Keresés: „lék” (701 találat)

A sütőben összegyűlt gáz berobbant egy melléképületben Tarnamérán hétfőn délután.

A sütőben összegyűlt gáz berobbant egy ház melléképületében Tarnamérán hétfőn délután. A gerenda meggyulladt, amelynek tüzét a hevesi katasztrófavédelmi őrs tűzoltóinak kiérkezése előtt a szomszédok eloltottak - tájékoztatott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

Az épület megsérült, mennyezete megrepedezett, tetejéről elmozdultak a cserepek. A tűzoltó egység a veszélyesen elmozdult cserepeket szedte le a tetőről.

Szerencsére nem történt személyi sérülés, az épületben tartózkodó tulajdonosnak csak a haja perzselődött meg.

Kigyulladt szombaton egy lakatlan ház Egerben, a Farkasvölgy utcában.

Az egyik szomszéd elmondta: régóta lakatlan az utca elején két ház, az egyikbe hajléktalanok verhettek tanyát. Tele van az ingatlan szeméttel, valószínűleg valaki azt gyújthatta fel. A férje már többször volt benn az önkormányzatnál is, hogy szüntessék meg ezt az áldatlan állapotot.

Úgy tudjuk, már harmadszor gyújtották fel az épületet az utóbbi időben.

A tűzoltók csak légzőkészülékkel közelíthették meg a tüzet, hiszen nem lehetett tudni, mi ég odabenn.

Az oltás során senkit sem találtak az épületben.

Figyelem! Már csak néhány nap áll rendelkezésre az E-monitoring adatszolgáltatásra!

Március 19-ig teljesíthetik a monitoring adatszolgáltatást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (EHA) támogatásban részesült ügyfelek – hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

Eddig az érintettek 20 százaléka teljesítette az adatszolgáltatást, így 32 ezer ügyfélnek már csak két hete maradt az elektronikus adatlap kitöltésére.

A korábbi évekhez hasonlóan az adatszolgáltatást interneten, ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet elvégezni az alábbi módokon:

Amennyiben a természetes személy ügyfél rendelkezik ügyfélkapu hozzáféréssel, a www.mvh.gov.hu oldalon az „Elektronikus ügyintézés" menüben az e-monitoring alkalmazást kiválasztva, az ügyfél-azonosító szám beírásával töltheti ki a nevére szóló adatlapot.
Az adatszolgáltatás teljesíthető meghatalmazott vagy technikai közreműködő útján is, kitöltéséhez a korábban használt jelszó továbbra is érvényes. Abban az esetben, ha nem rendelkezik jelszóval, vagy elveszítette, elfelejtette jelszavát, a „G1040" nyomtatványon, személyesen vagy postai úton kérhet újat.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Súlyos betegség miatt elhunyt életének 64. évében Perl Márton, a Népújság és a Heves Megyei Hírlap fotóriportere.

Többé már nem láthatja senki, ahogy akkurátusan a szemeidhez emeled a fényképezőgépedet, a jobb karodat könyöknél a csak Rád jellemző szögbe hajlítod, hogy biztosan álljon a szemüvegedhez illesztve, és  – varázsolj. Megmutasd az embereknek a maga egyediségében a való világot. Eredeti, csak a Tőled elvárható látásmóddal láttasd az arcokon az érzelmeket, a ráncokat, a tekinteteket, amelyek önmagukban, kísérő szöveg nélkül is életsorsokról meséltek, gondolatgazdagon.

Azon sem álmélkodhatunk már, ahogy váratlanul magad elé kapod a masinádat, hogy megörökítsd a gyorsan elmúló pillanatokat, a fura, ám csodás élethelyzeteket, amelyeket csakis Te vettél észre, más halandónak fel sem tűntek. Nem borzonghatunk már bele, miféle „őrültségekre” is képes vagy egy-egy PerlMarcis fotó kedvéért, mint amikor a visontai erőmű 50 méternél magasabb kéményét is megmásztad, csakhogy minél különlegesebben tárd elénk azt a tájat. Művészi szépségű ikonjaid pedig a sokoldalú tehetségedet igazolják.

Nem figyelhetjük ezentúl – kicsit irigykedve –, hogy mennyire könnyen teremtesz kapcsolatot az emberekkel, legyen az ősz szakállú, morgós halász, avagy gondterhelt szövetkezeti  vezető, mosolyra álló szájú politikus, netán csibész tinédzser. Mindenkivel megtaláltad a hangot, hogy cserébe örök emléket adj nekik az újságban, több kötetben.

Mert a Lap, legfőképp a Népújság, számodra szent volt. Nem számított, nappal vagy éjszaka van-e, pihenő- vagy ünnepnap, ha a téma kedves volt, már válladra is vetted a fotóstáskádat, és siettél a helyszínre. S persze akkor is, amikor kötelező volt a fotózás. Benned ugyanis megvolt az újság és az olvasói iránti alázat, hogy minél színvonalasabb, érdekesebb lapot vehessenek kezükbe. S hogy nagyon magas nívón tetted a dolgod, bizonyítják az elismerő szavak egész Heves megyében, ahol szinte mindenki ismert, s Te is csaknem mindenkit ismertél, kitűnő fotóriporterhez méltóan.

Ős dorogiként különösen nagy szó, hogy a mi szép vidékünkön évtizedeken át szívesen látott, kedvelt, s megbecsült személyiségként éltél, munkálkodtál. S iparkodtál a nejednek, Évának, lányodnak, Virágnak, fiadnak, Máténak megteremteni mindazt, ami csak erődből tellett.

Szomorú, nagyon fájdalmas a búcsú Tőled. Csak az vigasztalhatja a Téged rokonként, barátként, munkatársként, s ami fontos: újságolvasóként szeretőket, hogy emlékezetünkben örökké él a neved. Te vagy, leszel mindig számunkra „a Perl Marci”!

Forrás: HEOL

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.

Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.

Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.

Öt ember lakott abban a házban, amelyik hétfő este égett a Heves megyei Istenmezején.

A szomszédok szerint hatalmas lángokkal égett a ház, esélye sem volt, hogy oltani próbáljanak. Először a helyi, majd a pétervásárai önkéntes tűzoltók kezdték meg a lángok megfékezését, majd az egri hivatásosok is megérkeztek.

A ház lakhatatlanná vált. A tulajdonos apát és 4 felnőtt gyermekét a szomszédok hívták be, ők etették meg. Éjszakára rokonoknál kaptak szállást.

Úgy tudjuk, hogy a házhoz tartozó melléképület szombaton már leégett, azt a szomszédok segítségével próbálták oltani. Akkor a villanyt is kikapcsolták, de szomszédok szerint valaki újra vitt oda áramot.

Az eset körülményeinek feltárására a szakemberek tűzeseti helyszíni szemlét folytatnak le.

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

DR. TATÁR LÁSZLÓ

Mint ahogyan arról Önök is értesülhettek a sajtóból, az MSZP megyei elnöke, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke, Dr. Sós Tamás doktori disszertációja ügyében plágium gyanúja merült fel. A 2010-ben elkészített 158 oldalas disszertáció a Célpont műsora szerint szóról-szóra egyező részeket tartalmaz mások korábbi tudományos munkájával. A műsor szerkesztői 68 olyan részt találtak, amelyet a műsorban elhangzottak szerint Dr. Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből. Olyan tanulmányt is találtak, amelyből teljes oldalakat vett át, ilyen például André Lászlóné és Kerékgyártó László egy 2007-es műve. A műsorban láthattuk: Hajdu Zita 2008-as disszertációjából Dr. Sós Tamás három nagyobb részt emelt át hivatkozás nélkül. Szintén elhangzott, hogy forrásmegjelölés nélkül Mohácsi Márta 2008-as disszertációjából is szerepelnek részek Dr. Sós Tamás dolgozatában, sőt az MTA plágiumkereső szoftvere szerint a két disszertáció teljes egyezése 5 százalékos. A műsor szerkesztőinek birtokába került egy levél, amely a Célpontban elhangzottak szerint dr. Zachár László – a disszertációt bíráló bizottság tagja- és Nagy László megküldi Dr. Sós Tamásnak a disszertáció általuk kijavított változatát – még a dolgozat hivatalos beadása előtt.

Dr. Sós Tamás a műsort követően közleményt adott ki, mely szerint pert indít a Hír Tv ellen. Idézem: „ A Hír Tv elveszíti majd azt a pert is, amelyet már hétfőn indítok a Fővárosi Törvényszék előtt a péntek esti Célpont című „kilövő” műsorban elhangzottak miatt.” A közlemény a következő mondattal zárul: „Állok elébe bármely hivatalos eljárásnak”

Én, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz frakciójának egykori vezetőjeként jól ismerem az MSZP megyei elnökének ügyeit és Dr. Sós Tamás módszereit. Dr. Sós Tamás körül nincs rend.

Bár Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke azt nyilatkozta maga kezdeményezi dolgozata vizsgálatát, azonban ez az ELTE tájékoztatása szerint még nem történt meg. A pénteki események után úgy döntöttem, várok egy-két napot, hogy a képviselő tisztázza magát. Miután ez nem történt meg, hétfőn megkerestem az ELTÉT, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy sem Dr. Sós Tamás, sem más nem indított ilyen eljárást, ezért én benyújtottam beadványomat. Ebben kezdeményeztem Dr. Sós Tamás doktori fokozatának felülvizsgálata és szükség esetén a visszavonás iránti eljárás megindítását a fokozatot kibocsátó, a hatáskörrel rendelkező Egyetemi Doktori Tanács elnökénél. Az anyagot tájékoztatásul megküldtem az Országgyűlés Oktatási Tudományos és Kutatási Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság államtitkára és az Országos Doktori Tanács elnöke részére is.

 Ebben az ügyben két dolog inspirált. Egyrészt, hogy az esetleges hazugságot ismét tetten érjük, másrészt úgy gondolom, a magyar felsőoktatásnak is meg kell nyilvánulni, hogy valós teljesítmények vannak a doktori disszertációk tárgyában. Úgy gondolom, hogy a plágium kérdését, annak valóságát az ELTE doktori tanácsának kell eldöntenie. Ez az ügy azért tarthatatlan, mert a magyar felsőoktatás tekintélye is csorbát szenvedhet. Nagyon remélem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia etikai kódexének ajánlásait figyelembe véve, egyenes, alapos és gyors vizsgálat fog történni ez ügyben. Bízom benne, hogy az ELTE doktori tanácsa az intézmény tekintélyéhez méltó módon és a lehető leggyorsabban fogja az ügyet kivizsgálni.

A beadványomban, minden szükséges melléklettel együtt egy olyan anyagot tettem le az asztalra, ami úgy gondolom, alkalmas a vizsgálatra. Mi úgy gondoljuk - és ebben szakértők segítségét is kértem -, hogy számos helyen a plágium gyanúja megáll.

A kapott tájékoztatás szerint az ELTE doktori tanácsának, szakértők bevonásával, a jelenlegi szabályok szerint, 30-60 nap áll rendelkezésére, hogy lefolytassa a vizsgálatot. Úgy gondolom, hogy amennyiben az általam felvetett hiányosságokat alátámasztja a tanács döntése is, egy gyors eljárást követően az intézmény vissza fogja vonni Dr. Sós Tamás doktori címét.

 SZABÓ RÓBERT

 Annak, hogy én itt állok, egyetlenegy oka van. A Hír TV Célpont című műsorában Dr. Sós Tamás plágiumgyanús dolgozatával kapcsolatban felmerült a Heves megyei Önkormányzat érintettsége is.

A műsor szerkesztői a Heves Megyei Önkormányzathoz fordultak, azzal a kérdéssel, hogy a birtokukba került, Dr. Sós Tamás dolgozatával kapcsolatos e-mailek valóban léteznek-e?

A kollégáim a bemutatott e-mailek adatai alapján megállapították, hogy azok valóban léteznek, 2009-ben a Heves Megyei Önkormányzat levelezőrendszerébe megérkeztek és még most is megtalálhatóak.

Tudomásom szerint a törvények nem teszik lehetővé, hogy ezeket a leveleket én nyilvánosságra hozzam, egyetlen kivétellel: ha Dr. Sós Tamás ehhez hozzájárul.

Itt a lehetőség Dr. Sós Tamásnak, hogy bizonyítsa, valóban komolyan akarja-e ennek az ügynek a tisztázását. Ha valóban komolyan akarja, akkor csak egy dolgot tehet: hozzájárul a levelek nyilvánosságra hozásához.

Frissítve:

KÖZLEMÉNY

Tudom, hogy választókerületemben győzelemre állok! Úgy tűnik, tudják ezt a FIDESZ médiarabszolgái is, mert „botrányom”, a HÍR Tv múlt pénteki Célpont című műsorában elhangzott plágiumvád vezető hír lett a HÍR Televízió óránkénti híradójában.

Úgy tűnik tudják ezt a FIDESZ Heves Megyei Helytartójának katonái, Tatár László és Szabó Róbert is!

Gondolom ezt azért, mert az említett Urak rárepültek a HÍR Tv vaktában kilőtt  csodagolyóbisaira, szükségesnek látták, hogy „nagyszabású” sajtótájékoztatót tartsanak az „ügyben” a semmiről!

Nincs Sós – ügy, mint ahogy volt viszont Schmidt – ügy és Semjén – ügy is. Azok – A HÍR Televízió, Dr. Tatár László és Szabó Róbert – támadnak most, akik körömszakadtáig védték a „törzsanyagos” FIDESZ imposztort!

Nem csak jogi tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot Szabó Úr, amikor mai sajtóközleményében úgy vélekedik, hogy a – maffiakormány maffiamédiája által amúgy már megsértett – levéltitok csak engem illet.

Dr. Tatár Lászlónak felesleges volt fáradnia, felolvasó délelőttje nélkül is megteszem  a  szükséges lépéseket.

Mindazonáltal köszönöm kitüntető figyelmüket!

Eger, 2014. február 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Kopjafát avatnak a tavaly májusban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt tiszteletére a szombati transzbükki átkelés elnevezésű túra végén Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában.

A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányút az év első nagy túrája a BNPI szervezésében és mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt hegymászó tiszteletére - közölte Paulikovics Ildikó, az igazgatóság közönségszolgálati referense az MTI-vel.

Közlése szerint a majdnem 30 kilométeres, Nagyvisnyóról reggel nyolc órakor induló túra különlegességét az adja, hogy a BNPI szakemberei a fokozottan védett, látogatók által elzárt területekre is elkalauzolják a résztvevőket.

A túrázók várhatóan 18 órára érkeznek meg Felsőtárkányba, a BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, ahol az Erőss Zsolt tiszteletére állított kopjafa avatásával idézik fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, a 2013-as transzbükki átkelés túravezetőjének emlékét. Az ünnepség keretében köszöntőt mond Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese, a kopjafát Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője avatja fel.

Paulikovics Ildikó emlékeztetett: Erőss Zsolt 2013-ban vállalta, hogy a BNPI "arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a tavalyi transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

"Miután életét veszítette a Himalájában, igazgatóságunk örökös védnöknek választotta és a transzbükki átkelést Erőss Zsolt Emléktúraként rendezzük meg a jövőben" - közölte a referens. A kopjafa mellett emlékhelyet is alapítanak Erőss Zsolt és Kiss Péter, a vele együtt elhunyt fiatal gyöngyösi hegymászó tiszteletére.

A program része a Téli túrák nemzeti parkjainkban című sorozatnak, amelynek keretében január 25. és február 8. között országszerte több mint húsz túra közül választhatnak az érdeklődők. A tematikus nap a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által koordinált Vidékjáró programsorozat részeként valósul meg.

kép: bnpi.hu

Forrás: MTI