Keresés: „áldozat” (290 találat)

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín

Remek eredményeket értek el a 2010/11-es tanévben az egri középiskolai tanulók – a sikeres diákokat és felkészítő tanáraikat köszöntötte péntek délelőtt díszoklevéllel Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezésében tartott ünnepségnek a Bartakovics Béla Közösségi Ház díszterme adott otthont.

Habis László az esemény kapcsán kiemeli: immár sokadszorra is bebizonyosodott, hogy milyen magas színvonalú nevelő-oktató munka folyik az egri középiskolákban, hiszen a díjazottak 80%-a - 123 tanuló - egri székhelyű intézményben tanul. Elmondható, hogy a fiatalok a legnívósabb országos megmérettetéseken értek el kiváló eredményeket. Ahogyan a városvezetés azt korábban is hangsúlyozta: Eger iskolaváros jellege az átszervezésekkel együtt megmaradt, az itt tanuló fiatalokat magas színvonalon oktatják, amit a számos, büszkeségre okot adó eredmény is bizonyít. Az eredményes szakmai munkát a különböző profilú iskolákban, többféle tematika alapján végzik a pedagógusok, gazdag képzési kínálat, intézmények széles palettája várja a középiskola előtt álló egri és környékbeli gyermekeket.

A diákok produkciójára, eredményeire méltán lehet büszke minden oktató és szülő, köszönet és hála jár a felkészítő tanároknak, akik áldozatos munkával járultak hozzá tanítványaik sikeréhez.

Az ünnepségen az egri székhelyű közoktatási intézmények tanulói és felkészítő tanárai részére Habis László, a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmények tanulói részére Szabó Róbert Heves Megye Közgyűlésének Elnöke, a gyöngyösi székhelyű közoktatási intézmények tanulóknak pedig Bozsik István Gyöngyös Város Alpolgármestere adta át az elismerő okleveleket.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A Jobbik megyei szervezete szerint elkerülhető lett volna a mátraházi idősek otthonának bezárása és ezzel együtt negyven munkahely megszüntetése. Mirkóczki Ádám, a párt megyei elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: Heves megye fideszes országgyűlési képviselői a költségvetés általános vitája során egy módosító javaslattal sem próbáltak pénzügyi támogatást kérni a szociális intézmény helyzetének hosszabb távú rendezésére. A jobbikos honatya úgy látja: a megye egyéni választókerületeiben győztes kormánypárti képviselők nem tudnak eredményesen lobbizni körzeteikért.

Mirkóczki Ádám, a párt megyei elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: Heves megye fideszes országgyűlési képviselői a költségvetés általános vitája során egy módosító javaslattal sem próbáltak pénzügyi támogatást kérni a szociális intézmény helyzetének hosszabb távú rendezésére. A jobbikos honatya úgy látja: a megye egyéni választókerületeiben győztes kormánypárti képviselők nem tudnak eredményesen lobbizni körzeteikért.

– Mirkóczki Ádám tájékozatlanságát bizonyítja, ha azt gondolja, hogy ezt a problémát egy országgyűlési képviselői indítvánnyal lehetett volna megoldani. A mátraházai idősotthon esetében egy megyei önkormányzati fenntartású intézményről van szó, a megszüntetéséről pedig sajnos kényszerű döntés született. A helyzetet egy 2007-ben, vagyis a szocialista megyei vezetés regnálása alatt kötött előnytelen szerződés idézte elő, a szocialisták felelőtlenségének az idős emberek az áldozatai. A szituációt mi legalább megpróbáltuk kezelni és négy hónap haladékot kaptunk arra, hogy a gondozottakat emberségesen át tudjuk költöztetni a megye más hasonló intézményeibe – reagált a Jobbik sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Forrás: HEOL

Valamelyest nőtt a Magyarországon megfigyelt telelő sasok száma tavalyhoz képest.

Ez derült ki a 8. Országos Sasszinkron eredményeinek összesítése során, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve végzett január középső hétvégéjén. Az idei felmérés mintegy 10 ezer km2-t érintett, amely lefedte a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így a nálunk telelő állomány nagy részét sikerült számba venni.

A 8. sas számláláson részt vevő 258 felmérő mintegy 475 rétisast, 170 parlagi sast, 1 szirti sast és 3 fekete sast regisztrált. Az európai szinten is jelentős sasállományunk megőrzése azért is fontos, mert az elmúlt öt évben egyre gyakoribbá váltak a madármérgezések, amelyeknek mintegy 100 sas is áldozatul esett. A magyar puszták és vizes élőhelyek megfelelő telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára, amelyet számos gyűrűzési adat bizonyít. Nálunk telelnek többek között parlagi sasok Szlovákiából, rétisasok az északi (skandináv és balti) populációkból. A tavalyi felmérésen mintegy 450 rétisast, 125 parlagi sast, két szirti sast és egy fekete sast figyeltek meg. Heves megyében 33 rétisast, és 30 parlagi sast számoltak össze.

Forrás: Rádió1

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

Az elmúlt hétvégén (pénteken, szombaton és vasárnap) a Rendőrség összesen 490 közúti közlekedési baleset során intézkedett. Ebből 2 közlekedési baleset 2 halálos áldozatot követelt, 34 súlyos, 89 pedig könnyű sérüléssel járt.

Ezeken felül 365 személyi sérülés nélküli, anyagi kárral járó baleset történt. A Főbb baleseti okok egyrészt az út- és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség választása volt, másrészt pedig az, hogy még mindig sokan nyári gumival közlekednek. A közúti ellenőrzések során 94 esetben színeződött el a szonda. A hétvégén 61 körözött személyt fogtak el a rendőrök, 116 főt értek tetten és 130 személyt állítottak elő bűncselekmény elkövetésének gyanújával. Megyénkben az Egri- és a Gyöngyösi Rendőrkapitányság illetékességi területén 3-3, a füzesabonyin pedig 1 anyagi kárral járó baleset történt. Könnyű sérüléssel járó balesetből mindössze egy volt, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság illetékességi területén – tudtuk meg Soltész Bálint sajtószóvivőtől.

Forrás: Egriszín

Civil Randevú címmel rendezték meg évzáró rendezvényüket az Egri Civil Kerekasztalba tömörült szervezetek tegnap este. Az évértékelő zenés összejövetelen kilenc szekciótag munkája mellett, két sajtómunkatárs tevékenységét is elismeréssel jutalmazták.

Meleg szavakkal és Platon idézettel köszöntötte az esztendő harmadik nagy civil rendezvényén Eger szervezeteinek képviselőit Fűrész János a Civil randevú szervezője pénteken este, az Expressz étteremben rendezett hagyományos összejövetelen.
Hagyomány, hogy az Egri Civil Kerekasztalba tömörült szervezetek tagjai, valamint támogatók, barátok adnak egymásnak randevút zenés táncos vacsoraest keretében minden évben. Az eseményen a szekciók beszámolnak az éves munkáról, majd minden szekcióból egy személy munkáját elismeréssel jutalmazzák.

Gál Sándor az Egri Civil Kerekasztal elnöke köszöntőjében a várost, az elődeink által létrehozott tudást, sokszínűséget, tenni akarást reprezentáló Egri Civil Kerekasztal munkáját méltatta.
Az Egri Civil Kerekasztal és az önkormányzat együttműködése révén ebben az évben is jelentős előrelépés történt a szervezet életében. Létrehozták a kommunikációs bizottságot, megrendezték a 15. Eger Ünnepét, közös pályázatokkal teremtettek forrást munkájukhoz.
Részt vettek a Civil Alap működtetésében és a döntéselőkészítési munkáról konzultáltak a polgármesterrel, valamint a tanácsnokokkal.
Nincs még egy város az országban, ahol számos civil szervezet tagjai és vezetői ilyen hosszú idő óta képesek a békés együttműködés, a türelmes konszenzus útján együtt cselekedni, együtt gondolkodni hangsúlyozta az elnök, nem feledkezve meg arról, hogy a civil idő a legdrágább.
Habis László polgármester köszöntőjében kijelentette, hogy hisz abban, hogy a nehézségek ellenére a civil erő, a civil kurázsi, továbbra is érvényesülni fog Egerben, és 2011-ben is lesz alkalom megköszönni a civilek munkáját, áldozatkészségét. A polgármester, a közel negyven szervezet képviselője előtt felhívta a figyelmet arra, hogy az országban szerte ismerik és tudják, hogy az egri civil szervezetek milyen erőt képviselnek.

Az idei találkozón két médiamunkatárs civil ügyekért folytatott tevékenységét is elismerték. Az oklevelet Simon György, a Szent István Rádió főszerkesztője és Bérczessy András az Egri Média Centrum ügyvezetője vehette át.
A rendezvény hivatalos részét követően a Szatelit zenekar jóvoltából a zenéé és a táncé volt a főszerep az eseményen.

Forrás :Egriszín

November 25 - a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Az ENSZ által hivatalosan elfogadott napon magánszemélyek és civil szervezetek fognak össze az erőszak ellen, a nemek egyenlőségének biztosításáért.

A statisztikák szerint világon minden percben 3 nőt bántalmaznak. A világnap célja, a nyilvánosság figyelmének felkeltése, az áldozatok iránti szolidaritás kifejezése, a politikusok meggyőzése.
A latin-amerikai és karibi térség első feminista konferenciáján, 1981-ben nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá november 25-ét. A konferencia résztvevői határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját, a családon belüli erőszakot, a nemi erőszakot, a szexuális zaklatást, az állami erőszak különböző formáit beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is.
November 25-ét azért választották, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. November 25-ét 1999-ben az ENSZ hivatalosan is a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjává nyilvánította.