Keresés: „dolgozó” (278 találat)

Négy informatikus jelent meg hétfőn a kora reggeli órákban a Megyeházán, hogy letöltsék a számítógépeken lévő adatokat. A Fidesz ezzel megsértette az átadás-átvétel írott és íratlan szabályait – mondta sajtótájékoztatóján Sós Tamás, aki 12 évig volt a megyei közgyűlés elnöke.

Hétfőn a kora reggeli órákban váratlanul négy informatikus érkezett Budapestről az egri Megyeházára, akik az összes hivatali dolgozó számítógépéről letöltötték az adatokat – számolt be a történésekről Sós Tamás. Úgy gondolja, hogy ezzel a Fidesz az átmeneti helyzetben visszaélt a hivatali dolgozók kiszolgáltatott helyzetével. A megyei közgyűlés eddigi vezetése utólag értesült a történtekről, amit azért is tart furcsának, mert az új közgyűlés elnökének megválasztása várhatóan csak a jövő héten lesz, így nincs még kinek átadni az összegzést, vagyis azt a hatalmas adatmennyiséget, ami eddig is minden közgyűlési tag számára hozzáférhető volt, illetve amit az átadás-átvételi jegyzőkönyv is tartalmazni fog.

Sós Tamás leszögezte, hogy ideáig is a nyilvánosság hívei voltak, mindenről nagyon szívesen beszélgettek. Példaként említette azt a részletes, Fideszes politikusoktól kapott szempontrendszer alapján elkészített anyagot, melyet augusztusban adtak át a költségvetésről és a kórházról. Hangsúlyozta, hogy a belső anyagokhoz a képviselők mindig hozzáfértek, ráadásul a www.hevesmegye.hu portálon is minden adat elérhető. Reményét fejezte ki, hogy ez a későbbiek során is így lesz.

Az MSZP megyei elnöke nem tudja, hogy mi volt a célja ennek az akciónak, amellyel kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg. Így például: Ténylegesen kinek a megbízásából történt?; Miért Budapesten kell feldolgozni az anyagokat?; Ki fizeti az eljárás számláját, a Fidesz vagy a Megyeháza?; Mi a garancia arra, hogy az anyaghoz nem raknak hozzá vagy nem vesznek el belőle? A politikus úgy látja hogy a Fidesz nem tud mit kezdeni a jelenlegi helyzettel, számos várakozást keltettek, amit véleménye szerint nem tudnak teljesíteni. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a tőketartozás mindössze a fele annak a 6,2 milliárd forintnak, amit Horváth László a közgyűlés várható elnöke említ.

Forrás: Egriszín

A megyei közgyűlés leköszönő elnöke továbbra is a megyéért szeretne dolgozni országgyűlési képviselőként és megyei pártelnökként. Bár mandátumot szerzett, az újjáalakuló testületben lemond tagságáról.

Sós Tamás: „Heves megyében az MSZP a legnagyobb ellenzéki erő. A pártlistán jobb eredményt értünk el, mint az országgyűlési választásokon. A szocialisták mindent megtettek az elmúlt években a megye fejlődéséért, a Fidesz pedig kibekkelte az elmúlt 4 hónapot. A megtévesztő kettős beszéd hatott a lakosságra, nem mondták ki nyíltan, hogy mit szeretnének az önkormányzati választások után. A nagyobb városokban működött a fenyegetés, vagyis az, hogy megnézhetik az emberek magukat, ha nem a Fidesz jelöltjeire szavaznak. Ennek esett áldozatául Hatvan és Gyöngyös. A következő időszakban a baloldali közösség hatékonyabb együttműködésére törekszünk, próbáljuk összefogni az önkormányzatokban dolgozókat, segíteni a munkájukat. Köszönöm azoknak, akik az elmúlt 12 évben segítették a munkámat. Ezután is a megyéért szeretnék dolgozni országgyűlési képviselőként és megyei pártelnökként. Az alakuló közgyűlésben átveszem a mandátumot, de ezt követően le kívánok mondani a közgyűlési tagságról egy másik MSZP-s politikus javára. Mivel a párt kevesebb lehetőséghez jutott ezzel is szeretném azt elérni, hogy szélesebb legyen a kör. Az országos összehasonlításban a Heves megyei szocialisták szerepeltek az egyik legjobban.”

Forrás: Egriszín

Az utóbbi hónapok megyei önkormányzatokat hátrányosan érintő politizálásáról tartott sajtótájékoztatót kedden délután az MSZP megyei irodájában dr. Sós Tamás a Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Területi Szövetségének elnöke, a Heves megyei Közgyűlés vezetője és dr. Nagy Imre választmányi tag.

A megyei önkormányzat szocialista vezetője elmondta, hogy az elmúlt húsz év legnagyobb vívmánya az önkormányzatiság, ugyanakkor az utóbbi időben egyre inkább csökken az önállósága, és ezt a Fidesz- kormány is elősegíti kormányzása óta.

- A legkevésbé eladósodott megyék közé tartozik Heves megye, kötvénykibocsátásban is az utolsók között kullog. Másfél milliárd forint kötvénykibocsátás történt a megyei önkormányzatnál, ami elősegítette azokat a soha nem látott mértékű fejlesztéseket melyeknek köszönhetően megvalósulhatott a Mátra Múzeum vagy az Orczy- kastély rekonstrukciója, fejlődhetett a Török Fürdő vagy éppen a Buttler Ház.

Dr. Sós Tamás hozzátette, hogy Horváth László kedd délelőtti sajtótájékoztatója során kétszeres szorzóval dolgozott, hiszen minden tőle elhangzott szám a duplája volt annak, mint ami a valóságot fedi.

- Kérdés, hogy Horváth Úr hogyan akar így egy megyei önkormányzatot vezetni, hogy nincs tisztában a számadatokkal, nem felkészült ami a fejlesztések pénzbeli értékét jelenti.

A megyei önkormányzat gondos gazdaként tette a dolgát az elmúlt években is, viszont az utóbbi hetek fideszes megnyilatkozásai súlyosan ártanak az országnak is és ezen belül a megyei önkormányzatoknak is.

- Bízom abban, hogy a kórházi szerződés aláírásának elhalasztása csupán kampányfogás a jobboldal részéről, hiszen ha október 20-ig nem lesz aláírva a pályázat akkor elúszik a megyei kórház fejlesztésére nyert összeg- tette hozzá a megyei közgyűlés vezetője.

Dr. Nagy Imre szerint nincs olyan önkormányzati vezető aki ne azt mondaná, hogy az önkormányzatok egyre több feladatot kaptak az évek során, viszont egyre kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk. Ezért is fontos, hogy a megyei önkormányzatok által most beszedett adópénzeket vajon elveszi a kormány vagy meghagyja, mert ezzel minden el lesz döntve.

- A fideszes önkormányzatok hihetetlen mértékben eladósodtak, viszont az egyedüli szocialista megye, Heves megye visszafogott gazdálkodást folytatott. A kórházi pályázat tekintetében pedig fontos lenne, hogy kiderüljön a jobboldal szándéka, hiszen ez a kórházi dolgozóktól kezdve rengeteg embert érint. A Heves megyei Önkormányzat nem, hogy nincs eladósodva, hitelkerete is van. A várost tekintve pedig, amikor én átadtam a vezetést Habis Lászlónak akkor 2,5 milliárd forint volt a hitelállomány, ma pedig 6,5. Vagyis kevesebb a megye adóssága, mint a városé- mondta dr. Nagy Imre.

Magyar Gina

A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.

Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.

1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

A tavaszi észak-magyarországi árvíz elöntötte a szikszói II. Rákóczi Ferenc kórházat is, tönkretéve a műszaki berendezések és műszerek egy részét. Ezek pótlására fordítják azt az egymillió-negyvenezer forintot, amelyet az egri ZF Hungária Kft. és ZF Lenksysteme Hungária Kft. dolgozói és vezetői gyűjtöttek össze.

Az adománylevelet a két vállalat vezetői, dr. Ulrich Diller és Őszi Csilla, valamint Ulrich Herkommer, továbbá a szakszervezet képviseletében Birinyi Miklós és Bajzát Krisztián adták át csütörtök délelőtt a ZFH irodaházában dr. Tiba Sándor kórházigazgatónak. Mint a ZFH irodaházában megrendezett találkozón dr. Ulrich Diller elnök-vezérigazgató elmondta, a gyűjtés a dolgozók kezdeményezésére indult, akik annak ellenére is adományoztak, hogy a gazdasági válság miatt a termelés és ezzel a jövedelmük is kisebb, mint korábban. A két cég vezetői is csatlakoztak a gyűjtéshez, aminek eredményeként egymillió forintot meghaladó összeg gyűlt össze.

Az árvíz napjait felelevenítve dr. Tiba Sándor elmondta, hogy az áradat éjszaka tört be a kórházba, és negyven perc alatt 120 centiméter magasságban elöntötte a földszintet. Épp csak annyi idejük volt a dolgozóknak, hogy az emeletre menekítsék a betegeket. Mivel az iszapos ár nyomán mintegy nyolcvan millió forintos kár keletkezett, minden adomány nagy segítséget jelent a normális működési feltételek újbóli megteremtésében, hangsúlyozta a kórházigazgató, aki felajánlotta, hogy viszonzásképpen vállalják a ZF-es dolgozók rehabilitációs kezelését.

Forrás: Egriszín

Egyetlen éjszakára idén is játékos és szórakoztató formát ölt a tudomány. Szeptember 24-én közérthető nyelven vár kicsiket és nagyokat a Kutatók Éjszakáján Egerben is.

Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű esemény célja a kutatói életpálya és a tudomány, a tudományos eredmények népszerűsítése, közérthetően. A Kutatók Éjszakáján bárki bepillantást nyerhet a kutatók titokzatosnak tűnő munkájába egy tudományos, ám mégis könnyed éjszakán, ahol minden korosztály megtalálja a neki megfelelő programot.

Az idén negyedik alkalommal rendezik meg az Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Karán a Kutatók Éjszakája. Reggel 9.00-tól este 23.00-ig várnak mindenkit, akiben ott bujkál a kíváncsiság.
A Természettudományi kar dolgozói több mint 40 programmal készülnek a Leányka úti Campuson (Leányka út 4.), s a Líceum Varázstornyában (Eszterházy tér 1.).
Ízelítő: lézer-show, LEGO robotok, hulladékszobrászat, csillagászat a Varázstoronyban, ökolábnyom mérés, hajtogatott világ, energikus kémikusok - fantasztikus kémia show.

Részletek a www.kutatokejszakaja.hu és a www.termeszettudas.ektf.hu oldalakon.

Újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője, a Leader szervezet ügyében. A Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" ellen korábban feljelentés-kiegészítést tett képviselő, bűnszövetségről beszélt a visszaélések kapcsán.

„Folyamatosan gyűlnek a bizonyítékok, hozzám és munkatársaimhoz egyre több, és több információ jut el gyanús ügyletekkel kapcsolatosan. Bár jelenleg a jéghegy csúcsát látjuk, már-már felsejlenek a zuschlagi mélységek az ügy kapcsán.” – fogalmazott Horváth László ma délelőtti sajtótájékoztatóján a „leader ügyben”.
A képviselő augusztus 18-án feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

A legújabb bizonyíték, egy több mint negyven perces hangfelvétel, ami a Leader egyesület egyik munkatársával készült, s ezen a felvételen a meg nem nevezett illető részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.
Horváth László, aki a hangfelvételt, mint bizonyítékot ma délelőtt eljuttatta a heves Megyei rendőrkapitányságra, a hangfelvétel alapján vélelmezhetőnek tartja, hogy bűnszövetségben követték el a bűncselekmények gyanújára okot adó cselekményeket.  A képviselő hangsúlyozta, hogy több személy, egymással együttműködve, egymás cselekményeiről tudva,
egymás szándékáról tájékozottan, egyeztetve követte el a cselekményt.
Horváth László indokolatlannak tartja azt az eljárást amivel a Leader szervezet külsős szakértőket vont be a munkába, és eltúlzottnak, a külsős szakértőknek kifizetett összegeket.

A felvétel tanúsága szerint semmire nem használták a 2008-ban az internetről kigyűjtött adatbázist, amire egy cégnek adatfeldolgozás címen 2009-ben 9 millió 379 forintot fizettek ki.
A hanganyagból az is kiderül, hogy a munkatársak nem vettek részt semmilyen oktatáson, bár felnőtt és egyéb oktatás címen közpénzből 4 millió 660 ezer forintot fizettek ki. Semmilyen szoftvert nem kaptak a dolgozók, amihez szaktanácsadás szükségeltetik, miközben 2009-ben szoftver szaktanácsadás címén 3 millió 498 ezer forintot fizettek ki.
2,5 millió forintot fizettek a már meglévő tanulmányokért, amiket előre számláztak. A tanulmányokat korábban Hangácsi Judit, a munkaszervezet helyettes vezetője pendrive-on vitte el. Tanulmánykészítésre 14 millió 781 ezer forintot fizettek ki 2009-ben.
Jogi tevékenységre közel hárommilliót fordítottak, de ügyvédi ellenjegyzett irattal nem találkoztak.
A takarításra kifizetett közel egymilliónak sincs nyoma, részben a dolgozók végezték ezt a munkát.
Horváth László szerint a hanganyagban elhangzik, hogy Hangácsi Juditot, a volt pétervásárai Szocietas elnököt „odapakolták” a szervezet vezetéséhez, ő volt „Sós Tamás jobb vagy bal keze”. Sós Tamás Hangácsi Juditon és Kotroczó Istvánon aki az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnöke, keresztül irányította az ügyleteket. Sós tamásnak küldték el a támogatási szerződéseket és a rangsort, erről beszél, hogy a felvételen hallható ismeretlen személy.
A képviselő hangsúlyozta, hogy sós tamásnak tisztáznia kell szerepét az ügyben. felhívta a nyomozó hatóságok figyelmét, hogy minden esetben készpénzfizetés történt.
Mint arról már hírt adtunk, ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor. Korábban az Egri Színnek adott interjúban Sós Tamás a leghatározottabban visszautasította, hogy személyét összefüggésbe hozták az üggyel.

http://www.egriszin.hu/index.php?c=cikk&searchthis=Sós%20Tamás&id=5992

Forrás: Egriszín

A Magyarok Szövetsége Heves megyei Szervezete is indul az önkormányzati választásokon Egerben. A választókörzetek képviselőjelöltjeit és polgármesterjelöltjüket ma délelőtt mutatták be az Érsekkertben.

Szűcs Lajos, a szervezet megyei elnöke, s egyben egri polgármesterjelöltje elmondta, hogy kicsit késtek a bejelentéssel, de ők is részt kívánnak venni a választásokon. Kiemelte, hogy az esélytelenek nyugalmával indulnak ugyan, de Dobó István is egy maroknyi sereggel csinált csodát Egerben anno.
A polgármesterjelölt programjukat vázolva kifejtette, hogy számukra az egri értékek megbecsülése, és az értékteremtés megteremtése a céljuk. Szerinte Eger az utóbbi 20 évben a bankok és a plázák városává vált. Az ipari és feldolgozó létesítményeket újra fel kellene építeni. A megyeszékhelyet újra a szőlő és bor városává kívánják tenni, és az Egervint pedig megmentenék a pincéikben található muzeális értékekkel együtt.

Szűcs Lajos úgy véli, hogy a nagyobb pártokat nem érdeklik a civilek, ezért nekik kötelességük Magyarország 95 százalékát képviselniük. Az lehetséges együttműködésekről azt nyilatkozta, hogy mivel senki nem támogatja őket, ők sem kívánnak egy párt vagy szervezet mögé felsorakozni, viszont segítenek minden olyan kezdeményezést, amely a nemzet érdekeit szolgálja. Minden választókörzetben indítanak jelölteket, bár még az összesben nem sikerült kiválasztani a megfelelő személyt.

Magyar Szövetsége Heves megyei Szervezetének jelöltjei a 2010-es választásokon Egerben:

Polgármesterjelölt: Szűcs Lajos

Képviselőjelöltek (még nem végleges):

1-es körzet: Prokaj István 2-es körzet: BodnárZsuzsanna 3-as körzet: Szűcs Lajos 4-es körzet: Mocsáry László 5-ös körzet: Nagy Endre József 6-os körzet: Dávid Emese 8-as körzet: Horváth Richárd 9-es körzet: Groman Tamás 12-es körzet: Vallus István

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín