Három fiatal szurikáta érkezett a gyöngyösi állatkertbe, a látogatók nagy örömére..
Az egész nap izgő-mozgó állatok néhány napja érkeztek, rövid beszoktatás után léptek a nagyközönség elé. A két fiú és egy lány egyed jól érzi magát az új kifutóban, ahol hamarosan egy tarajos sül lesz a társuk.
Május 20-án éjjel fél kettőkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kápolnán egy épületbe villám csapott.
Az egri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Egy 80x12 méteres istálló tetőszerkezete teljes terjedelmében lángolt, amely a villámcsapás következében gyulladt ki. A tűzoltóknak három sugár segítségével, több mint két óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűz keletkezésekor sem ember, sem pedig állat nem tartózkodott az épületben, így sérülés nem is történt. A tűzeset következtében több millió forintos kár keletkezett.
Az elmúlt héten újabb árva kis állatok érkeztek a gyöngyösi állatkertbe.
A jövevények közül egy kiskacsának már helyet is találtak. A Hort mellett talált rókakölyök - akit Hortonnak neveztek el - az állatkertben marad. A kis jószág segítség nélkül elpusztult volna, itt jó helyet találtak neki.
A napokban érkeznek új lakók, szurikáták személyében, őket a jövő héttől láthatják a látogatók.
Megszülettek az ormányos medvék is, a velük való találkozásra még várni kell néhány hetet. Várják már az állatkert dolgozói a lámababa érkezését is, ami hamarosan beköszönthet.
A bébibumm mellett a megszokott apró és nagyobb állatok várják az érdeklődőket.
És persze még cicákat is fogadtak be, ezeknek új gazdát is keresnek a gyöngyösi állatkertben.
A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.
A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.
A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.
A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.
Forrás:Egriügyek
Fotó: Molnár Balázs
Lezárult az EGERERDŐ Zrt. és a Lesy SR szlovák erdőgazdaság közös projektjének talán legizgalmasabb része, az Ismerd meg az erdőt verseny.
A Mesél az erdő… pályázaton továbbjutott 25 csapat 3 hónapos felkészülés után április 25-én mérhette össze tudását és ügyességét egy egész napos verseny keretében, Egerben. A gyerekeket öt állomáson, számos különféle feladattal várták.
Számot kellett adniuk a kiadott gyűjtemény, így a növények, állatok, lábnyomok és termések felismeréséből. A kiadott irodalomjegyzék alapján rövid tesztet kellett kitölteniük a résztvevőknek, melyen az erdészeti ismeretek mellett irodalmi témákat is érintettünk. Nagyon élvezték a kirakós kockákat és a fűrészelést is. Az egyértelmű kedvenc az akadályverseny volt, ahol tojásokat kellett visszajuttatni a „fészekbe”. A gyerekek bemutatták, milyen jól ismerik az erdészeti gépeket és a fakitermelést is, de akkor sem jönnek zavarba, ha túrázni kell. Egy igazán különleges feladatban pedig azt is bizonyították, hogy milyen jól eligazodnak Magyarország térképén, még az állami erdőgazdaságokat kell is elhelyezni rajta.
A verseny ideje alatt a felkészítő tanároknak külön programmal készültünk. Az erdei iskoláinkat vezető kollégák vezetésével ízelítőt kaptak, milyen foglalkozásokon vehetnek részt, ha az Egererdőhöz látogatnak, és egy kicsit újra gyerekek lehettek.
A gyerekek nagyon élvezték a programokat, és a felkészültségüket mutatja, hogy több mint 85%-os átlageredménnyel teljesítették a feladatokat. A szoros versenyből azonban csak 5 győztes csapat kerülhetett ki, akik jutalma egy 4 napos szlovákiai kirándulás május végén. A nyertes csapatok: felsőtárkányi Sólymok, egri Bambi, mátraszentimrei Mátrai betyárok, felsőtárkányi Ravasz rókák és szilvásváradi Tekergők.
Az egrivel párhuzamosan került megrendezésre az Ismerd meg az erdőt verseny Rimaszombaton is, ahol szintén 5 csapat örülhetett a kiránduláson való részvételnek. A nyertesek: Lesníčatá, Veselé svište, Medvied’atá, Lesní bádatelia, Lesnícke sovy.
A szervezők köszönik a gyerekek munkáját, a felkészítő tanárok és az erdészek idejét és energiáját, mely nélkül nem jöhetett volna létre az Ismerd meg az erdőt verseny. A projekt azonban még nem zárult le, hiszen előttük állnak a kirándulások.
Vasárnap délután Egerbe a Bárány utcába riasztották a helyi tűzoltókat, ahol egy sziklafal leomlott.
A kiérkező egri egység a helyszínen megállapította, hogy egy családi ház mögött található partfalról körülbelül öt tonnányi szikla leszakadt, amely egy melléképületet megsemmisített. A tűzoltók azonnal megkezdték az épület maradványainak átvizsgálását, sem személyt, sem pedig állatot nem találtak a romok alatt.
Az egység a helyszínt lezárta és körbekordonozta - tájékoztatta portálunkat Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.
Még az év elején országos hír lett abból, hogy Salgótarján belterületén vaddisznók grasszáltak. Pedig nem kell Nógrád megye székhelyére mennünk, hogy magunk is összefussunk az erdő egyik nagyvadával.
Andornaktályán, Ostoroson be-belátogatnak a településekre.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy az erdei élőhellyel rendelkező állatok lakott települések közvetlen közelében, vagy magában a faluban, illetve városban jelennek meg. A nagyvadak eddig leginkább kerülték az embert, ám az utóbbi időben még a vaddisznók is be-belátogatnak egy-egy veteményesbe, vagy épp a temetőbe. Előbbiről, mások mellett, az andornaktályaiak, míg az utóbbiról például az ostorosiak beszélhetnének. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere, amikor csapatostól jártak a temetőhöz ezek a hazai viszonylatban nagyvadaknak számító állatok, úgy vélte, hogy a virágok locsolásához használt víz vonzza őket. A helyzet azonban azóta csak romlott, hiszen a hírek szerint a szomszédos Nógrád megye székhelyén, Salgótarján sűrűn lakott részén is felbukkant már néhány „erdőből szalasztott” példány.
Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára, fővadász szerint összetett okokra vezethető vissza a vadak, közöttük a vaddisznók megjelenése a lakott területek közvetlen közelében, olykor pedig a településeken belül. Felbukkanásukhoz az emberek magatartása mindenképpen hozzájárul, hiszen, ha úgy tetszik, az ember „becsalja” a vadat azzal, ha rendezetlenül hagyja a földterületet, esetleg a háztartási hulladékot a kertje végében földeli el, vagy egyszerűen csak oda önti ki. Az elburjánzó növényzet a vaddisznó számára ugyanis kiváló élőhely, ahová szívesen jár vissza.
A fővadász egyébként a megyeszékhelyre „bejáróként” maga is naponta látja például Egerbakta határában a gyepeken és a növényi kultúrákon a túróhelyeket. El is magyarázta, hogy a disznó jót is, rosszat is tesz ezzel, hiszen elpusztítja a különféle kártevőket, ugyanakkor persze maga is kárt okoz. Annak, hogy az utóbbi időben több belterületre „tévedés” fordul elő, két olyan fontos oka is van, ami a biológiára és az időjárásra vezethető vissza. A mindenevő vaddisznó számára fontos táplálék az állati fehérje, de a tavalyi esztendő száraz év volt, a vad nem jutott megfelelő mennyiségű csigához, gilisztához, sőt makk sem volt számára elegendő.
Az emberi élőhelyek közelében viszont most megjelent az utánpótlás. Az állat pedig bizonyos értelemben szocializálódik, ami most kezd kumulálódni és a felelősség kérdésében vitákat gerjeszteni.
Forrás:Heol
A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány az idén 7535 családot segít talpon maradni. A programba bekerült 83 új településen lakókkal együtt 35269 családnál hozhatják létre a mini háztáji lehetőségét.
A 2013-as program Kömlőn kezdődött, ahol átadták a rászorulóknak azokat a magokat, mellyel kiskertjüket alapozhatják meg.
A későbbiekben folytatódik a korábban is sikert aratott kisállat program is.
Elárvult, néhány napos muflon bébi érkezett a gyöngyösi állatkertbe.
Kecsketejet iszik, barátjával a kis kecskével hűségesen kísérik ápolójukat. Az állatkert munkatársai szerint a muflonok általában áprilisban születnek, ez a kis állat valószínűleg nem a szabadban jött világra, egy portáról csavaroghatott el. Egy alföldi faluból érkezett, ami nem jellemző élőhelyük.
Néhány napja kisbárány született a gyöngyösi állatkertben. Mivel anyja nem akarta táplálni, ezért a gondozói úgy döntöttek, hogy pót-testvéreivel, a kis oroszlánokkal táplálják.
Az idilli család persze nem tartható fenn sokáig: az oroszlánok most még ugyan testvérnek fogadják el a jövevényt, de már a vad ösztönök mutatkoznak.
Kedden lesz egyébként az oroszlánok névadója, addig az interneten lehet szavazni, mi legyen a nevük, az állatkertben pedig a látogatók meg is simogathatják őket.