Keresés: „pályázat” (306 találat)

16 oktatási intézmény bevonásával új EU-s projektet indít a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár. Az egy évig tartó programsorozatban több mint 500 rendezvény, szakkör, foglalkozás, tábor várja az óvodásokat és iskolásokat.

Az „INFOTÉKA - Nevelési oktatási intézmények tanórái, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével” című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával indult el szeptember elsején, és folytatódik a következő egy évben. A pályázatban a közoktatásban résztvevő tanulók és gyerekek óvodai nevelésének valamint, a tanórai és tanórán kívüli, emellett a szabadidős nem formális és informális oktatásának támogatását jelenik meg.

Sós Tamás, a Heves megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte annak jelentőségét, hogy a kistelepüléseken is megismerhetik a könyvtár szolgáltatásait. A programnak egyaránt nyertesei a gyerekek és a felnőtt olvasók, mert az élethosszig tartó tanuláshoz hozzátartozik mindaz, amit a könyvtár nyújthat.
Igazi siker, amit az intézmény produkál, fogalmazott az eseményen Habis László polgármester, hozzátéve, hogy a pályázat a szó szoros értelmében befektetés s jövőbe, hiszen megismerteti a fiatalokkal az olvasás örömét és a könyvtári szolgáltatások lehetőségeit.

A könyvtár a gyermekek és fiatalok számára színtér kíván lenni a kreatív, hasznos programok kínálatával. A szabadidő eltöltése mellett ideális helyet ad a tanulás támogatására, az önművelésre is. A projekt kapcsán kiemelt tevékenységként jelen vannak az olvasással, az ismeretszerzéssel kapcsolat élményszerű programok, rendezvények. Fontos cél a gyermekek önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességének növelése, az aktivitás és az egészségtudatos életmód népszerűsítése, ismeretszerzés játékos és interaktív formában.
A pályázati kiírásnak megfelelően a projektben résztvevő nevelési, oktatási intézmények közt van óvoda, vidéki iskola, s hátrányos helyzetű gyermekek ellátásával foglalkozó intézmény is.
Szabadidős programok keretében több mint 60 féle szakkört szerveznek a könyvtár különböző részlegeiben, az iskolákban, óvodákban és különleges lehetőséget nyújtanak a nyári erdei táborok 2011 nyarán is.
A projekt gazdái szerint a könyvtár a gyermekek és fiatalok számára olyan színtér, mely színes, kreatív és hasznos programokat nyújthat a szabadidő eltöltésére, ideális helyet ad a tanulás támogatására, az önművelésre. A projekt kapcsán kiemelt tevékenységként jelen vannak az olvasással, az ismeretszerzéssel kapcsolat élményszerű programok, rendezvények. Fontos cél a gyermekek önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességének növelése, az aktivitás és az egészségtudatos életmód népszerűsítése, ismeretszerzés játékos és interaktív formában.

Forrás: Egriszín

A délelőtti előzetes programok után a hivatalos megnyitóval és a „Jó tanuló, jó sportoló” díjak átadásával vette kezdetét a XV. Eger Ünnepe programsorozat ma délután a Dobó téren. A fesztiválon 13 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be.

Valamelyest kegyes volt az időjárás az alkalomhoz, hiszen a négy órai harangjátékra alábbhagyott az eső a Dobó téren, így a színpad előtt álló érdeklődők ernyőiket összecsukva hallgathatták az Egri Civil Kerekasztal képviselőinek köszöntőjét. Kopkáné Plachy Judit és Gál Sándor kiemelték, hogy a másfél évtizede létrehozott Eger Ünnepe széles körű összefogás eredménye, mely bemutatkozási lehetőséget kínál a civil szervezeteknek három napon keresztül.

Az idei program a Tiszta Élvezet Drogellenes Nappal kezdődött illetve az Egri Kábítószerügyi Egyeztető Fórum szervezésében Drogügyi Konferenciát tartottak elsősorban a város diákjainak. Habis László polgármester méltatta az egri társadalmi-, civilszervezetek szerepét, amelyek tagjai évek óta elkötelezetten dolgoznak, tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a város élhető legyen. Köszöntötte a testvérvárosok – Gyergyószentmiklós, Przemyśl és Esslingen – képviselőit, majd átadta az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” címeket.

A címet évente 6 tanuló kaphatja az elmúlt tanév kiemelkedő sporteredményei és tanulmányi eredménye alapján. Idén 10 pályázat érkezett, a Közgyűlés Vladár Veronikának, Gledura Benjaminnak, Petrás Dalmának, Antal Dórának, Tóth-Lovász Sárának és Kripkó Ádámnak ítélte a kitüntetést.

Az „Eger Megyei Jogú Város Jó Tanulója – Jó Sportolója” kitüntetettjei:

1. 2.

3. 4.

5. 6.

7.

1.)  Vladár Veronika: A Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője és testnevelő tanára: Leitner Tamás

A Mecman Eger Innebandy Sportegyesület floorball játékosa.

Többszörös Diákolimpiai Bajnok. Több nemzetközi torna győztes csapatának tagja.

Felnőtt Országos Bajnok csapat tagja.

2.) Gledura Benjamin: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója.

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anett és Horváth József

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Háromszoros Európa Bajnok Sakkozó korosztályában. A HMÖSE sakkozója.

Úszásban az Integra Agria SE versenyzőjeként többszörös magyar bajnok.

3.)  Petrás Dalma: a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója

Kitűnő tanuló.

Edzője: Juhászné Tóth Mária

Testnevelő tanára: Herczeg Béla

Az Agria RC Eger NB-I-es röplabda csapatának tagja.

Többszörös Országos Diákolimpiai dobogós helyezett csapat kiemelkedő tagja.

4.)  Antal Dóra: a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Kelemen Attila

Testnevelő tanára: Bozóné Tóth Gabriella

A ZF Eger női vízilabda csapatának tagja. Felnőtt magyar válogatott kerettag vízilabdázó.

Felnőtt Országos Bajnokság és Magyar Kupa 3. helyezett csapat tagja.

5.)  Tóth-Lovász Sára: A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Tinódi Sebestyén Tagiskolájának tanulója.

Kitűnő tanuló.

Edzője: Horváth Tamás

Testnevelő tanára: Lohrmann Péterné

Az Egri Vasas Sportegyesület – Városi Sportiskola Judo szakosztályának sportolója. Országos Diákolimpiai Bajnok. Többszörös Nemzetközi Judo verseny győztese, dobogós helyezettje.

6.)  Kripkó Ádám: a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója

Jeles tanuló.

Edzője: Pohl Anette

Testnevelő tanára: Fejes Adrian

Az Integra Agria Sportegyesület tehetséges úszója. Többszörös Korosztályos Magyar Bajnok.

Többszörös Diákolimpiai országos első helyezett.

Forrás: Egriszín

Továbbra sem világosak a részletek a Felnémetre tervezett biomassza fűtőmű kapcsán a szocialisták szerint. Jánosi Zoltán önkormányzati képviselő újabb kérdéseket vetett fel mai sajtótájékoztatóján a fűtőművet érintő témákban.

Jánosi Zoltán továbbra is kifogásolja, hogy sem a városi közgyűlés tagjai, sem a lakosok nem ismerik a beruházás részleteit tartalmazó szerződést. Szerinte a szerződés – vagy szerződések – megkötése előtt a városvezetésnek konzultálnia kellett volna a lakossággal is. Elmondta, hogy még júliusban kilenc kérdéssel fordult a városvezetés és az EVAT igazgatója felé, de a válaszban kevés információval és homályos részletekkel találkozott.
A szocialista képviselő visszautasította Habis László polgármester azon megjegyzéseit, miszerint a biomassza fűtőmű körüli viharkeltés csak a szocialisták kitervelt politikai támadása. Kiemelte, hogy mivel a szerződést júniusban írták alá, nem tudtak kifogásaikkal előbb élni. Úgy tudja, hogy a fűtőmű kérdésében még egy szakmai elemzés, egy költségbecslés vagy egy környezetvédelmi tanulmány sem született.

Több – eddig ismert – részletet is kényesnek nevezett Jánosi. Elmondása szerint nem lehet tudni még pontosan azt az útvonalat sem, amelyen a városon keresztül hordják majd a több tonnás teherautók a fűtőanyagot. Egyszer Malom utca – Malomárok utca bejövő és Malomárok utca – Olasz utca kimenő, másszor Rákóczi út – Olasz utca bejövő és Olasz utca - Cifrakapu utca kimenő útvonalról írnak. A szerződés kényes pontja, hogy a tervezett új fűtőműben az EVAT munkatársai végzik majd a munkát. A beruházáshoz szükséges bankhitelt, annak kamatait, a cég hasznát és az élő munkát is a lakosság fizeti meg, viszont a pénzt a cég viszi fel – vázolta fel a képviselő.

Említette azt is, hogy a fűtőművet távolabbra is lehetett volna tervezni, ugyanis számos egyéb példa mutatja, hogy már rendelkezésre állnak azok a technológiai megoldások, amelyek ezt lehetővé teszik. Jánosi zoltán felvetette azt is, hogy továbbra sem ismert, hogy milyen átvételi árakat rögzítettek a 15 évre szóló szerződésben, és hogy miért nem az önkormányzat teremtette elő pályázatok és némi önerő biztosítása útján a fűtőmű megépítéséhez a szükséges forrásokat.

Az ügy további pikantériájaként megemlített egy FIDESZ-es államtitkár hasonló beruházás kapcsán tett kijelentését. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy erőmű által tüzelőfa elégetésével előállított energia nem tekinthető zöldnek.

A későbbi viták elkerülése végett, megkérte a Felsőváros lakóit, hogy fotózzák le ingatlanjaikat belülről és kívülről is. Így abban az esetben, ha később a megnövekedett teherautó forgalomtól kár keletkezik az épületekben, igazolni tudják kéréseik megalapozottságát a biztosítók felé is.

Forrás: Egriszín

A város elmúlt négy évének kulturális teljesítményéről tartott beszámolót Habis László polgármester ma délelőtt. Az eredmények rendezvényekben és sikeres pályázatokban mutatják meg a kultúra városa arculatát.

Szinte minden pályázatot megnyertünk a kultúra területén, amit meg lehetett nyerni, jelentette ki Habis László polgármester ma délelőtti tájékoztatóján. Példaértékűnek nevezte a városnak a kulturális életben elért eredményességét, melynek a szakmai szervezetek, szakemberek mellett a civil szervezetek is részesei. Az eredmények mögött gazdag kulturálisélet, sok munka és pályázati anyag van.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a város önkormányzata olyan fajta kulturális politikát igyekszik folytatni, amely lehetővé teszi, hogy egymással versengő kezdeményezések is teret kapjanak. Hozzátette, hogy a kultúra területén a megyei önkormányzattal is igyekeztek együttműködni, és e tekintetben a polgármester szerint komoly eredményeket értek el.

A tájékoztatón szó esett Eger sportéletéről is, az egészséges életmódra, sportra nevelésről annak kapcsán, hogy az Egri Városi Sportiskola országosan első lett 2009-ben. Kovács Géza az intézmény igazgatója elmondta, hogy a labdarúgás kiemelt helyet foglal el az iskola életében, és a Sportágbörze jó lehetőséget kínál az utánpótlás fontosságáról.

Az elmúlt évek kulturális teljesítményének legfontosabb eredményei közül kiemelkedik, hogy a város intézményei a legjobbnak járó elismeréseket szerezték meg országos megmérettetéseken, így a Bródy Sándor könyvtár az „Év könyvtára” lett 2008-ban. A Gárdonyi Géza Színház művészei számos szakmai díjjal büszkélkedhetnek, az intézmény elnyerte a legjobb nagyszínpadi előadásnak járó Dottore-díjat.
A képzőművészet a Zsinagóga Galériában, reprezentatív kiállítások révén van jelen Egerben, az irodalmi életbe az Agria folyóirattal kapcsolódik be a város.
A közművelődés területén Eger Város Önkormányzata a legmagasabb összegű támogatásban részesül az Agóra programban. Jelenleg a létesítmény fenntarthatóságának kritériumai tekintetében keresik a legmegfelelőbb megoldást.
Az egyik leglátványosabb eredmény a Magyar Dal Fővárosa cím elnyerése volt 2010-ben, amit az Egri Kulturális és Művészeti Központ  a város intézményeivel közösen valósított meg. Eger a megyei jogú városok kategóriájában elnyerte a kultúra Magyar Városa címet 2010-ben.
A Gárdonyi Géza Színház 2009-ben tánctagozattal bővült, ebben az évben rendezték meg a „Kárpát-medence kincsei” rendezvénysorozatot. A Történelmi vigasságok és az Agria Nyári Játékok mint fesztiválok, minősítést nyertek.
Az elmúlt időszak pályázatai és a számok:

„Összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés – Tudásdepó-Expressz”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 95 millió 423 268 Ft

„Összehangolt könyvtár-infrastruktúra fejlesztés Heves megyében”
Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár – 97 millió 931 680 Ft

„AGÓRA - multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása”
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata – 1milliárd 745 millió 745 641 Ft

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért I.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 88 millió 742 864

„Építő közösségek” - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért II.
Egri kulturális és Művészeti Központ – 99 millió 337 065

„Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 21 millió 037 739 Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 50  millió Ft

„Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”
Művészetek Háza Eger Kulturális és Szórakoztató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. – 96  millió 136 847 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Eger Termál Fürdőüzemeltető Kft. – 428 millió 666 700 Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ
Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért – 500 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejlesztése”
A Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása
Eger Megyei jogú Város Önkormányzata  – 323 millió Ft

„ Turisztikai attrakciók fejélesztése”
Tűzoltó Múzeum
EVAT Zrt. – 215 millió 397 559 Ft

Forrás: Egriszín

A Heol információi szerint elhalasztották a megyei kórház ötmilliárdos felújítására vonatkozó pályázat támogatási szerződésének aláírását.

Erre kedden kellett volna sort keríteni Budapesten, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) arról értesítette a ciklus végével leköszönő szocialista megyei önkormányzati vezetést, hogy az aláírás csak később, egyelőre meg nem nevezett időpontban történhet meg.

A megyei kórház tulajdonosa, a Heves megyei önkormányzat és a működtetője, a Markhot Ferenc Kórház Kft. az idei év elején nyújtotta be a TIOP „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” elnevezésű keretére a pályázatát, amely sikeresnek bizonyult. A támogatás elnyeréséről tájékoztatták a megyei közgyűlési vezetőket is, s úgy volt, hogy Sós Tamás közgyűlési elnök kedden írhatja alá a szerződést az NFÜ-vel.

Az ötmilliárdos beruházásból tíz százalék a megye önrésze. A pénzt egyebek mellett gépek, műszerek beszerzésre, új központi műtőblokk építésére, a gyermekosztály, a központi intenzív osztály, a sürgősségi betegellátó osztály megfelelő elhelyezésére költenék.

Forrás: Heol

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Zsúfolásig megtelt a Dobó tér vasárnap délután, a nap pedig ragyogóan sütött a Magyar Dal Napja hivatalos megnyitójának idején.

Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója kijelentette: nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Dal Fővárosa címért kiírt pályázatot – benne a vasárnapi esemény megrendezésének jogát – első alkalommal a hevesi megyeszékhely nyerte el. A koncepciójuk az volt, hogy a rendezvény mindenki számára ingyenes legyen, nulla órától 24-ig szóljon az ének mindenütt és kapjanak szerepet az egri, valamint az Eger kistérségi együttesek is.

Presser Gábor, akitől a Magyar Dal Napjának a gondolata származik, úgy fogalmazott, hogy nem kívánt és nem is tudna megtanulni közhelyeket, amelyeket egy ilyen megnyitón illik elmondani. – Életemben először olyan dalokat fogunk énekelni Okos Tiborral és Szabó Attilával közösen, amelyeket nem kell különösebben próbálni – fogalmazott.

Majd elmesélt egy régi történetet, amelyen keresztül megérthető mi is a jelentősége a dalnak és a dalírásnak: 16 éves lehetett, amikor először eljutott Illés koncertre, amelyen 3-4 angol szám után a zenekar saját szerzeményeit kezdte játszani.

– Köszönet nekik azért, hogy ezzel felébresztették bennem az érzést, hogy itt tényleg lehet dalokat írni – fogalmazott Presser, aki Okos TiborÉkkal bele is fogott egy Illés-nóta, a „Hova, de hova megyek?” című szám eldúdolásába.

Forrás: Heol

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

A kiterjesztett Széchenyi Kártya Program részleteiről, a benne rejlő lehetőségekről tartottak ma tanácskozást a Városháza Dísztermében. A fórumot Habis László polgármester nyitotta meg.

A kormány programjában a magyar gazdaság talpra állításában kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a kis- és középvállalkozók kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjú finanszírozásának újabb olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek eddig hiányoztak ennek a szektornak a hitelezésében. Idén augusztustól kibővült a Széchenyi Kártya portfóliója. A folyószámla hitel mellett idén augusztustól forgóeszköz, míg szeptembertől beruházási hitel felvételére is van lehetőség, illetve a tervek szerint 2011. január elsejétől elindul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is. Ezekről az új lehetőségekről a KA-VOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Megyei Szervezete, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett ma délután tájékoztatót az érintett vállalkozóknak.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Eger a széleskörű intézkedéseivel folyamatosan bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fontosnak tartja. Ügyfélbarát hozzáállásukkal, az infrastruktúra fejlesztésesével, és azzal, hogy Egerben megfelezték a mikrovállalkozások számára az iparűzési adó mértékét, azt mutatják, hogy helyi szinten is próbálják stabilizálni a gazdaság állapotát.

A további előadásokból megtudtuk, hogy a Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla, forgóeszköz, beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A program termékei egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A VOSZ, a Kamara és a KA-VOSZ irodáiban igényelhető új termékportfólióra is jellemző az egyszerű hozzáférhetőség, adminisztráció- és bürokráciamentes ügyintézés.

A szeptember elsejétől igényelhető beruházási hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. Ebből a hitelből az adott vállalkozás több projektet is finanszírozhat, és a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg. A hitel nem csupán új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető fel, hanem használtakra is.

Az augusztus elején elindított Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel a cégek napi működésének finanszírozását segíti. A KA-VOSZ tájékoztatása szerint a bankok folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés érkezett.

A kezdetek óta a vállalkozások 180.590 Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladja a 135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz.

Forrás Egriszín