Engedély nélkül vitte el olasz apja magyar gyermekét karácsonykor Egercsehiből, ezt állítja a két és fél éves kisfiú édesanyja. Az anya azt mondta, hogy a férfi fenyőfát ment el venni a gyerekkel, de már nem hozta vissza a fiút, csak telefonált, hogy nem jönnek haza. Most arra vár, hogy az olasz bíróság úgy döntsön, hogy visszakapja a gyereket. A nő egy hónapja látta utoljára a kisfiát és nagyon félti, mert szerinte az apa drogozik és agresszív.
A 13 éves fiatal január 4-én Egerben, a Mekcsey úton kirabolt egy idős asszonyt, majd később kiderült, hogy január elsején is hasonló bűncselekményt követett el.
Mint arról beszámoltunk, január 4-én egy 13 éves egri fiú ellen az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. A fiatal ugyanis odalépett egy, a járdán gyalogosan közlekedő idős asszonyhoz, s a sértett kezében levő táskát megpróbálta kitépni, majd meglökte. Az idős nő hátraesett és táskáját elengedte. A fiút menekülés közben egy arra járó férfi elfogta és a rendőrség kiérkezéséig visszatartotta.
Az Egri Járásbíróság a január 7-én tartott meghallgatáson nem rendelte el a fiatal előzetes letartóztatását.
Az egri nyomozók a széleskörű adatgyűjtésnek köszönhetően január 8-án a délelőtti órákban ismét elfogták és előállítottak az Egri Rendőrkapitányságra a fiút, ugyanis kiderült, hogy megalapozottan gyanúsítható azzal is, hogy január elsején este Egerben, a Kossuth Lajos úton megpróbált kirabolni egy másik idős nőt is. A fiatal fiút a cselekmény közben két személy kiabálása zavarta meg, így értékszerzés nélkül futva távozott a helyszínről.
Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vétele mellett - indított eljárást a 13 éves egri fiú ellen, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását.
Az Egri Járásbíróság január 10-én, pénteken elrendelte házi őrizetét a 13 éves fiúnak.
2013. december 11-én a hajnali órákban egy gyöngyössolymosi idős nő otthonába bement egy ismeretlen férfi, aki bántalmazta az ott élő asszonyt, majd különböző értéktárgyakat magához véve elmenekült a helyszínről.
A gyöngyösi nyomozók a széleskörű adatgyűjtésnek köszönhetően 2014. január 7-én elfogtak és előállítottak a rendőrkapitányságra három férfit, akik a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatóak voltak.
F. Levente 39 éves orgoványi, C. Géza 28 éves és F. János 39 éves jakabszállási lakosok ellen – őrizetbe vételük mellett – rablás bűntette, valamint súlyos testi sértés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését, amelyet az Egri Járásbíróság mindhárom fővel szemben el is rendelt 2014. január 9-én.
Negyedik társukat tovább keresi a rendőrség.
A helyszínen elfogták a menekülni próbáló fiút.
Egerben, a Mekcsey úton 2014. január 4-én 11 óra 30 perc körüli időben, egy több fős fiatalokból álló társaságból egy fiatal fiú kivált, és odalépett a járdán gyalogosan közlekedő idős asszonyhoz.
A sértett kezében levő táskát megpróbálta kitépni, majd meglökte, melynek hatására az idős nő hátraesett és táskáját elengedte.
A fiút menekülés közben egy arra járó férfi elfogta és a rendőrség kiérkezéséig visszatartotta.
Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – őrizetbe vétele mellett - indított eljárást a 13 éves egri fiú ellen, aki kihallgatása során elismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Az Egri Járásbíróság a 2014. január 7-én tartott meghallgatáson nem rendelte el a fiatal előzetes letartóztatását.
Vádat emelt a Hatvani Járási Ügyészség egy garázda magatartást tanúsító ifjú futballkapus ellen – adott tájékoztatást dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.
2012. szeptember 8-án került sor Zagyvaszántón a megyei II. osztályú bajnokságban lejátszott U-19 korosztályos labdarúgó-mérkőzésre. A csányi csapat volt a helyiek vendége.
Az első félidő 46. percében a csányi együttes 1-0-ra vezetett, amikor a játékvezető büntetőrúgást ítélt a hazaiak javára, s azzal a zagyvaszántóiak egyenlítettek. A vádirat szerint ekkor a 21 éves L. Olivér, a vendégek hálóőre a 16-oson kívülre futva leköpte a bírót, becsmérelte őt, majd tenyérrel tarkón vágta. A megtámadott sporttárs kiállította. Lefújta a félidőt, de a fiatal kapus az öltözőbe igyekvő sípmestert könyökkel a vállán is megütötte.
L. Olivér kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása a focipályán alkalmas volt arra, hogy a jelenlévőkben riadalmat és megbotránkozást keltsen. Ezért őt az ügyészség nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével vádolja, amiért a bíróság akár három évi szabadságvesztés-büntetéssel is sújthatja.
– Ez remélhetően nemcsak más játékosokat tarthat vissza a jövőben az előírásokat figyelmen kívül hagyó, s deviáns viselkedéstől, hanem a renitens szurkolókat is – közölte a sajtószóvivő.
L. Olivért fegyelmi úton a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség is felelősségre vonta.
A Fővárosi Bíróság több, mint egy éves eljárást követően hirdetett pénteken ítéletet.
Hat év fogházbüntetésre ítélte és a vezetéstől öt évre eltiltották első fokon Eva R. szlovák állampolgárt négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt pénteken első fokon, nem jogerősen a Gödöllői Járásbíróság. A közúti veszélyeztetés vádja alól ugyanakkor felmentették a vádlottat.
A nő az ítélet szerint a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra, ebből leszámítják azt a 15 hónapot, amelyet eddig előzetes letartóztatásban töltött. A vádlottat bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.
A heol.hu már többször beszámolt róla: múlt év augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán Rezesová 165 kilométer/órával robogott kocsiján, nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, azt teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak ütközött, kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, negyedik társuk később a kórházban hunyt el.
Az MTI azt írta: a bíróság szóbeli indoklása szerint nem kizárható, hogy a sértettek járműve szabálytalan sávváltást hajtott végre közvetlenül a baleset előtt. Ugyanakkor a bíróság azt is kifejtette, hogy ha a vádlott az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és nem ütköznek össze, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben a másik jármű utasai nem szenvednek halálos sérüléseket. Ezzel szemben a vádlott mintegy 165 kilométeres sebességgel haladt a négy halálos áldozatot követelő ütközéskor.
A bíróság a vádlottat öt évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.
A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy azt nem a vádlott követte el.
Hantos Ádám ügyvéd, a sértettek jogi képviselője a szóbeli indoklás szünetében elmondta, hogy a több ember halálát okozó ittas járművezetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát ebben az ügyben az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés lehetne súlyosabb is.
Az ügyvéd hozzátette: ha a vádlott szabályosan közlekedett volna, akkor nem lettek volna halálos áldozatai a balesetnek. Hantos Ádám hozzátette azt is, az eddig megismert tényállás alapján már biztosra vehető, hogy a polgári jogi, kártérítési felelősség egy másik eljárásban megállapítható.
A bíróság szóbeli indoklása még várhatóan órákig eltarthat.
Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést indítványozott több ember halálát okozó ittas járművezetés és közúti veszélyeztetés miatt, a vádlott és védője ugyanakkor felmentést kért. A vádlott a bírósági eljárás megindításakor nem kérvényezte annak Szlovákiába való áthelyezését. Az ittassággal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy csak előző nap ivott, az "eltéréseket" az arcüreggyulladására, köhögésére útközben beszedett gyógyszerek okozhatták, valamint az, hogy a karambol utáni sokkos állapotában meghúzta a mellette lévő, folyadékkal teli üveget, amelyben vodka volt.
Az ügyész korábbi állásfoglalása szerint a nő valójában közepes mértékű alkoholos befolyásoltság alatt vezette kocsiját, így ez a védekezés nem vehető figyelembe.
Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja, Eva Varholíková Rezesová. Apja Alexander Rezes a 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt. A büntetőpert a szlovák média a helyszínen is nagy érdeklődéssel kísérte.
Forrás: MTI/heol.hu
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a Készenléti Rendőrség speciális egységeinek közreműködésével egy tervezett akcióban 2013.november 14-én a hajnali órákban tetten értek és elfogtak egy üzemanyaglopásokra "szakosodott" háromfős társaságot.
A három férfi az eddigi adatok alapján évek óta járta éjszakánként a Budapesttől legfeljebb száz kilométeres távolságra lévő autópályák pihenőhelyeit, és több száz alkalommal loptak gázolajat.
Az előre megbeszélt munkamegosztás alapján egyikük személyautójával néhány száz méterre a kiszemelt helyszíntől megállt, és figyelte a gépjárműforgalmat, hogy szükség esetén tudja figyelmeztetni másik két társát.
Eközben a banda többi tagja speciálisan erre a célra kialakított kis tehergépkocsijával leparkolt egy kamion mellett, - melynek sofőrje általában a fülkében aludt - majd szivattyúk és csövek segítségével átfejtette a járműben elrejtve kialakított közel ezer literes tartályba az üzemanyagot, alkalmanként 500-600 litert.
Az "összegyűjtött" gázolajat magánszemélyeknek illetve kisebb, árufuvarozó vállalkozásoknak értékesítették.
Legutóbb ugyanezen módszerrel a banda Dunaújváros közelében egy kamionpihenőben tulajdonított el több száz liter gázolajat, amikor a rendőrök tetten érték és elfogták mindhárom személyt.
A társaság telephelyén és a gyanúsítottak lakásaiban megtartott házkutatás során, több üzemanyag tárolására használt tartályt, szivattyúkat, valamint a bűncselekményekkel okozott kár megtérülésének biztosítása érdekében a speciálisan átalakított tehergépjárművön túl két nagy értékű személygépkocsit foglaltak le a rendőrök.
N. József 48 éves, T. Mihály és T. Tamás 45 éves budapesti férfiakat többrendbeli lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az ügyész jelenlétében megtartott kihallgatásokon a férfiak részben elismerték a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.
Mindhárom személlyel szemben indítványozta a rendőrség az előzetes letartóztatást, amelyet két fő tekintetében 2013. november 15-én az Egri Járásbíróság nyomozati bírája el is rendelt.
N. József – tekintettel arra, hogy részleges beismerő vallomást tett – házi őrizetbe került a Bíróság döntése alapján.
A Heves Megyei Főügyészség Közérdekvédelmi Szakága által a 2010. év elején folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az egész országot behálózó költségvetési csalás-sorozat ügyében is érintett több gyanúsított Egerben, egy közös székhelyen, nagy számban olyan fiktív cégeket működtet, melyek ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.
A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves Megyei Főügyészség Büntetőjogi Szakága, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.
- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan haszonra tettek szert. Szolgáltatásaikat – a munkáltatói terhek megtakarításának reményében – százas nagyságrendben vették igénybe különböző cégek. Ez a munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.
- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.
- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését jelentette. Ennek keretében az ügyészség konkrét utasításokkal segítette a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.
- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte el a legsúlyosabb kényszerintézkedést, míg a mai napon további 15 személlyel kapcsolatban születhet döntés.
Forrás:Heol
Saját teraszán ütöttek le és raboltak ki egy adácsi férfi, akit előzőleg megfenyegettek.
Hajnalban ment ki a teraszra dohányozni a férfi. Leült a teraszon, aztán már csak az ütést érezte. Támadója a kert felől érkezhetett. Rövid időre elveszítette az eszméletét, ekkor rabolták el értékes óráját és ékszereit. 81 éves édesanyja végig látta a történteket az ablakból. A támadás után a szomszédot hívták segítségül, ő értesítette a rendőröket is.
Úgy tudjuk, pénzügyi vita állhat a háttérben. Előzőleg már megfenyegették, hogy fizessen, mert rosszul járhat.
A sértett még mai is fájlalja a fejét, nyakát nehezen mozgatja, beszéde akadozik. Azt mondja, agyrázkódása van.
Még ma is félnek, nem akarnak kamera előtt beszélni az eseményekről, bár a feltételezett elkövetőket a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.
Ítélethirdetés előtt érvénytelenítette a Markhot Ferenc Kórház azt a vezetői utasítást, amely alapján március óta három volt dolgozójuk intézménybe való bejutását próbálták korlátozni.
Még március elején írtuk meg, hogy az egri kórház portásai csak beutalóval engedhetnek be egy vezetői utasításhoz csatolt listán szereplő három dolgozót. Ezzel egyikük, Császár Zoltán önkormányzati képviselő kereste meg akkor lapunkat. Rajta kívül az intézmény korábbi vagyonvédelmi osztályvezetőjét, Veres Zoltánt, s egy volt beteghordót, Keszthelyi Istvánt tiltották ki. Utóbbi személyhez fűződő joga megsértése miatt pert indított az Egri Törvényszéken. A május 30-ra kitűzött tárgyalási napon azonban váratlan fordulat történt. A kórház visszavonta az intézménybe való bejutást korlátozó utasítást, melyet a jogi képviselője jelentett be a tárgyalóteremben. A per így az első tárgyalási napon le is zárult.
Addig azonban, amíg az ügy eddig jutott, több lépést is tett a három volt dolgozó, mert úgy érezték, jogtalanul korlátozzák mozgásukat. Császár Zoltán levelet írt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI), a kórház fenntartójának. Mire panaszos levelére válasz érkezett március 22-én, addigra a kórház műszaki-üzemeltetői osztályvezetője – azaz Pálfalvi Ferenc, az eredeti osztályvezetői utasítás aláírója – módosította a március 6-án kiadott belső utasítást.
Míg az eredeti verdiktben az szerepelt, hogy „az alábbi személyek a kórház területére történő belépését meg kell akadályozni, amennyiben igazolhatóan nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat..., vita esetén értesíteni kell a kórház igazgatóságát.
Amennyiben ezen utasításnak nem tesznek eleget, komoly számonkérésre számíthatnak”, addig a módosított ukáz már pontosabban fogalmaz. Ez utóbbi, március 11-én kiadott módosításban már azt írják: „az alábbi személyek kórházi üzemi területre történő belépését meg kell akadályozni, kivéve amennyiben igazolhatóan egészségügyi ellátás céljából, vagy látogatóként keresik fel a kórházat.” Ebből a levélből már hiányzik a komoly számonkérés kilátásba helyezése.
Császár a GYEMSZI-nek küldött panaszára csaknem két héttel később, március 22-én kapott választ és ebben már arról írnak: kivizsgálták az ügyet, és megállapították „a március 6-án kiadott utasítást a kórház március 11-én módosította, melynek értelmében ... a betegellátáshoz, valamint a betegek látogatásához való jog nem sérült”. A dr. Török Krisztina GYEMSZI-főigazgató által jegyzett levélben ők is felhívják a figyelmet arra, hogy az üzemi területre történő belépés mindenki számára tilos.
Az egri önkormányzati képviselő írt az Alapvető Jogok Biztosának is. Panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartotta a hivatal, erről értesítették is őt, ám a vizsgálat még nem zárult le. Császár a Markhot Ferenc Oktatókórház igazgatóságára is tett bejelentést a vele szembeni eljárást sérelmezve, ám erre a mai napig hivatalos választ az intézménytől nem kapott. Nem ismeri a kórház álláspontját arról, miért kellett egy biztonsági őr kíséretében mennie szakrendelésekre, miért kísérte a mozgó járőr minden lépését március 7-én a rendelőintézetben.
– Egy demokratikus jogállamban kórházi intézményben portással kísértetni valakit, orvosi papírjaiba illetékteleneknek betekintést engedni, listázni a vele szóba álló személyeket, orvosokat, példátlannak és felháborítónak tartom – mondta lapunknak Császár, aki az utasítás visszavonása mellett bocsánatkérést is várt volna az őt ért atrocitásokért.
Az ok: már nem zavarnak a volt dolgozók
Lapunk kérdésére, miszerint miért vonta vissza a kórház a korábbi főigazgatói utasítást, amely korlátozta három volt dolgozó kórházban történő megjelenését, az egri kórház főigazgatója az alábbiakat közölte: A korábbi utasítás indoka alapját azon számos bejelentés képezte, hogy az érintett három volt kórházi dolgozó – akik közül ketten munkajogi jogvitát kezdeményeztek a munkaviszonyukkal összefüggő munkáltatói intézkedések miatt – a kórház területén nem, illetve nem csak beteg hozzátartozójuk látogatása, illetve saját gyógykezelésük céljából tartózkodnak, hanem hátráltatják és zaklatják a dolgozókat munkájuk végzésében.
A vezetői utasítás ez irányú tevékenységük korlátozására irányult. Az időközben lezajlott munkaügyi perek során – amelyek a kórház pernyertességével végződtek – az érintett kórházi dolgozók nyilatkozatai egyértelműen arra utaltak, hogy a fent jelzett tevékenységükkel a jövőben felhagynak. Erre tekintettel döntött a kórház főigazgatója a korábban kiadott utasítása visszavonásáról.
Forrás:HEOL
Foró:AS
Reagálás a 2013. június 26.-i Heves Megyei Hírlap Megyei körkép oldalán megjelent: „Visszavonták a kitiltásokat,” - A korlátozó utasítást ítélethirdetés előtt érvénytelenítették.
Veres László közleménye
2013. március 06-n a Markhot Ferenc Kórház Kft. ügyvezetője utasításban tiltatta meg három volt dolgozójának, Császár Zoltánnak, Veres Lászlónak és Keszthelyi Istvánnak a kórházba való belépését amennyiben bizonyíthatóan nem orvosi ellátást vesznek igénybe. Ez ügyben Császár Zoltán és Veres László több hatósághoz is panaszt nyújtott be a törvénytelen kitiltás miatt.
Keszthelyi István az Egri Járási Bíróságon személyhez fűződő jog megsértése miatt eljárást kezdeményezett, és a 2013. május 30-n megtartott tárgyalásra a kórház jogi képviselője már hozta a május 27-n kelt utasítás részbeni visszavonását. Császár Zoltán és Veres László panaszát többek között vizsgálja az állampolgári jogok biztosának hivatala is. Veres Lászlóval a GYEMSZI illetékes operatív osztályvezetője is személyesen felvette a kapcsolatot a panasza miatt.
A Heves Megyei Hírlap 2013. június 26-n megjelent számában a kórház főigazgatója valótlanságot állított a kitiltással és annak visszavonásával kapcsolatban, ugyanis soha nem hátráltatták és zaklatták a dolgozókat a személyek , a munkaügyi perekben arra utaló nyilatkozatok melyek ezen tevékenységek felhagyására utalnak nem történtek. Elgondolkodtató az, hogy honnan tudják a kórház vezetői, hogy nem orvosi ellátásra vagy látogatásra érkeztek a személyek, ezt csak akkor tudják bizonyosan, ha a kórházban működő számítógépes betegnyilvántartásba törvénytelenül ellenőrizték a személyek adatait.
Császár Zoltán közleménye
Még három hónapot sem élt az úgynevezett „kitiltás”. Előre hangsúlyozni kívánom, hogy nekem személy szerint semmi közöm a gyógyítás zavarásához, mely lehetetlen lett volna. Üzemi területen történő mászkáláshoz sem, hisz oda belépni sem lehet. Én már két éve nem dolgozom a kórháznál ez év márciusáig szabadon mehettem az osztályokra betegként. Célpont akkor lettem, amikor hallgatóként ott voltam Veres László osztályvezető munkaügyi tárgyalásán. A kórház vezetése még panaszos levelemre sem tudott érdemi választ adni a mai napig. Képviselőként, hivatalos személyként, ilyen példátlan intézkedésre a jog még lehetőséget sem enged. Az Kérdésként teszem fel, talán történnek olyan dolgok a kórházban, amit nem szabad látni vagy hallani? A múltra utaló lappangó harag és indulat tud csak ilyen bukásra ítélt jogtalan utasítást szülni. Azon közlés, hogy én kinyilvánítottam valaha is hogy bármilyen zavaró tevékenységgel felhagyok, valótlan, amire a nyilatkozatban hivatkozik a kórház állásfoglalása, ilyet nem mondtam. Szánalmas magyarázkodás és kreált indoklás az egész. Persze kellő emberi nagyság kell beismerni a rossz és hibás döntést. Bocsánatkérésre ezek után már igényt sem tartok.