Keresés: „ünnep” (399 találat)

Idén tavasszal az egri TDM szervezet nagyon jó kapcsolatot épített ki egy országos programportállal, melynek köszönhetően Eger is képviseltetheti magát a Nemzeti Vágtán,  melyről a mai sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők.

Nagyon jó kezdeményezés és lehetőség, hogy Eger megjelenhet egy ilyen típusú rendezvényen –fejtette ki Orosz Lászlóné a Kulturális és Idegenforgalmi bizottság elnöke. A rendezvényre elvisszük a város szeretetét, népszerűsítjük az egri bort és a termálfürdőt. Idén sajnos nem tudtunk egri lovast indítani a versenyre, hiszen ennek milliós nagyságrendű költségei lettek volna, de a  programportálnak köszönhetően ilyen formában jelen lehetünk , és ez is nagy lehetőség– emelte ki az elnök asszony.

A Nemzeti Vágta a magyar tradíciókra épülő kulturális, turisztikai, gasztronómiai és történelmi településfesztivál, egy egyedülálló lovas ünnep. Idén Eger városa is részt vesz a 72 induló település között. A versenyre 2011. szeptember 17-18 között Budapesten, a Hősök Terén kerül sor. A Vágtán a Piliscsabai Cserkész-Lovas Egyesület North Star Napoleon nevű lován Németh Jakab képviseli Eger városát, aki már negyedik alkalommal vesz részt a versenyen.

Forrás: Egriszín

Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas hétvégi programot nyújt Egerben, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő Eger Ünnepe. A már nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény célja, az Egerben működő civil szervezetek bemutatása. Az Egri Civil Kerekasztal, mint központi szervező nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az évek múlásával a programok egyre kiterjedtebbek és tartalmasabbak legyenek. Ne csak a város lakói, hanem az idelátogató turisták is megismerhessék Eger külső és belső értékeit, a városban kialakult közösségi életet és az arra szerveződött 3 napos program után vihessék jó hírét az itt élő és munkálkodó embereknek.

Az Eger Ünnepén fellelhető programok, mindenki számára ingyenesen látogathatók, 17.-én szombaton az egriek díjmentesen pancsolhatnak az egri strandon.  Kiállítások, koncertek, táncbemutatók, versenyek és számtalan egyéb szórakoztató program várja a látogatókat a Dobó téren és a legfőbb helyszínen az Érsekkertben.  A rendezvény nem titkolt célja az egészség megőrzés, az ide látogatók ingyenes szűréseken és tanácsadásokon vehetnek részt. Az adományokat és felajánlásokat is szívesen fogadják a szervezők. Akik viszont elkötelezettséget éreznek, csatlakozhatnak is bármely civil szervezethez. Ezen a népünnepélyen 90 civil szervezet teszi nyüzsgővé , tartalmassá a hétvégét.

A X. Európai Mobilitás hét keretében kerékpáros ügyességi versenyen vehetnek részt a gyerekek, valamint lehetőségük lesz egy Felsőtárkányi kerékpártúrán is részt venni az arra vállalkozóknak.

Gasztronómiai különlegességek, tortacsodák, vetélkedők,  díjátadók  és számtalan felsorolhatatlan program várja az idelátogatókat.

Szeptember 11-én országszerte a Magyar Dal Napját ünnepelték. Idén is óriási előkészületek előzték meg Egerben a programot. Az idei rendezvény különlegesnek mondható, hiszen a szervezők speciális színpadtechnikákat alkalmaztak a látvány fokozására, mint az intelligens lámpák, illetve a Dobó téren egy óriási, 80 nm2-es színpad várta az érdeklődőket.

Tavaly Eger kiérdemelte a Magyar Dal Fővárosa címet, óriási sikert aratott a rendezvény. Idén 5 helyszínen ,több mint 20 fellépővel várták a látogatókat. Az elmúlt évi rendezvényhez képest, idén a szervezők előrelátóan az engedélyeket úgy kértek, hogy minden szabályos legyen- mondta Habis László, Eger város polgármestere.

Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója elmondta: rengeteg előkészítő-munka előzte meg a programot, reméli, hogy mindenki élvezte az előadásokat. A rendezvény fő célkitűzése az egri, illetve egri kötődésű előadók felvonultatása volt, mint a Kerekes Band, Kovács Kati, Első Emelet, Gajdos Zenekar. Az érdeklődők a kórusoktól, a népzenén át, a mai slágerekig többféle műfajjal találkozhattak.

A Heves Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Gondos István elnökletével ülésezett kedden Egerben, a Megyeházán a Heves Megyei Idősügyi Tanács.

Az eseményen a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének vezetője, Bujdosó Sándorné beszámolt a szövetség munkájáról, tevékenységéről. Mint elhangzott, ebben az évben október 6-án tartják meg az Idősek Világnapjához kapcsolódó megyei ünnepséget. A Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata osztályvezetője, Zvara Ágnes az idősek ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésének jelentőségéről beszélt. Dr. Gondos István hangsúlyozta: az idős emberek szerepe rendkívül fontos, a tudást, a tapasztalatot tőlük kapjuk, s általuk adhatjuk tovább a jövő generációinak- tájékoztatta szerkesztőségünket a Heves Megye Közgyűlés sajtóreferense.

Pozitívak a tapasztalatok az idei egri turisztikai szezonban- kezdte értékelő beszédét Habis László Eger polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az eddigi sikeres programokat és vendégcsalogató fesztiválokat értékelték.

A sajtótájékoztatón Habis László kiemelte, hogy közel 10 ezer vendégéjszakával nőtt Eger forgalma, a tavalyi év hasonló időszakához képest, és ennek köszönhetően az idegenforgalmi adóbevételek is emelkedtek. A város turizmusára még mindig a szezonalitás a jellemző. A polgármester elmondta azt is, hogy tudják jól, hogy a város imázs problémája, hogy nem erősítik kellőképpen a fürdőváros jellegét, hiszen a Török fürdő és a termálvíz a hűvösebb időben is ide vonzaná a turistákat, valamint a fürdővárosok népszerűségi sorába is előrébb kerülhetnénk. Az év első nyolc hónapjában szerencsésnek mondható az augusztusi időjárás, hiszen ez korrigálta a júliusi esős időszak kieséseit. Augusztusban közel 81 ezer ember látogatott el az Eger Termál Kft fürdőjébe, ezzel meghaladta a látogatók száma a 204 ezer főt, ami 2003 óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően a fürdő saját bevételeiből tudja törleszteni hiteltartozásait, ahol további 800 milliós fejlesztést terveznek.
Orosz Ibolya tanácsnok asszony, a közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Eger tudatosan törekszik arra, hogy „fesztiválváros” legyen. Ezt igazolja az eddigi 12 nagyrendezvény, ami 162400 résztvevőt vonzott. Kiemelte a Fényünnepet és a boros rendezvényeket. A város különböző intézményeiben 1800 fő dolgozik a fesztiválok sikerén. A tanácsnok asszony örömteli adatként emelte ki, hogy a KSH 2010-es év vendégforgalmát értékelő összesítésében Eger ismét a TOP 10-be került, 285.022 vendégéjszakával. A belföldi vendégforgalmat tekintve Eger a 9. helyen áll és 3,4%-os növekedést ért el egy év alatt.  Ez a szám még növelhető lesz, a vár felújításával és az autópálya megépítésével. Eger honlapjának megújítása folyamatban van, mely már több nyelven lesz elérhető a külföldi vendégek számára is - mondta Orosz Ibolya.

Forrás: Egriszín

2011.szeptember 11-én, vasárnap ismét megrendezésre kerül a  Magyar Dal Napja. A programot hét vidéki városban, illetve tizenhét budapesti helyszínen fogják megtartani. Közel negyven színpadon várják az érdeklődőket magyar zene ünnepén.

Ebben az évben Nyíregyháza kapta a Magyar Dal Fővárosa címet, azonban Eger város hűen a 2010-ben kiérdemelt címéhez, gondoskodik arról, hogy ne csak a színpadon, de az utcán is a magyar dal szóljon.  Idén is „zenevonat” fogja járni a várost, amelyen helyi énekesek és az iskolák kórusai dalolnak majd.

Öt színpadon, a Dobó téren, a Széchenyi utcában, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, az Egal.cult Clubban illetve a Felsővárosban várják az érdeklődőket a szervezők, több mint húsz előadóval.A Bródy Sándor Könyvtár Zenei Gyűjteménye egy különleges kiállítással készül, melyet Kovács Kati fog megnyitni a Magyar Dal Napján. A Dobó téren a helyi gasztronómia és borkülönlegességek megízlelésére is lehetőség lesz.

A rendezvény fő színpada, a Dobó téren felállított Egri Csillag Színpad. A színtér névadója az Egri Csillag minőségi fehér bor, a Bikavér fehér párja. A rendezvényen fellép többek között Herczeg Flóra, Gonda László, az Első Emelet illetve a Kerekes Band.

Este 8 órakor egy különlegességgel várják az érdeklődőket. Az országban mindenütt, a Magyar Dal Ünnepén egy közös éneklésre invitálják a vendégeket, ahol felcsendül, a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdal.

Az idei Magyar Dal Nap fő koncepciója az egri, és Egerhez valamilyen szállal kötődő, magyar dalt előadó énekesek és zenészek felvonultatása.

Szerda délután tartotta tanévnyitó ünnepségét megújult épületében az iskola. A Felsővárosi Általános Iskola, Iskola úti épületének megszűnésével a gyerekek illetve a tanárok átkerültek a Balassi Bálint volt tagiskola létesítményébe, ami ezentúl székhelyként fog funkcionálni. Az új nevünk Balassi  Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett- mondta Lachata István, az iskola igazgatója.

Egy pályázat útján 50 millió forinttal támogatta a városi vezetés az iskolát, amelyet felújításra fordítanak. Az átépítésre az őszi-tavaszi szünetben kerül sor, a tornaterem teljes felújítására illetve a nyílászárók teljes cseréjére költik el a támogatást.

Az igazgató elmondta: a két tantestület remekül működik együtt, reméli, hogy az eddig is sikeres iskolák még sikeresebbé válhatnak. Szintén nagy előrelépésnek tartja a mostanra majd minden tanteremben megtalálható aktív táblákat, illetve a modern informatikai eszközökkel felszerelt termeket, amelyeket szintén egy pályázat útján nyert el az intézmény.

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a katasztrófavédelem igazgatója a verseny ünnepélyes megnyitóján köszöntötte a versenyzőket és a meghívott vendégeket, és a nagy melegre való tekintettel engedélyezte, hogy az egyes gyakorlati feladatokat a tűzoltók könnyített felszerelésben hajtsák végre. A tűzoltók szívósságát, alakiasságát semmi sem jellemezheti jobban annál, hogy ezt a könnyítést nem vették igénybe és a megszokott felszerelésükben a mindennapi rutin szerint hajtották végre a feladataikat.A versenyzők az első állomáson a tűzoltó fecskendőn rendszeresített beosztásuknak megfelelő szakmai tesztlapokat töltöttek ki. A második állomáson a gépkocsivezetők ügyességét mérték fel többek között szlalomozással, „Y” megfordulással. A következő állomáson a lánglovagok két sérültet mentettek ki létrán behatolva egy épületből. A következő állomáshely felé haladva a tűzoltóautó vezetőjének 20 kilométer/órás sebességet kellett a lehető legjobban megközelítenie úgy, hogy a kilométeróra le volt ragasztva. A rendőrség bevonásával egy traffipax mérte az autók sebességét. A harmadik feladatban a szakemberek egy vasrudat átvágva jutottak be az épületbe, ahol hordókban lévő veszélyes anyagot azonosítottak, majd mentesítő helyre juttattak el ezután pedig egy füsttel teli épületből gázpalackot mentettek ki. Innen tovább haladva - az utóbbi időben éles helyzetben is gyakori - fakidőléssel találták szemben magukat. A tűzoltók elvégezték a műszaki mentést: motoros fűrésszel feldarabolták a fát és eltávolították az úttestről. Az utolsó állomáson égő autót kellett eloltaniuk, majd egy autóba szorult sérültet mentettek ki és szállítottak az elsősegélynyújtó helyre.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

A verseny végeztével Plachi Péter mk. pv. alezredes igazgató-helyettes értékelte a csapatok teljesítményét megköszönve az egész éves áldozatos munkát és a versenyre történő felkészülést. A megyei verseny végeredménye: 1. Hatvan Hivatásos Tűzoltóság 2. Heves Hivatásos Tűzoltóság 3. Eger Hivatásos Tűzoltóság B csoport 4. Eger Hivatásos Tűzoltóság  C csoport 5. Gyöngyös Hivatásos Tűzoltóság 6. Eger Hivatásos Tűzoltóság  A csoport

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

A Magyar Labdarúgó Szövetség Heves Megyei Társadalmi Elnöksége kezdeményezte a városi tulajdonban lévő Egri Városi Stadion elnevezésének módosítását. Az előterjesztést a csütörtöki, egri közgyűlésen tárgyalták.

A javaslatot, amely szerint Szentmarjay Tibor nevét kellene felvennie a városi stadionnak, Habis László polgármester támogatta, így az érsekkerti komplexum felveszi a „Szentmarjay Tibor Városi Stadion” nevet.
A napokban 90. életévét betöltött kiváló sportember ifjú korában együtt játszott Puskás Ferenccel is. 1950-ben került Egerbe a város labdarúgásában előbb, mint kiváló játékos, majd, mint magas szinten hozzáértő szakember alkotott maradandót, élvonalba vezette a város csapatát. A sportsikerek nemcsak neki, hanem az egri labdarúgásnak is elismerést hoztak. Példaértékű munkássága elismeréseként „Pro Agria Díj” kitüntetésben is részesült. A Szentmarjay név fogalom az egri és Heves megyei fociban. Tibi bácsi magával ragadó, példás egyéniség, aki feltétlenül méltó arra, hogy neve soha ne merüljön feledésbe. Erre nagyszerű lehetőség, hogy a Városi Stadion, melynek avató mérkőzésén is pályára lépett, hosszú időkre őrizze munkásságát, felhívja a figyelmet Szentmarjay Tibor követendő példájára. A létesítmény névadó ünnepségét 2011. augusztus 27-én, szombaton 17.00 órakor tartják. Az ünnepséget követően 17.30-kor Szentmarjay Tibor és Habis László polgármester végzi el a kezdőrúgást az NB II-es újonc Egri FC első hazai mérkőzésén.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.