Keresés: „mara” (600 találat)

Szerda reggel óta körülbelül száz ember dolgozik a Felső-Mátrában azon, hogy az elmúlt napokban a rendkívüli időjárás következtében kidőlt fák által elzárt útszakaszokat megtisztítsák.

A rendőrség december 3-án 17 órakor feloldotta az útlezárást Mátraházánál, így újra megközelíthető Galyatető a 24-es főút felől a 2408-as számú úton. Soltész Bálint sajtószóvivő közlése szerint a 24-es főút Parádsasvár és a galyatetői elágazás közötti szakaszán továbbra is teljes útlezárás van érvényben. Továbbra is kérjük a gépjárművezetők fokozott óvatosságát.

Hasonló tartalmú közleményt küldött a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője is, kiegészítve azzal, hogy a beavatkozó erők holnap reggel folytatják az út tisztítását, és holnap délutánra ez a szakasz is átadásra kerül a forgalom számára.

A 2505-ös utat  Felsőtárkánytól Lillafüredig megtisztították a kidőlt fáktól és leszakadt gallyaktól, így járható a Bükkön keresztülvezető út is.

Három tűzoltó egység, valamint a Mátra Mentőcsoport Kékes Kutató és Mentő alegysége, a közútkezelő, az erdészet és az áramszolgáltató szakemberei, valamint a bodonyi és a parádi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai, és Mátraszentimre településről húsz önkéntes segítő motoros láncfűrésszel és kézi erővel végzik az útpályáról az akadályt képező akár több méteres fák, faágak feldarabolását és eltávolítását.

 Azon dolgoznak, hogy Galyatetőn mihamarabb megoldott legyen az áramszolgáltatás, ehhez viszont az kell, hogy aggregátort tudjanak a helyszínre szállítani, ez viszont csak az utak megtisztítását követően lehetséges.

A Csórréti- víztározónál az áramszolgáltatást nagy teljesítményű aggregátor biztosítja, így a vízellátás zavartalan.

Mátraszentimrén a polgármester védelmi készültséget rendelt el, ami annyit tesz, hogy ügyeleti szolgálatot működtetnek, szükség esetén befogadóhely megnyitásáról intézkednek. Jelenleg a település lakói közül húszan segítik a hivatásos erők munkáját. Tegnap nem volt tanítás az iskolában, valamint az óvoda is zárva volt, de a mai napon már újra fogadták a gyerekeket az intézmények.

Teljes az útzár a 24-es számú főúton Parádsasvár és Mátraháza közötti szakaszán, Pásztót, Galyatetőt és Mátraházát összekötő 2408 számú úton. A 2505 számú út Felsőtárkánytól a megyehatárig hamarosan újra járható lesz.

A katasztrófavédelem a helyszínen irányítja a beavatkozásokat, és összehangolja a védekezésben részt vevő szervek munkáját. A rendkívüli időjárás sújtotta területeken bejárást tartott Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, mint a megyei védelmi bizottság elnöke, Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság elnökhelyettese, és Czinege László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság tagja, akik a helyszínen egyeztettek a védekezésben részt vevő szervek vezetőivel, az érintett  települések polgármestereivel, és meghatározták a helyzet mielőbbi megoldása érdekében végrehajtandó feladatokat.

Harmincöt műszaki mentéshez riasztották megyénk tűzoltóit a rendkívüli időjárás miatt, leginkább a gyöngyösi tűzoltóknak akadt feladatuk, de a hatvani és pétervásárai tűzoltók is több helyen beavatkoztak.

Harmincöt műszaki mentéshez riasztották megyénk tűzoltóit a rendkívüli időjárás miatt, leginkább a gyöngyösi tűzoltóknak akadt feladatuk, de a hatvani és pétervásárai tűzoltók is több helyen beavatkoztak. Tizennégy úton rekedt embert mentettek az egységek, ezek közül hét embert a Mátrai Állami Gyógyintézetben helyeztek el, tájékoztatott a katasztrófavédelem.

Példás helytállásról tettek tanúbizonyságot a mentésben résztvevő szervezetek tegnap éjszaka a Mátrában a zord időjárási körülmények miatt kialakult helyzetben. A mentést végző tűzoltók, rendőrök, a Magyar Közút Zrt, az áramszolgáltató és az erdészet szakemberei megfeszített munkával, életveszélyes körülmények között dolgoztak.

Az elmúlt napokban lehullott csapadék és a beállt fagy következtében ráfagyott a fákra a jég, emiatt fák dőltek ki, ágak szakadtak le, amelyek villanyvezetékeket rongáltak meg, a csúszós úttest miatt balesetek történtek, továbbá többen az úton ragadtak.

Az éjszaka több villanyvezeték is leszakadt, amelyek miatt szünetelt az áramszolgáltatás Parád, Parádóhuta, Galyatető és Mátraszentimre egy részén, továbbá Parádsasvár település egész területén. Ezeken a településeken 846 fogyasztó maradt szolgáltatás nélkül.

Jelenleg teljes az útzár Mátraháza és Parádsasvár között, a késtetői bekötő úton, a 2408 számú úton Mátrakeresztestől a 24-es számú főútig. Kékestető és Galyatető az útlezárások miatt megközelíthetetlen.

Éjjel kettőkor a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője leállította a Mátrában a további mentési munkálatokat az életveszélyes körülmények miatt. Tűzoltóink a reggeli órákban újra útnak indultak és folytatják a beavatkozást. A gyöngyösi tűzoltók megsegítésére a hatvaniak is a Mátrába vonultak elhárítani az útakadályokat. Az egri tűzoltók Felsőtárkány és a megyehatár között távolítják el a kidőlt fákat.

Forrás: HEOL

Folyamatos a beavatkozás a Mátra térségében, több településen ideiglenesen helyreállt az áramszolgáltatás - írta közleményében a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedden délután fél négykor.

A fákra ráfagyott jég miatt fák dőltek az úttestre, járhatatlanná váltak az utak, így több óráig tartó útzárra lehet továbbra is számítani az érintett Heves megyei térségekben.  Kidőlt fák és leszakadt faágak villanyvezetékekre dőltek, amelyek miatt áramszolgáltatás nélkül maradt több település. Parádon, Parádóhután, Parádsasváron ideiglenesen helyreállt a szolgáltatás, a településekre az áramszolgáltató szakemberei nagy teljesítményű aggregátorokat telepítettek. Galyatető egy részén továbbra sincs áram.Továbbra is teljes az útzár a 2408 számú úton, Mátraháza és Galyatető között, a 24-es számú főúton a 15-ös és 24,5-ös kilométerszelvények között, a 2505-ös számú úton Felsőtárkány és a megyehatár között.

A Kékestető felé vezető út és a 2408-as számú út Galyatetőtől Pásztóig immáron járható. A parádsasvári elágazótól a galyatetői elágazóig az úttesten, egy nyomvonalon lehet haladni, de csakis a mentésben résztvevőknek, közúti közlekedésre az úttest még alkalmatlan. Jelen pillanatban munkatársaink a galyatetői elágazótól Galyatető településig tisztítják az utat. Galyatető települést Pásztó felől lehet megközelíteni - áll a közleményben.

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Több, mint száz szalmabála égett pénteken este Egerszalók határában.

A tűz a település egy részét ellátó 35kV-os kábel alatt égett, a balesetveszély miatt ezt a szakaszt áramtalanítani kellett, így a környékbeli utcákban nem volt villany, összesen 137 ház maradt áram nélkül.

Az egyik ott dolgozó kamerán kívül elmondta: kizártnak tartja, hogy magától gyulladtak meg a bálák, valószínűleg valaki el akarta lopni, hiszen lejjebb, az utcában is találtak egy legörgetett bálát.

Az áramszolgáltatást kb, este 9-kor indították újra, akkorra a tűzoltók és egy helyi gép segítségével távolabb rakták az égő bálákat, hogy a közelben lévő villanyoszlop ne sérüljön meg.

A megégett vagy füsttel telítődött bálákat már nem tudják semmire sem használni, az anyagi kár mintegy 250 ezer forintra tehető.

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Kigyulladt és teljes terjedelmében lángolt egy személyautó szerda délután az Eger és Szarvaskő közti úton.

A helyszínre Egerből érkeztek ki a hivatásos tűzoltók, akik két vízsugárral rövid időn belül eloltották a lángokat. A tűzben senki nem sérült meg - tájékoztatott Hevesi Katalin tű. alezredes, a megyei katasztrófavédelem sajtóügyeletese.

Az oltási utómunkálatok és a műszaki mentés idejére a két települést összekötő utat teljes szélességében lezárták.

A kocsi tulajdonosa kamerán kívül elmondta: nem érti , mi történhetett a Wartburggal, nem régiben nézték át szakemberek, a vizsgáztatása is most volt. A közeli telekről indult hazafelé, amikor furcsa szagot érzett. Gyorsan megállt, de már csak arra volt ideje, hogy az iratait magához vegye. A lángok gyorsan elterjedtek. A csomagtartóban maradtak nagy értékű szerszámai is. Minden elégett, már a tűzoltók is tehetetlenek voltak.

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.

 A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.

A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.

Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.

Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.

 A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.

Forrás: HEOL

A Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete 2014. július 26-án szombaton a Hepatitisz Világnap alkalmából 15 városban felvilágosító és szűrőkampányt szervez. Egerben ezen a napon  a Májbetegek és Transzplantáltak Egri Egyesülete és a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Hepatológiai Centruma szűrővizsgálatra várja a lakosságot a hepatitisz C vírushordozó személyek kiszűrésére.

Időpont: 2014. július 26. 10-18 óra.

Helyszín: Eger, Eszterházy tér

Magyarországon körülbelül 100 ezer hepatitis C vírushordozó él. A HCV felelős hazánkban évente körülbelül 3000 beteg májzsugorának kialakulásáért, és 600 májrákos esetért. Mivel a kórokozó mindössze 1989 óta ismert, a fertőzöttek felénél nem is tudható, hogyan és mikor fertőződtek. Élhetnek közöttünk olyan vírushordozók, akik teljesen panaszmentesek, és emiatt nem is tudják, hogy fertőzöttek. Idővel azonban ők is beteggé válhatnak, illetve megfertőzhetnek másokat. A hepatitis C vírussal együtt a betegség az egész világon elterjedt. A WHO adatai szerint, 170 millió fertőzöttről tudnak világszerte. A vírus testnedvek, elsősorban vér útján fertőz. Spermával és anyatejjel történt fertőzésekről is tudunk, de ez nagyon ritka. A hepatitis C tünetei Heveny (akut) májgyulladás A fertőzötteknek csak mintegy 10-20 százalékában zajlik akut májgyulladás. A vírus 2-20 hetes lappangási idő után okoz tüneteket. Jellemzők: hányás, levertség, fejfájás és végtagfájdalmak, étvágytalanság. Szemben a heveny B-vírus hepatitisszel, a szemfehérje és a bőr sárgasága, a vizelet sötétebbé, a széklet világosabbra válása igen ritka jelenségek. Az akut májgyulladással járó HCV fertőzés maradandó károsodás nélkül, teljesen meggyógyul, és az érintettek vírusmentesek lesznek.

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.