Keresés: „fal” (490 találat)

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Megújul az egri vár, de legalábbis több része végre elkészül. Az év utolsó napján sikerült aláírni a megállapodást, ami alapján jövőre megindulhatnak a munkálatok. Az  Imola Konstrukt Kft. - Imola Építő Kft. - Euro Campus Kft. közös ajánlattevők 748.000.000,-Ft. +ÁFA áron végzik el a munkát 2014-ben.

A kivitelezési munkák az alábbi elemekre terjednek ki:

Szép-bástya romszerű helyreállítása, körsétány kiépítése, meglévő falmaradványok helyreállítása, csapadékvíz elvezetés és elektromos térvilágítás kiépítése bástya fallal határolt 670,0 m² - es területen,

„Setét kapu” épületében férfi – női vizesblokk kialakítása, meglévő épületen határoló falain belül 50,19 m² hasznos alapterülettel,

Törökkert, kapuvédő bástya helyreállítása 565,26 m² belső alapterületen, bazalt járófelület, fa szerkezetű lépcsők, gyilokjáró, kőszobrász, restaurátori munkák elvégzése,

Fegyvertár épületének felépítése,

Külső várfalsétány kiépítése az északi és nyugati várfal körül 384 m-es szakaszon, járófelületek, mellvédfalak acél és monolit vb. lépcső karok létrehozása, a sétány kertészeti, környezeti állapotának helyreállítása. Parkoló és rendezvénytér 354,74 m2 történő kialakítása, 2 db mozgássérült parkolóhely burkolt felülettel. Terület vízelvezetésének megoldása, létrehozása 59,5 m szakaszon csapadékcsatorna építése a szükséges csatlakozási pontokkal.

Közművek Várfalsétány és vár területén földkábeles térvilágítás, erőátviteli kábelek, elosztók és csatlakozóaljzatok bontása és kialakítása 650 m + 1550 m-es szakaszon, belső szennyvízcsatorna bontása és építése 255 m + 355 m szakaszon, csapadékcsatorna bontása és építése 654 m + 580 m-es szakaszon, ivóvízvezeték építése 487 m szakaszon. Területekhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kiépítése.

Vár területén alsó és felső várudvar környezetrendezési munkái, tereprendezés, járófelületek kialakítása, növényzet ültetése 9400 m² alapterületen

A projekt megvalósítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.522.987.448  Ft vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A teljes projektméret 1.746.402.035 Ft.

Forrás: Egriügyek

December első napjaiban egy 6 gyermekes család háza égett le Bükkszenterzsébeten. Mindenük megsemmisült a tűz során: nem volt ruhájuk, bútoruk, de még a tüzelőjük is oda lett. A tűzről készült tudósításunkat itt láthatják.

A Tv2 műsorában sokan látták az ország számos pontján a nincstelenné vált családot. Civil kezdeményezésre kezdtek el gyűjteni számukra. Volt, ahol egy lakó vette kezébe az irányítást és ma már adományokkal érkeztek a faluba.

A helyi önkormányzat is kivette részét a segítésből: a tűz napján már elhelyezték egy szolgálati lakásban a családot.

Kiégett egy domoszlói nő autója augusztus 19-én délután a Verpelét és Egerszalók közötti úton. A kocsi teljesen megsemmisült és most a közútkezelő is fizettetni akar.

Lányaihoz akart utazni Domoszlóról a nő, amikor füstöt vett észre a kocsiban. A motortérben gyulladt ki valami, a tűz teljesen megsemmisítette a 21 éves kocsit. Hetekig állt a roncs az út szélén, míg valaki elvitte onnan. A károsult néhány napja levelet kapott a közútkezelőtől: fizessen a rongálásért 168 ezer forintot. A nyugdíjasnak nincs erre pénze, ezt befizetni nem tudja, de nem is érti miért kellene.

A Magyar Közút igazgatóságától megtudtuk: a cégnek nincs mérlegelési joga, a nő elismerte a helyszínen a károkozást, a biztosító pedig csak baleset esetén fizet, műszaki hibából eredő károkért nem.

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Valaki felgyújthatta a szemetet.

Mint tegnap beszámoltunk róla, az egri Rozália temető mellett nagy mennyiségű, szeméttel kevert falevelet tárolnak. Mint a temető gondnoka elmondta, legkésőbb tavaszig elszállítják a felgyülemlett hulladékot.

Kedd délután telefonáltak a temető környékén élők és a városban közlekedők, hogy óriási füstöt látnak a tegnap bemutatott szeméthegy felől. A füst betakarja az egész környéket, a házakban is alig tudnak megmaradni.

Személyes sértésnek érzi és valamelyik konkurens kezét véli felfedezni a tűz keletkezésében a temető gondnokságát ellátó cég vezetője. Elmondása szerint szerda reggelre várták a munkásokat, hogy az adásunkban is bemutatott szemétdombot megszüntessék.

A szomszédok hívták telefonon, hogy a falevelek égnek, majd megérkezése után a cégvezető személyesen hívta ki a tűzoltókat.

A környéket hatalmas füst borította be, hiszen nem csak a falevelek égtek, hanem a kupacban lévő műanyagok is.

A katasztrófavédelem szóvivője érdeklődésünkre elmondta: fél 5 körül érkezett a bejelentés hozzájuk,  1 gyorsbeavatkozó egységgel vonultak a tűz megfékezésére.

Az egri Rozália temető melletti területen gyűjtik a szemetet: eredetileg csak a szerves hulladékot, faleveleket, virágokat dobták le a kerítés melletti bányagödörbe, ma már azonban  a temetőben keletkezett valamennyi hulladék ott köt ki. A fenntartók szerint ideiglenes tárolásról van szó és az egyéb hulladékot a temető látogatói dobták a szakadékba. A gondnokság szerint egyébként tavasszal az összes szemetet elszállíttatják a helyszínről.

A szemétdomb felfedezői értesítették a Bükki Nemzeti Park munkatársait is, hiszen ezen a területen fészkel a védett gyurgyalag is, így veszélybe kerülhetnek a költőhelyek.

Szerettük volna megtudni a plébánia álláspontját is, de nem kívántak élni a lehetőséggel.

Kedden reggel 6.15-kor hatalmas robajra ébredtek a a Mátrai Erőmű közelében lakók. Az interneten megindultak a találgatások, hogy mi történt. Egyesek tudni vélték: hatalmas robbanás volt az erőműben, amit szeretnének eltussolni.

Már a délután folyamán közleményt adott ki a cég, de ez sokakat nem győzött meg.

A cég vezetése készségesen megmutatta az érintett üzemrészt.

A kora reggeli hangot egy biztonsági szelep beindulása okozta, amelynek épp az a feladata, hogy hiba esetén megóvjon a katasztrófától. A rendszer egy apró hibát észlelt, ezért a blokkot leállította, leválasztotta az országos hálózatról, a nagynyomású gőzt kiengedte . A hiba kijavítása után visszakapcsolták a rendszert.

A szomszédos falvakban lakók elmondták: nem értik, hogy ki találta ki a robbanásos történetet. Ők már megszokták, hiszen 1-2 havonta hallhatják ezt a hangot, tudják, hogy ez a biztonság része.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

A FIDESZ primitív, demagóg politikával tönkreteszi a szegény emberek életét. Aki szegény volt az elmúlt 3 évben, az most még szegényebb. A falvakban, a kistelepüléseken ellehetetlenül a lakosság megélhetése.

-          Heves megyében 150 ezer ember él jövedelmi szegénységben, vagy társadalmi kirekesztettségben.

 -          Minden 5 élelmiszerboltból 3 bezárt az elmúlt időszakban, a 120 ezer forintba kerülő pénztárgépek miatt.

 -          A trafikmutyi megtette hatását, felerősítette a boltok bezárását, illetve a feketekereskedelmet.

 -          A rezsidíjakkal való bűvészkedés hatására tönkremennek az önkormányzati szolgáltatók. Észak-Hevesben a PEVIK kft., amely 22 településen szállítja a háztartási hulladékot, nem tud teljes körű szolgáltatást ellátni fedezet hiányában. Idáig is alacsony költséggel dolgoztak, 350 ft-ért ürítették a kukákat, aminek a költsége ma már 430 ft. Ez a kormány által kirótt központi terhek miatt van! Gondolom, a kormánypárti politikusok nem akarják, hogy a kistelepülések belefulladjanak a szemétbe.

Az is érthetetlen, hogy a szenet, a fát, a propán-bután gázt használóknál miért nem érvényesül a rezsicsökkentés? A falvakban ők vannak többségben.

A kistelepülésen élők, nem lehetnek másodlagos állampolgárok!

 -          Gyalázatos állapotban van Heves megye úthálózata. A kistelepülések jó része megközelíthetetlen. Csak az idősek maradnak a kistelepüléseken, munkahelyek hiányában. Jelentősen romlott a közbiztonság ezeken az elzárt településeken.

 -          Nem csoda ez akkor, amikor nem jönnek létre munkahelyek Heves megyében, az árak pedig folyamatosan növekednek.

 -          Nincsenek beruházások, az uniós forrásokat nem hívják le teljes mértékben, bennragadnak a pénzek.

 -          Mutyi, mutyi hátán: trafikmutyi, földmutyi, közbeszerzési mutyik.

 -          37 milliárdból újítanak Kossuth teret, 62 milliárdért stadionokat építenek, de vidéken nem épülnek tornatermek, és nem indulnak el a kórházi beruházások.

 Az Orbán-kormány „patyomkin” országot épít, saját klientúráját hozza helyzetbe.

Az MSZP nem ilyen országot akar, nem ilyen Heves megyét, hanem olyat, ahol az igazság, a biztonság, a szabadság és jólét érvényesül.

Eger, 2013. október 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP