Negyedosztályú focicsapat stadionjára költ a kormány 2,4 milliárd forintot, jelentette be a térség fideszes képviselője. A döntés értelmében a megyei elsőosztályban szereplő Eger stadionját bővítik 3500 fősre. Hogy miért, azt hiába kérdeztük a kormánytól, nem árulták el.
Megindult az utolsó nagy roham a tűzijátékokért. Az árusok szerint annak ellenére, hogy tavalyhoz képest drágábbak lettek a tűzijátékok, mégis sokkal többet költenek rá az emberek mint egy évvel ezelőtt.
Már fél hétkor megrohamozták a legelszántabb vásárlók a fenyőfaárusokat, ők a legszebbet akarták megvenni. Ami már nem könnyű, óriási tömeg tolongott ma fákért, az eladók szerint ilyenkor már a töredéke van meg, mint pár napja. Amit senki nem vesz meg, virágárusokhoz, szállodákba, vagy a hulladékégetőbe kerülnek. De az is előfordul, hogy az árusok otthagyják a megmaradt fákat, hogy akinek még nincs, az nyugodtan hazaviheti.
Egy egri nőt ütött el egy személyautó.
Eddig tisztázatlan körülmények között ütött el egy személygépkocsi 2017. december 17-én 19 óra körül egy gyalogost Egerben, a Tetemvár úton. A 43 éves nő a baleset következtében a helyszínen életét vesztette.
Úgy tudjuk, a nő az út másik oldalára akart átszaladni egy bokor mögül, amikor a szerencsétlenség megtörtént.
A helyszínen egy épp arra járó mentő azonnal megkezdte az újraélesztést, de megfeszített munkájuk és a közben megérkező segítségük ellenére nem tudták a nő életét megmenteni.
A helyszínelés idejére a rendőrség lezárta az utcát. A baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.
H. Szabó Sándor 1953-ban született Hatvanban, ahol a sajtóval való kapcsolatát diáktudósítóként kezdte a Heves Megyei Népújságnál. Az érettségi után elvégezte a Práter utcai fotósiskolát, majd a Népújság ösztöndíjasaként az Újságíró-iskola fotóriporteri szakán tett sikeres vizsgát, ahol 1975-84-ig dolgozott. 1985-ben lett az MTI újságíró-fotóriportere. Ő a világ legtöbbet repült légifotósa.
22 év alatt 3501 órát töltött a levegőben – a légirendészet helikopterén – és a magasból tudósította az MTI-t Magyarországról, a különleges eseményekről. Tudósított még Oroszországból, Dániából, Csehországból és Németországból is. Magyarország madártávlatból címmel színes légifotóiból 2000-ben német, magyar és angol nyelven könyv jelent meg. Több Nívódíjat és állami elismerést kapott fotóriporteri munkájáért. A hazai és nemzetközi szakmai fotókiállítások állandó résztvevője volt. Az MTI tele-fotó rendszerén keresztül képei eljutnak és megjelennek az országos, napi, heti és vidéki lapokban valamint az európai és a tengerentúli hírügynökségek kiadásaiban.
H. Szabó Sándor a legnagyobb szakmai elismerésének tekintette, hogy a borsodi árvízről készített képeit amerikai lapok is lehozták. Mottóját így határozta meg egy kiállításán: „Amit én látok, mások is láthassák!” Az MTI 2000-ben könyvet adott ki munkáiból Magyarország madártávlatból címmel. 2012-2014-ig az ORFK munkatársa lett, megalapította és működtette a légifotó-szolgálatot, majd innen vonult nyugdíjba. Az elmúlt egy évben a Média-Hatvan Kft. operatőre és fotósa volt, képeit mindig önzetlenül adta oda a városnak korábban is.
A nyári Hatvan Expo-n nyílt kiállításán a következőket nyilatkozta a Hatvan TV-nek:
„A születés és a halál közötti időszakot szeretném tartalmasan eltölteni azzal, hogy amit én látok, mások is láthassák. Így próbálok örömet szerezni a képeimmel.”Nekünk sok örömet okoztál, köszönjük a pótolhatatlan munkád és az örök kedvességed Szuszu bácsi! (a szerkesztőség)
H. Szabó Sándor elismerései: Honvédelemért II. Érdemkeresztkereszt, Határőrség Országos Parancsnokának elismerése, Biztonságos Határokért arany, ezüst, bronz fokozat, BM Miniszteri Nívódíj kétszer, BM Miniszteri Dicsérő Oklevél négyszer, BM Miniszteri Dicséret Emléktárggyal háromszor, Miniszteri Dicséret és emléktárgy 2000 és 2500 repült óra után, ORFK Főkapitányi Dicséret és elismerés ötször, Készenléti Rendőrség Parancsnoki Dicséret háromszor, Polgárvédelemért Emlékérem, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret dísztőrrel, Országos Tűzoltó Parancsnoki Dicséret háromszor, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató Nívódíja kétszer, Árvízvédelmi Emlékérem, Hatvan Polgármesterének Díszoklevele, az MTI Vezérigazgatójának Dicsérő Oklevele, Sajtófotó-pályázat első díj háromszor, Sajtófotó-pályázat Közönségdíj.
A cikket írta: hatvanihirlap.hu
Tari Ottó
Tragikus hirtelenséggel, autóbaleset következtében elhunyt H. Szabó Sándor fotóriporter. 64 évet élt.
Sanyika, mindig mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal már ne kelj útra… Csak nevettél, homlokodra toltad a szemüveged, és azt válaszoltad: még mindig elvitt oda, ahová menni szerettél volna.
Sokáig valóban elvitt. Elvitt, hogy megörvendeztess bennünket a fotóiddal, elvitt a helikopterig, hogy a levegőből is láttasd, amit másokkal láttatni szerettél, és igen, elvitt a közúti balesetekhez is, ahol tűzoltók vágták ki a szerencsétlen ismeretlent a karosszériából…
Néhány évtizede azt mondtad nekem: örülsz, hogy megismerhettél. Nem tudtad, hogy a képeiden át én már gyerekkoromtól ismertelek: láttam felvételeidet a Népújságban, aztán a távirati irodánál, később pedig – egészen az utolsó pillanatig – munkatársak is lehettünk. És immár mint embert is nagyon megkedveltelek.Még nem fogtuk fel itt, a szerkesztőségben. Csak a döbbenet, a zavart értetlenkedés az íróasztaloknál, csak ez jelzi, hogy ismét szegényebb lett a világ. Hogy mennyivel lett szegényebb, az majd ezután hasít a lelkekbe.
Szuszu, mondtam, hogy azzal a régi, kopott autóddal többé már ne kelj útra. De nem így gondoltam.
Azonnal fel tudnának venni péket, hentest és kőművest is, olyan nagy a munkaerőhiány. A Világgazdaság számításai szerint nagyjából 20 ezer ember hiányzik a feldolgozóiparból. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint ebben a szektorban és az építőiparban is nőttek a beruházási számok az idén, egy szakértő szerint a jobb feltételek segíthetik a munkavállalási kedvet.
Különböző szempontok alapján rangsorolta a felsőoktatási intézményeket a Figyelő, az Oktatási Hivatal adatai szerint. Nagy Zoltán felsőoktatási szakértő elmondta, úgy állították össze a kiadványt, hogy infografikákkal, táblázatokkal, interjúkkal segítsék a végzős középiskolások jelentkezését.
Az Erdőkövesd és Váraszó közötti mellékúton 2017. október 17-én 16 óra 40 perc körül egy férfi motorkerékpárjával - eddig tisztázatlan körülmények között - oszlopnak ütközött, melynek következtében a helyszínen életét vesztette.
Úgy tudjuk, az 51 éves váraszói férfi Erdőkövesd felől hazafelé tartott, amikor kisodródott egy balra ívelésű kanyarban, ahol az út alatti átereszbe hajtott, onnan a település végét jelző tábla oszlopának csapódott. A motoros sérülései olyan súlyosak voltak, hogy a helyszínen életét vesztette.
A rendőrség a baleset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja.
Kidobta az irodájából a kazincbarcikai kórház igazgatója, ezért beperelte egy nő. A perirat szerint amikor az asszony azt akarta megkérdezni, miért építik le a belgyógyászati osztályt, az igazgató megragadta a csuklóját és kitolta az ajtón. A nő könnyebben megsérült. A bíróság jogerős ítéletében a korábbi próbára bocsátás helyett megrovásban részesítette a kórházigazgatót, most egyébként újabb eljárás indult ellene.
Nagypál Ákos (1974-2017)
A hétvégén rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Nagypál Ákos riporter, az egri közélet sokak által ismert és sokak által szeretett szereplője. Barátja és kollégája, Kácsor Zsolt emlékezik meg róla.
Keveseket ismerek, akik nála jobbak, kedvesebbek és igazabbak voltak, de még kevesebbeket, akik ilyen jó, kedves és igaz ember létükre annyi megrendítő csapást kaptak volna a sorstól, mint ő. Nem ezt az életet érdemelte, mondom most, hogy ennek a drága, emberi életnek vége van – pedig mennyire bíztam és hittem benne, hogy egyszer minden jóra fordul. Azt hiszem, velem ellentétben ő már nem bízott és nem hitt, de a mindig készséges és kedves mosolyával elhitette az ellenkezőjét. Olyan önuralommal tűrt, mint kevesek. Ha megkérdeztem, hogyan érzi magát, a rá jellemző finomsággal elmosolyodott, s azt válaszolta: köszönöm kedves kérdésedet, most már sokkal jobban. Ilyenkor nemigen hittem neki, de azt akartam hinni, hogy hiszek – hiszen nagyon szerettem.
Habár Egerben nőttünk föl mind a ketten, és az édesanyjával, Mikes Márta újságírónővel egy időben ugyanannál a lapnál, a Heves Megyei hírlapnál dolgoztunk, én Ákost nem az egri utcákról ismertem, hanem a tévéből: a kilencenes évek legelején a Most című, fiataloknak szóló műsort vezette, habitusához és képességeihez méltó, igen magas színvonalon. Azt hittem, a fővárosban marad, és ott csinál tévés karriert, de Ákos nem a riporteri pályafutását tartotta szem előtt, hanem a családját. Súlyosan depressziós édesanyjának szüksége volt a fiára, Ákos ezért hazatért Egerbe, és a helyi televízió munkatársa lett. Minden túlzás nélkül állítom, hogy ő volt az egri televízió valaha volt legjobb riportere, kiválóan fölkészült, olvasott és tájékozott szakember.
Aztán jöttek sorra a magánéleti csapások.
Eltemette imádott édesanyját, majd a rajongva szeretett nagymamáját, Csöpikét gondozta és ápolta hosszú éveken át szó szerint az utolsó percig. Jelen volt akkor is, amikor a Budapesten tanárként dolgozó édesapja meghalt: úgy búcsúzott el tőle, hogy órákon át fogta a drága halott kezét és beszélt hozzá, hogy könnyebb legyen az útja odaát – majd két évvel ezelőtt a második apjaként szeretett Puiu bácsit, Friciu Viorelt kellett az utolsó útjára kísérnie.
Az utolsó években hiába kapott oly sok szeretetet a szerelmétől, s hiába szerettük mi, a barátai is, Ákost valamiképpen mindig a magány lengte körbe. Nem tudom megmagyarázni ezt az érzést, hiszen Ákos csak nagyon ritkán panaszkodott. Bíztam benne, egészen mostanáig bíztam és hittem benne, hogy még sokáig köztünk marad.
Most pedig azt akarom elhitetni magammal, hogy ha találkoznánk, szokás szerint megint mosolyogna, s a hogylétét firtató kérdésemre csak annyit mondana: köszönöm, most már sokkal jobban.
Nyugodj békében, drága barátom.
Nagypál Ákost az Egri Városi Televízió saját halottjának tekinti.
Fotó: Kácsor Zsolt
Forrás: Egriszín