Keresés: „gazda” (451 találat)

Egy máshol már jól működő rendszer bevezetését kezdeményezte Egerben dr. Csarnó Ákos, mellyel a lakosság közvetlenebbül tudna beleszólni a lakókörnyezetét érintő döntésekbe.

A Lehet Más a Politika egri önkormányzati képviselője szerdán egy levelet adott át Habis László polgármesternek, melyben javasolja, hogy a 2012. évi költségvetési koncepció elkészítése során - és a következő években is - Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata teremtse meg a részvételi költségvetés lehetőségét!

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak meghatározása, tervezése és ellenőrzése, egy minden lakos számára nyitott és átlátható folyamaton keresztül. A lakosok saját körzetükben, fórumokon megbeszélik, hogy mely problémákra szeretnének megoldást abban az évben.  Például: járdaépítés, buszmegálló felújítás, parkosítás. Ezután a választott civil képviselők továbbítják a kéréseket az önkormányzat felé, majd rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre.

Így a lakosság nagyobb felelősséget érezhet a költségvetésben meghozott döntések iránt, személyesen is érdekeltek lesznek és magukénak érezhetik a fejlesztéseket, beruházásokat - fogalmazott dr. Csarnó Ákos.

A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban a helyi lakosok által összegyűjtött javaslatokat is figyelembe veszik.

A módszer már jól működik Veszprémben, Berlin egyes kerületeiben és Bulgáriában is.
Az LMP-és képviselő szerint ez a módszer segítené a helyi szintű tervezést, növelné a gazdasági döntések nyilvánosságát, ezáltal csökkentené a korrupció és az elpocsékolások lehetőségét, valamint javítaná a helyi demokrácia minőségét.

A képviselők szeretnének egy „próbaüzemet” tartani a Lajosvárosban vagy a Felnémeti városrészben, hogy kipróbálják, mennyire aktívak a helyiek a térséget érintő kérdésekben.

Forrás: Egriszín

Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület jótékonysági gálát szervez a vakok és gyengénlátók javára a hétvégén, ahol a betegek életminőségének javítására alkalmas készülékek vásárlására gyűjtenek.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, valamint a Fűrész János által vezetett Ezüstidő Szabadidős Egyesület együttműködése már több éves múltra tekint vissza. A jótékonysági gála bevételéből a látássérültek számára szeretnének olyan beszélő készülékeket vásárolni, amik elengedhetetlenek az életükhöz, ilyen például a beszélő személymérleg, beszélő várnyomás- és vércukorszint mérő, óra és beszélő szövegszerkesztő program.

A gazdagság nem egyenlő a közjó szolgálatával- fogalmazott Fűrész János. A program megszervezésekor nem az volt a célunk, hogy a fővárosból hozzunk beporosodott művészeket, hanem helyi sztárokat léptessünk fel. Szerencsére sokan ajánlották fel segítségüket, köztük a színház művészei, a zeneiskola tanulói, és más szóló előadó valamint együttesek is. A városvezetés is a kezdeményezés mellé állt. A gála védnökei:: Habis László Eger polgármestere, és Horváth László  megyei Kormánymegbízott lesz. Reméljük, hogy a kultúrához a tehetősebb réteg is közel kerül, és hozzájárulnak a látássérültek életminőségének javulásához- emelte ki Fűrész János.
Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke elmondta,  közel 600 tagja van az egyesületüknek, de ettől jóval több látássérült ember van a megyében, aki nem tudja, hogy hová fordulhat segítségért, érdekvédelemért. Mi egy közösséget alkotunk, ahol tanácsokat adunk egymásnak a mindennapi életvitelhez, ügyintézéshez, segítséget az esélyegyenlőséghez. Azok a gépek, amiket most szeretnénk beszerezni, szintén a mindennapi egyedülálló életünket segíti- fejtette ki az elnökasszony.

A jótékonysági gála december 3-án 15 órakor kezdődik a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Forrás: Egriszín

A Moody’s leminősítési bejelentésének napján, pénteken tartott sajtótájékoztatót Vágó Gábor országgyűlési képviselő, az LMP Országos Választmányának szóvivője Egerben, a Lehet Más a Politika Heves megyei irodájában.

A „Zöld fordulat a költségvetésben” címmel megtartott tájékoztatón elhangzott: az LMP Matolcsy György, a bel- és külföldön egyaránt hiteltelenné vált nemzetgazdasági miniszter menesztését követeli és kezdeményezi egy válságtanácskozás azonnali összehívását, a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatók és a parlamenti pártok részvételével. Továbbá arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hétfőn, az Országgyűlésben, napirend előtti felszólalásban adjon számot Magyarország valós gazdasági állapotáról.

Az LMP szerint egy új típusú gazdaságpolitikára, "zöld fordulatra" van szükség – mondta Vágó Gábor, hozzátéve, hogy egy olyan, az európai zöldpártok által is javasolt gazdaságfejlesztési alapot kellene létrehozni, ami lehetővé tenné a zöld beruházások finanszírozását, amelyek már középtávon jelentős megtakarításokhoz vezetnének és hatásukra fellendülne pl. az építőipar is.

Javaslatként elhangzott továbbá, hogy a munkaerőpiac élénkítése érdekében célzott járulékcsökkentésekre lenne szükség.
Az LMP „Munkát, levegőt” című alternatív költségvetési javaslata, mely pontos számításokkal alátámasztva mutatja be javaslataik költségvetési alapjait, ide kattintva megtekinthető.

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet módosításáról 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-tõl nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló

76/2011. (VII. 29.) VM rendelet módosításáról szóló 112/2011. (XI. 24.) VM rendelet.

A kormány új Munka Törvénykönyve miatt nehéz körülmények közé kerülhetnek a munkavállalók - hangzott el az MSZP pénteki sajtótájékoztatóján. Sós Tamás országgyűlési képviselő elmondta:  a szakszervezetekkel kell együttműködniük a további javaslatok érdekében, a szakképzési kérdések ugyanis megoldhatatlannak tűnnek. Az eddigi 49 milliárd forintot, amelyet szakképzésre fordított a kormány, a jövő évre 51 milliárdra növeli. Ez azonban a vállalkozók befizetéséből származna, amelyet adó formájában szednének be.

A vállalatok felháborodása érthető, hiszen eddig képzésre fordíthatták ezt a pénzösszeget, mostantól azonban nem tehetik ezt, hacsak nem előlegezik meg a dolgozóknak a pénzt- mondta Sós Tamás.

A szocialisták szerint nem csak a hazai vállalatok illetve szakszervezetek szólaltak fel a Munka Törvénykönyve ellen, de a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)is érdekeltté vált az ügyben.

Az ILO (International Labour Organization) alkalmas arra, hogy megítéljen egy kormányt, így már benyújtotta a kritikáit  a jelenlegi vezetés ellen- mondta Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés országos elnöke. Elmondása szerint a kormány ezzel a lépésével négy dolgot ér el. Elsőként a bérek csökkenését, ami a munkaidő növekedésével jár majd. Új munkahelyeket nem hoz létre, azonban az elbocsátásokat megkönnyíti. A munkavállalókkal szemben a hátrányos megkülönböztetés lesz érvényben, továbbá ellehetetleníti a szakszervezetek munkáját, korlátozza a működésüket.

Az MSZP szerint a kormány akkor járna jól, ha visszavonná az eddigi csomagjait. Óriási károkat okoztak a gazdaságban, a devizahitelesektől a nyugdíjasokig rengetegen estek a tervezetek áldozatává. Kiss Péter szerint itt az ideje, hogy a kormány elfogadja a több mint 500 javaslatból álló tervezetüket, melyet a szakszervezetekkel közösen készítettek el.

A LEADER pályázat benyújtási határidő újbóli megnyitásáról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)

20. § (1) bekezdése alapján a pályázatokat 2011. szeptember 30. és november 15. között lehet benyújtani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.
A benyújtási határidő utolsó napján, 2011. november 15-én az elektronikus rendszer olyan mértékben leterhelődött, hogy bár a rendszer működőképes volt, a nagyfokú terhelés miatt jelentősen lelassult, így megnövekedett a pályázatok feltöltési ideje.
Az Irányító Hatóság mindent elkövet annak érdekében, hogy az ügyfelek ne szenvedjenek hátrányt az elektronikus rendszer lelassulásából eredően.

Az Irányító Hatóság ezért soron kívül intézkedik a Rendelet módosításáról, amely lehetővé teszi a pályázati benyújtást a módosítás hatálybalépését követően 7 naptári napig terjedő időtartamra.
A pontos időpont vonatkozásában az Irányító Hatóság gondoskodik az ügyfelek tájékoztatásáról Irányító Hatósági közlemény formájában, továbbá a LEADER Helyi Akciócsoportok közvetlen értesítésén keresztül.
Budapest, 2011. november 16.
Búsi Lajos
IH vezető

Nagy érdeklődés előzte meg a Földszint 2. lakásszínház bemutatóját a Széchenyi utca földszint 2-es lakásában. A lakásszínházat két kiérdemesült egri színész, Nádasy Erika (Domján Edit-díjas) és Szegvári Menyhért (Jászai Mari-díjas) lakták be Szalóczy Géza polgári lakásában. Ezen az estén Samuel Beckett: Ó, azok a szép napok című drámáját vitték a nappaliba, Jónás Péter dramaturgiai munkájának köszönhetően. A mű pontosan ötven éve született.

A mintegy negyven barát előtt az előadás úgy zajlott, mintha egy darabra véletlenül rányitották volna az ajtót, majd bő egy óra múlva csendben újra visszazárnák. A lakásszínházi miliő nem kényszerített zavaró kompromisszumokat a megvalósításra, annak ellenére nem, hogy Winnie (Nádasy Erika) szerepe szerint derékig, később nyakig a földbe ásva játszik.

Winnie derűvel viseli sorsát (állapotát?), miszerint egyre nagyobb része kerül ki a napfényből a nyirkos mélybe. Napi rítusai kitöltik életét, élvezi a napot, a mindennapokat. Nem maga miatt aggódik, hanem Willie (Szegvári Menyhért) miatt, aki kopasz fejét zsebkendővel és kalappal is védi az expozíció ellen, és akit külön kell instruálni arra, hogy a napfény elleni menedékül szolgáló kunyhójába farral menjen be, mert különben nem tud előbújni többé.

De a becketti szöveget akár úgy is lehet értelmezni, hogy Winnie eszelősen kétségbe van esve helyzetük miatt, amelyből nincs kiút, és még a pisztolyban, amire nem hat a gravitáció és mindig a táska tetején bukkan fel, is csak egyetlen golyó árválkodik, ami kettőjük számára nem nyújthat menedéket. És így tovább. Minden kétértelmű, minden abszurd, minden vendég más darabot lát Beckett eredeti szándéka szerint, amit Szegvári messzemenőkig tiszteletben tart, nem redukál áthallásokat, többértelműségeket. Nádasy Erika érzelmekkel teli játéka nem rombolja le a szikár, cinikus szöveget, hanem még egy csipetnyi lelki segítséget is ad a befogadónak megbirkózni a felfoghatatlannal.

A Földszint 2. kinyitotta kapuit. A színházi büfében (konyha) került sör, bor, pálinka és legényfogó leves az asztalra. A premieren megjelent számos városi notabilitás, színházszerető egri polgár, akik élvezhették Szalóczy Géza kifinomult házigazdai erényeit, testközelből tapasztalhatták az alkotók vívódásait.

Érdemes betérni péntekenként a Széchenyi utca 44. fsz. 2.-be, ahol a független civil társadalom egy apró darabja türemkedett ki a megoldásokat máshol keresők táborából.

A Földszint 2-őt eltartani nem kell, magunkhoz ölelni annál inkább.

Forrás: Egriszín

Az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája tönkreteszi a nyugdíjasok egyébként is nehéz helyzetét. Jövőre tovább csökken a nyugdíjak reálértéke – kezdte a csütörtöki, Korózs Lajossal közösen tartott sajtótájékoztatót Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő.

A politikus véleménye szerint miközben 6 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Dr. Sós Tamás elmondta: elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az alultervezett infláció mértékének megfelelően növelik az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyják az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat. Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezek a költségek emelkedtek a legjobban a kormány megszorító intézkedései nyomán – tette hozzá.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta: a rendvédelmiseknek nem lesz lehetőségük ezentúl közös megegyezéssel leszerelni, csak lemondással, ami pedig a nyugdíjuk megvonásával járhat. Ez 43 ezer embert fog érinteni 2012. január 1-től.
Január 1-vel összességében több százezer embertől veszik el a nyugdíjat. A legbotrányosabb a korengedményes nyugdíjak eltörlése, valamint a különböző jogosultságok összevonása, pl.: ugyanúgy eltörlik a bányásznyugdíjat, mint a művésznyugdíjat. Az Orbán-kormány visszaél az idős emberek kiszolgáltatott helyzetével – zárta beszédét Korózs Lajos.

 

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és Dejan Zidan, Szlovénia mezőgazdasági minisztere tartott megbeszélést pénteken városunkban. Az értekezésen szó esett többek közt a két ország együttműködéséről, de foglalkoztak a magyar gazdák kárenyhítési problémáival is, valamint a helyi értékesítés, feldolgozás és a megújuló energiaforrások mezőgazdaságban való alkalmazásáról.

Dr. Fazekas Sándor elmondta: a két ország komoly pénzügyi forrásokra támaszkodó közös agrárpolitika létrehozásán fáradozik, a felek elsődleges célja, hogy a gazdák számára egy áttekinthető, egyszerű és méltányos agrárpolitikát dolgozzanak ki.

A megbeszélésen foglalkoztak továbbá a helyi értékesítés, feldolgozás témakörével is. Dejan Zidan, Szlovénia mezőgazdasági minisztere kiemelte: céljaik közé tartozik a gazdák számára előnyös megoldások keresése, s hogy a fogyasztók minél egyszerűbben juthassanak hozzá a friss, helyi és egészséges termékekhez. Szó esett továbbá arról is, hogyan lehetne megvédeni a hazai termékeket a hazai piacon felbukkanó rossz minőségű áruval szemben.

A két fél megállapodott egy közös munkacsoport létrehozásában is, melyben szlovén és magyar mezőgazdasági szakemberek dolgoznak majd együtt.

Forrás: Egriszín

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín