Keresés: „program” (768 találat)

Egerben is elindult az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés által szervezett iskolai és óvodai italos karton dobozgyűjtő program, amelyet Egerben a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet.

A napokban tartott tájékoztatón az egri szolgáltató Városgondozás Eger Kft. munkatársa a meghívott pedagógusoknak elmondta, hogy azért csatlakoztak a programhoz, mert Egerben még gyerekcipőben jár az italoskarton doboz gyűjtése. Reméljük, hogy az eddigi évi 2 tonnát többszörösére sikerül emelni. Az intézményekből a munkatársaink a papírgyárba szállítják majd ezeket a dobozokat, ahol újrapapír készülhet belőlük, ez pedig akár füzet, vagy rajzlap formájában visszakerülhet a gyerekekhez- fogalmazott Berta Nándor.

Baka Éva az IKSZ Egyesület elnöke kifejtette, a gyerekeknek csak annyi a dolguk, hogy a kiürült italos kartonokat kiöblítik, laposra tapossák, és elviszik az iskolába, óvodába. Az óvodák és iskolák gyűjtőzsákokban tárolhatják az összelapított italos kartondobozokat, melyeket Egerben a Városgondozás Eger Kft. munkatársai szállítanak el. Az italos kartondoboz gyűjtőprogram keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik. Bízunk benne, hogy az akcióban résztvevő óvodások és iskolások felismerik és szüleiknek is megtanítják a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás fontosságát és reméljük, hogy nem csak a program ideje alatt, de azután egyetlen italos karton doboz sem fogja a kukákban végezni - mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója

A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken keresztül a szülők körében is felhívja a figyelmet a csomagolási hulladék, ezen belül is az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A programot az IKSZ az idén 19 városban és mintegy 50 településen rendezi meg, több mint 500 oktatási és nevelési intézmény 100.000 tanulójának adva meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megtapasztalhassák a környezetvédelem ezen egyszerű módját.

A gyűjtőprogram keretében, amely 2013. május 20-ig tart, az IKSZ az összegyűjtött mennyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket. 50 és 100 kg között 10 forintot, 100 és 300 kg között 20 forintot, míg 300 kilogramm összegyűjtött italos kartondoboz fölött kilogrammonként 30 forintot fizet az egyesülés a résztvevő intézményeknek. A gyűjtésért járó díjazáson felül, azt az intézményt, amelyben a program folyamán 1 tonna feletti mennyiséget gyűjtenek a gyerekek, 100.000 forinttal jutalmaz az egyesülés. Mindemellett az országos összehasonlításban, létszámarányosan legtöbbet gyűjtő óvodát és iskolát is 100.000-100.000 Ft-os különdíjban részesíti az IKSZ a program végén.

Forrás: Egriszín

A Közép-Európa Táncszínház Pyramidon című  előadásával vette kezdetét az I. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál. A többnapos rendezvényen gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadást egyaránt láthat a közönség.

A fesztivált hagyomány teremtő céllal hozták létre, mondta Blaskó Balázs , a Gárdonyi Géza Színház igazgatója, megköszönve a város önkormányzatának a 900 ezer forintos pályázati önrész biztosítását.

- Külön öröm, hogy az egri vár megvédésének 460-ik évfordulóján kerülhet sor a nagy érdeklődés mellett zajló nyitóelőadásra - fogalmazott Sós István alpolgármester köszöntőjében. - A tánc mindenkihez szól, a tánc nyelvéhez nem kell tolmács.

A programot úgy állították össze, hogy minden korosztály találjon benne kedvére valót - mondta Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője. Látható lesz  mesejáték, ifjúsági és felnőtt produkció is a színpadon.

Az elmúlt napokban a GoBe Dance Játsszunk színházat címmel a mesék világát jelenítette meg a színpadon. A Szegedi Kortárs Balett tegnap esti Egyszemélyes tömeg című ifjúsági előadásban az-az egy krízis után jelentkező határhelyzeteket tematizálta, mikor az ember kénytelen szembenézni addigi önmagával, és megteremteni a jövőbenit. Mert ezekben a határhelyzetekben világlik ki, hogy menni kell-e vagy maradni, hogy mi történt eddig, s minek kellene történie ezután.

Ma este a Bozsik Yvette Társulat lép föl, az Ezeregyéjszaka varázslatos világába kalauzolva a nézőket, de izgalmasnak ígérkezik a Frenák Pál Társulat holnapi előadása is, mely az emberi kapcsolatok hálójába gabalyodott egyén vágyakozásait, vergődéseit meséli el a tánc nyelvén.

Vasárnap a nagyszínpadon zajló zárógálán a VariDance Montázs - Fergeteges táncok című koreográfiája és a GG Tánc Eger két produkciója szerepel.

Forrás: Egriszín

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

A gyaloglás világnapja alkalmából rendeztek flashmobot Egerben. A szervezők a világnap apropóján szeretnék népszerűsíteni az egészséges életmódot, az egészségmegőrzést.

Dr. Fritz Péter, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke, egyben a program szervezője elmondta: szerették volna megmozgatni Egert. Úgy vélték, hogy a világnap megfelelő alkalom arra, hogy minél több embert rávegyenek a rendszeres testmozgásra.

A Dobó térről induló gyalogláson a kezdetekkor közel hatvanan vettek részt, a séta végére azonban több mint százan sétáltak az egészségért. A 20 perces séta a Dobó térről indult, a piacot, a Széchenyi utcán, illetve a Líceumot érintve érkeztek vissza a kiindulási pontra.

A Társaság harmadik flashmobját tartotta Egerben, a jövő héten Szegeden rendeznek hasonló programot.

Egy korábbi gyilkossági ügy lehetett az oka a péntek éjszakai tömegverekedésnek Ózdon. A városban található szórakozóhelyen két társaság tagjai szólalkoztak össze, egy 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az Ózdi Rendőrkapitányság garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két férfival szemben.

Súlyosan bántalmaztak és megsebesítettek egy 16 éves arlói fiút Ózdon. A péntek éjszaka történt eset egy ismert ózdi szórakozóhelyen történt, ahova a fiatalok évek óta jártak. Péntek éjszaka egy iskola rendezvénynek adott helyet a szórakozóhely, ahol két társaság tagjai verekedtek össze. A 30 év körüli arlói férfiak először csak lökdösték a fiatal fiút és barátnőjét, majd sörösüveggel fejen vágták, rugdosták a fiút, később pedig a törött üveggel sebesítették meg a földön lévő fiatalember karját.

A 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállították az ózdi kórházba, aki az elsődleges vizsgálatok alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadók elmenekültek a helyszínről, őket az adatgyűjtés után előállították az ózdi rendőrök.

A szórakozóhely tulajdonosa elmondta: péntekenként zárva tartanak, ilyenkor különböző rendezvényeknek  ad helyet  az épület. A tömegverekedés is egy ilyen programon történt. Elmondása szerint az eddigi 22 éves működése alatt nem történtek ilyen események.

Az Ózdon történt eset azonban nem csupán egy éjszakai verekedés volt. Sokkal régebbre húzódik a történet. Egy korábbi, 3 évvel ezelőtt, arlói gyilkosság szolgált a verekedés alapjául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban rettegnek a lakók, mindenki félve beszélt a 3 évvel ezelőtti családi botrányokról. Évekkel ezelőtt a falut is megrázta az a gyilkosság, amelyet egy ott lakó család tagja követett el.

A lakosok félve osztották meg az ottani szabályokat: Arlót két részre osztva, 1-1 család „uralkodik” a részeken. Az ottani felfogás szerint, ha a másik részről átlépnek a lakosok, meg kell büntetni azokat. A korábbi gyilkosság is egy hasonló probléma miatt történt. A gyilkost azóta elítélték, a családok tagjai azonban nem nyugodnak. Sokan arról számoltak be, hogy nem egyedi eset volt az ózdi tömegverekedés, minden évben történnek ehhez hasonlók.

Nem csak szavakból értenek azok a fiatalok, akik immár 14. alakalommal mutathatják be tudásukat az Országos Nonverbális Fesztiválon Egrben. A kétnapos rendezvénynek a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház ad otthont.

Ismét zsúfolásig telt teremben köszönthette az immár 14. alkalommal megrendezett nonverbális fesztivál résztvevőit a szervező, Berecz Klára.  Ezúttal mintegy 400 iskoláskorú - sérült és ép - gyermek részvételével valósult meg a kétnapos  rendezvény. A mai színes programok holnapok is folytatódnak, aki teheti, látogasson el szombaton a Forrás színháztermébe.

Ismerjük a közhelyet: néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Évről évre megrendeznek egy fesztivált Egerben, ahol igenis értik a néma gyereket is az odafigyelés és az elfogadás légkörében. Kelemen Éva az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője megnyitójában elmondta, hogy idén is a műfaji sokszínűség lesz a jellemző, lesz tánc, zene, színpadi játék. A fellépők ne izguljanak, ez a két nap arról szól, hogy jól érezzék magukat, és bemutassák tudásukat. Ugyan a gyerekek és a felkészítő tanárok rengeteg munkát fektettek a produkciókba, a színpadon mégis a játék és az önfeledtség mutatkozik meg.

Mert a játékhoz nem kell sok minden. Tárgyak sem. Sőt, még szavak sem kellenek. Egy szál ember egy egész baromfiudvart meg tud jeleníteni tyúkostól, gazdasszonyostól. Méhes Csaba pantomimművész műsorát mindenki értette. A láthatatlan falak eltűntek, s a képzeletbeli labdát minden ott ülő gyerek látta és visszadobta. A játékhoz csak annyi kell, hogy legyen, aki játszik. Ezen a rendezvényen a játékszabályokat mindenki érti szavak nélkül is.

Ottlik Géza szavait idézve: "Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek."

Mindenki megtapasztalhatja ezt a nonverbális fesztiválon a tánc, a zene, a mozdulatok nyelvén, ahol érti egymást a sérült és az ép ember is, mindegy, hogy balettozik vagy kerekesszékben ül. Egyszerűen csak figyelnek és kíváncsiak egymásra.

Forrás: Egriszín

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) hat évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává.

Azóta minden évben szeptember végén számos mesés, kalandos és olvasást népszerűsítő program várja a gyerekeket országszerte.

Ehhez a programhoz kapcsolódott a Balassi Bálint Általános Iskola is. Második alkalommal kerül megrendezésre az  iskolában a  mesenap, melynél a nap során a kalandokra, izgalmakra, találékonyságra, az igazi játékra tették a hangsúlyt, melyen jól érezhette magát gyermek és pedagógus egyaránt.

A mesék varázslatos világának megidézésével a magyar meseírás mesterére, Benedek Elekre emlékeztek.

Az út során - melyet bejártak-először találkozhattak a királyi kancellárral. Miután bemutatták a királynak hozott verseiket, a  kincstárból indulásként szerencsepénzt kaptak, majd segédek hamuban sült pogácsával engedték utjukra a versenyzőket.

Találkoztak  királyi séfekkel, udvarmesterrel, kamarással, börtönparancsnokkal, lovaggal, fityulás szobaasszonyokkal, királlyal, királynéval, mutatványosokkal.

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek