Keresés: „Kál” (444 találat)

Másfél óra alatt oltotta el a hatalmas lángokat húsz hivatásos és hat önkéntes tűzoltó Gyöngyöstarjánban.

Hétfőn reggel  fél hat előtt érkezett a jelzés a katasztrófavédelem ügyeletére, miszerint ég egy családi ház Gyöngyöstarjánban. A kiérkező gyöngyösi tűzoltók megállapították, hogy egy 150 négyzetméteres épület tetőszerkezete lángol teljes terjedelmében. A hatalmas lángok miatt meg kellett emelni a riasztási fokozatot, így a helyszínre érkeztek a hatvani tűzoltók és a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat is.

Az épületben egy idős házaspár lakott, akiket szerencsére még időben ki tudtak menteni a tűzoltók a lángoló épületből, így személyi sérülés nem történt - tájékoztatott Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A tűzoltók két pb-gázpalackot hoztak ki az épületből, jelenleg pedig az utómunkálatokat végzik. A ház teljesen lakhatatlanná vált - tette hozzá a szóvivő- a lakók elhelyezéséről később gondoskodnak.

REAGÁLÁS AZ LMP HEVES MEGYEI SZERVEZETÉNEK JANUÁR 22-I KÖZLEMÉNYÉRE

A petíció kezdeményezője nyilván nem gondolhatja komolyan, hogy a tiltakozást - bármilyen ügyben – a szerződéskötést követően, sőt, egy héttel a munkálatok megkezdése után kellene elindítani. Vagy ha igen, nem ismeri az uniós projektek lebonyolításának rendjét. Mindent a maga idejében - tartja a mondás, s ez a lépés nagyon elkésett, a belvárosi rehabilitációs program elindult, a részleteit a 2011. december végén aláírt Támogatási Szerződés rögzíti! Számos kivitelezői szerződéssel rendelkezünk már, s a többi projekt ügyében is javában zajlik a közbeszerzési eljárások előkészítése.

A petícióban megfogalmazott célok nélkülözik a realitásokat, megvalósulásuk komoly anyagi és erkölcsi kárt okozna Eger városának. A kezdeményező nem kezeli felnőttként az egrieket, célja nem lehet más, mint a negatív hangulatkeltés. Sajnálatos, hogy ezt az „értelmes együttélésre” hivatkozva teszi.

A valóság az, hogy a belvárosi rehabilitációval kapcsolatos tervek régóta ismertek, Eger Önkormányzata közmeghallgatást és számos tájékoztató fórumot is tartott a témában. Tavaly szeptember 28-án nyílt kiállítás a Városháza aulájában, a terveket részletesen bemutató tárlat ma is megtekinthető. 2012. októbere óta havi hírlevelet jelentet meg az Egri Városfejlesztési Kft, és a nagyprojektről a minden háztartásba eljuttatott Egri Magazinban is havonta jelenik meg aktuális híradás. Decemberben helyszíni sajtó-bejáráson ismertettük a rehabilitáció részleteit, ahol természetesen szó esett a kerékpárút építéséről is.

A Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete üdvözli, hogy hosszú várakozás után megkezdődtek a felújítási munkálatok Eger belvárosában. A közel ötmilliárd forintba kerülő elképzelések között szerepel az egri kerékpáros infrastruktúrát összekötő kerékpárút megépítése is. A tervek szerint a kerékpárút a patakmederben kanyarog majd az Árva köztől az Eszperantó sétányig és mintegy százötven millió forintba fog kerülni.

Egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút drága, veszélyezteti a város egyetlen zöldfolyosóját és a takarítások, karbantartások folyamatos kiadásokkal fogják terhelni a költségvetést. Többször jeleztük a városvezetésnek, hogy az elképzelés ebben a formájában pazarló és a kerékpárút nem fogja tudni betölteni a szerepét, holott létezik olcsóbb és kíméletesebb megoldás helyette. Sajnálatosnak tarjuk azt is, hogy a felújítási munkálatok tervezési szakaszában elmaradt az egriek érdemi, széleskörű tájékoztatása, kerékpáros és környezetvédelmi szakmai szervezetek javaslataira pedig nem volt nyitott a városvezetés.

A fenti okok miatt aláírásgyűjtésbe kezdtünk, mert úgy látjuk, hogy a városvezetés nem tudott vagy nem akart mindenkit meghallgatni. A petícióban kezdeményezzük, hogy a pazarló kerékpárút helyett a Belváros legyen gyalogos-kerékpáros övezet. Ez a megoldás takarékos, előremutató és okos belátáson alapul, százmilliók helyett százezrekből is kivitelezhető!

E petícióval fordulunk azokhoz az egriekhez, akik úgy gondolják, hogy ez a beruházás pazarló és értelmetlen, hogy az Eger-patak egy zöld színfolt a város közepén, és nem érdemli meg, hogy megszűnjön. Kérjük, hogy csatlakozásukkal jelezzék a városvezetésnek, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a beruházást! Természetesen társadalmi szervezetek csatlakozását is várjuk.

A petícióhoz itt lehet csatlakozni, itt lehet aláírni:

http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe

Úgy látjuk sok egrihez hasonlóan, hogy pénzügyi, közlekedési, környezet-, és természetvédelmi szempontokból egyértelműen negatív kilátásai vannak az ötletnek és a megvalósításnak, és sokáig fogja nyögni ezt a terhet a város.

LMP Heves Megyei Szervezete

Az Eger-patakért, a gyalogosokért és a kerékpárosokért!  Az értelmes együttélésért!

Káosz van megyénk iskoláiban!

 A FIDESZ-KDNP politikusai 2010-ben a kisiskolák újranyitását ígérték. Ezzel szemben folyamatos a leépítés, az iskolabezárás, a pedagógusok és technikai dolgozók elbocsátása 2013-ban.

A tankerületi igazgatók, infrastruktúra és munkatársak nélkül igyekeznek megoldani a feladatukat. Nem készültek el a működési szabályzatok. Nincsenek kialakítva a feladat és hatáskörök. A felvetődő kérdésekre nem tudnak válaszolni.

Az iskolák igazgatóit megfosztják munkáltatói és gazdálkodási jogosítványuktól.  A központi akarat végrehajtóivá degradálják őket.

Kiszolgáltatott megalázott helyzetbe kerültek az iskolák vezetői, tanárai. Teljesíthetetlen határidőkkel, újabb és újabb jelentések, listák, kimutatások bekérésével.

A helyzet irracionális. Nem jó a diákoknak, szülőknek, tanároknak. Az oktatás résztvevői, kirekesztettként szemlélik az erőltetett iramú homályos tartalmú és célú átalakítást.

A dolgozóknak nincs munkaszerződése, átsorolása. Bizonytalan az idősebb dolgozók foglalkoztatása…

A pedagógusok, az iskolák dolgozóinak felelősségvállalásán múlik, hogy a rendszer még működik.

Az iskolák működtetésének sem biztosítottak mindenütt a feltételei, helyenként már a fűtéssel, villannyal is gond van. Egerben például van olyan általános iskola, ahol már délelőtt 11 órakor lekapcsolják a fűtést, a 6.órára már nagykabátban ülnek a gyermekek az órákon. A tanárok pedig azt kénytelenek mondani a diákoknak, hogy azért történik mindez, mert állami iskola lettek.

Az iskoláknak átgondolatlan intézkedések sorozatát kell végrehajtaniuk.

Az intézkedésekkel a FIDESZ hadat üzent a falvaknak, az ott élők ellehetetlenítése a cél. Lassan ki lehet írni a falutáblákra: „ELADÓ”.

                                    Dr. Nagy Imre                                         Dr. Sós Tamás

                        Heves Megyei Közgy. frakcióvezető              Országgyűlési képviselő

                                          MSZP                                                        MSZP

 

Erdőkövesd önkormányzata és a Heves Megyei Kormányhivatal gyűjtést szervez annak a kétgyermekes fiatal családnak a megsegítésére, amelynek tagjai fedél nélkül maradtak az otthonukat múlt pénteken este elpusztító lakástűz után.

A Hunyadi utcai épületben, amely teljes terjedelmében leégett, feltehetően a kályhából kipattanó szikra okozhatott tüzet. A lakók szerencsére az eset időpontjában nem tartózkodtak a házban, ám mindenük odaveszett, jelenleg rokonoknál kaptak átmeneti szállást.

A település önkormányzata még péntek este döntött arról, hogy ötvenezer forintos azonnali segélyt nyújt az ifjú párnak, Balázs Róbertnek és Suha Veronikának, akik egy 18 hónapos kisfiút és egy 4 éves kislányt nevelnek. Adományokkal segített a Magyar Vöröskereszt és a Katolikus Karitász is.

A család számára az önkormányzattal közösen gyűjtést szervez a Heves Megyei Kormányhivatal. Az elsősorban pénzbeli felajánlásokat az OTP banknál vezetett 117-39085-15381529-10100008 számú számlára tehetik meg a segíteni szándékozók. Az Erdőkövesd Község Önkormányzata főszámlájához tartozó alszámla elnevezése: Balázs segélyszámla. Ugyanakkor – lehetőség szerint előzetes telefonos egyeztetés után – készpénzt, használati eszközöket, bútorokat, tartós élelmiszereket is várunk a község polgármesteri hivatalában (Erdőkövesd, Rákóczi út 39., tel: 36/568-038), illetve a Heves Megyei Kormányhivatal C épületének földszintjén (Eger, Kossuth u. 9., tel: 36/521-564, 36/521-507).

A tűzről készült beszámolónkat itt láthatják.

Valószínűleg egy kályhából kipattanó szikra okozta egy erdőkövesdi ház pusztulását. Szerencsére a házban a tűz keletkezésekor senki sem tartózkodott.

A helyszínre a pétervásárai önkéntes tűzoltók, valamint az egri tűzoltók vonultak. A lángokat másfél óra alatt sikerült megfékezniük.

A tulajdonos elmondta: Egerbe indultak vásárolni, előtte a kályhát megrakták, hogy meleg legyen, mikor hazaérnek. A gyerekeket a szomszéd faluban hagyták a szüleinél, de nem jutottak el Egerbe, mikor a szomszéd hívta őket, hogy ég a ház.

A család minden értéke a tűz martalékává vált. A helyi képviselő-testület azonnal összeült, hogy megvitassák, hogyan tudnak a család segítségére sietni.

2012. december 17-én a 171. számú Magyar Közlönyben megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 129/2012. (XII. 17.) VM rendelet.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.

Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.

A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.

A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.

A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.

Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni

A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.

Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.

Elég a foltozgatásból

Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban.  „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.

Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.