

Az együttműködési megállapodás egy szándéknyilatkozat, melyet több egyeztetés, tárgyalás előzött meg. Az együttműködésre fejlesztéseket alapoz a két fél között. A dokumentumot Habis László Eger polgármestere és Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese látta el kézjegyével a Városházán.

Szeptember 3-án operatív egyeztetés zajlott a MÁV Zrt. és Eger város  Önkormányzatának szakemberei között. Az egyes szakterületek képviselői a személyszállítás, infrastruktúra, ingatlangazdálkodás, területén áttekintették az együttműködés lehetőségeit és meghatározták azokat a területeket, amelyek esetén közös programok, projektek kialakítása valósulhat meg.
A megállapodásban Eger város a jövőbeli fejlesztések alapján fogalmazta meg elképzeléseit, amelyek között szerepel a Sas út - Kistályai út meglehetősen problémás közlekedési csomópontjának fejlesztése, a vasúti pályaudvar fejlesztésével az Intermodális csomópont létrehozása, a Déli iparterület fejlesztése, az Eger-Szilvásvárad-Putnok és az Eger-Füzesabony-Budapest vasúti vonalak fejlesztése.
A megállapodás során a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos szempont volt, jelentette ki Habis László polgármester. A tervezett Intermodális csomópont a helyközi és helyi tömegközlekedés összehangolásával, optimális kialakításával lehet megoldás, ennek megvalósítására évek óta keresik a lehetőséget. Az elképzelések alapján fogalmazták meg a terület szerkezeti és szabályozási tervét.
Az Intermodális csomópont megvalósítására a város ebben az évben pályázott a Közlekedés Operatív Program forrásaira, ami jelenleg elbírálás alatt van.
A Déli iparterület fejlesztésével kapcsolatban, a MÁV tulajdonában lévő ingatlanok és infrastruktúra hasznosítása került szóba, melynek munkahelyteremtő vonatkozásai is lehetnek.
Az Eger-Szilvásvárad-Putnok vasútvonal a helyi közösségi közlekedés szolgálatába állítva a helyi lakosok és a környékről idelátogatók számára fontos megoldás lehet.
Dr. Mosóczi László, a MÁV vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a megállapodás alapján a MÁV részt vesz a város tömegközlekedésének fejlesztésében, az iparterület fejlesztésében aminek munkahelyteremtő vonatkozásai vannak. A vasút segíthet enyhíteni a térség közlekedési gondjain is.
A közlekedésfejlesztés egyik pontja a tarifarendszer reformja lehet, mely vonzóbbá és gazdaságosabbá teheti mindenki számára a tömegközlekedést, hangsúlyozta a vezérigazgató.

Forrás: Egriszín

Felemelő és megható volt vasárnap az Egercsehiben tartott Bányásznap. Emlékhelyet avattak, melyet az Egercsehi Bányász Baráti Kör hozott létre pályázati pénzből és saját kétkezi munkájával.

A bányászat  az 1800-a évek végétől 1989-ig tartott Egercsehiben és környékén, akkor zárták be a bányát. A volt bányászok között erős kötelék él ma is. Az emberpróbáló munkában töltött évek, az erős munkakapcsolatok, az egymásra figyelés a mélyben, a közös felelősség a veszélyes munkában olyan közösséget kovácsoltak, amely most is összetartja őket. Ápolják a barátságokat, a hagyományokat.

A Bányász tér alakult át emlékparkká.  A már tavaly felállított monolit emlékkő körül, most csodaszép park teremtődött, hogy kellemes környezetet adjon az odalátogatóknak. Virágok, padok, lámpák szép pázsit várja az öregeket és fiatalokat. A téren álló templomban új, fából faragott Szent Borbála vigyázza őket. A templomtoronyból az ünnepség végén megszólalt az odatelepített elektronikus toronyzene, a Bányászhimnusz hangjai betöltötték a környéket, és a megjelentek múltlátó tekintettel énekelték vele együtt:  „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük…”

Simon Sándor a Baráti Kör elnöke számtalan köszönetet fogadott,  az elnökség és tagság megindultan lapogatta egymás hátát. A bányászok kemény legények, a könny csak a hozzátartozók szeméből csordult ki. A gyermekek és unokák látták, érezték, mit jelent a bányászok összetartozása. Milyen példát adnak a tisztességes emberi helytállásról, egymás megbecsüléséről, a közös múlt hagyományőrzéséről.

Jó szerencsét! – köszöntötték egymást az ünneplőbe öltözött bányászok. Jó szerencsét ahhoz is, hogy ez a szép emlékhely sokáig őrizze hibátlan állapotát! Védje, szeresse, használja az emlékparkot jó szerencsével Egercsehi lakossága és az emlékezni idelátogatók!

Forrás: Egriszín