Keresés: „fejlesztés” (389 találat)

Március 16-án elindult egy nagyszabású elégedettség-felmérési program a Polgármesteri Hivatalban, melyet Eger Megyei Jogú Város új jegyzője, dr. Kovács Luca hirdetett meg az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztésének jegyében.

Mint elmondta: a hivatali dolgozókkal szemben elvárás, hogy tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak. Várjuk tehát a polgárok észrevételeit az ügyfélpontokon, kíváncsiak vagyunk az önkormányzati munkával kapcsolatos véleményekre, visszajelzésekre. A felmérés első ütemben április végéig tart, a hivatal vezetője több száz, helyben kitölthető kérdőív beérkezésére számít.

Kifejtette: 14 olyan irodán helyeztek el a 10 kérdésből álló, néhány perc alatt kitölthető íveket, ahol kollégáik ügyfelekkel foglalkoznak. Ilyen például az Okmány- és Igazgatási Iroda, vagy a Gyámhivatal, de a lakosság segítségével értékelni szeretnék a hivatali munkát többek között az adó-, a szociális- és az építésügyi területen is. A 14 ügyfélfogadó tér mellett az elégedettséget felmérő kérdőívek megtalálhatók a Városháza aulájában és a Kossuth utcai épületben is. A jegyző asszony kéri az egrieket, hogy segítsék munkájukat, hiszen a kérdőív útján szerzett tapasztalatokkal is az ügyfelek érdekében kívánják tovább fejleszteni az önkormányzati munkát. Hasonló céllal ötletládát helyeztek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat.

Állománygyűlést tartott az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, melyen értékelték a 2010-ben elért eredményeiket, számadást tartottak, mind dolgozóik, mind pedig fenntartójuk az Egri Önkormányzat felé. A beszámolón részt vett a helyi Katasztrófavédelem, a Rendőrség és a Büntetésfelügyelet képviselői mellett Rázsi Botond alpolgármester is.

A mintegy 20 millió forintos állami támogatás megvonás ellenére is eredményesen zárták a 2010-es évet, mondta el Seres Tibor megbízott parancsnok. Egerben és környékén 88 vonuló tűzoltó teljesít szolgálatot, akik átlagéletkora nem haladja meg a 34 évet. A tűzoltók állóképességét sport versenyekkel is fokozzák, az elmúlt esztendőben a röplabda bajnokságot szerveztek, amiből  hagyományt szeretnének teremteni. A folyamatos képzések és fejlesztések hatására az állomány 68%-a kiváló minősítést kapott.

A  97 %-ban állami támogatással működő szervezetet az Önkormányzat is sok pályázati lehetőségben támogatta, ezáltal lehetőségük volt új eszközök vásárlására, a dolgozók munkahelyi komfortjának javítására. Beszerzésre került egy magasból mentő gépjármű, egy bobcat, 8 légzőkészülék, valamint felújították a parancsnokság épületében található étkezdét és egyéb kiszolgáló helységeket.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a környező falvakkal való kapcsolattartásra, az Önkormányzati falunapokon való részvételekre, valamint az Egerben megrendezésre kerülő Kéklámpás napra. Az önkéntes egyesületekkel konstruktív együttműködést folytatva kiemelkedő eredményeket érnek el, ezen munka hatására Bodonyban és Verpeléten újra működhet tűzoltóság.

A 2010-es év katasztrófáinak hatására a Kormány ismételten állami irányítás alá vonja a Tűzoltóságot remélve ezzel, hogy rendezettebbé és hatékonyabbá tehetik munkájukat a szélsőséges helyzetekben is, levéve a polgármesterek válláról a döntéshozatal felelősségét.

Összegzésként elmondták, a nehezebb gazdálkodási körülmények  és a várható változások ellenére, eredményes évet tudnak maguk mögött és az elkövetkezendőkben is felelős és hatékony munkát fognak végezni.

Várhatóan a nemzeti ünnephez kapcsolódó hosszú hétvégén már látogatható lesz az egri vár egyik fő látványossága, a kazamata, amelyet január elején zártak be a vízbetörések miatt.

Március közepétől újra látogathatják a turisták az egri vár kazamtáját a tervek szerint. A látványosságot azután kellett bezárni, hogy az elmúlt hónapok csapadékos időjárása vis maior helyzetet teremtett a várban.

A legfontosabb helyreállítási munkák elkezdődtek, a megye és a város közös egyeztető ülésén 2,5–2,5 millió forint támogatásról döntött nemrégen. A teljes felújításhoz azonban mintegy 300 millió forintra lenne szükség. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében nyújt be pályázatot az egri várat fenntartó megyei közgyűlés márciusban. Az 1,7 milliárd forintos projekt célja a csapadékvíz elvezetésének megoldása és a falak megerősítése, emellett megnyitnák a látogatók előtt az egykori helytartói palota pincéjét és a dézsmapincét. Mindkét helyszínen kiállítóhelyeket hoznának létre és a program keretében a várfal tetején egy sétányt alakítanának ki.

Sikeres pályázat esetén - a tervek szerint - 2013 végére készülnének el a fejlesztések. A város és a megye önkormányzata 102-102 millió forint önrésszel járul hozzá a projekthez - mondta el dr. Veres Gábor intézményvezető a hétfői terepbejárást követően az MTI-nek.

Forrás: HEOL

Március 2-án reggel összapparátusi értekezleten mutatkozott be és vázolta terveit a Városháza dísztermében dr. Kovács Luca, aki március 1-től a megyeszékhely jegyzője.

A szakember Miskolcon szerzett jogi diplomát, visszatért Egerbe, dolgozott a rendőrségen, majd az ügyészségen, később pedig 12 éven át tevékenykedett ügyvédként, legutóbb –több, mint négy évig- a Polgármesteri Hivatal (PH) titkárságvezetője volt.

A mottó: "ésszel-szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonyan!"

Dr. Kovács Luca kifejtette: jegyzőként a kiszámíthatóság, biztonság és felelősség értékhármasára épít. Tudja, hogy meg kell őrizni az elmúlt években teremtett értékeket, ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol a Polgármesteri Hivatal soha nem lehet eléggé elégedett önmagával: ilyen az ügyfelekkel, polgárokkal való kapcsolattartás. Úgy fogalmazott: nagyon fontosnak tartja, hogy a hivatali dolgozók mindig tartsák szem előtt: nem ügyiratokat kezelnek, hanem az emberek ügyeivel foglalkoznak.

Eger Megyei Jogú Város új jegyzője az összapparátusi értekezleten meghirdette az ügyfélbarát közigazgatás fejlesztését. Ennek érdekében ügyfél-elégedettségi kérdőíveket helyeznek majd el az ügyintéző pontokon. Dr. Kovács Luca hangsúlyozta: várják a polgárok visszajelzését. Fontos információ lehet, ha összességében pozitív képet látnak, de nagyban segíti a munkát az is, ha kiderül, milyen területeken lehet javítani, fejleszteni. Hasonló céllal ötletládát helyeznek el a Városháza aulájában, várva a javaslatokat, hiszen azokat a problémákat lehet orvosolni, melyekről tud a hivatal.

A jegyző asszony szerint nagyon fontos, hogy az egriek jobban ismerjék meg az értük dolgozó Polgármesteri Hivatal munkáját, hiszen az ember a születéstől egészen az idős korig számos ügyben van kapcsolatban az önkormányzattal. Emellett a Városháza rengeteg olyan programon, pályázaton és fejlesztésen dolgozik, amely közvetlenül érinti Egert és az itt élő polgárokat. Határozott célunk az, hogy az ezekről szóló közérdekű információkat eljuttassuk az emberekhez – mondta a hivatalvezető.

A közigazgatási rendszerben is nagyon fontos a teljesítményértékelés, a munka hatékonyságának vizsgálata. Ebben segítenek a hivatalban dolgozó kiváló informatikai szakemberek, s a tervezett fejlesztések fő célja, hogy az önkormányzatnál kevesebb legyen a papírmunka, ezáltal felgyorsuljanak a munkafolyamatok. Az informatika fejlesztések okán elengedhetetlen az oktatás: ezt szolgálja hamarosan a Kossuth utcai épületben egy 12 fős tanterem is.

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.

A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.

Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.

A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”

A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.

Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.

Forrás: HEOL

A felgyorsult világunkban a pedagógiai szemléleteknek  is változásra, megújulásra van szüksége. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált  módszerekről és  oktatási anyagokról, összefoglaló néven Jó gyakorlatokról tartottak ma konferenciát az Észak-magyarországi Régió pedagógusai. 2010 tavaszától 93 óvoda , általános iskola és középiskola csatlakozott a TÁMOP  pályázati kiírásához és vált előminősített referencia intézménnyé, valamint töltötte fel Jó gyakorlatait egy központi  adatbázisba. További pályázatokkal lehetőségük lesz egymás bevált módszereinek megvásárlására, ezáltal olyan összegekhez juthatnak az intézmények melyeket saját gyakorlataik, eszköztáruk, pedagógusaik fejlesztésére, továbbképzésére fordíthatnak. Az innovatív pedagógusok eddig közel 250 jó gyakorlatot alkalmaznak és ajánlanak egymás figyelmébe, lehetőséget adva ezáltal, hogy a hasonló körülmények között tevékenykedő kollégáig is átvehessék fejlesztéseiket.

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

Szerdán megérkezett a felsőtárkányi Park Hotel Táltos konyhájára az a minden eddiginél nagyobb üvegtányér, amelybe a várhatóan rekordméretű kocsonya kerülhet a hét végén. Pénteken este mangalica-termékbemutatóval és -kóstolóval kezdődik ugyanis a hagyományos kocsonyafesztivál, amelyet az idén – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatásával – a Közép-európai Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Egyesület szervez. Mint Jankó István elmondta, fiaival együtt pénteken délben kezd hozzá annak a mangalicából készült kocsonyának a főzéséhez, amelyet másnap a világ legnagyobb üvegtányérján tálalnak majd fel az ínyenceknek.

A Park Hotel Táltos szállodavezetője szerint várhatóan 15–20 adaggal szárnyalják túl a tavalyi rekordjukat. Rajtuk kívül tizennyolc – egyebek között több határon túlról érkező – amatőr főzőcsapat tagjai állnak a tűzhelyek mellé, hogy elkészülte után a zsűri elé tehessék a hagyományos sertésből, illetve mangalicából, valamint az egyéb alapanyagokból készített farsangi ételt.
A fesztivál eseménysorát cukrászati termékek bemutatója, valamint népművészeti és könnyűzenei program egészíti ki.

Forrás: HEOL