Keresés: „támogatás” (373 találat)

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

A Klímabarát Otthon Panel Alprogram keretében 228 pályázatot, köztük egy egrit is támogatott a napokban meghozott döntésével Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

A nemzetközi CO2-kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási Rendszerben 2009. augusztus 4-től hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot, amely az iparosított technológiával épült lakóépületek CO2-kibocsátás csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatja, összesen 12 milliárd 583 millió forint értékben. A miniszteri döntésnek megfelelően Egerben a Vallon út 1-11. szám alatti, 174 lakásos társasház 11 millió 573 ezer forintot nyert.

Az érintett lakóközösség a lépcsőházi lehűlő falak utólagos szigetelésére, a lépcsőházi nyílászáró szerkezetek, valamint a melegvíz- és cirkulációs rendszer alap- és felszálló strang vezetékeinek cseréjére nyújtotta be a pályázatát. A tervezett felújítási költség 53,4 millió forint. A társasház által vállalt saját erő összege 27,5 millió forint, melyhez Eger MJV Önkormányzata –közgyűlési döntés szerint- 8 millió 614 ezer forint támogatást ad.

A Vallon úti ingatlan tulajdonosai 17,2 millió forint állami támogatást igényeltek, ebből 11,5 milliót kapnak, s a hiányzó 5 millió 652 ezer forintot a pályázó társasháznak kell biztosítania. Az állami támogatási szerződést akkor lehet megkötni, ha az igénylők nyilatkozatban vállalják, hogy biztosítják a szükséges saját erőt.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a napokban Habis László, Eger polgármestere aláírta azt a támogatási szerződést, amely az egri intermodális közlekedési csomópont kivitelezésének előkészítéséről szól.

A terv szerint a különböző közlekedési eszközök (autóbusz, vasút, gépkocsi, kerékpár) egy modern, különféle szolgáltatásokat is nyújtó pontban találkoznának, nagyban megkönnyítve ezzel az egriek és az utazóközönség életét.

Eger önkormányzata 2010-ben „Eger, intermodális közösségi közlekedési központ létesítése” megnevezéssel nyújtott be uniós pályázatot, s az egy évvel ezelőtt befogadott projektjavaslatot a zsűri –kiemelt programként- támogatásra érdemesnek találta. A folyamat most nagyon fontos mérföldkőhöz érkezett: az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program Közreműködő Szervezete kezdeményezte a támogatási szerződés megkötését, s ezt Habis László egri polgármester április 13-án látta el kézjegyével.

A nyolcvan millió forintot meghaladó összegből közbeszerzési eljárás keretében választják ki azt a vállalkozást, amely elkészíti a kiemelt jelentőségű fejlesztés részletes megvalósíthatósági tanulmányát. A költségek fedezetét 100%-ban az elnyert támogatásból finanszírozzuk. A tanulmánynak a 2012-es év elején el kell készülnie, fő célja, hogy feltárja azokat a közlekedésfejlesztési alternatívákat, műszaki megoldásokat, melyeket tisztázni kell egy több milliárd forint értékű beruházás előtt. A munka során folyamatosan együttműködik az önkormányzat, a MÁV és a VOLÁN társaság. Szoros kapcsolattartásra törekszünk a civil szervezetekkel és a lakossággal is. A megvalósíthatósági tanulmány alapján az önkormányzat egy új pályázatot nyújt be az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítéséhez.

Nélkülözhetetlen ez a projekt, mert a városközpontban elhelyezkedő autóbusz-pályaudvar igen szűkösnek, „beszorítottnak” mondható, s emiatt hosszú távon nem képes kielégíteni a forgalmi elvárásokat, valamint az utazóközönség XXI. század elvárásainak megfelelő kiszolgálására sem alkalmas. Hiányzik a vasútállomás és az autóbusz-végállomás közötti közvetlen kapcsolat, noha ennek a szolgáltatási színvonal emelésében kulcsszerepe lenne. Az új intermodális közlekedési csomópont lehetőséget teremt arra, hogy az egyes közlekedési ágazatok a vasút, a közúti tömegközlekedés illetve gépkocsi közlekedés, valamint a városi kerékpár hálózat kapcsolódása létrejöjjön.
Eger város fejlődésének sajátossága, hogy a kereskedelmi-szolgáltatási központ a város északi peremén jött létre, ugyanakkor Eger kapcsolódása az országos hálózatokhoz csak a város egyetlen, túlzsúfolt észak-déli tengelyén keresztül lehetséges. A déli részen mindeddig a megfelelő közlekedési kapcsolattal és méretekkel rendelkező területek hiánya akadályozta a fejlesztések megindulását. A városépítészeti javaslat szerint a vasútállomás területén új közlekedésfejlesztési területek szabadíthatóak fel. Ha terveink megvalósulnak, úgy a „déli kapu” térsége a megyeszékhely jelentős fejlesztési csomópontjává válik.

A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint, Eger MJV Önkormányzata 2011-es költségvetésében a civil szervezetek támogatására, munkájuk segítésére összesen 7 millió 110 ezer forintot biztosít.

A Civil Ház fenntartására 1,5 millió forint jut, a fennmaradó közel 5,6 millió forintból tartalékalapot képez a Civil Alap Bíráló Bizottság (CABB). Ebben az évben a nonprofit szféra képviselőinek -különböző programok, rendezvények megvalósításához- 4,8 millió forintot biztosít Eger önkormányzata. Anyagi nehézségekre hivatkozva számos önkormányzat az idén csökkentette a civileknek nyújtott támogatást, Egerben nem volt ilyen negatív változás.

A Civil Alap pályázati kiírás idén is december 31-ig megvalósuló programokra szólt. Az, hogy 2010 óta Egerben egy teljes évre vonatkozóan lehet pályázni, megkönnyíti a szervezetek életét, tervezhetőbbé teszi programszervezői tevékenységüket, nem utolsó sorban csökkenti az adminisztrációs feladatokat, hiszen nem kell időről időre újabb támogatási szerződéseket kötni.

A helyi közösségek igen élénk érdeklődést mutattak: 135 szervezet 205 pályázatot nyújtott be a civil referensnek, ami minden eddiginél magasabb szám. Emiatt az egy pályázóra eső összeg 23.500 forint lett volna, szemben az átlagosan 480 ezer forintos támogatási igénnyel. A CABB a döntést a fenti tények figyelembe vételével hozta meg, különös tekintettel arra, hogy egy-egy tervezett rendezvény milyen értéket képvisel Eger városa számára. Előnyt élveztek például a régóta jól működő, közösségformáló erővel működő szervezetek. Elsődleges szempont volt, hogy a beadvány városunk civil életének szakmai fejlődését célozza.

Részben szakmai, részben formai hiányosságok miatt nem támogattak a bírálók 61 pályázatot, így a 205-ből 144 beadvány kapott végül anyagi támogatást.

215 millió forint támogatást nyert a Tűzoltó Múzeum teljes rekonstrukciójára a működtető EVAT Zrt. A projekt előkészítése szeptemberben indult.

A Tűzoltó Múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre - ezt a címet viseli a nyertes pályázat. Az Észak-magyarországi Operatív Program keretében 215 millió forint uniós, illetve állami támogatásból teljesen megújul a múzeum, a tornyos épületet kivéve, amelyet már rendbe hoztak, valamennyi szárnyat rekonstruálják. A fő, múzeumi funkció megőrzése és fejlesztése mellett a tervben szerepel egy étterem, illetve egy tűzoltó és rendőr relikviákat árusító ajándékbolt kialakítása is. A belső udvarra szabadtéri színpadot állítanak föl, ahol rendezvényeket, bemutatókat tartanak majd.

A projekt célja az egri Tűzoltó Múzeum fejlesztése, turisztikai vonzerejének növelése, minőségi turisztikai attrakciók kialakításával, működtetésével. Az attrakciók életre hívásához szükséges interaktív, IT technológiai és hagyományos eszközök beszerzése, valamint a helyszín teljes körű átalakítása, az attrakciót kiszolgáló, minőségi szolgáltatást nyújtó élettér megteremtése, az épületek felújítása. Figyelembe véve Eger Megyei Jogú Város által az IVS-ben megfogalmazott városfejlesztési célokat, az épület műemlék jellegét, elhelyezkedését, lehetőségeit, egy fenntartható a város turisztikai vonzerejét nagymértékben növelő beruházás megvalósítása.

A projekt várható befejezése 2012. augusztus vége.

A hétvégén második alkalommal rendezték meg Egerben a Sportiskolák Országos Szövetségének (SIOSZ) díjkiosztó gáláját.

Az eseménynek – melyen a 2010-ben legjobban teljesítő sportiskolás-korúakat, edzőiket és klubjaikat díjazták – az Egri Városi Sportiskola (EVSI) társszervezésében Eger adott otthont. A fiatalok 2010-ben az országos bajnokságokon és diákolimpiákon összesen 450 érmet szereztek.

Magyarországon 75 közoktatási típusú – ebből 55 állami céltámogatásban részesülő – és 18 egyesületi (városi) sportiskola működik; a rendszerben közel húszezer iskoláskorú gyermek jut sportolási lehetőséghez. A program szakmai koordinátora a Nemzeti Sport Intézet (NSI).
A díjkiosztó alkalmából összesen 33 pályázat érkezett. Az 500 fő feletti egyesületi kategóriában szolnoki, az 500 fő alattiban szombathelyi győzelem született; a középiskolák közt a budapesti Csanádi, az általános iskolák esetében a szombathelyi Zrínyi vitte a fődíjat. Egyéni díjban 13 fiatalt és azok edzőjét részesítették.
A Hotel Eger & Parkban megtartott eseményt Habis László, Eger polgármestere nyitotta meg. Mint mondta, a város hagyományai között a sportnak megkülönböztetett szerepe van; a tavalyi győztes EVSI és a Dr. Kemény Ferenc iskola méltatása mellett kiemelte a fiatalok számára példát állító élsportot is. A SIOSZ elnöke, Fuhrmann Géza a tavalyelőtti eredmények alapján díjazottak 2010-es sikerei közt példaként hozta Biczó Bence szingapúri ifi olimpiai úszó aranyát illetve Juhász Bence birkózó ifi Eb-bronzát. Díjat adott át az említetteken túl Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadó, Farkas Tibor, a NEFMI Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa, Lehmann László NSI sportiskolai programvezető, Virág Lajos birkózó olimpikon, Juhász Bence tavalyi díjazott birkózó, Rázsi Botond egri alpolgármester, Balogh Csaba támogató, Jakabházyné Mező Mária MOA-főtitkár és Kovács Géza EVSI-igazgató.

A hétvégi gálát megelőzően került sor a SIOSZ közgyűlésére, melyen a 2010-es beszámolók mellett az idei tervek kerültek a főbb napirendek közé. Fuhrmann Géza kiemelte a Debrecenben, augusztus 24. és 27. között megrendezendő Sportiskolák Olimpiai Fesztiválját, melyre – a bemutatókkal együtt 13 sportágban – mintegy 2500 főt várnak; fő célként az olimpiai eszme terjesztését tűzték ki. Lehmann László, a Sportiskolai Program vezetője, az NSI nevében méltatta a Magyar Olimpiai Bizottság márciusi közgyűlésén MOB-díjban részesített Kovács Géza (Egri VSI) és Kiss Mihály (Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola) sportiskola-vezetői munkáját.

Egyéni díjazottak: Göncz Anna atléta (Báthori Általános Iskola, Veszprém, edzője: Németh Eszter), Kubik Roland atléta (Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata, Kovács András és Reichnach Ferenc), Dénes Mercédesz birkózó (Csanádi Árpád Általános Iskola, Budapest, Tar Mihály és Südi Gábor), Kovács Bence birkózó (Kaposvári Sportiskola, Takács László és Tulézi Márk), Bodonyi András és Viola Viktor kenus (Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft., Slisz Béla), Erdős Krisztina ökölvívó (Gyöngyösi Sportiskola, Debreczeni László), Jelencsics Dorina tornász (Szombathelyi Sportközpont, Sportiskola, Vizer Erzsébet és Rácz Gábor), Biczó Bence úszó (Pécsi VSE, Sántics Béla), Várnai Vivien vívó (Széchenyi István Általános Iskola és Gimnázium – Szolnok, Dancsházy-Nagy Tamás), Hajor Orsolya vízilabdázó (Dunaújvárosi Sportiskola, Uitz Csaba), Szabó Boldizsár vízilabdázó (Kecskeméti Sportiskola, Simon Gábor), Bíró Márk evezős (Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft., Molnár Dezső).

A kategóriák díjazottjai:

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő felett:
1. Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.
2. Debreceni Sportcentrum Sportiskola
3. Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft.

Egyesületi típusú sportiskolák 500 fő alatt:
1. Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola Nonprofit Kft.
2. Kaposvári Sportiskola
3. Egri Városi Sportiskola

Közoktatási középiskola:
1. Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai intézet
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Arany János Gimnázium, Nyíregyháza

Közoktatási általános iskola:
1. Zrínyi Ilona Általános Iskola, Szombathely
2. Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
3. Kemény Ferenc Általános Iskola, Eger

Forrás: Egriszín

A Magyar Táncművészek Szövetségét mélységes aggodalommal tölti el az egri Gárdonyi Géza Színház Tánctagozatával történt események.

Barta Dóra Érdemes művész által több mint 2 éve alapított, és szellemi vezetésével működő tánctagozat, és a Badora Társulat megalapítását és létét, a teljes hazai táncszakma üdvözölte. Üdvözölte, mert egy a tánc szempontjából ellátatlan területen honosította meg a magas színvonalú táncművészetet, tette mindezt a város, és a megye önkormányzatainak aktív segítségével, támogatásával. Szülővárosában, Egerben végzett kiemelkedő táncpedagógusi, szervezői, táncművészi és alkotói tevékenysége példaértékű.

Az elmúlt hetek, hónapok eseményei azonban megszólalásra késztetnek bennünket.

Miközben tudomásul véve, de nem elfogadva - hogy a színház új vezetése, a tánctagozat esetében is új koncepció alapján kíván működni - felhívjuk a figyelmet, hogy ennek a döntésnek komoly kihatásai lehetnek Eger és vonzáskörzete táncművészetére.

Tiltakozunk a megoldási mód ellen!

Tiltakozunk, hogy egy megbecsült táncművészt – koreográfust emberségében, művészetében, szakmaiságában méltatlan támadások érnek!

Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt, az együttes tagjai távoznak a színháztól.

Reméljük, hogy Eger város polgárai – élükön az Önkormányzattal – megnyugtató megoldást találnak a Badora Társulat hosszú távú, független működésére.

Az együttes fennmaradásához, további működéséhez, a Magyar Táncművészek Szövetsége minden szakmai és társadalmi súlyát felajánlja ill. latba kívánja vetni.

Budapest, 2011. április 1.

A Magyar Táncművészek Szövetsége Elnöksége

Sveiczer Sándor Péter, a Heves Megyei Közgyűlés azon bizottságának elnöke, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata, a Heves Megyei Önkormányzat képviseletében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a Heves Megyei Önkormányzat nevében úgy kötött eseti megbízási szerződést több biztonsági céggel, hogy az önkormányzatnak ebben az időszakban a Top Cop Security Zrt-vel állandó őrző-védő feladatok ellátására szóló szerződése volt.

A feljelentő álláspontja szerint az eseti megbízások indokolatlanok voltak, illetve felmerül a gyanúja annak, hogy a megbízási szerződésekben rögzített szolgáltatások nem valós szolgáltatásokat takarnak. Az okozott kár nem tisztázott.

Sós Tamás közleménye:

"Ez egy elterelő hadműveletnek a része, a megyei közgyűlés jelenlegi munkájának hiányosságairól kívánja elterelni a figyelmet: a megszorításokról, az elbocsátásokról.A fejlesztésekből azokat tudják elindítani amelyek még az előző  kormányok során született döntések (vári projekt, kórházfejlesztés). Az Orbán- kormánytól nem kapják meg azt a támogatást, amit mi megkapunk a Gyurcsány- Bajnai kormánytól.

Az említett ügyben is jogszerűen jártunk el. Mégis csak nonszensz,- mindenki láthatta - hogy abban az időben mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy le tudjuk bonyolítani a közgyűléseket - mert nem zárt ülések, hanem nyílt ülések voltak - , most pedig azt kérik számon, hogy ezt mégis szakszerűen meg tudtuk tenni. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek voltak a hivatali dolgozók,hagyományos őrző-védő feladatot ellátókon túl a rendkívüli helyzetet kezelni tudó szakemberek. Még nekik is sok-sok nehézséget jelentett a rendkívüli szituációk kezelése. A feljelentés megalapozatlan gyanúkon alapul, visszautasítom a hamis vádakat. A fent említett események a nyilvánosság előtt zajlottak.

Dr. Sós Tamás"

Sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József Országgyűlési Képviselő, az MSZP Frakcióigazgatója, és Dr. Sós Tamás Országgyűlési Képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Elhangzott: a Fidesz az 1944. és 1990. közötti időszakot nem tekinti jogfolytonosnak a magyar társadalom életében. Tóbiás József elmondta: helyes döntést hoztak, hiszen az alkotmányozás a Fidesz alkotmányáról szól, ez nem jelenti a társadalom többségének támogatását.

Sós Tamás szerint az elmúlt időszakban a szegény emberek még szegényebbekké váltak, a lakosság nagy többségének kiszolgáltatottsága alakult ki, az elmúlt 1 esztendő ámokfutását fogalmazzák meg az alkotmányban.