Keresés: „EU” (581 találat)

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.

Az Eger mellett fekvő Kerecsenden megszaporodtak a lopások. Akár fényes nappal is beugranak a bűnözők a portákra. A falu lakosai elmondták: néhány betelepült család okozza a bajokat, ők azok, akik napi szinten a lopásból tartják fenn magukat, ők azok, akik akár a rendőröknek is nekimennek.

A felháborodott lakosok segítséget várnak: van aki járőrözőket és van aki a rendőrség hatékonyabb fellépését várja és azt, hogy ha reggel elfogták a betörőket, azokat estére ne engedje szabadon az ügyészség.

A Kisebbségi Önkormányzat vezetője felháborodott, mert szerinte a híradásokban általánosítanak, a falu jóravaló lakosait is becsmérlik. Nekik jó a viszonyuk a rendőrséggel, a polgármesteri hivatallal, segítenek elkapni a renitenskedőket.

A község a közelmúltban új körzeti megbízottat kapott, akinek munkájával megelégedettek a lakók.

Olyan kerecsendi lakosokat is felkerestünk, akiket az utóbbi időben megloptak: mondják el ők, mi a véleményük a falu közbiztonságáról.

Az igazi az lenne, ha a lakosságnak lehetősége lenne közvetlenül választani az államfőt. Az MSZP a rendszerváltáskor képviselt álláspontjához visszatérve azt javasolja, hogy az emberek közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt.

A szocialista párt öt párti egyeztetést javasol. Elvárjuk, hogy az államfőjelölt bírja a lakosság széleskörű támogatottságát. Kifejezze a nemzet egységét, köztiszteletben álló, pártok feletti, nemzetközileg elismert és fedhetetlen személyiség legyen.

Az államfő nem lehet narancsos pártkatona, nem lehet Orbán Viktor íródeákja. Tartsa be a demokrácia írott és íratlan szabályait, támogassa az euróatlanti integrációt. Szuverén, konszenzuskereső – és teremtő személyiség legyen.

Ezért az MSZP az alaptörvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy az államfőt ne kétharmados, hanem négyötödös többséggel válassza az Országgyűlés. Azt is elfogadhatónak tartjuk, ha a Fidesz vállalja, hogy jelöltjét nem kétharmaddal, hanem négyötöddel jelöli.

Az MSZP közvetlenül is várja helyi irodájában, személyesen és e-mailben a választópolgárok javaslatait a köztársasági elnök személyére vonatkozóan.

A kormányzó pártok az alaptörvényben a létszám felemelésével megfosztották a demokratikus ellenzéket a jelölés jogától.

Az MSZP sem egyedül, sem a demokratikus, ellenzéki pártokkal együtt sem tud hivatalosan elnökjelöltet ajánlani, mivel az új Alaptörvény a korábbi ötven helyett 78 képviselő támogatottságához köti az államfőjelölést.

Háttér információk szerint, Orbán Viktor és körei el sem tudják képzelni, hogy független államelnök legyen. Legesélyesebb a posztra Kövér László, Áder János és Szájer József.

Az elfogadhatatlan, hogy a jelöltet egyedül Orbán Viktor válassza ki.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Az egri férfi a rendőrség szerint valószínűleg öngyilkossági szándékkal ugrott ki ötödik emeleti lakásából.

Csütörtökön délután érkezett a jelzés a rendőrség ügyeletére, miszerint kiugrott egy férfi az ötödikről Egerben. Lázár Levente, a HMRFK sajtószóvivője elmondta, hogy feltehetően öngyilkossági szándékkal ugrott ki az 1985-ös születésű egri férfi a Malomárok utcai lakása ötödik emeletéről. A férfi a helyszínen életét vesztette. A helyszínelés jelenleg is tart, az idegenkezűséget kizárta a rendőrség.

Információink szerint a férfi  a történtek előtt az édesanyjával veszekedett, majd felrohant a lakásába és leugrott a teraszról.

Forrás: Heol

Projektzáró rendezvényéhez érkezett pénteken a helyi TDM szervezet fejlesztését szolgáló program, melyet közel ötven millió forintos Európai Uniós forrásból valósítottak meg.

Fontos, hogy Eger képes volt az országban elsőként létrehozni egy ilyen együttműködést- emelte ki Habis László Eger polgármestere. A város közel száz éve dolgozik azon, hogy a látogatottságát növekedje. A rendszerváltás után Egerben volt először Tourinform iroda és később itt létesült elsőként Idegenforgalmi hivatal is. Vannak konfliktusok és viták, de helyes úton járunk- fogalmazott a polgármester. Tavaly közel 350 ezer vendégéjszakát töltöttek Egerben a turisták, és a kirándulók forgalma megközelítette az 500 ezret. Benne voltunk a 10 leglátogatottabb városok rangsorában. A cél az, hogy az átlagos 2,6 eltöltött napot növeljük. A TDM szervezet létrejötténél az volt a elhatározásunk, hogy összevonjuk a turizmusban érintett szolgáltatókat és szervezeteket. A részvevők együttműködésre vannak ítélve. Ez a siker kulcsa- hangsúlyozta Habis László.

A projektzárón Pataki Zsuzsanna a Művészetek Háza Kht. ügyvezető igazgatója ismertette az elmúlt másfél év eredményeit, a fejlesztéseket, képzéseket és a szervezet eddigi tevékenységeit.

Forrás: Egriszín

A WWF Magyarország felhívására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is csatlakozott a Föld Órája 2012. elnevezésű akcióhoz.

A kezdeményezés Ausztráliából, Sydney-ből indult 2007-ben és két év alatt világméretűvé nőtte ki magát. A Föld Órája felhívás célja, hogy eddig soha nem látott méretű, globális összefogást teremtsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az ember által előidézett klímaváltozás jelenti a legnagyobb környezeti fenyegetést Földünkre. Lassítása érdekében mindenkinek változtatnia kell az életmódján. A Föld Órája bebizonyítja azt, hogy ez megvalósítható. Megmutatja, hogy együtt, összefogással, egy kis cselekedettel is nagy eredményt érhetünk el a folyamat lassításában.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az akció keretében lekapcsolja jellegzetes épületeinek díszvilágítását, így egy órára elsötétül a Székesegyház, a Líceum, a Várfal a várzászlóval együtt, a Dobó I. Gimnázium, a Minaret, a Hatvanasezred emlékmű, az 56-os emlékmű, a Ráctemplom, a Felnémeti templom, a Ciszterci templom és a Bartók B. téren lévő Mária szobor.

A Város vezetése arra kéri ugyanakkor Eger lakosságát, a vállalatokat és a közintézményeket, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kapcsolják le a villanyt - egy óra időtartamra - március 31-én, szombaton este 20.30 órakor.

Mutassunk példát, takarékoskodjunk közösen ezen a napon.

A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.

A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.

A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.

Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.

Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.

A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.

Forrás: Egriszín

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Eltűnt a hatvani tűzoltóság helyettes parancsnoka. A keddi állománygyűlésen felpattant, elment a tűzoltóságról. Azóta hiába keresik.

Futó János tűzoltó alezredes kedden fél tízkor távozott a hatvani tűzoltóság épületéből, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik - közölte Soltész Bálint. A hatvani rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében keresi a 45 éves férfit.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt MTI-nek azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatban hírzárlatot rendelt el a igazgatóság vezetősége.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy az alezredes a keddi állománygyűlésen egyszer csak felpattant a helyéről, elment a tűzoltóságról, azóta hiába keresi a családja.

Szöveg: MTI; fotó: hatvan.eu