Keresés: „köd” (687 találat)

Az adóhatóság ellenőrei ma már egyre gyakrabban találkoznak az adóelkerülés „kifinomultabb” formáival. Vannak, akik szándékosan hagyják figyelmen kívül az adózási szabályokat bevételeik növelése érdekében.

A NAV vám és adó szakágának együttműködése eredményeként egy olyan kereskedőt ellenőriztek, aki tevékenységét korábban egyéni vállalkozóként végezte, azonban – feltehetőleg azért, hogy az ezzel járó adókötelezettségeket ne kelljen teljesítenie – vállalkozását megszüntette, tevékenységét viszont változatlanul folytatta.
Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy a kereskedő az egyéni vállalkozás működtetése során sem teljesítette a szükséges kötelezettségeket, ennek bizonyítása azonban nehézségbe ütközött, mivel az erre az időszakra vonatkozó iratokat és nyilvántartásokat – valószínűleg az ellenőrzés meghiúsítása érdekében – megsemmisítette.
Nem számolt azonban azzal, hogy amennyiben a bizonylatok hiánya összefüggésbe hozható az adózó érdekeivel, úgy az adóhatóság összehasonlító becsléssel határozza meg a kérdéses időszakban keletkezett bevételeket és költségeket, azaz a fizetendő adó alapját úgy, hogy megvizsgálja más, hasonló tevékenységet végző – jelen esetben kereskedő – kereseti és jövedelmi viszonyait.

A bejelentés nélkül kereső tevékenységet végzők esetében az abból származó jövedelem becslésénél 12 havi működést vélelmez az adóhatóság. A fenti esetben azonban az összehasonlító becslés a vállalkozás megszűnésétől a tényfeltárásig terjedő időszakra vonatkozott, tekintettel arra, hogy a nyomtatványforgalmazóktól beszerzett adatok szerint a kereskedő a vállalkozás megszűnése után is vásárolt számlatömböket, tehát állított ki számlákat.
Az így megbecsült, „feketén” szerzett bevétel önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, mely után a kereskedőnek az általános forgalmi adóra vonatkozó megállapítással együtt közel 13 millió forint adókülönbözetet kell befizetnie.

A hasonló, súlyosan jogsértő magatartást (bevétel eltitkolás, az iratok, nyilvántartások megsemmisítése) az adóhatóság következetesen és szigorúan szankcionálja.

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Megjelent

a Magyar Közlöny 2012. évi 68. számában A vidékfejlesztési miniszter

52/2012. (VI . 8. ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez

a LEADER Helyi Akciócsoportok közremûködésével 2012-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet.

Letölthető:

http://www.kormany.hu/download/0/f5/90000/MR_2012_052_(VI_8)_VM_rendelet.pdf

A támogatási kérelmet az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén postai úton, 2012. július 1. és július 31. között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon – a Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerzõdés szerint – a beruházás helye szerinti illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodájához.

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület www.evk-egyesulet.hu )

Tovább erősödött az együttműködés Eger város és az Eszterházy Károly Főiskola között. Több képviselő kezdeményezte már a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A város sietteti a főiskola egyetemmé válását, a hatályba lépés előtti módosítást szeretnék elérni.

Közel 250 évvel ezelőtt, gróf Eszterházy Károly egy egri székhelyű egyetem megalapítását álmodta meg- mondta dr. Ternyák Csaba egri érsek. - Ez a cél azonban a mai napig is csak álom, hiszen az EKF még mindig a főiskolai titulust viseli.

Az egri főiskola képzése azonban veszélybe kerülhet, ha nem fogadják el a nemzeti felsőoktatási törvényről szóló törvényjavaslatot.

Habis László, polgármester és dr. Lukács Tamás, országgyűlési képviselők módosító indítványt nyújtottak be, melyben kezdeményezték, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma vegye fel programjába módosító javaslatukat, mellyel a terület egyik legkiemelkedőbb felsőoktatási intézményét védhetik meg.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő törvény kimondja: a főiskolai intézmények nem folytathatnak doktori képzéseket, a mesterképzést pedig korlátok közé szorították.

Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora elmondta: megrendültünk a törvényen, hiszen korlátozták a nem egyetemi ranggal működő felsőoktatási intézményeket. A főiskola kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a területen, így nagyon fontos, hogy ne lépjen hatályba ez a törvény.

Habis László, Eger Város polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: az EKF Eger legfontosabb oktatási intézménye, így, ha a jövőbe tekintünk, fontos cél, hogy a város őrizze meg iskolavárosi szellemét. Ehhez azonban a törvény azonnali módosítására van szükség.

Országos hegyikerékpár versennyel mutatkozik be a Mátéhegyi Ökopark és
Sportcentrum Egyesület. A civil szervezetet idén emelte tagjai közé a
Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség. A Borsodnádasd feletti
területen június 10-én rendezik az XCO Magyar Kupa-sorozat idei
harmadik futamát, az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupát. A
versenypályát önkéntesek alakították ki.

Civilek szűk egy év alatt építették ki a Mátéhegyi Ökopark és Sportcentrum sportolásra alkalmas területeit és vendégfogadó helyiségeit. Az egyesületben a kerékpáros mellett működik nordic walking, íjászat és labdarúgó szakosztály is, de mint az eseménynaptár mutatja, a kerékpárosok után az off-road szerelmeseié lesz a terep.
Természetesen van még tennivaló a park komplex kialakításának érdekében, de már most példamutató a helyiek tenni akarása és látványos a befektetett munka eredménye. A park munkahelyeket teremt a közeljövőben és a kisváros turizmusának fejlődésében is kiemelkedőszerepet jut a Mátéhegyi Sportcentrumnak. (Itt kell megemlíteni, hogy
az XCO versenyt Borsodnádasd szállásadói felajánlásokkal, kedvezményekkel támogatják.)

Az I. Decathlon - Borsodnádasd Kupára érkezők többnyire laza, erdei talajra készülhetnek, egy lejtő kivételével szinte az egész nyomvonalat ez jellemzi. A 3,5 kilométeres nyomvonalhoz viszonylagosan sok, közel 300 méter szintkülönbség tartozik. A gyerekpályák útvonala a központi területen, jól belátható nyomvonalon halad majd. A szombati pályabejárás előtt hillclimb verseny lesz, a nap során többek közt íjász bemutató, este pedig koncertek várják a helyszínre érkezőket.
Civil összefogással építették ki a vendégfogadó teret is, parkolókkal, vizes blokkokkal. Hegyoldalba vájt, különleges akusztikájú színpad lesz a kísérő programok helyszíne.

Előzetes érdeklődésünkre a részleges bokaszalag-szakadással bajlódó Benkó Barbara (Focus MIG Team) elmondta, hogy tervezi a borsodnádasdi indulást, éppen a nyomvonalon szeretné tesztelni felépülésének állapotát a verseny előtti héten - ahol egyben el is dönti majd, ténylegesen készen áll-e már a rajthoz állásra is. Ha igen, akkor Dósa Eszter (Vitalitás SE) és Módos Gabriella (Merida - Maraton Team - CST) biztosan az ellenfelek között található majd számára, az elit férfiak
között azonban úgy tűnik némileg foghíjas lesz majd az élmezőny. A borsodnádasdi futam a remények szerint azonban nemzetközi lesz, mivel már szlovák érdeklődők is megkeresték a szervezőket.

A politikai alapokra helyezett, központosított vezetés a célja a járási rendszer kialakításának, hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség mai sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt 20-22 esztendő legnagyobb vívmányát, az önkormányzatok saját sorsukról való döntési jogág veszi el a járási rendszer január 1-től, jelentette ki dr. Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselő mai tájékoztatóján, melyen erősen bírálta az új közigazgatási forma 2013 elejére tervezett bevezetését. A képviselő szerint látszatintézkedések, látszatfolyamatok lesznek az önkormányzatok kezében, ténylegesen minden lényeges kérdést központilag fognak megmondani. Sós tamás szerint indokolatlan mértékű államosítást, centralizációt és pénzkivonást jelent a járások kialakítása, ami példátlan Európában, visszalépés. A járások létrehozása 30 milliárd forintba kerül, miközben nagyságrendi pénzeket vesznek el az önkormányzatoktól a jövő évi költségvetésben. Nincs tisztázva az alapvető kérdés, hogy mitől lesz jobb a lakosság számára a rendszer, fogalmazott a képviselő.

Az állam karja

Dr. Nagy Imre, az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője szerint ami történik államosítás, centralizáció, az önkormányzatiság megszüntetése megspékelve egy kis személyi kérdésmegoldással, a holdudvar építésével.
Véleménye szerint az elmúlt két évtized nagy vívmányát, az önkormányzatiságot most leépítik. A megyéket gyakorlatilag felszámolták, ma már csak testület és jól fizetett funkcionáriusok vannak, érdemi tevékenység nem folyik. Nincs érdemi hatáskör, nincs érdemleges területfejlesztés sem, hangsúlyozta a frakcióvezető.
„Míg a kistérség gondolata az önkormányzatiságra, a közigazgatásra és az önkormányzati feladatellátásra épülő társulásokról szól, addig a járás nem más, mint a megyei kormányhivatalok meghosszabbított, alsószintű hivatali karja. Szó nincs arról, hogy az önkormányzatiságot erősítené, kimondottan állami feladatot épít a járási hivatalra.
Itt is egyértelműen megjelenik a centralizáció, ahogy a megyénél, még erősebben megjelenik az államosítás. Az önkormányzatok vagyonát január 1-től államosítják.” – fogalmazott az MSZP megyei frakcióvezetője.
Nagy Imre szerint teljesen átgondolatlan a rendszer, a települési hivatalok megszűnésével a lakosoknak a járási hivatalokhoz kell menni az ügyeket intézni. Így történik az anyakönyvek kezelésével is.
Komoly problémákat jelent a munkamegosztás, a rendszer nem tisztázza a jegyzők munkakörét sem. Hasonlóan bizonytalan a helyzet az intézmények tekintetében . Több önkormányzat társulásos formában látja el feladatát, nem tudni mi lesz ezekkel, ha a társulásokat megszüntetik. A szakmaiság vesztésre áll és úgy néz ki, hogy politikai kinevezettek lesznek a járási hivatalok vezetői, jelentette ki Nagy Imre.

Hét járás Hevesben

A járási rendszer kialakítása egyetlen olyan előnnyel sem jár, amely akár a lakosság, akár a munkavállalók érdekeit szolgálná, kizárólag a kormány részére nyújt központilag irányítható „játékteret”. Ráadásul az összevontság a jelenlegi önkormányzatoknál dolgozók nagyszámú elbocsátásával is járhat, ami beláthatatlan társadalmi, szociális következményeket vonhat maga után. – áll az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség közleményében.

Heves megyében 7 (egri, pétervásárai, hatvani, füzesabonyi, bélapátfalvai, gyöngyösi, hevesi) járás kialakítását tervezi a kormány, országosan 168-at. Előfordulhat, hogy egyes települések nem ugyanabba a járási körzetbe tartoznak majd, mint amelyik választókerületbe kerültek az új besorolás szerint.

Az MSZP álláspontja szerint a járási rendszer kialakítása indokolatlanul felerősíti az állam és a politika szerepét, kiüresíti a mostanra „kirablás” alatt álló önkormányzatokat, szétverik a kisebb hibákkal ugyan, de az elmúlt 20 év alatt jól működő önkormányzati rendszert.

Heves megyében is a falusi, kistérségi polgármesterek részéről fogalmazódik meg a legtöbb aggodalom a járások kapcsán. Az elmúlt két évben súlyos mértékben növekedtek az üzemanyagárak, drámaian csökkent a közösségi közlekedés színvonala és kapacitása. Már ezek is lényegesen nagyobb terhet raknak az emberek vállára, ha ügyintézés céljából be kell utazniuk a járási székhelyekre olyan ügyben is, amit korábban helyben elintézhettek.

Forrás: Holló Miklós/ Egriügyek

Május 25-én befejeződtek a 2012. évi tavaszi érettségi írásbeli vizsgák A tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1210 vizsgahelyszínen 136 546 érettségiző írásbeli vizsgáira került sor.

Az írásbeli vizsgák megszervezése során az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai a vizsgázók számára 1.041.143 feladatlapot és CD-t csomagoltak be és juttattak el közel 38.000 biztonsági fóliatasakba, 7.744 dobozban a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a többlépcsős ellenőrzési rendszer és az abban dolgozó hivatali munkatársak, szállítók, körzetközponti jegyzők és iskolaigazgatók pontos munkájának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Az írásbeli vizsgák feladatlapjai, valamint a hozzájuk tartozó javítási-értékelési útmutatók az előzetes ütemezésnek megfelelően felkerültek az OH honlapjára, így minden érdeklődő pontosan tájékozódhat a feladatokról és azok megoldásairól. Május 26-án 8 órától már mind az 512 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a jelzett honlapon.

Az érettségizők számára tehát befejeződtek az írásbeli vizsgák. A vizsgadolgozatok kijavítása után a vizsgázók saját iskolájukban megtekinthetik vizsgadolgozataikat és – amennyiben úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt – észrevételt tehetnek a javítással kapcsolatban. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: 2012. június 5. A középszintű dolgozatok megtekintési ideje - az iskola döntésétől függően - ettől eltérhet.
Azok a vizsgázók, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról, illetve az OH honlapjáról tudhatják meg, hol tekinthetik meg a kijavított vizsgadolgozataikat. A megtekintés ideje számukra – a vizsga szintjétől függetlenül – szintén 2012. június 5.

Az érettségi vizsgák következő szakasza, az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka június 7-13. között lesz (36.868 szóbeli vizsga, 148 vizsgahelyszínen, 2454 tantárgyi bizottság előtt). Az érettségizők emelt szinten 65-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei/fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három fős tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg.

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a vizsgázó teljesítményének minősítésére. A tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet a vizsgaszervező KH megküld az illetékes érettségi vizsgabizottság részére.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 18-átől 29-éig lesznek a középszintű szóbeli vizsgákra.

(fotó: ponthatarok.hu)

Támogatás mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére június 1. és 30. között

Jelen közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V.11.) VM rendelet (http://www.kormany.hu/download/1/2e/80000/MR_2012_047_(V_11)_VM_rendelet.pdf továbbiakban: támogatási rendelet) alapján nyújtott támogatás igénybevételének részletes rendjét határozza meg, a támogatás igényléséhez kapcsolódó formanyomtatványokat rendszeresíti.
Felhívjuk a figyelmet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) és a támogatási rendelet alapos tanulmányozására a támogatási kérelem benyújtása előtt.

A támogatási rendelet 8. § (1) bekezdése alapján támogatási kérelmet 2012. június 1. és 2012. június 30. között lehet benyújtani. Mindezek alapján, mivel 2012. június 30. napja pihenőnapra esik, a támogatási kérelmet legkorábban 2012. június 1-én, legkésőbb július 2-án adhatja postára.

(Forrás: Eger Vidék Kincsei Egyesület www.evk-egyesulet.hu )

Az egri kormányablak ötezredik ügyfelét, Kaló Krisztinát köszöntötte szerdán Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

A hölgy – aki gyermekével együtt kereste fel a Klapka György u. 9 szám alatti integrált ügyfélszolgálati irodát – az egyéni vállalkozói tevékenység változásával kapcsolatban kért és kapott tájékoztatást.

A kormánymegbízott emléklappal, virággal, bonbonnal és az Alaptörvény díszkötésű kiadásával ajándékozta meg Kaló Krisztinát. Horváth László hangsúlyozta: az egyre bővülő ügykörökkel rendelkező és munkanapokon este 8 óráig nyitva tartó kormányablakból senki sem távozik útbaigazítás nélkül. A jövő év végére Eger mellett a leendő Heves megyei járási székhelyeken és remélhetőleg más, nagyobb lélekszámú településeken is működnek majd kormányablakok.