Keresés: „TEK” (3546 találat)

Földrengést észleltek kedd hajnalban nem messze Egertől – adja hírül a heol.hu. A megyeszékhelytől nem messze éjjel kettő és félhárom között rengett a föld. Erőssége 2,5-ös volt a Richter-skálán.

A foldrenges.hu adattára szerint Heves megyében legutóbb 2011. szeptember 8-án éjszaka, 0:38-kor kisebb volt egy kisebb méretű földrengés Hatvantól északra, Petőfibánya település közelében. A rengés sekély mélységben pattant ki, magnitúdója 2,2 volt a Richter-skálán. A rengést az epicentrum környékén néhányan érezték, károkat nem okozott.

Mónus Péter, MTA geofizikai intézetének tudományos munkatársa az MTI-vel közölte: károkról nem érkezett jelentés; ez az érték éppen az a határ, amit még nem, vagy alig érez meg a lakosság. Elmondta: az Egertől négy kilométerre keletre volt a rengés középpontja, azt éjjel 2 óra 21 perckor észlelték. Megjegyezte: a jelenséget a műszerek regisztrálták ugyan, ám hozzájuk nem érkezett bejelentés az érzékeléséről sem a lakosságtól, sem a katasztrófavédelemtől. Arról is szólt, hogy évente átlagosan, mintegy 100 földrengést regisztrálnak az ország területén, amiből 5-10 olyan erősségű, amit a lakosság is érzékel.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt közölte, hogy károkat ugyan nem okozott a rengés, de bejelentést kaptak arról, hogy Egertől északkeletre, Szarvaskő területén a helybeliek érzékelték a jelenséget.

heol.hu/foldrenges.hu/MTI

Már negyedik alkalommal rendezték meg a Ney Ferenc Óvodában a Nyitnikék Dalos Találkozót, melyre idén külföldi vendégek is érkeztek.

Idén a dalos találkozón 12 óvodából 54 tehetséges gyermek szerepelt. A  hétfői rendezvényen az 1848-as eseményekre is megemlékeztek, de főleg népdalok, és gyermekjátékok hangzottak el.
A versenyen külön helyezettek nem voltak, hiszen minden gyermek a maga módján tehetséges, de jutalomban részesültek a szereplők, ezzel is díjazva a hosszú felkészülést és a bátorságot, hogy kimertek állni a közönség elé- fogalmazott Csank Zoltánné óvodavezető-helyettes.
A dalos találkozón 13 külföldi pedagógus is részt vett a Comenius Iskolai Együttműködési Projekt keretében. A vendéglátók célja az volt, hogy a spanyol, svéd, angol és francia kollégák ismerjék meg az egri óvodákban folyó munkát, azok hagyományait.
A zsűriben elnökként foglalt helyet Herczeg Flóra, aki a rendezvény nyitányaként énekel a gyerekeknek.

Forrás: Egriszín

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Bántalmazták a megyei szövetség versenybizottságának elnökét, Szelényi Jánost. A botrányos eset a Magyar Kupa Heves megyei selejtezőjének második fordulóján történt Sarudon.

Szelényi Jánost, aki nézőként vett részt a mérkőzésen, többször hangosan szidalmazták, sértő megjegyzéseket vágtak a fejéhez. Később bántalmazták is az elnököt, aki bár nem hivatalos minőségben jelent meg a mérkőzésen, csitítani próbálta a versenygazda drukkereket. Az MLSZ Szabályzata szerint jelenhette volna az esetet, jegyzőkönyvbe vehették volna a történteket. A sértett fél elmondta, nem kíván semmiféle büntetőeljárást indítani.

Az ügyben Dr. Petrovics János, Sarud polgármestere elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, nem megengedett ez a viselkedés, bármilyen sporteseményről legyen is szó. Úgy véli, hogy a sarudi drukkerek, akik megütötték az elnököt, embertelen viselkedést tanúsítottak, megérdemelnék, hogy büntetést kapjanak a tettükért.

Dáné Zsolt, a Sarudi Sportegyesület titkára kijelentette: nagyon sajnálja a történteket, nem helyénvaló az ilyen viselkedés. Mélyen elítéli az efféle magatartást,  nem érti, hogyan fajulhatott idáig ez a békés mérkőzés .

A nemzeti ünnep alkalmából kiállítással, szentmisével, városi díszünnepséggel, koszorúzással emlékeztek Egerben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.

Március 15-én a hagyományoknak megfelelően a Gárdonyi Géza Színházban tartották meg a a Városi Díszünnepséget. A színház művészei közreműködésével rendezett verses, zenés megemlékezésen Sós István alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy 1848 költői, írói a magyarság leghűségesebb fiai voltak a szabadságért, az önrendelkezésért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. Nemzetünk egyik legszebb, önazonosság-igazoló ünnepének nevezte március 15-ét, mely minden magyaré, de elsősorban az ifjúságé. Ma nemzetünk mély erkölcsi válságban van, melyben 1848 fiai a 12 ponttal üzennek nekünk, fogalmazott az alpolgármester.

Az előadást követően a Petőfi téren Kelemen Csaba színművész szavalta el a Nemzeti dalt, majd a költő szobránál állami, társadalmi szervezetek, politikai pártok és oktatási intézmények képviselői helyezték el koszorúikat.

Forrás: Egriügyek

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

A Heves Megye Napja alkalmából rendezett jótékonysági bál bevételéből egy szülés alatti magzatészlelő monitort vásárolt a Markhot Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztálya „Nők és Magzataik Egészségéért” Alapítványa.

A jótékonysági esten több mint 2 millió forint gyűlt össze, amiből sikerült megvásárolni az említett közel másfél millió forint értékű eszközt, melyhez majd még egy 200 000 forintos állványt is vásárol az alapítvány. A kórháznak eddig egy hasonló funkciójú gépe volt csak, melyhez öt évvel ezelőtt jutottak, így nagy szükség volt a most beszerzett eszközre.
A szerdai átadón Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszönetet mondott a Zf Hungária Kft. nagyvonalú támogatásának és a többi adakozónak is, mellyel a kórház fejlődését segítették elő.

Dr. Hernádi László osztályvezető főorvos kiemelte a készülék jelentőségét, és megköszönte a támogatást. Ez a monitor a vajúdás alatt a magzat szívhangját folyamatosan érzékeli és összehasonlítja az anya szívhangjával. A készülék már képes arra is, hogy egy második vagy akár egy harmadik magzat szívhangját is érzékelje, így az orvos meg tudja állapítani a magzatok állapotát- mondta el a főorvos.

A magzatfigyelő berendezés megvásárlását a ZF Hungária Kft másfél millió forinttal támogatta. Őszi Csilla a cég vezérigazgatója a következőket mondta: cégünk filozófiája, hogy társadalmilag elkötelezettek legyünk Heves Megyéért és Egerért. Sok kérés érkezik hozzánk, de mi mindig olyan célt igyekszünk támogatni, ami sok ember életminőségét javítja. A kórház támogatásával azt szeretnénk elérni, hogy az egrieknek és a cégünk dolgozóinak ne kelljen más kórházakba elmenniük.

Forrás: Egriszín

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Szerencsére nem találtak semmit, így körülbelül délután fél 2-kor feloldották az útzárat és mindenki folytathatta a munkáját. Nem hivatalos információink szerint, a mai napon egy budapesti érdekeltségű bűnbanda tárgyalására került volna sor.

Forrás: Egriszín