Keresés: „HEOL” (370 találat)

Jubileumra készülnek az egri borászok: idén tizedik alkalommal rendezik meg a mára már országos hírnévvel büszkélkedő Egri Borszalont. A közönség az Egri Borvidék harminc kiváló pincészetének három-három különleges borával találkozhat az évzáró rendezvényen.
– Tavaly óriási sikert aratott a Borszalon 1920-as éveket megidéző hangulata, így közkívánatra újra elhozzuk a borok mellé a swing-korszakot, Al Capone-t, a Babaarcút és társait. – Külön élményt ígér, hogy a különleges fény- és hangeffektusok mellett a borászok is korhű jelmezekben fogják megtisztelni az estét. A hangulat fokozása érdekében ezúttal is arra kérjük az érdeklődőket, hogy a lehetőségekhez mérten jelmezben vegyenek részt a Borszalonon! – jelentette ki Gál Tibor, a rendezvényt szervező Egri Bormíves Céh tagja.
A Borszalonra december 29-én 17 órai kezdettel kerül sor a Hotel Eger & Park nagytermében.

Forrás :Heol

Közmeghallgatást rendezett az egri közgyűlés csütörtökön délután a Városházán. A több mint harminc felszólaló fejenként két témában, maximum 10 percben fordulhatott a testülethez. Többen a közbiztonság kapcsán ragadtak mikrofont: szóba került, hogy az éjszakai szórakozóhelyekről hazafelé közlekedő vandálok jelentős károkat okoznak a lakóknak és a városnak is egyaránt, illetve többen jelezték a rendőrség képviselőinek azokat a kellemetlenségeket, amelyeket a piac környékén megszaporodott lopások okoznak.

Több sportvezető is szót kért a meghallgatáson. Bíró Csaba, a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke megköszönte az önkormányzatnak, hogy figyelik és megbecsülik a város diáksportolóinak eredményeit. Az Egri FC Kft. ügyvezetője, Kocsis Zoltán az NB III-as labdarúgócsapat  nevében fejezte ki háláját a képviselők felé azért, hogy bíztak a csapatban és támogatták őket. Míg Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola vezetője egy kisfilmet is levetített, amelyben a korábbi évek kiemelkedő eredményeit mutatta be. Az ő prezentációjából sem maradt ki az őszinte köszönetnyilvánítás.

A hozzászólók közül többen is kérték a testületet, hogy segítsék a közlekedési feltételek javítását a Nagylaposi úton, mivel jelenleg szinte lehetetlen biztonságosan haladni az utcában. Habis László polgármester elmondta: megvizsgálják a terep rendezésének lehetőségeit.
A városi közgyűlések és politikai események állandó lakossági szemlélője és kommentálója, Hamza Etelka kérte Eger lakóit: ahelyett, hogy a kákán is csomót keresnének, mindenki inkább álljon be a testület mögé és tolják együtt a város szekerét.
A délután egyik felszólalója, Fábián Mária kérte az önkormányzat képviselőit: tiltsák meg a fiatalok számára a dohányzást a város közterületein, ugyanis a cigarettafüst is káros az egészségre.

Forrás: Heol

Ötödik alkalommal rendezték meg pénteken Egerben a Rossztemplomban a Kacsa Kultúr Kör baráti találkozóját, a Kacsafesztivált. Az eseményen a körhöz tartozó, többnyire egri amatőr művészek (írók, képzőművészek, filmesek, zenészek) mutatták be a közönségnek az elmúlt időszakban készült alkotásaikat. Újdonságként ez alkalommal a „kiskacsák”, azaz a felnőtt kiállítók gyermekei is bemutatkoztak a különböző műfajokban, szép sikert aratva produkcióikkal.
Az egy órába sűrített verses, zenés, filmes délután az előző évekhez hasonlóan idén is oldott baráti légkörben zajlott.

Forrás: HEol

A szocialisták szerint a mátraházi idősek otthona bezárásával száz idős ember életét sodorja veszélybe a Fideszes megyei vezetés. Horváth László szerint az előző szocialista vezetés a felelős.

A rózsaszín ígéretek és ködök után itt a kijózanító valóság: katasztrofális lépésre készül a Fidesz - erről pénteki sajtótájékoztatóján beszélt Hiesz György, a megyei önkormányzat fejlesztési bizottságának külsős szocialista tagja.

Mint mondta, a pénteki bizottsági ülés után kész tényként kezelhető, hogy a Fideszes megyei vezetés be fogja zárni idén év végén a mátraházi idősek otthonát. Az ott élő csaknem száz idős embert a megyében lévő öt másik otthonba költöztetik, ám a fogadó intézményekben ehhez jobbára hiányoznak a feltételek. Ráadásul Hiesz szerint a költözés önmagában is megrövidítheti - szó szerint - az idősek életét. A Mátraházán dolgozó mintegy negyven ember döntő többségére pedig munkanélküliség vár majd.

Megjegyezte azt is: ha már kormánypárti vezetésű a megye, ráadásul egy minisztériumhoz tartozik a szociális és az egészségügy, a Fidesz most megmutathatná, hogy az emberek érdekében el tudja érni: ne kelljen százmilliós összegeket bérleti díjként az egyik állami zsebből a másikba rakni.

Horváth László, a megyei közgyűlés elnöke ezzel szemben úgy véli: az idősek a szocialisták felelőtlenségének az áldozatai.

A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Horváth László úgy fogalmazott: a megyei önkormányzat előző, szocialista vezetése által folyatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel nap, mint nap kénytelenek vagyunk szembesülni. A szocialisták felelőtlenségének részben a mátraházi otthonban élő idős emberek is az áldozatai. Egy héttel ezelőtt Visonta polgármesterével még arról tárgyaltunk, hogy közös erővel egy új idősotthont építünk a településen. E hét elején azonban hidegzuhanyként ért bennünket az a tény, hogy amennyiben kitartunk a tervezett fejlesztés megvalósítása mellett, úgy akár már a közeli jövőben fizetésképtelenné válhat Heves megye önkormányzata.

Világossá vált, hogy a beruházáshoz szükséges több, mint 600 millió forint nem áll rendelkezésre. Világossá vált: nem tehetünk meg egy olyan felelőtlen lépést, amely veszélybe sodorja a megyei fenntartású intézmények napi működését, az ott dolgozók létbiztonságát.

Hangsúlyozom: csaknem száz idős embert a korábbi, szocialista megyei vezetés hozott a mostani súlyos helyzetbe. Tudjuk, hogy a mátraházi otthon bezárása őket hátrányosan érinti, ám elhelyezésük a jelenlegi válságban is megoldható. S ha most nem hozunk döntést, január elsejétől napi százezer forint kötbért kellene fizetnünk a Mátrai Állami Gyógyintézetnek a szocialisták által kötött szerződés értelmében.

Annak érdekében pedig mindent elkövetünk, hogy a mátraházi intézmény dolgozói ne maradjanak állás nélkül. Többeknek közülük azokban az intézményekben ajánlunk fel munkalehetőséget, amelyekbe a mátraházi idősotthon lakói költöznek - fűzte hozzá Horváth László.

Forrás: Heol

Az elszaporodott szőlőoszlop-, karó- és tőkelopások miatt Eger Város Hegyközsége a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy elejét vegye a jelentős károkozással járó tevékenységnek. Tarsoly József városi hegybírótól megtudtuk, hogy megerősített fegyveres őrzéssel is biztosítják a szőlőtulajdonosok törvény által szavatolt jogát. A hegyközség irányítója ezért kér mindenkit, hogy a szőlő magánterületeken és az oda vezető külterületi utakon indokolatlanul ne tartózkodjanak, mivel ennek a magatartásnak akár komoly büntetőjogi következményei is lehetnek az érintettekre nézve.

Forrás: Heol

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

Kézre kerítették a rendőrök annak az idős asszonynak a támadóját, akit kedden raboltak ki Egerben. A férfi lelkén több bűncselekmény is szárad.

Bűncselekmény áldozatává vált tegnap délelőtt egy idős asszony Egerben. A hölgyre két kerékpáros talált rá a Mocsáry Lajos utcában, ők segítették fel a földről - írtuk akkor. Az üggyel kapcsolatban ma kedvező fordulatról számolt be a rendőrség.

- A hozzánk érkező bejelentés szerint egy 77 éves, egri asszonyt támadtak meg tegnap délelőtt az említett helyszínen. Az elkövető a földre teperte a hölgyet, majd kitépte a nyakából az aranyból készült nyakláncát - ismertette a történteket Soltész Bálint r. százados, a megyei főkapitányság szóvivője. Megkezdődött a nyomozás, a szemtanúk felkutatása. A délután elrendelt fokozott ellenőrzés ideje alatt hamarosan a lehetséges elkövető kezén is kattant a bilincs: 16.25-kor egy férfit fogtak el a rendőrök az egyik megyeszékhelyi parkolóban.

A 19 éves, egri tartózkodási hellyel rendelkező fiatalembert a városi kapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során elismerte a délelőtti rablás elkövetését, illetve másik két bűncselekményt is. Szeptember 7-én, az Egészségház utcában szinte ugyanígy fosztott meg egy nőt az értékeitől, s egy harmadik tette is hasonlóan zajlott le. Utóbbi esetben még keresik az áldozatot a rendőrök. A fentiek alapján a férfi ellen kétrendbeli rablás miatt indult eljárás, ám a történet még tovább bonyolódott.

Az előállítás során ugyanis a fiatalember ruházatát is átvizsgálták a rendőrök, s kábítószer-gyanús anyagot találtak nála. Az elvégzett drog-gyorsteszt igazolta a gyanút. A férfi ellen így kábítószerrel való visszaélés miatt is megindult az eljárás. A fiatalembert őrizetbe vették, s indítványozták előzetes letartóztatásának elrendelését is.

A szóvivő hozzátette: továbbra is várják annak a két kerékpárosnak a jelentkezését, akik rátaláltak a hölgyre, hiszen a beszámolójuk sokat segíthet a rendőrség munkájában.

Forrás: Heol

Mozgósító sétát indított kedden a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete. A rendezvény célja, hogy felhívja a nők figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A rendezvény kapcsán a Bartakovics Béla Közösségi Házban neves szakemberek beszéltek a rákbetegségekről: dr. Kovács Kázmér, a Markhot Ferenc Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa az "Emlőrák a XXI. században" címmel tartott előadást. Strommel Pálné, a Magyar Rákellenes Liga Lelki Segélyszolgálatának vezetője a rákbetegség lelki vonatkozásairól tájékoztatta a közönséget. A megjelentek délután a közösségi ház előtt gyülekeztek, hogy rózsaszínű lufijaikkal végigvonuljanak a városban. A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára. A Dobó téren egybegyűltek számára hozzáértők beszéltek a mellrák megelőzésének, felismerésének és mielőbbi kezelésének jelentőségéről. Mint ahogyan Farkasné Juhász Margit egri védőnő kifejtette: – az egészségért addig kell tenni, amíg rendelkezünk vele. A sétával jelezzük, hogy a megbetegedetteknek nem kell beletörődniük életük elvesztésébe. A Magyar Rákellenes Liga egri szervezetének elnöke, Bak Imre portálunknak elmondta, október a mellrák elleni védelem hónapja, ezért az ország számos pontján hasonló figyelemfelhívó mozgósításokat, felvilágosításokat rendeznek. Céljuk, hogy elérjék, az emberek rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra, hiszen a korai felismeréssel a rák gyógyítható.

Forrás: Heol