Keresés: „emlék” (296 találat)

Könyvtártúra Eger nevezetes épületében és utazás a korok hullámain. Ezt ígéri programjaival a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a Kulturális Örökség Napján, azaz ma.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket a Bródy Sándor Könyvtár a Kulturális Örökség Napja alkalmából. „Könyvtártúra műemléki környezetben” címmel ma délután a Nagypréposti palotába, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár otthonába szerveztek sétát, amely során Kárpáti János és Kárpátiné Ézsiás Edit vezetésével a látogatók megismerkedhetnek Eger egyik legszebb, az 1770-es években épült, barokk műemléképületével és környezete történetével, a palota építészeti részleteivel, eredeti és mai funkciójával.
A délutáni programban szerepel még látogatás a Megyeháza épületében működő, eredeti tölgyfa berendezésével párját ritkító Közigazgatási Szakkönyvtárban és a Megyeháza dísztermében. 16 órára könyvbemutatóval és előadással várják az Egri Vár múltja és jelene iránt érdeklődőket. Kárpáti János, „Az egri püspökvár : az egri vár a 13-15. században a régészeti kutatások alapján” című könyvének bemutatóján arról lesz szó, hogy miről beszélnek a kövek, a romos falak maradványai, a napvilágra került leletek?
Hoór Kálmán,”Az egri vár fejlesztési tervei” című előadásából kiderül, hogy mely objektumok helyreállításával gazdagodik épített örökségünk e jeles emléke? A rendezvényen az érdeklődők számos képet és ábrát bemutató prezentáció kíséretében bepillantást nyerhetnek Eger egyik legvonzóbb műemlékegyüttese több évszázados változásaiba és a jelen rekonstrukciós terveibe.

Az Európa Tanács és az Európai Unió védnöksége alatt Európa minden országában megrendezik az épített örökség ünnepét szeptember hónapban, 2010-ben ez szeptember 18-19. Az idei 13. alkalommal megrendezett Kulturális örökség napjain az ország minden táján intézmények, kastélyok, népi műemlékek, várak, templomok mindenütt vezetéssel, programokkal várják a látogatókat.
A Kárpát-medence 270 településének több mint 700 épületében megrendezett esemény, az idei Felemelő évszázad programsorozathoz csatlakozva elsősorban a XIX. század örökségére koncentrál, de számos más jellegű helyszín és téma várja a látogatókat szombaton és vasárnap.

Forrás: Egriszín

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

Három éves előkészítés után ma Felnémeti érdeklődők és vendégek előtt felavatták  Jakab kovács emlékművét.

Hende Csaba avató beszéde

Habis László ünnepi beszéde

A hét végén ünnepelték a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját Egerben.

Ez alkalomból Szeleczki János, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte a nagy múltú családot a Városháza dísztermében rendezett ünnepségen, majd szentmisét tartottak a Bazilikában a jubileum jegyében, és koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon lévő emléktáblánál.

Az ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa (Felvidék, Szlovákia) Kolping családjai érkeztek, s rajtuk kívül Magyarország keleti körzetének tizennégy Kolping családja is részt vett a találkozón.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonultak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János alpolgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal köszöntötte, megemlítve az egyesület erényeit, célkitűzéseit.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes. Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indította el mozgalmát. Fiatal káplánként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből. 1856 májusában Magyarországra látogatott, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá.

Forrás: Heol

Felemelő és megható volt vasárnap az Egercsehiben tartott Bányásznap. Emlékhelyet avattak, melyet az Egercsehi Bányász Baráti Kör hozott létre pályázati pénzből és saját kétkezi munkájával.

A bányászat  az 1800-a évek végétől 1989-ig tartott Egercsehiben és környékén, akkor zárták be a bányát. A volt bányászok között erős kötelék él ma is. Az emberpróbáló munkában töltött évek, az erős munkakapcsolatok, az egymásra figyelés a mélyben, a közös felelősség a veszélyes munkában olyan közösséget kovácsoltak, amely most is összetartja őket. Ápolják a barátságokat, a hagyományokat.

A Bányász tér alakult át emlékparkká.  A már tavaly felállított monolit emlékkő körül, most csodaszép park teremtődött, hogy kellemes környezetet adjon az odalátogatóknak. Virágok, padok, lámpák szép pázsit várja az öregeket és fiatalokat. A téren álló templomban új, fából faragott Szent Borbála vigyázza őket. A templomtoronyból az ünnepség végén megszólalt az odatelepített elektronikus toronyzene, a Bányászhimnusz hangjai betöltötték a környéket, és a megjelentek múltlátó tekintettel énekelték vele együtt:  „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük…”

Simon Sándor a Baráti Kör elnöke számtalan köszönetet fogadott,  az elnökség és tagság megindultan lapogatta egymás hátát. A bányászok kemény legények, a könny csak a hozzátartozók szeméből csordult ki. A gyermekek és unokák látták, érezték, mit jelent a bányászok összetartozása. Milyen példát adnak a tisztességes emberi helytállásról, egymás megbecsüléséről, a közös múlt hagyományőrzéséről.

Forrás: Egriszín

Szombaton 17 órakor avatják fel Felnémeten a Jakab kovács emlékművet. A több mint 5 tonnás szobrot ma helyezték el a Szent Rozália híd melletti parkban.

Elnök elé tartott disznófarok, személyeskedések, vádaskodások és folyamatos lakossági bekiabálások a ciklus utolsó megyei közgyűlésén.

A mai közgyűlés sem volt mentes lakossági bekiabálásoktól és a napirendi pontok tárgyalása közé becsempészett képviselői személyeskedésektől. A közgyűlés előtt átadták Dr. Ringelhann Györgynek a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára személyesen vette át és köszönte meg az elismerést.
A napirendi pontok tárgyalásának kezdetét egy kisebb csoport megakadályozta azzal, hogy elkezdték énekelni a Himnuszt. Néhány perccel később ugyanezen csoportból egy transzparenst "A mi időnk lejárt!" felirattal és egy disznófarkat vittek ketten Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elé.
A közgyűlésen a szakmai munkát több alkalommal is vádaskodások és személyeskedések szakították meg. Napirend előtti felszólalásában Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelentette, hogy függetlenként indul a megyei választásokon. Teszi ezt azért, mert tovább nem hajlandó Hermann Istvánnal (Fidesz) egy frakcióban dolgozni. Szerinte Hermann áruló és tisztességtelen.
A közgyűlés - többek között - elfogadta Sós Tamás elnöki beszámolóját, a költségvetés módosítását és az önkormányzat gazdálkodásának ismertetőjét is.

9.15: A Heves Megyei Közgyűlés ülését megelőzően átadták a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára kapta az elismerést. Dr. Ringelhann György személyesen köszönte meg a kitüntetést.

9.16: A közgyűlés megkezdése előtt egy csoport fennhangon elkezdte énekelni a Himnuszt. Majd odamentek Sós Tamáshoz egy „A mi időnk lejárt” feliratú transzparenssel, és egy disznófarkat adtak volna át neki. Sós Tamás elhatárolódott az attrocitás résztvevőitól.

9.18: A közgyűlés határozatképes. 40-ből 38-an jelentkeztek be.

9.20: Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelenti, hogy függetlenként kíván csak indulni a következő megyei választásokon, mert nem hajlandó többet Hermann Istvánnal egy frakcióban ülni. Hazugnak, árulónak és tisztességtelennek nevezte Hermannt. Szerinte ilyen ember nem való a parlamentbe és a közgyűlésbe. Felszólítja, hogy mondjon le tisztségeiről országos és megyei szinten is.

9.22: Hermann nem reflektál Laminé szavaira.

9.23: Deé András "Demokrácia deficit" címet adta felszólalásának. Szerinte a közmeghallgatások összehívása terén szabálytalanságok történtek. Azt mondja, hogy Sós Tamás árulással szerezte meg hatalmát, és hogy elvette a szólásszabadság jogát a Heves megyei emberektől a közgyűlés baloldali vezetése.

9.25: Verebélyi György is értékeli az eddigi négyéves tevékenységet. Verssorokat idézve írja le, hogy szerinte pénzszivattyú működik a közgyűlésben. Sós Tamásék pénzszivattyúja. Verebélyi személyeskedik, megemlíti a LEADER-pénzek körüli visszaélések gyanúját is.

9.30: Folyamatosak a lakossági bekiabálások. Közben azon vitatkoznak, hogy a letelt 3 perc után beszélhet-e még Verebélyi.

9.31: Verebélyi szerint Sós Tamás doktori cím nélkül is professzor.

9.35: Bizottsági beszámolókat fogadnak el.

9.38: Sós Tamás elnök megköszöni mindenkinek az eddigi munkáját. Azoknak is, akik támogatták és azoknak is, akik építő jellegű kritikáikkal segítették. A négy évet eredményesnek értékelte. A megyei önkormányzat pályázati eredményességét kiválónak nevezte. A felújítások, fejlesztések mértékét is jónak gondolja. Azt mondja, hogy számos olyan program is fut, amelynek gyümölcsét a következő közgyűlés arathatja majd le. Az önkormányzatnál magas színvonalú, tervszerű munka folyt a négy évben. Köszöni a közös munkát.

9.41: Az elnöki beszámolóról vitatkoznak. Hermann István szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogy az a jelentésben le van írva. Azt mondja, hogy a megye pénzügyi helyzete instabil. A szocialista frakció egy kakukktojással kiegészülve mindig többséget tudott alkotni, s ennek eredményeképp rossz döntések születhettek – mondta Hermann. Hozzátette, hogy nem lehet mindig a kollektív felelősség árnyékába bújni.

9.44: Tatár László kiemeli, hogy az alelnököktől nem látnak írásos beszámolót. Ezt mindenképp pótolni kellene.

9.45: Sós Tamás: „A szavak súlyát a tettek adják”. Szerinte a beszámolója kielégítő, és ebben a beszámolóban az alelnökök munkája is benne van. A beszámolót 22 igennel elfogadták.

9.49: A 2010. évi költségvetés módosításáról vitáznak. Hermann István a színház pénzügyi helyzetéről kérdez. Azt kérdezi, hogy miért jutott ilyen rossz anyagi helyzetbe az intézmény. Számon kérték-e az igazgatót? A főjegyző szerint már kezd az intézmény talpra állni. Hermann szerint hiba, hogy nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Úgy véli, hogy a megye vezetése kettős mércével mér.

9.59: A költségvetés módosítását elfogadták.

10.10: A Heves Megyei Önkormányzat és Intézményei 2010. I. félévi gazdálkodásának beszámolójáról vitatkoznak. Sós Tamás erős közepesnek nevezte a megye gazdálkodását. Tatár László szerint ez közel nem erős közepes. Kifogásolja, hogy majd félmilliárddal túltervezték az illetékbevételt. Elégtelennek ítéli a megye gazdasági tevékenységét.

Verebélyi György a cigány gyermekek táboroztatására adott támogatásáról beszél. Sós Tamás beléfolytja a szót, mert nem a napirendi ponthoz tartozik a kérdés szerinte. Verebélyi nem fejezi be, s beszél tovább. Arról szól Verebélyi, hogy 3 milliós támogatásról nem számolt be a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

Kontra Gyula azt mondta, hogy az ellenzék folyamatosan a negatívumokat emeli ki és erősíti fel. Ez nem korrekt hozzáállás szerinte.

Mikó Béla könyvvizsgáló megköszöni a közgyűlés közreműködését és jó munkáját a gazdálkodás terén.

Hermann István Karinthyt idézi, s szerinte most a közgyűlés magyarázza az elégtelenekkel teli bizonyítványát. S azt mondja, hogy egy csőd közeli állapotot fognak hagyni a következő ciklusra. De kiemeli, hogy ezért nem a jobboldali frakció a felelős, mert ők folyamatosan próbálták a helyes útra terelni a közgyűlés tevékenységét. Úgy véli, hogy délibábos szóvirágokba csomagolják a jelentés tartalmi részét ahelyett, hogy szembe néznének magukkal, és egyenesek lennének.

10.28: Szünet

10.53: A megyei önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához.

11.00 Az egri vár kiemelt projekt kapcsán Eger városával az együttműködési és konzorciumi megállapodást megszavazták, valamint a vagyonkezelői szerződésről, az egri belvárosi rehabilitációs project kapcsán konzorciumi megállapodásról és a Palóc Út kapcsán a klaszterré történő átalakulásról szavaztak többségben igennel a képviselők.

11.10: Az ülés nyilvános része befejeződött. A négy év utolsó közgyűlése vége előtt zárt ülésen döntenek még néhány kérdésben.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Négy magánszemély és egy közösség, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei szervezete vette át kiemelkedő munkája eredményeként a 2010. évi Heves Megyéért Kitüntető díjat ma délelőtt, a Megyeházán. Az 1992-ben alapított elismerést Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Sass Barna Attila Heves megye aljegyzője adta át.

A díjátadó ünnepségen a legrégebbi magyar ünnep kapcsán megemlékeztek a keresztény magyar államalapításról. Augusztus 20-a jó alkalom hogy erőt merítsünk a múltból, a jövőbe tekintve, hangsúlyozta köszöntőjében Sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy minden rendszer a saját arculatának megfelelően alakította az ünnepet, ami még mindig a legkevésbé megosztó alkalom.
Az eseményt a Pátzay János Zeneiskola ünnepi műsora zárta.

A Heves Megyéért Kitüntető díjat 1992-ben alapította a Heves Megyei Közgyűlés, a megye fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére, amellyel a képviselőtestület a megbecsülését kívánja kifejezni azok számára, akik az oktatás, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a civil szféra területén kimagasló színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

Forrás: Egriszín

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}