Keresés: „szú” (347 találat)

Az egyetemi sport szakmai programjáról tartottak tájékoztatót az Eszeterházy Károly Főiskolán a napokban. A program 2013-2020 között, egyebek mellett szeretné megújítani a felsőoktatás általános testnevelési rendszerét, és sportnormatívát vezetne be.

Az új Nemzeti felsőoktatási törvény (Nftv) és a módosított Sporttörvény az egyetemi sport feladatait és felelősségét a Magyar Olimpiai Bizottságra (MOB) és a felsőoktatási intézményekre, a koordinációt a 2012-ben megújult Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetségre (MEFS) bízza. Ennek megfelelően a MEFS elkészítette a felsőoktatási sport területére a 2013-2020 időszakra vonatkozó szakmai programtervet, a Hajós Alfréd Tervet, melyet a MOB-on keresztül terjeszt a sportpolitikáért felelős miniszter elé, a felsőoktatási intézményeken pedig közvetlenül mutat be és vitat meg.

A Hajós Alfréd Terv a nemzetközi- és magyar felsőoktatási versenysport, a felnövekvő generációk életminőségét jelentősen befolyásoló szabadidősport és a rekreációs célú sportoltatás területén jelöli ki a teendőket.

A)    Versenysport területén a MEFS kiemelt céljai az Universiadékon és egyetemi világversenyeken való eredményes részvétel feltételeinek biztosítása, magyar rendezésű egyetemi világversenyek szervezése, a magyar egyetemi bajnokságok színvonalának és népszerűségének növelése, és a versenysportolók továbbtanulását segítő kettős életpálya modell létrehozása.
A Hajós Alfréd Terv felveti egy 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade megpályázását.
B)    Szabadidősport területén a Terv jelentős fejlesztéseket javasol. Ezek:
•    az egyetemi sport koordináláshoz szükséges felsőoktatási Sportiroda-hálózat kialakítása,
•    javaslat az önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésére,
•    egy országos szintű, a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájával közösen szervezett egyetemi sport- és egészséges életmód népszerűsítő kampány, a SportPont Program indítása,
•    az általános testnevelés rendszerének megújítása a felsőoktatásban,
•    a fogyatékkal élő hallgatók sportoltatásának biztosítása.
C)    Az egyetemi sport-infrastruktúra fejlesztését a Hajós Alfréd Terv hosszú távú célként jelöli ki. ― A Terv keretében még 2013-ban elkészül a felsőoktatási sportingatlan kataszter, ami világosan bemutatja a lehetőségeket és hiányosságokat. ― Budapesten első sikerként könyvelhetjük el, hogy az újbudai felsőoktatási sportkomplexum, a Tüskecsarnok befejezéséről és 2014-es megnyitásáról már kormányhatározat született.

A Hajós Alfréd Terv megvalósításához nemzeti szintű összefogásra van szükség. Szakmai partnerként a kormányzati és önkormányzati szerveken kívül számít a sportági szakszövetségekre, a sporttudományi és sportszakmai szervezetekre. A szakmai programterv sikeres megvalósítása a MEFS tagszervezetei, a felsőoktatási intézmények és sportegyesületeik közös munkáján fog alapulni.

Egy egészséges értelmiséggel rendelkező társadalom polgárai is egészségesebbek és sikeresebbek, hiszen a felsőoktatásból kikerülő fiatalok később döntéshozóként, véleményformálóként jelentősen befolyásolják a magyar társadalom szemléletmódját. Így polgártársaik életmódjára, sporthoz, egészséges életmódhoz való viszonyára is nagy hatást gyakorolnak. Ezért a felsőoktatási sport ügye és fejlesztése nemzeti szintű érdek és feladat.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politikai Heves Megyei Területi Szervezetének nyílt levele Mirkóczki Ádámnak, a Jobbik országgyűlési képviselőjének:

Tisztelt képviselő Úr!

Megkaptuk levelét, amelyben tárgyaló asztalhoz hívja a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnökét, a megyegyűlés elnökét, a megyei rendőrfőkapitányt és a megyei parlamenti pártok képviselőit, köztük minket az LMP képviselőit is, hogy kezdjünk egyeztetéseket „a cigány-magyar együttélés eredményes és békés rendezéséről”.

A probléma súlyát mi is érzékeljük és ellentétben az Ön sajtótájékoztatóján elhangzottakkal, nem folytatunk „struccpolitikát” ebben az ügyben, hiszen a helyzet kezelésére kidolgoztuk saját javaslatainkat:

(http://lehetmas.hu/upload/57/57/201004/LMP_romaprogram.pdf)

Látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő társadalompolitikája kudarcot vallott és ezért a kudarcért egyaránt felelősek a korábbi és a jelenlegi kormányzó pártok.

A tartós munkanélküliség a képzetlen munkavállalókat és családjukat – így a roma családok jelentős részét is – mélyszegénységbe taszította. Ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kormányok nem tudtak változtatni. Nem álltak elő hosszú távú programokkal, nem teremtették meg azok pénzügyi fedezetét és nem hallgatták meg az érintetteket. Az utóbbi időszakban ráadásul nem hogy a szegények helyzete nem javult, de a többség helyzete is drámaian romlott. Állampolgárok ezrei veszítették el munkahelyüket, otthonaikat. Ezért ma sokan igazságtalannak és kilátástalannak érzik a helyzetüket.

A társadalom jogos sérelmeit azonban Önök gátlástalanul kihasználják! Korábbi megnyilvánulásaik alapján kezdeményezésüket teljesen hiteltelennek tartjuk, hiszen pártjuk jelentős részben annak köszönheti megerősödését, parlamentbe kerülését, abból tudott politikai tőkét kovácsolni, hogy egy álságos diskurzusba terelték és gerjesztették azokat az indulatokat, amelyek ebben a kérdésben felszínre törtek. Ennek alapján tehát úgy véljük, hogy a Jobbik nem a probléma megoldásában, hanem fenntartásában és kiélezésében (vö. Gyöngyöspata) érdekelt. Ehhez azonban mi nem asszisztálunk, meghívásukat tehát visszautasítjuk!

Eger, 2013. január 24.

Az LMP Heves megyei választmánya nevében:

Tóth Norbert

LMP Heves megyei koordinátor

A Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete üdvözli, hogy hosszú várakozás után megkezdődtek a felújítási munkálatok Eger belvárosában. A közel ötmilliárd forintba kerülő elképzelések között szerepel az egri kerékpáros infrastruktúrát összekötő kerékpárút megépítése is. A tervek szerint a kerékpárút a patakmederben kanyarog majd az Árva köztől az Eszperantó sétányig és mintegy százötven millió forintba fog kerülni.

Egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút drága, veszélyezteti a város egyetlen zöldfolyosóját és a takarítások, karbantartások folyamatos kiadásokkal fogják terhelni a költségvetést. Többször jeleztük a városvezetésnek, hogy az elképzelés ebben a formájában pazarló és a kerékpárút nem fogja tudni betölteni a szerepét, holott létezik olcsóbb és kíméletesebb megoldás helyette. Sajnálatosnak tarjuk azt is, hogy a felújítási munkálatok tervezési szakaszában elmaradt az egriek érdemi, széleskörű tájékoztatása, kerékpáros és környezetvédelmi szakmai szervezetek javaslataira pedig nem volt nyitott a városvezetés.

A fenti okok miatt aláírásgyűjtésbe kezdtünk, mert úgy látjuk, hogy a városvezetés nem tudott vagy nem akart mindenkit meghallgatni. A petícióban kezdeményezzük, hogy a pazarló kerékpárút helyett a Belváros legyen gyalogos-kerékpáros övezet. Ez a megoldás takarékos, előremutató és okos belátáson alapul, százmilliók helyett százezrekből is kivitelezhető!

E petícióval fordulunk azokhoz az egriekhez, akik úgy gondolják, hogy ez a beruházás pazarló és értelmetlen, hogy az Eger-patak egy zöld színfolt a város közepén, és nem érdemli meg, hogy megszűnjön. Kérjük, hogy csatlakozásukkal jelezzék a városvezetésnek, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a beruházást! Természetesen társadalmi szervezetek csatlakozását is várjuk.

A petícióhoz itt lehet csatlakozni, itt lehet aláírni:

http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe

Úgy látjuk sok egrihez hasonlóan, hogy pénzügyi, közlekedési, környezet-, és természetvédelmi szempontokból egyértelműen negatív kilátásai vannak az ötletnek és a megvalósításnak, és sokáig fogja nyögni ezt a terhet a város.

LMP Heves Megyei Szervezete

Az Eger-patakért, a gyalogosokért és a kerékpárosokért!  Az értelmes együttélésért!

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.

Két fiúcska és egy leányzó - három kisoroszlánnal gyarapodott a gyöngyösi állatkert.

A gyöngyösi kisállatkert legújabb lakói immár egy hetesek. Épp etetéskor jártunk "babanézőben", a két fiú és egy lány oroszlánkölyök csaknem négy deci tejet "vágott be." Gondozóik elmondták: négy óránként esznek a csöppségek, éjjel-nappal, szerencsére jól fejlődnek, már a szemük is nyiladozik.

Arra még heteket kell várni, hogy a látogatók is megcsodálhassák a kis jövevényeket. Akiknek az apjuk Zimba, aki ugyancsak a "gyöngyösi kisoroszlánként" híresült el országszerte.

Azt is megtudtuk: öt apróság született, az anya első vemhességéből, hosszú lefolyású volt az ellés, és vélhetően ennek tudható be, hogy az anya nem gondozta kicsinyeit. Három apróságot sikerült megmenteni, nekik minden nappal nőnek a túlélési esélyeik. Reméljük, hamarosan találkozhat velük a nagyközönség is.

Forrás: gyongyos.hu

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal
Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

Lemészárolta élettársát majd, öngyilkos szándékkal benzint ivott  a 44 éves mezőtárkányi nő,vasárnap hajnalban.
Már csak a két égő mécses emlékeztet a tragédia helyszínére,a ház redőnyei lehúzva. A szomszédok elmondása szerint 16 éve élt együtt a 33 éves férfi és a nő, a nagy korkülönbség ellenére, nyugodt és normális családi életük volt, amíg  fel nem bukkant az a bizonyos harmadik személy.

A több hete zajló csatározás után, a nő szerelemféltésből, megközelítőleg 60 késszúrással végzett élettársával aki megpróbált elmenekülni. A brutális gyilkosság előtt a szomszédban lakó hölgyet is többször megfenyegette, ablakait téglával bedobálta, mivel élettársa a szomszéd portán élő fiatal asszonnyal keveredett szerelmi viszonyba.

A szemben lakó idős néni elmondta, hogy tudomása szerint a nő idegileg labilis alkatú volt, folyamatosan gyógyszeres kezelés alatt állt.
Tettének végrehajtása után a nő értesítette a rendőröket,amíg kiérkeztek megpróbálta önmaga életét is kioltani, ez nem sikerült így jelenleg Egerben ápolják az intenzív osztályon.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Először láthatták  Egerben Dobó István végrendeletét az érdeklődők a június 16-án megrendezett Múzeumok Éjszakáján, az egri várban. A szervezők számos érdekességgel várták a látogatókat.

Június 16-án, szombaton este várták Egerben a látogatókat a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programon. Országszerte közel 240 helyszínen tartottak ingyenes rendezvényt az érdeklődőknek. Budapesten, több, mint 100 helyszínen várták programokkal a múzeumokba látogatókat, míg vidéken 130-140 ingyenes kiállítást tartottak.

Egerben idén tizedik alkalommal kapcsolódtak be az országos programba. Az egri vár már a kezdetekkor részese volt, akkor Múzeumok Hosszú Éjszakája címmel. A hevesi megyeszékhelyen délután 5 órától hajnali 1 óráig várták a vendégeket. Az egri vár története és a börtönkiállítást ingyenesen tekinthették meg. Az est folyamán műsort adott az Egri Obsitos Zenekar, a várba látogatók megtekinthették a fáklyás felvonulást a Dobó térről, illetve a föld alatti erődrendszer megtekintésére is volt lehetőség. Mind a gyerekek, mind a  felnőttek a máglyagyújtást és a tűz-produkciókat élvezték a legjobban.

Dr. Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója elmondta: számos különlegességgel készültek a Múzeumok Éjszakáján, többek között Dobó István végrendeletével, aminek különlegessége, hogy idén tekinthették meg először Egerben, eredeti formájában.

Dobó István 1558-ban készítette el ezt a végrendeletet, amely Végles várának örökléséről szól. 1558. július 16-án íródott az irat, azonban csak 1931-ben, Olaszliszka mezőváros iratanyagának rendezésekor találtak rá a Zempléni  Levéltárban. A latinul írt, kódexírással készült emlékiratot a Líceum múzeuma már többször is próbálta megvásárolni, azonban az eltelt 81 év alatt egyszer sem láthatták még Egerben az eredeti végrendeletet, melyet Sátoraljaújhelyen őriznek.