Keresés: „áldozat” (290 találat)

A péntek délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatón elhangzott vádakra egy közleményben reagált Dr. Sós Tamás, melyben visszautasítja az általa igaztalannak tartott politikai jellegű támadást.

Dr. Sós Tamás közleménye:

Úgy tűnik, nagy baj lehet, ha a FIDESZ szükségét érzi, hogy valamiről eltereljék a figyelmet azzal, hogy  két év után újra felmelegítik a Hospinvest Zrt. ügyét. Annak a befektetőnek a kálváriáját, amely tisztességes szándékkal, a megye lakosainak minőségi egészségügyi ellátása érdekében vállalta a Markhot Ferenc Kórház működtetését és fejlesztését. A Hospinvest a FIDESZ hatalmi önzésének esett áldozatul. A folyamatos és aljas vádaskodás miatt veszítette el tulajdonostársát és jutott csődhelyzetbe. Az akkori önkormányzati vezetés kényszerhelyzetben, a betegek érdekében cselekedett.
Vajon miért hirdetett a FIDESZ cirkuszi előadást a mai napra?
-    Talán a felduzzasztott kórházi dolgozói létszámtól való megszabadulást kívánják palástolni, arról a figyelmet elterelni, a mostani rágalmakkal.
-    Talán a múlt évről, hogy csődbe vitték a megyei önkormányzatot. A Heves Megyei Önkormányzat 24 milliárdos vagyonát elkótyavetyélték, negyedrésze adósságért.
-    Vagy talán nem tesznek eleget a megye vezetői, hogy a miskolci kórház ne kebelezze be az egri kórházat, az itteni szakmai területek jól legyenek pozícionálva az együttműködésben.

A leghatározottabban visszautasítom az újabb igaztalan politikai jellegű támadást! A jogászok egybehangzó állítása ma is, hogy jogszerű volt a szerződés megszüntetése. 2009 nyarán a közgyűlési határozatnak megfelelően felmondtuk a szerződést a Hospinvest Zrt-vel és bejelentettük a kártérítési és- kötbér igényünket. A bíróságon a felszámoló ezt a kötbér követelést nem tudta érvényesíteni. A betegek érdeke volt az első. Az egri Markhot Ferenc Kórház és a Hospinvest Zrt. közötti azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, a kórház ideiglenes bezárását is eredményezhette volna. Az akkor létrehozott Markhot Ferenc Nonprofit Kft-nek még nem voltak munkavállalói, a Hospinvest Zrt. állományában dolgozott mindenki. A zavartalan átmeneti időszak így volt biztosítható. Ha nem biztosítunk egy átmeneti időszakot, előfordulhatott volna a legrosszabb esetben az is, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni a 900 ágyas kórházból az ott lévő körülbelül 700 beteget. Ezt nem kívánhatta senki.  Súlyos beteg emberek tömeges mozgatása, beláthatatlan következményeket eredményezhet. Az emberi életnél pedig nincs drágább! Ezt tartottuk szem előtt. Ennek a megoldásnak köszönhető, a kórház visszavételénél a betegek nem vettek észre semmit. Az egri kórház adósságát „elvitte” a Hospinvest Zrt, ez körülbelül 500 millió forint volt. Ez a megoldás eredményezte azt, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak ennek a lépésnek köszönhetően az Országos Egészségügyi Pénztártól megkaptuk a kéthavi „csúsztatott” finanszírozást. Ez havonta kb. 500 millió forintot jelentett, és így maradhatott működésképes a kórház. Ma is ez a struktúra működik. Azt is ki kell számolni, hogy 700 ember ideiglenes költöztetése mekkora költséggel járt volna pluszban. Valamint azt is, milyen bevételkieséssel járt volna a más kórházakban történő ellátás. Az Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottság vezetőjének, Sveiczer Sándor Péter állításával ellentétben, semmilyen új információ nem látott napvilágot, amely 2010 nyara óta ne lenne ismert, nyilvános és publikus, és mivel a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert bizonyítás nélkül hamisan vádolt, bűncselekménnyel rágalmazott, ezért rágalmazás miatt büntetőfeljelentéssel kívánok élni az ügyben. A nevezettek korábbi megalapozatlan vádaskodások miatt bíróság előtt perben állnak, ezért az újabb vádaskodás motivációi elég egyértelműek, aljasak és átlátszók.

Dr. Sós Tamás

A székelyudvarhelyi Tomcsa Színház játszik január 20-án 17 órától a Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. Ibsen: Nóra című drámáját adják elő, Csurulya Csongor rendezésében.

Nóra az a tipikus női alak, aki megpróbálja a legmegfelelőbb családi modell látszatát fenntartani. Csurulya Csongor, rendező szerint a mai emancipált társadalomban egy ilyen lépés megtétele nem bír akkora jelentőséggel, mint amekkora súlya van Nóra számára, de ma is sokszor szembesülünk azzal az érzéssel, hogy életünk nem a megfelelő irányba halad, ezért megpróbálunk változtatni rajta, az áhított cél elérésének érdekében. Ebben a pontban látom annak lehetőségét, hogy a néző, mint szemlélő azonosulhasson Nórával, az ő sorsával, és ennek eredményeként merjen cselekedni, akármilyen nagy erőfeszítésbe is kerül. Az, hogy végül ki mit érhet el egy sorsfordító tettel, csak rajta múlik, a legfontosabb, hogy cselekedjen. Igazság? - ...ha van. Két igazság elfér-e egymás mellett? Létezik-e felsőbb rendű igazság? Ha igen, az jogi-e vagy erkölcsi? Ki dönti el ezeket, vagy pontosabban ki ítéli meg? Mitől bűnös az aki áldozat? Ha ezekre a kérdésekre tudnánk a választ, akkor ez a mű nem születik meg -mondta a rendező.

Vasárnap reggel, fél 9 körül halálos baleset történt Egercsehi és Szarvaskő között.  Egy autó, valószínűleg a jeges út miatt először letért az útról és egy közeli fába csapódott. Antal Erika tűzoltó főhadnagy, a megyei katasztrófavédelem szóvivője elmondta: a baleset helyszínére az egri és a bélapátfalvi tűzoltóság vonult ki, akik azonnal megkezdték a mentést, az addigra elhunyt személyt csak feszítővágóval tudták kivágni a gépjárműből. Az autóban ülő személy a helyszínen életét vesztette, személygépjárművében pedig 400.000 forintos kár keletkezett.

Soltész Bálint, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese azt közölte: az Egercsehi közvetlen közelében történt tragédia áldozata egyedül utazott az autóban, így a balesetnek további sérültje nincs. A helyszínelés idején teljes útzár volt érvényben.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az útviszonyok - bár nincs hó - téliesek, bárhol előfordulhatnak akár csak rövid szakaszonok is jegesedések, ezért a gépjárművezetőktől fokozott óvatosságot követel a biztonságos közlekedés.

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel kórházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen vesztették életüket, és 29-en kerültek kórházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr. Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

A megemlékezés nem múlhatott el békességben, a Magyar Szocialista Párt koszorúzását kifütyülték.

Forrás: Egriszín

Kegyeleti megemlékezést tart az Ötvenhatosok Emlékparkjában az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a december 12-i sortűz áldozatainak emlékére hétfőn 15 órakor.

A hősökre Nyerges Andor, az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja emlékezik, közreműködnek: Réti Árpád színművész és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulói. A megemlékezés koszorúzással zárul.

A kormány új Munka Törvénykönyve miatt nehéz körülmények közé kerülhetnek a munkavállalók - hangzott el az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Sós Tamás országgyűlési képviselő elmondta:  a szakszervezetekkel kell együttműködniük a további javaslatok érdekében, a szakképzési kérdések ugyanis megoldhatatlannak tűnnek. Az eddigi 49 milliárd forintot, amelyet szakképzésre fordított a kormány, a jövő évre 51 milliárdra növeli. Ez azonban a vállalkozók befizetéséből származna, amelyet adó formájában szednének be.

A vállalatok felháborodása érthető, hiszen eddig képzésre fordíthatták ezt a pénzösszeget, mostantól azonban nem tehetik ezt, hacsak nem előlegezik meg a dolgozóknak a pénzt- mondta Sós Tamás.

A szocialisták szerint nem csak a hazai vállalatok illetve szakszervezetek szólaltak fel a Munka Törvénykönyve ellen, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)is érdekeltté vált az ügyben.

Az ILO (International Labour Organization) alkalmas arra, hogy megítéljen egy kormányt, így már benyújtotta a kritikáit  a jelenlegi vezetés ellen- mondta Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés országos elnöke. Elmondása szerint a kormány ezzel a lépésével négy dolgot ér el. Elsőként a bérek csökkenését, ami a munkaidő növekedésével jár majd. Új munkahelyeket nem hoz létre, azonban az elbocsátásokat megkönnyíti. A munkavállalókkal szemben a hátrányos megkülönböztetés lesz érvényben, továbbá ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, korlátozza a működésüket.

Az MSZP szerint a kormány akkor járna jól, ha visszavonná az eddigi csomagjait. Óriási károkat okoztak a gazdaságban, a devizahitelesektől a nyugdíjasokig rengetegen estek a tervezetek áldozatává. Kiss Péter szerint itt az ideje, hogy a kormány elfogadja a több mint 500 javaslatból álló tervezetüket, melyet a szakszervezetekkel közösen készítettek el.

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

Uráncsempészekre csapott le szombat délelőtt az egri rendőrség.  A helyszínre túsztárgyalók érkeztek, lövöldözésre került sor, majd felrobbant egy bomba is.

Az eset akár valós is lehetne, azonban egy kitalált bemutatóról szólt az eset. Ugyanis idén  már 5. alkalommal rendezték meg Egerben a Kéklámpás napot. A program célja a városban működő kéklámpás szervezetek munkájának bemutatása volt, ezáltal betekintést nyerhettek az érdeklődők a hivatások feladataiba. A társszervek kollégáival közösen egy kitalált jelenetet adtak elő, amelyben egy uráncsempészeket szállító autót próbáltak meg igazoltatni majd elfogni a rendőrök.  Ez autósüldözésbe csapott át, majd túszejtésre is sor került, egy busz utasai estek áldozatául a bűnelkövetőknek. A helyszínre túsztárgyalók is érkeztek, akik az utasokat épségben kihozták. A csempészek közül egyet a buszban lelőttek, egy csempészt a rendőrkutyák kaptak el, másik társukat pedig egy mesterlövész lőtte le. A helyszínre több mentőautó is érkezett, illetve a katasztrófavédelem is felvonult. Felrobbant egy bomba is az eset színhelyén, így a tűzoltóság is megjelent a jelenetben.

A műsor végeztével egy meglepetésre is sor került,- mondta el Soltész Bálint, az Egri Rendőr főkapitányság sajtószóvivője.  Szegedi Flórát a hangosbemondón keresztül kihívták a jelenet helyszínére, ahol barátja, aki bűnügyi nyomozóként dolgozik, megkérte a kezét. A bemutatón körülbelül 20 ember vett részt, illetve 2 rendőrkutya.  A program megtervezésénél fontos volt, hogy összetett bemutatót tartsunk, amelyben minden szerv részt vesz, a katasztrófavédelem, rendőrség, a mentő, a tűzoltóság illetve a börtönőrök - mondta Kormos Csaba, a Tűzoltók Egri Szakszervezetének elnöke.

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a katasztrófavédelem igazgatója a verseny ünnepélyes megnyitóján köszöntötte a versenyzőket és a meghívott vendégeket, és a nagy melegre való tekintettel engedélyezte, hogy az egyes gyakorlati feladatokat a tűzoltók könnyített felszerelésben hajtsák végre. A tűzoltók szívósságát, alakiasságát semmi sem jellemezheti jobban annál, hogy ezt a könnyítést nem vették igénybe és a megszokott felszerelésükben a mindennapi rutin szerint hajtották végre a feladataikat.A versenyzők az első állomáson a tűzoltó fecskendőn rendszeresített beosztásuknak megfelelő szakmai tesztlapokat töltöttek ki. A második állomáson a gépkocsivezetők ügyességét mérték fel többek között szlalomozással, „Y” megfordulással. A következő állomáson a lánglovagok két sérültet mentettek ki létrán behatolva egy épületből. A következő állomáshely felé haladva a tűzoltóautó vezetőjének 20 kilométer/órás sebességet kellett a lehető legjobban megközelítenie úgy, hogy a kilométeróra le volt ragasztva. A rendőrség bevonásával egy traffipax mérte az autók sebességét. A harmadik feladatban a szakemberek egy vasrudat átvágva jutottak be az épületbe, ahol hordókban lévő veszélyes anyagot azonosítottak, majd mentesítő helyre juttattak el ezután pedig egy füsttel teli épületből gázpalackot mentettek ki. Innen tovább haladva - az utóbbi időben éles helyzetben is gyakori - fakidőléssel találták szemben magukat. A tűzoltók elvégezték a műszaki mentést: motoros fűrésszel feldarabolták a fát és eltávolították az úttestről. Az utolsó állomáson égő autót kellett eloltaniuk, majd egy autóba szorult sérültet mentettek ki és szállítottak az elsősegélynyújtó helyre.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

A verseny végeztével Plachi Péter mk. pv. alezredes igazgató-helyettes értékelte a csapatok teljesítményét megköszönve az egész éves áldozatos munkát és a versenyre történő felkészülést. A megyei verseny végeredménye: 1. Hatvan Hivatásos Tűzoltóság 2. Heves Hivatásos Tűzoltóság 3. Eger Hivatásos Tűzoltóság B csoport 4. Eger Hivatásos Tűzoltóság  C csoport 5. Gyöngyös Hivatásos Tűzoltóság 6. Eger Hivatásos Tűzoltóság  A csoport

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.